Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÁRA: »FILLÉR 19. SZÁM MEGSZÓL 4LNAK A RÁDIÓK flLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! inmniiWH witiMiMBwiHinniinintfBMiii»in{n]iiiiHnníninT^ini!ww»pww!i Tfc mm m 19«. JANUÁR *4. Visszavonulás Algériában Hai számunk tartalmábó : Amikor január 24-én Algír ultrád a két évvel ezelőtti, első de Gaulle-éllenes puccs évfordulóját ünnepük, a tábornok- elnöknek, mint a francia hadsereg „hadurának” parancsára két hadosztály és az Algírban bevetett légierő néhány köteléke szedd a sátorfáját:. i A két esemény egyformán tovább élezheti az Algériában uralkodó, valamint a hadsereg tisztikarában jelentkező feszültséget. 1960. január 24-én robbant ki először puccs formájában a gyarmati kiváltságaikért fog- gal-könömmefl harcoló ultrák és az algíri fasiszták dühödt elégedetlensége, amelyet a párizsi kormány új algériai politikája váltott ki. A „Francia Algéria” gondolatának megszállottjai, a gyarmati uralom régi formádnak haszonélvezői ürügyet kerestek az uszályukba sodródott európai tömegek mozgósítására, hogy segítségük kel keresztülhúzhassák Párizs terveit Kapóra jött nékik a „Massu-ügy”. 1960. január közepén a hírhedt ejtőernyős tábornok durván kormányellenes nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak, s ezért de Gaulle leváltotta algíri posztjáról, és Párizsba rendelte fejmosásra. Algír ultrád — ismerve az ejtőernyősök parancsnokának az európai lakos ság körében volt népszerűségét — tüntetéseiket szerveztek Massu visszaköveteiésére. Sőt, január 24-én reggel repülőgépről ilyen szövegű röpcédulák tízezreit szórták Algír utcáira: „Massu veit a francia Algéria utolsó kezese. De Gaulle végkiárusítja Algériát Ütött a felkelés órája!” Az uszító felhívás megtette hatását. Január 24-én, vasárnap délelőtt a tüntető európaiak elözönlötték Algír belvárosát. „Egy tapodtat rém mozdulunk innen, míg Massu vissza nem tér Algírba!” — ez volt a tüntetés uralkodó jelszava. Délután megépülte!; Algír utcáin az első barikádok. A Francia Nemzeti Front elnevezésű fasiszta szervezet székházának erkélyéről Joseph Porliz, az egykori nyilvánosház-tulajdonos, Gardes ezredes, a hadsereg „lélektani hadviselési osztályának” vezetője és több más ultra-vezér lazította a tömeget. Lagaitlarde, az arab gyilkos nemzetgyűlési képviselő ejtőernyős egyenruhában az európai fasiszta süvölvé- nyek élén elfoglalta az egyetem épületét. A tömeg és a kormányzósági épületet védelmező csendőrök között tűzharc alakult l£i. A Francia Nemzeti Front székházának tetején elhelyezett géppuskákból gyilkos st itüzet adtak le az orvtámadók a csendőrökre. Ök is viszonoztál; a tüzet. 26 halottja volt a lövöldözésnek. Több vér azon ban nem folyt a puccs egyhetes időtartama alatt Párizs erélyes intézkedések helyett csak alkudozott a lázadókkal. A barikádokon valóságos „piknikeket” rendeztek a fasisztái; és a velük szemben kivezényelt ejtőernyősök ... Igaz, hogy az akkori főparancsnok nem volt más, mint az a C halié tábornok ,afci egy évvel később a második, most már katonai jellegű lázadást szervezte meg Algírban. Egy hét elteltével a degaul- leista kormány megalkudott a puccsistákkal. Szabad elvonu- íésfc engedtek saaSaSt » <ss®6» egynéhány vezéralak került a vádlottak padjára. Ortiz-t futni hagyták, L agaül arde a „barikádok perének” tárgyalása közben lépett meg. A többieket aztán a botrányos ítélet- hirdetéskor részint felmentették, részint pedig enyhe s am úgyis eleve felfüggesztett büntetéssel „sújtották”. A cin- kosságszámba menő erélytelen ség megbosszulta magát 1961. áprilisában Challe, Sálán tábornokok és a vétük szövetkezett fasiszta ezredesek megint puccsot robbantottak ki, ma pe dig az OAS gyilkos terrorszervezetében ugyanezek (az elítélt és fogva tartott Challe kivételévé!!) szervezkedhetnek egy újabb fasiszta kalandra. A januári puccs évfordulója Algírban most alkalmat adott az OAS-nak, hogy a maga módján „emlékezzék”, gyilkossággal, plasztiíkfoonabás meróny letekkel, az európai lakosságot pedig sztrájkra szólítsa. Az évforduló eseményeivel párhuzamosan a hadosztályok hazarendelése is kihat a hadsereg tisztikarának hangulatára. A francia tisztek jóréseé- ben keserűség él amiatt, hogy az ezredzá&zlókat évtizedek óta mindenütt csak vereség érte. A tisztikar az egymást követő hadikudarcokért a mindenkori kormányokat s a hátországot okoiija. A hivatásos katonák ma sem tudnak napirendre térni az indokínai katasztrófa, Diem Bien Phu fölött A hadosztályok Algériából való kivonása nem más a szemükben, mint — visszavonulás! Több mint hót esztendő harcai után lehongasztott fővél kell a francia haderő egységeinek távoz- riok Algériából! A félmilliós expediciós hadsereg még, napalm-bombákkal sem tudta megtörni az algériai nép edlen állását . : . De Gaulle tábornok természetesen nem vallja be hivatalosan a kényszerű visszavonulás okát. Megpróbálja hideg- háborús szólamokkal elterelni a fasisztákhoz húzó tisztek, s az ország jobboldali közvéleményének figyelmét a hadosztályok hazarendelésének igaza magyarázatáról. Azt állítja, hogy Franciaország és Európa védelmére van otthon szükség ! az algériai hadosztályokra. Viszont a táhnrnok-elnöi; megadja intézkedésének másik, valós indítékát is. Rájött arra, hogy a napi hárommil- iiárd légi frankot felemésztő algériai hadviselés egyebek között a maga atomfegyverke- zési terveit is megfosztja anyagi fedezetüktől. Az algériai erőfeszítések rovására akar most hozzálátni a hadsereg reformjához, az atomfegyverekkel ellátott, de kisebb létszámú haderő megteremtéséhez, amibein a.francia nagyhatalom katonai alapját álmodta meg. De Gaulle az eitaúlt évben már hazavezényelt két hadosztályt Algériából. Akkor is az ultrák dühe, a jobboldal tüifca-j kozása fogadta az intézkedést A mai feszült algériai helyzetben elképzelhető, hogy a fasiszták erőpróbára szánják ei. magukat az Elysée-palota urának döntésével szemben. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a hadosztályok átcsoportosítása révén líanciaország- bam megszaporodhatiik a faisi sz ta módon gcndoflfcoaő, ae OASMegvalósulás előtt a komlói szakemberek találmánya Délután a selyemgyárban Fordulat Gerényesen „Valami ván...éé * Hidegkúti győze me Szakszervezeti tagok a szakszervezeti választásokról Havonta 700—750 rossz rádiókészülékét javítanak meg * RAVEL Széchenyi téri üzemében. A különböző típusú rossz rádiók mellett sok magnetofont, hangerősítőt és lemezjátszót is visznek oda javításra. Az ENSZ-közgyulés vitája Napirenden: az angolai kérdés Zorin szovjet ENSZ-képviselő felszólalása Az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén folytatta az angolai kérdés vitáját. A küldöttek előtt a bolgár és a lengyel küldöttség határozati javaslata fekszik, amely elítéli a portugál gyarmatosítókat, felszólítja a világ országait, ne nyújtsanak Portugáliának semmiféle támogatást, fogadjanak el szankciókat Portugáliával szemben és az a különbizottság, amely megvizsgálja, hogyan valósítják meg a gyarmatok függetlenségére vonatkozó ENSZ deklarációit, fordítson különleges figyelmet Angola függetlenségének kérdésére. Az ülésen felszólalt Zorin, a Szovjetunió ENSZ-ben működő állandó képviselője is. Rámutatott’arra, hogy az ENSZ néhány hónap leforgása alatt már negyedszer foglalkozik az angolai kérdéssel. Ez azt bizonyítja, hogy e kérdés a legégetőbb nemzetközi problémák közé tartozik. Zorin utalt az angolai helyzet kivizsgálására kiküldött ENSZ-bizottság jelentésére, amelynek alapján megállapítható, hogy a lisszaboni kormány angolai üzeknei a népirtás jellegét öltötték. Hangsúlyozta: nem elegendő az, ha az ENSZ szónoki emelvényéről csupán megbélyegzik i a gyarmatosítókat. Határozott ’ intézkedésekkel kéül hatni Portugáliára, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a lisszaboni kormány továbbra is gyarmati rablóháborút folytasson Angolában, csak így lehet elérni, hogy a portugál kormány megadja Angola népéinek az önrendelkezési jogot IIHn Pál művelődésügyi miniszter Kairóba utazón llku Pál művelődésügyi miniszter kedden elutazott Kairóba, az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti kulturális munkaterv aláírására. Hz indonéz nagykövet búcsú- látogatása a külügyminiszternél Péter János külügyminiszter búcsúlátogatásan fogadia Burhanudin Mohamed Diákot, az Indonéz Köztársaság távozó budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Hz ENSZ kiszolgáltatta Gizengát elienfelelnek Báxi őrizetbe vették a tisztségétől jogtalanul megfosztott miniszterelnök-helyettest Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ kiszolgáltatta Gizengát Adoula kormányának, amely pert készít elő ellene. Hétfőn este GiA sellyei Ormánsági Tsz kertészetében virágzó ciklámenek, aszparáguszok és délszaki növények telelnek az üveg- házban. A 2 holdas kertészet múlt évben 160 ezer forintot jövedelmezett virág és primőr zöldség árukból. aemigát a leopoldvilMe-i ENSZ főhadiszállásra egy ENSZ- gépkocsin elszállították új tartózkodási helyére, egy kétemeletes külvárosi villába. A villa bejáratánál Linner kongói ENSZ-főmegbízott és az Adou- la-kormány képviselője várta Gizengát s együtt vezették be az épületbe. Az AP rámutat, hogy Gizen- (ia jelenleg házi őrizet alatt áll, Noha az épületet körülvevő , fegyveres kongói egységek hivatalosan „védelmezik” Gizen- I gát. az őrség parancsnoka közölte az új ság Írókkal: paran- j csa van arra. hogy megakadályozza Gizenga távozását, ha a tisztségétől megfosztott miniszterelnökhelyettes különleges engedély nélkül megpróbál né elhagyni az épületet. Gizen- gához csak az Adoule-kor- mány biztonsági szolgálatának előzetes engedélyével léphetnek be látogatók. Az AP jelentése szerint kormányforrások közölték, hogy Gizenga ellen „eljárást indítottak a leopoldville-i bírósá- aon." Az ENSZ leopoldville-i szóvivője újságíróknak elmondotta. hogy a LeopoMviTle-beri tartózkodó Gizengát hétfőn este az ENSZ leopoldville-i szállásáról, ahol eddig a világ- szervezet védelme alatt állt. át szállították egy villába, amelyet a kongói kormány bocsátott rendelkezésére. Amikor az átszállításnál Gizenga kilépett az autóból, kísérői felszólították, hogy hátraitett kézzel 1 menjen. A parlamenti képviselők mélységes aggodalommal beszéltek Gizenga sorsáról. Közölték,, hogy „Gizenga tegnap óta semmi ennivalót nem kapott.” Adoula miniszterelnök táviratban biztosította V Thant ügyvezető ENSZ-főtftkárt, hogy Gizenga biztonságát „teljes mértékben biztosították” és a törvényesség, az emberi jogok tiszteletben tartásával fognak bánni vele. 4 nyugati diplomaták „aggodalmai** Sokatmondó az AP helyzetjelentése: Egyes nyugati diplomaták — írja Peter Grose, a hírügynökség tudósítója — aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Adoula kormánya esetleg „túl elnéző lesz" Gi- zengávai szemben. Ülést tart a Hazafias Képíróm megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége január 26-án ülést tart. Két napirendi pont várható. Az egyikben Papp Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront megbízott megyei titkára tájékoztatót tart az időszerű népfront-feladatokról, a másikban pedig a múlt évi községfejlesztési munkát fogják értékelni, az 1962, évi községfejlesztési feladatok ismertetésével egybekötve. Ennek Gyulai János elvtárs, a megyei tanács KÖFA csoportv e- aetöjo Iob m előadója. V * 4 é Ecr'ir ni'lem*ás a tavaszba
