Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

tUAPLÖ 1962. JANUÁR 24. // Előadás Kubáról A TIT Bertók: Bála klubjá­ban tegnap este 6 árakor dr. Tolnai Gábor akadémikus tar­tott előadást kubai élményei- | ről. Az előadó tavaly majdnem két hónapot töltött Kubában, \ a kubai írók és művészek sző- 1 vétségének első kongresszusa alkalmából. Beszámolójában el mondotta, milyen lenyűgöző ha tást gyakorolt rá a forradalmi kubai nép. Mint a sajtóközle­mények is hírül adták, Kuba Fidel Castro bejelentése sze­rint következetesen halad a szocializmus felé. Dr. Tolnai Gábor tapasztalatai alapján el­sősorban azt hangsúlyozta, hogy ennek törvényszerűen így kellett bekövetkeznie, mert a Fidel Castro által vezetett mozgalom, mint igazi népi for­radalom ebben a történelmi korszakban csak a szocializ­mushoz vezethet. Számos szub­jektív benyomásának elmondá­sával tette élvezetessé a vetí­tett képekkel is illusztrált elő­adást, majd a hallgatóság szá­mos kérdésére válaszolt. Vezényel Sándor János /# Ezt olvashatjuk a Pécsi Nem zeti Színház Rigoletto felújítá­sának hirdetményén. Nem elő­ször találkozunk Sándor János nevével, jóllehet még alig né­hány hónapja karmestere a pécsi színháznak. — Az évad elején kerültem a pécsi színházhoz — mondpt- I ta, mikor á próba szünetében 99' ,z4 fő probléma: az ember a maga örömeivel, bajaival“ Beszélgetés Pásztor György festőművésszel A Magyar írók Könyvesbolt­ja és a Libresszó falain egy idő óta — a Libresszó megnyi­tásakor kialakított elgondolás­nak megfelelően — új képek sorakoznak. Szerényen, mintha a berendezéshez tartóznának, pedig a képek ilyen közszemlé­re tétele tárlatként fogható fel. Ezúttal Pásztor György képeit láthatjuk. Legtöbbje portré, csupán néhány kisebb tájkép, csendélet akad. köztük; Pásztor György a kiállítás alkalmával jött .Pécsre két nap ra. Ismerkedik városunkkal. Beszélgetés, közben elmond- tó, nem véletlen, hogy kiállí­tott képednek nagyobb része “’pSrtré. Művészi mondanivaló­jának központjában az ember áll, s az embertípusok arcké­pein azok bei'aő életét igyek­ezik kifejezni. —, A lő problfena — mondja — az ember a maga örömeivel, ;,ondjadVal. Ezt igyekszem úgy .brázolni,; hogy a lényegét, az ember jélteméndk, lelkivilágá- ■ nak legfontosabb tartaiihát ra­gadjam meg Ez a törekvés egészen a ka- rikaturaszerű ábrázolásig is elviszi. Néhány pasztellképén a kinagyított jellemhibák az arc torzulásaiban jelennek meg. Ilyen „Az uzsorás”, „A nagysága”.- Éles társadalom­kritikát tartalmaznak azok a képei, amelyeken mintegy kí­sérletképpen emberi vonáso­kat mutat be állatfejen „Vizs­la” vagy állati vonásokat em­berfejen „A disznófejű nagy­úr”. Még állatportréja is, a „Fekete párduc” ilyen tenden­ciákat hordoz, nem naturallisz- tikuian jeleníti meg az állatot, hanem inkább azt a képzetet, amely vérszomjas állat láttán Új méter a régi szeli Síufaiásbsn Érdekes, új módszerrel folytat régészeti kutatásokat az idén a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeum. A föld mé­lyének kutatásában ugyanis felhasználják Masszi Dénesi­nek, a Pécsi Szénbányászata Tiröszt fiatal geofizikus mér­nökének elektromos műszerét, amely pontosan kimutatja a legcsekélyebb talajszerkezeti változást is. A műszar a kü­lönféle föld- és kőzetrétegek jelzése mellett kimutatja a földben a csontok, fémek je­lenlétét is. Éppen ezért régé­szeti alkalmazásával munka­időben, költségben és fáradt­ságban egyaránt nagy megta­karítást érhetnek el. Az elekt­romos regisztrálórt már ki­próbálták és a gyakorlat tö­kéletesen igazolta a hozzáfű­zött reményeket. A műszert — amit egyénként a pécsi bá­nyákban a széntelepek kimu­tatásánál már használnak — elsőként a mohácsi csatatéren márciusban újrakezdődő ré- yátneti into tusodnál használ- JÍ&-. mgjM. az emberben keletkezik. Az „emberállát”, vagy „állatem- ber” ábrázolása vitatható mód­szer ugyan, de a szándék ért­hető: ezzel az embernek a fa­sizmus hatására történt elállia- tiasodását kívánja bemutatni és az iszonyat érzékeltetésével élesen bírálni. Pásztor Györgynek ez a ki­állítása csupán egy kis része az 1961-ben az Egressy klub­ban és a Fehérvári úton bemu­tatott tárlatnak. Harminc esz­tendeje fest, 1947-ben szerepelt első ízben önálló tárlattal, 1957-ben az Építőmurikások Sziiksyr-rvezctó'mutatta be ké­peit, s ugyanabban az évben Norvégiában szerepelt képei­vel, ezenkívül számos1 kólléktív tárlaton bemutatták alkotá­sait, amelyekből a Szépművé­szeti Múzeum is vásárolt. Stí­lusát nehéz lenne bármely irányzathoz sorolni, de törek­vései realista törekvések. Érthe tőségre, a mondanivaló félre­érthetetlen művészi megfogal­mazására törékszik. A köny­vesbolt és a libresszó látoga­tói valószinüteg örömmel is­mernek rá portrédban egy-egy általuk jól ismert embertípus­iwterjut kértünk tőle. — Pá­lyafutásom voltaképpen két vonalon indult: kezdetben ütő­hangszert tanultam és 18 éves koromban, az érettségivel cgy- időben kaptam meg az ütő­hangszerművészi diplomát. — Egy hétfel később már a Ma­gyar Rádió Szimfonikus Zene­karának timpanistája, üstdo­bosa lettem. Tíz évig játszot­tam a Rádiózenekarban. Részt vettem a zenekar lengyel- és olaszországi turnéján, voltam velük Párizsban és a brüsszeli világkiállításon. — Milyen kimagasló művé­szi feladatot teljesíthet egy timpanist a? — Talán elegendő, ha Bar­tók Béla Zene húros- és ütőhangszerekre és celestára című művét említem, valamint Bartók Két zongorára és ütő­hangszerekre írt szonátáját, melyet többek között a Bartók fesztiválon is játszottam. Ez a mü különben előadásunkban hanglemezen is megjelent. — Hogyan lett a timpanis- tából karmester? —! A rádiózenekari munká­val párhuzamosan beiratkoz­tam a Zeneművészeti Főiskolá­ra, ahol Somogyi László és Koródy András növendéke- ! ként elvégeztem a karmester­képzőt. 1059-ben szereztem meg kitüntetéssel a diplomát, de már 1957-ben, harmadéves karmesterképzősként a francia­országi Besanconn-ban megtar tott nemzetközi karmesterver­senyen III. díjat nyertem. — Úgy tudom, egyéb kül­földi sikereket is elért már. — 1960 nyarán részt vettem az olaszországi Siena-ban, az ottani nyári akadémia mester­képző tanfolyamán. Rendkí­vül magas művészi színvonalú oktatás folyik ott olyan világ­hírű mesterek irányításával, mint Casals, Segovia, Cortot, Cassado. Bennünket, karmeste reket Sergiu Celibidache taní­tott. Naponta kétszer dolgoz­hattunk . zenekarral és e tan­folyamon elért eredményeim alapján 1961 nyarán már az Akadémia minden költséget fedező ösztöndíja tette lehető­vé részvételemet. Sándor János az elmúlt évek ten sokat dirigált. A rádió­ban, hangversenyeken, a hang­lemezgyárban és a filmstúdió­ban. Ö dirigálta többek között az Égre nyíló abiak filmzené­jét (Petrovics Emil szerzemé­nye), valamint a velencei kfe- film-fesztiválon első díjat nyert Piros pöttyös labda cí­mű magyar kisűlim kísérőzené­jét, melyet Szokolay Sándor komponált. Ez is azt mutatja, hogy Sándor János elsősorban a fiatal, modem zenét kompo­náló zeneszerzők alkotásainak bemutatását és dirigálását tart ja feladatának. Ez az újat ke­resés hozta Pécsre is. — Az elmúlt év nyarán né­hány napot Pécsett töltöttem,. Városnézés, múzeumlátogatás közben aztán alkalmam nyílt megtekinteni a színház opera- és balettelőadásait. A színház zenei munkája és ezen belül Eck Imre új utakat kereső ko­reográfiái olyan döntő élményt jelentettek számomra, hogy kértem Pécsre Helyezésemet. Azóta Sándor Jáno6 eldiri- gálita a színház mindkét ba­lett-estjét, a musica-műfajban ő mutatta te az Európa elrab­lását, legutóbb pedig operettet is alkalma volt dirigálni. — A csütörtöki Rigoletto-fel- újítás vezénylésével bezárul a kör: minden műfajban bemu­tatkozhattam Pécsett. Ilyen sokoldalú, érdekes és izgalmas munkára Pesten távolról sincs ennyi lehetőség. Ezért érzem jól magamat Pécsett. A zene­kart kitűnőnek tartom, mely- lyel minden elképzelésemet meg tudom valósítani. Sándor János a Rigoletto- felújítás mellett készül feb­ruár 1—i rádiókoncertjére és február 28-i zeneakadémiai hangversenyére, melynek so­rán az Állami Hangverseny­zenekarral olyan merni minden­napi műsort mutat te, mint Respighi Róma kutjai, Prokof- jev I. zongoraversenye — Ne­mes Ágnes közreműködésével. Britten Villanások cjmű mű­vének magyarországi bemuta­tója, valamint Bartók Csodá­latos mandarin-szvitje. Mióta Pécsett dolgozik, már több mint 30 alkalommal diri­gált. Fiatal, fejlődni vágyó karmester számára remek is­kola ez. És mi, zenekedvelő pécsiek is gazdagabbaknak érezhetjük magunkat. — íit — pfflU wiinmum immun m i Lilim iiiliiiii Ha r~rn II IHM SS! 1 hiszen az illetékesek meg­magyarázták. De ahhoz, hogy rajtunk kívül az olvasók i* meg értsék, nem árt egy kis emlé­keztető. Lapunk múlt év november 30-i számában ,,Hősök tere hírom ut­cában” címmel keserű hangú írást közöltünk a fentebb neve zett tér, illetve a hozzátartozó házak számozásának bosszantó káoszáról. Ugyanis az ötös szá­mot kerestük teljesen reményte­lenül. amíg végre egy kisfiú fon­toskodva felvilágosított bennün­ket: „Egyenesen neki tetszik menni a szemközti háznak és onnan jobbra befordulva a har­madik ház mellett fői tetszik fordulni. — Onnan aztán a Mun­kásőr utca következik, de ez ne tévessze meg a bácsikat, mert at- tó1 északnak egy üres telek után srégen jobbkézfelől megtalálják a Hősök tere ötöt.” Egyből megtaláltuk. De mivel ez nemi megoldás arra vonatko­zóan, hogy rajtunk kívül más érdeklődők is ilyen felvilágosí­tásért folyamodjanak, megírtuk hát a fenti címmel ellátott ne­heztelő sorokat. S lám. nem volt hiábavaló. Ha kicsit elkésve is. de jelentkezett az „illetékes”- hogt/ hivatalosan és közérthetően megmagyarázza a számozások titkát. Olvassuk csak. „Mivel az egyes utcasorok o Hősök teréről mint központból északi és déli irányba indulnak ki, az elnevezés és a házszámok beosztása is ennek megfelelően történik. A Hősök tere valóban — OGNYENOVICS MILÁN elvtérs, a Magyarországi Délszláv Dolgozók Demokra­tikus Szövetségének főtitkára január 31-én képviselői foga­dóórát és beszámolót tart Ver senden. Február elsején Al- sószentmártonban, 2-án Kásá­don, 3-án pedig Nagykozáron tart képviselői fogadóórát és beszámolót. Útjára elkíséri a battonyai délszláv ének- és táncegyüttes is. A kultúrcso- port valamennyi előbb jelzett helyen fellép. 1 öhb mint 50 aknát és ágyú- lövedéket tettek ártalmatlanná Az elmúlt évben 38 bejelentés érkezett a megyei légoltalmi pa­rancsnokságra a megye területén — tehát Pécsen kívül — felfedezett háborúidéit lőszermaraványokról. A tűzszerészek valamennyit meg­semmisítették, orvosolatlan panasz nem maradt. A tűzszerészek múlt évi mérlege mintegy 30 akna. 24 ágyúlovedék, számos kézigránát, púlncélököi és egyéb repeszgráná- tok ártalmatlanná tételével egyen­lő. A tűzszerészek veszélyes mun­káját szerencse kísérte: egy eset­ben sem következett be idő előtti tragikus végű robbanás, amely va­lamelyikük életét követelte volna. Nekik köszönhető, hogy régi rob­banóanyag tavaly a polgári lakos­ság körében sem követelt áldoza­tot. A sok elpusztított lőszer ellenére még mindig tetemes mennyiségű háborús maradványra lehet szá­mítani. Ebben avz évben már két bejelentés éirkezett a légoltalmi parancsnokságra. Az egyik Egyha- zaskozárról, ahol két régi ágyúlö- vedékre bukkantak, a másik pedig a vasúti MÉH-telepről, ahol több mázsa lőszergyanús maradványt találtak. Ezeket a tűzszerészek a közeljövőben fogják megsemmisí­teni. XXXXXX)a)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOCXXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCaO JOOOOOOOOOOOOOOOOOOObOOOOQpOOOOOOOOOOOOCXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOCOCXXJOCXXJOOOOOOOOOOOOO (37.) Ezen az estén lassan, fárad­tan baktattam hazafelé. Egy ódon ház emeletén laktam, ab­lakomból látható volt az ud­vart szegélyes?» ódon városfal. Lakott a házban egy költő is, meg egy öregasszony. Tőle bé­reltem a szobát. Amikor kulcsommal felnyi­tottam a lakásajtót, az öreg­asszony. kidugta fejét a kony­hából. — Valaki kereste! — Ki volt az? — kérdeztem. — Nem tudom. Egy fiatal­ember. Ezt a cédulát hagyta itt... ! Kolta Károly írta az üzene­tet. Kelle Zsófiától sikerült megtudnia Anna fővárosi cí­mét. Közli velem, hogy ezzel is törlesszen valamit adósságából — írta. A cím tehát a kezemben volt! Legszívesebben a hajnali gyorssal utaztam volna. Erre azonban nem volt lehetőségeim hiszen több fontos ügy elinté­zése várt rám a következő napokban. Másnap valóban rengeteg del. :om akadj. Annára még ■gondolni is alig tudtam. Annál jobban meglepődtem, amikor úgy tíz óra felé nyílt az ajtó és Kutor Árpád lépett — Épp a legjobbkor! — örültem meg neki. — Remek hírem van az ön számára! Kutor állt az ajtóban és semmi nyomát sem láttam ar­cán az örömnek. Talán nem érti, miről van szó? — Megtudtam Anna címét! Arca erre is mozdulatlan maradt. Becsukta maga után az ajtót, íróasztalomhoz lé­pett, elővette irattárcáját, ab­ból egy iratot, széthajtogatta és letette az asztalomra Születési anyakönyvi kivonat volt. Annáé. Éreztem, összeszorul a tor­kom. Nem tévedtem: az anya­könyvi kivonat tanúsága sze­rint Anna a tegnapi napon töltötte be tizennyolcadik élet­évét. Nagykorú lett. — Azt hiszem ezekután ön­nek törvényadta kötelessége az ügyet ad acja helyezni — mondta Kutor Árpád kimér­ten. — De kérem... itt van An­na címe! Érte mehetnénk! Ha­zahozhatnánk, amíg nem ké­ső ... Megmenthetnénk! — Annának nincs szüksége arra, hogy megmentsük — fe­lelte Kutor. Kétségbeesetten kiáltottam: — De ember! Gondoljon ar ra, hogy a lánya ... — Nekem nincs lányom. Csak ennyit mondott. Meg­biccentette fejét és kiment. Ültem, mint a fejbevert. Az asztalomon ott feküdt a szüle­tési anyakönyvi kivonat. En­nek valósága győzött meg, hogy nem lidérces álom, ha­nem szomorú valóság, ami most lezajlott. Mi mást tehetek ezek után, mint amit Kutor mondott: ad acta helyezem az ügyet. Kész, vége, befejeztetett. Kutor Anna betöltötte tizen­nyolcadik évét. Most már szabadon teheti tönkre magát. Nem szólhat bele a hatóság. Az én munkám befejeződött. Tehetetlen voltam és hatá­rozatlan. Fecsegtem csak, szi­matoltam, emberekkel beszél­gettem, elpocsékoltam a drá­ga időt, ahelyett, hogy csele­kedtem volna... j Mit kellett volna tennem?... , Akármit! Annát megráznom... t Észheztérítenem... Lehetetlen, hogy Anna józanul, megfon­toltan gondolkodott azokban a napokban! Anna egyedül volt, tanácstalan és a vesztébe ro- ; hant. Ha már senki sem törő- , dött vele most, hogy bajbaju­tott, legalább nekem kellett : volna cselekednem! Védekezzem én is azzal, : hogy a könyvemen dől go- ; zom? Színdarabot írok? Vi- i iám nő kell, nem olyan ko- i moly, mint Ánna? Mondjam, , szajkózzam a többiek klfogá- , sait, amelyekkel mentesülni s akarnak a felelősség alól? i Nem! Nem akarok kibújni a 1 Eelelősség alól. Vállalom tét- i Leimért a következményeket, c Utána megyek Annának. Ha xtár nem is, mint gyámható­sági személy, de megyek, mint magánember. Aki ismeri An­nát és tudja, hogy egyedül van... Szerettem azt a lányt? Le­het. Az öregedő férfi kétségbe­esett erőfeszítésével? Vagy meghiúsult apaságom fellob- banó illúziójával? Nem tudom, nem értek az ilyesmihez. Csak azt tudtam, hogy Anna nélkül nem bírom ki. Meg kell találnom. És meg kell mentenem. Akarata ellenére is. Magamnak... Vagy a jövő­nek ...? ! Nem kellett hazudnom a fő­nökömnek. Anyám nyolcvanadik szüle­tésinapjának megünneplésére néhány héttel a tervezettnél előbb került sor, mert Jóska öcsémnek hosszabb külföldi út­ra kellett indulnia. Maca nővérem távirata szólí­tott a fővárosba, ahol anyám él, és ahol a meghitt családi ünnepséget megrendezni szán­dékoztunk. Ezen a címen kér­tem két nap szabadságot, és felutaztam a fővárosba. Épp csak lerakodtam anyám nál, megcsókoltam ősz haját, néhány szót váltottam az ün­nepségre egybesereglett testvé­reimmel, Macával és férjével Janival, akiiénél anyám lakott. Jóskával, a külföldi útra ké­szülő mérnök öcsémmel, Te­rivel, ,Laci\ ' a le, tíatalabű húgommal, Iliivel. Aztán rr rohantam a 'kis cédulára felírt címre. i? utolsó házsorig tart. ezért a térén ahó épületek számozása egytől—hétig folytatólagosan ‘or­ten t. bar az egyes épül etek ko­zott nagyobb távolság van . A? ..l'letékes- azonban -a:át le'kiismerete megnyugtatása a még hozzáfűzte: „Persze. '■ ~be­tett volna a számozást máskért. is megoldani, azonban most mor mm érdemes végrehajtani. 4 mai beépítési mód szerint a tér és az utcasor fogalma égési nap­ként jelentkezik, mini a múlt­ban, .s emiatt az utcaelnevezést és a házszámozást mindenkit kielégítő módon kielégíteni szinte lehetetlen.” Ugye világos! Ezek szerint a1 ről van szó. hogy az utcasor es a tér fogalma ma már nem úgy jelentkezik, mint a múltban, vagyis, a mai beépítésű mod sze­rint más a fogalma a házszólmok­nak, amiből az következik, hogy a házsorok és a tér fogalma . . , — a csuda viqye el egy kicsit becezavarodtunk . . . Szóval .... arról van szó, hogy miután úgysem lehet a ház- számozást mindenkit kielégítően megoldani legjobb, ha ezután annál a kisfiúnál érdeklődünk, öt viszont ott lehet megtalálni a Hősök tere és a Munkásúr urna közötti placcon. északról jövet jobboldalon, delrfít jövet balkéz­felöl. A kisfiú ismertető jele: kék mackóruha. bundasapka es mindenek fölött lelkes, készsé­ges útbaigazító szándék. Es eb­ben egy kevésként mintha ala­posabb lerme az „illetékesnél”. — <5s —1 — FILMFELVEVÖGEPET vásárolt a sellyei járási ta­nács vb a járási művelődési osztály részére. A jövőben kisfilmekct kívánnak készíte­ni a járás legjobb termelő- szövetkezeteinek munkájáról, a tagok életéről, és a legjobb módszerek ismertetésével se­gítik majd a gyengén működő szövetkezeteket — NYUGATNÉMET vadá­szok jártak nemrégen Mo­hács-szigeten, Homorúd hatá­rában. A külföldi vendégek nyálra és fácánra vadásztak, — JELENTŐSEN könnyebb lesz a munka, mint az elmúlt évben a dunafalvi termelő- szövetkezetben. A közelmúlt­ban négy új Utos traktort és egy trágyaszóróval is felsze­relt pótkocsit vásároltak. — SZAJK községben az el­múlt napokban, 40 taggal munkásklub kezdte meg mű­ködését. — JANUÁR 25-én a Föld­művelésügyi Minisztérium kultúrtermében hirdetik ki, a gyomai és a szavai járás ver­senyfelhívása alapján indult őszi munkaverseny eredmé­nyeit. Az ünnepségre Bara­nyából, a siklósi járás, a szent lőrinci gépállomás, a homoru- di Kossuth Tsz és a drávake- resztúri Béke Tsz vezetőit hívták meg. Megyénkben ők teljesítették a versenyfeltéte­leket. — A SZAKSZERVEZETEK Baranya megyei Tanácsa ér­tesíti a szülőket, hogy Kő­szegről, valamint Ormánd- pusztáról január 26-án 11.27 órakor érkeznek a gyerme­kek a pécsi állomásra. Kérik a szülőket, hogy a gyermeke­ket a főpályaudvaron vegyék át — MEGSZÜNTETIK a leg­nehezebb fizikai munkát a Pécsi Bőrgyárban. Eddig a nehéz bőröket kézi erővel rakták vagonba. Egy ötletes újítás alapján a bőrt a mű­helyből kivezető csatorna vi­zével szállítják ki, a vagonba pedig markológéppel rakják be. — MAGYARSZÉKEN a le­gelőn hétfőn összeégve ta­láltak rá Tilllári Péter 72 éves juhászra. Valószínű, hogy a juhok őrzése közben a legelőn elaludt és a pipájából kihulló parázstól a száraz avar meggyulladt. Az így ke­letkezett. tűzben égett meg. A vizsgálat folyik. Jíinuá- 2l-i számunkban „Négy tsz-elnök a munkadijazásról és premizálásról” című cikkünkben elírás történt. A helyes szöveg: „Aratáskor azt mondták, ame­lyik arotópár 12 nap alatt hat hol! álló gabonának megfelelő mennyiséget arat le, az ISO fo­rint prémiumot kap ...” Január 23-1 számúinkban „Ut»> dk a ház” riraű képiünkön a báa y#ra «safe » toaee. « ‘i Nőst már tudiuk...,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents