Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
s 6 ItlAPtó 1962. JANUÄR 21. Q KSzpoitl Si-Uísztüias Hivatal Jelentése (Folytatás az 1, oldalról^ . ! metós nagyjából ugyanannyi volt, mint az előző évben, a tehenenként! tejhozam meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az ország sertésállománya 1961. őszén 8,4 mdlió darab volt és 1,1 millióval (15 százalékkal), több, mint egy évvel korábban. 1961-berí — az aszály okozta károk folytán — a felvásárlás összességében és ezen belül egyes .termények tekintetében elmaradt a tervezettől, így például a tervezettnél kevesebb volt a felvásárlás takarmánygabonából. kukoricából. rizsből, cukorrépából, vágóállatokból. A tervezettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyérgabona- a tojás- és baromfifelvásárlás. Az előző évivel összehasonlítva 1961-ben az összes felvásárlás 6 százalékkal több volt, mint 1960- ban. * . Közlekedés 1961-ben a közlekedési vállalatok összesen 5 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban, A személyforgalom 4 százalékkal nőtt as év folyamán. Az egész forgalmon belől elsősorban a tehergépkocsi és az autóbuszfargialom nőtt, a vasutak áruszállítása 1961-ben 2 százalékkal, a szállított utasok száma 1 százalékkal volt nagyobb. mint 1960-ban, A tehergépkocsi fuvarozó vállalatok 1961-ben 15 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. A távolsági autóbuszok utasforgalma 13 százalékkal emelkedett« 1961-ben a beruházásokra és ■a felújításokra fordított összeg együttesen — előzetes adatok szerint —> több mint 43 milli- ,árd forint volt. Az év folyamin án a termelés bővítésére, valamint a lakosság egészség- ügyi és kulturális ellátásának további javítására számos új létesítményt helyeztek üzembe. Az ipán termelőkapacitások bővítésére az ajkai, valamint a Pécsi Hőerőműben újabb, ösz- sziesen 128 mw teljesítőképességű gépegységeket helyeztek üzembe. Újabb üzemrészekkel bővült a Rudabányai Vasércdúsítómű. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Alumi- niumgyár csőhúzó üzeme. — Uzembehelyeztók a Dunai Vas mű salakhabosítóművét. A Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágya termelőkapacitása másfélszeresére nőtt Uj benzin!inomító gyáregység épült Szönyön. Több üzemrésszel bővítették a Lábatlani Cement,191'1-ben kiét áj — londoni ét\ római ■*- járattal bővült a .'égi közlekedés hálózata. A légi' uiasío egálom 4 százalék kai ar. telked ett A városi közlekedésben az autóbus. zok utasforgalma 11 százalékkal nőtt. Az év folyamán új naigybefogadóképessé- gű csukló W autóbuszokat állítot ták üzemibe, A villamos utasok száma HKH )-hoz viszonyítva számottevőn nem változott Hűlhet eskedelem 1961-ben jelentősen növekedett a külkereskedelmi forgalom: az összet s behozatal 5 százalékkal, az összes kivitel 18 százalékkal haladta meg az elő ző évi szintet. Az év folyamán nehézséget okozott, hogy egyes mezőgazdasági' termékek — elsősorban tak< fcrm ányfélék — aszályokozta terméskiesését a tervezettnél nagyobb behozatallal kellett pc (tolni, ugyanakkor csökkenteni kellett egyes mezőgazdasági termékek kivitelét Ennek elidaére a külkereskedelmi mérlfeg kedvezőbben alakult, mint amivel a terv számolt és több mint 50 millió devizáiorintpt kitevő'kiviteli többlettel zálrult. Külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy a termelés emelkedésével nagyobb mértékben nőtt att ipari termékek exportja, A külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal ‘bonyolítottuk le. A világ többi részével lebonyolított kereskedelmi forgalmon belül nőtt a közepesen és gyengén -fejlett — köztük a gyarmati soriból nem-' rég felszabadult — országokkal -bonyolított forgalom aránya. és Mészmüvet. Az év folyamán jelentősen bővítették egyes könnyűipari üzemeket is a Simontornyai Bőrgyárat, a Kőbányai Textilműveket, a Kispesti Textilgyárat, stb. A közlekedés- és hírközlés fejlesztésére elkészült a* új budapest— bécsi műút első szakasza. Kiépült a nyugati televíziós mikrólánc. Üzembehelyezték a szentesi televíziós közvetítő- állomást. Bővült az egészségügyi és kulturális hálózat is. Az év folyamán <— előzetes adatok szerint —• további 120, községbe vezették be a villanyt, ezzel az összes községek 96,1 százaléka van villanynyal ellátva. A beruházások megvalósítása 1961-ben szervezettebben folyt, mint a korábbi években, kai több, mint amennyit a terv előírt. Ezen felül 1961-ben az OTP-kölcsön segítségével épült lakások száma mintegy 12 százalékkal volt több, mint 1960- ban. Megnövekedőit a külföldi utazások száma. 1961-ben mintegy 370 OOO-en — 23 százalékkal többen — utaztak külföldre, mint az előző évben. Ugyanakkor 334 000 kül földi látogatott el Magyarországra, 37 százalékkal több, mint 1960-ban. A lakosság egészségügyi hely zete 1961. év folyamán javult, A társadalombiztosításba bevontak száma a mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében 700 000-rel nőtt és ezzel az ország lakosságának jelenleg mintegy 93 százalékára terjed ki a társadalombiztosítás. Bővült — de a jelentkező igényekkel nem azonos mértékben-— a kórházi s járóbeteg ellátás is. Az orvosok száma mintegy 60.0-zal nőtt Az 1960/ 61. tanévben végzett orvosok 84 százaléka vidéken nyert elhelyezést Az orvosi körzeteknek 5 százaléka még betöltetlen. Az oktatás és a kulturális ellátottság fejlődését a következő adatok jellemzik: az 1960/61-es tanévben az általános iskola 8. évfolyamát 127 ezren végezték el, 20 000-rd többen, mint az előző évben. A középiskolákban 38 000-en tettek érettségi vizsgát számuk közéi 13 százalékkal több az előző évinél. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain 283 700-an tanulnak, csaknem egyötödével több, ben, mint 1960/61-ben. Az iskolákban a gyakorlati oktatás tovább szélesedett: az általános iskola felső tagozatosainak 53 százaléka, 343 300 tanuló részesül gyakorlati oktatásban, ami több, mint másfélszer annyi, mint az előző tanévben volt. A gimnáziumi tanulóknak több mint kétharmada (80 000 tanuló) heti egy napon, illetve 2 órában gyakor laíi oktatáson vesz részt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1961/62. tanév ben az előző tanévhez képest egyötödével, 53 300-ra, ezen belül a nappali tagozatra járóké 34 500ma nőtt. A hallgatók 28 százaléka, mintegy 14 700 fő műszaki pályára készül: 1961-ben a megjelent könyvek száma (3400) és példányszáma (39 milliói 15 szízalék- kal volt több, mint 1960-ban. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 90 000-rel nőtt, 1961. év végén meghaladta a 2 millió 314 ezret. A televízióelőfizeitők száma az elmúlt évben megkétszereződött, az év végén 206 000 volt. Budapest, 1962. január 21; Köponti Statisztikai Hivatal A lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága Beruházások — építkezések A Lengyel Egyesült Munkáspárt a lengyel forradalmi mozialom bagyomáiyainak következetes iolytaf a Ünnepi nagygyűlés Varsóban a Lengye■ Mun^áspá* t megalakuló" sának 20. évforduló/a alkalmából — Gomulka elvtárs beszede A LEMP Központi Bizottsága január 20-án ünnepséget rendezett a Lengyel Munkáspárt megalakulása 20. évfordulójának tiszteletért-. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak a LEMP Politikád Bizottságának tagjai és a Varsóba érkezett külföldi küldötts égek vezetői. A díszünnepséget A. Zawadzki, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnöke nyitotta meg, majt W. Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titká*a emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, I hogy a Lengyel Munkáspárt hétéves tevékenysége a lengyel I m unkásmozgatom és az egész j Lengyelország történelmének legnehezebb, de egyben legj ■ lentősebb, sorsdöntő fejezetei alkotta. , Ez a párt a lengyel forradai j mi munkásmozgalom örököse ként vezette a nép élet-halál harcát a náci megszállók ellesi, Lengyelország szabadságáért és függetlenségéért; a felszabadulás után pedig a népi Lengyelország fejlődése annak a helyes és előrelátó politikának a gyümölcse volt, amelyet a Lengyel Munkáspárt egész tevékenysége afflaitt folytatott és amely áthatotta az egész lengyel népet. Gomulka ezután rámutatott arra, hogy Hitlernek Lengyel- ország lerohanásában nagyon a kezére játszott a Pilsudski- féle szanáció szovjet-ellenes politikája. Ezeket a politikusokat ugyanis elvakította az antikommunizmus és a Szovjetunióval szembeni ellenséges érzelem, amelynek alárendelték Lengyelország legfontosabb érdekeit. Gomulka történelmi tények felsorakoztatásával bebizonyította, hogy ebben az időszakban Lengyelországot és egész Európát csak a Szovjetunió javaslatának megvalósítása véd- hetrte volna meg a német agresszió ellen: szovjet—angol— francia védelmi szövetség Lengyelország részvételével. Ez azonban nem felelt meg a nyugati hatalmak müncheni politikájának és a lengyel burzsoá kormány álláspontjának. Ezért az angolok és a franciák szégyenteljes manőverbe kezdtek, majd a szanációs kormánnyal együtt inkább Lengyelország halálát választották, mint a németek visszaverését, mert ez a lengyel és a szovjet katonák közös hard érdeme lett volna. Ezek a reakdós erők azt hirdették, hogy Lengyelországnak két ellensége van: a Szovjetunió és Németország Ezzel az elmélettel a Lengyel Munkáspárt szembeszállt és hangoztatta: a lengyel népnek csak egy ellensége van; a hitleri Németország. Gomulka rámutatott, hogy a Lengyel Munkáspárt erejének és történelmi győzelmének forrása abban rejlett, hogy a marxizmus—Ieniniz- mus elvei vezérelték s ezeket az elveket az adott történelmi viszonyok közepette alkotóan alkalmazta. A párt a megszállás alatt és a népi hatalom első éveiben két fontos harcot folytatott az opportunizmus és a szektáns irányzatok ellen. A Lengyel Munkáspárt az antifasiszta ellenállási mozgalom nemzetközi seregének egyik legbátrabb csa pata volt Ez a párt a Szovjetunióban és annak kommunista pártjában látta az antifasiszta harc vezető erejét a lengyel dolgozók osztályszövetségét. A két ország között 1945- ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény, az újtípusú szovjet—lengyel kapcsolatok gránitszilárd alapját képezi. Gomulka a továbbiakba!' a mai népi szocialista Lengyel- ország gyorsütemű fejlődéséről beszélt, amelyet a burvSoa Lengyelországtól eltérően, nem rázkód tatnak meg válság "k, amely testvéri barátságba•• él szomszédaival és tagja a szocialista államok -nagy közösségének. Gomulka végezetül kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt a lengyel forradai mi mozgalom legszebb eszmél- nek és hagyományainak követ kezetes folytatója, A beszéd után Gyemicsev, a szovjet küldöttség vezetője felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának táviratát a LEMP Központi Bizottságához, majd a Csehszlovák Kommunista Párt és a Német Szocialista Egységpárt küldöttsége üdvözölte a nagygyűlést a dicső évforduló alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának távirata a Lengyel Egyesült Munkásp r Központi B zotfságához A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Varsó Kedves Elvtársak! A lengyel Munkáspárt megalakulásának 20. évfordulója alkalmából forró testvéri, kommunista üdvözletünket küldjük önöknek és a Lengyel Egyesült Munkáspárt valamennyi tagjának. Az elmúlt húsz év eseményei dokumentálják a Lengyel Munkáspárt megalakulásának történelmi jelentőségét a lengyel nép életében. Húsz évvel ezelőtt hazájuk, népük a fasiszta megszállók mérhetetlen terrorjától szenvedett. Nemzeti történelmük eme sorsdöntő idejében a lengyel nép legjobb fiainak összefogásából született meg a marxista—leninista Lengyel Munkáspárt, amely szervezőjévé és irányítójává lett a nemzeti erők összefogásának, az ország felszabadításáért, a munkáshatalom megteremtéséért, az új szocialista Lengyel- ország alapjainak lerakásáértfolyó küzdelemnek. — Ezen az úton tovább haladva a Lengyel Egyesült Munkáspárt sikerrel rakja le a szocializmus alapjait Lengyelországban, újabb eredményeket ér el az anyagi és kulturális felemelkedéséért folytatott harcban. A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 2®. évfordulóján szívből kívánunk további sikereket ahhoz a nemes küzdelemhez, amelyet a lengyel nép a Lengyel Egyesült munkáspárt vezetésével folytat a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szörnyű XX. század? 1961-ben a foglalkoztatottaik száma tovább nőtt; Az iparbap és az építőiparban együttesen 35 000 fővel a közlekedésben mintegy 3000 fővel, a kereskedelemben 7000 fővel dolgoztak töb ben, mint egy évvel korábban. Nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltató tevékenység, az egészségügyi, a művelődésügy területén is. Az egy munkásra és alkalmazottra jutó átlagkereset 1961-ben némileg meghaladta az előző évit. Növekedtek a la kossá g bérein kívüli jövedelmei (nyugdíjak, családi pótlék, különfélte társadalmi juttatások, stb,) is. A nyugdíjaik címén kifizetett összeg például 1961-ben mintegy 15 százalékkal több volt, mint az előző évben. Az év második,, felében ►— az aszály következtében — jelentősen emelkedtek egyes élei miszerfélék (a zöldség, a burgonya, a hagyma, a bab,_ stb.) szabadpiaci árai. Ez kismértékben ugyan, de növelte a fogyasztói árszínvonalat. Elsősorban ennék folytán-az 1961. évi reálbérek növekedése valamivel elmaradt a tervezettől. A lakosság takarékbetét- állománya az év folyamán 1090 millió forinttal nőtt. 1961-ben a kiskereskedelmi forgalom 69.4 milliárd forint volt, ami 2 százalékkal több, mint amennyi 1960-ban volt. Az összes forgalmon belül az élelmiszerek és az ún. vegyes- iparcikkek eladása nőtt, ruházati cikkekből a lakosság keve sebbet vásárolt, mint az eiőaö évben. A leginkább keresett tartós fogyasztási cikkek közül pl. bútorból 8—10 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, televízióból 80 százalékkal, személygépkocsiból 75 százalékkal nőtt az eladás. Javult a kereskedelem áruellátása. a vásárlók kiszolgálása kulturáltabb, gyorsabb volt, mint a korábbi években. Mind nagyobb teret kaptak a korszerű kiszolgálási formák; 1961-ben meggyorsult a lakásépítkezések üteme. Az összes épített lakások számára vonatkozóan még nem állnak ugyan adatok rendelkezésre, 'de az államilag kivitelezett lakások száma 1961-ben 28 százalékkal volt több, mint I az előző évben és 13 azázsalékSir Winston Churchill volt angol miniszterelnök közvetlenül lemondása előtt egy beszédében meglehetősen borús értékelést adott az angol politikai helyzetről, a világpolitikáról és keserű hangon „a szörnyű XX. századnak” nevezte karunkat Vajon má kényszerítette Churchillt erre a k ifakadásira? Mit látott szörnyűnek századunkban? Ugyanaz lengette meg a jövőbe vetett hitét, ami Thorneycroft angol pjénzügymüiisztert is, gondterhelt nyilatkozatra kény szerítette'? Thomeycfort 1958. január 23-án, szintén lemondásakor így nyilatkozott: „Tizenkét éven át egyik válságból a másikba zuhantunk... Ez az út a pusztuláshoz vezet.* Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségéről való lemondása előtti utolsó hivatalos beszédében így foglalta össze véleményét: „Tisztségemről lelépve mélységes kiábrándulást érzek”. Vajon ez á kiábrándultság csupán egy idős ember kiábrándultsága . ;? Nézzük csak, mit mondott az idős elnököt követő fiatal elnök, ' Kennedy az ország helyzetéről szóló 1961. januári üzenetében V „Nyugtalanító gazdaságunk jelenlegi helyzete, — mondotta Kennedy. — Hót hónapos visszaesés, három és fél évi pangás, hét évi gyenge gazdasági növekedés és a farmerek jövedelmének kilenc évig tartó csökkenése után vesszük át a vezetést... A nagy depresz- szió óta nem volt ennyi csőd az üzleti világban. A farmerek jövedelme 1951 óta 25 százalékkal csökkent. 1958 egy rövid időszakát nem számítva a hivatalosan nyilvántartott, segélyben részesülő munkanélküliek magas száma példa nélkül áll történelmünkben.. -. Röviden szólva, az amerikai gazdaság nehézségekkel küzd... Aggasztó egyöntetűséggel a pangás folytatódását, s a munkanélküliségnek csupán egészen jelentéktelen csökkenését jósolják 1961-re és 1962-re”. És mát mondott a fiatal elnök 1962. január 11-én? Az elnök rámutatott — írták a lapok —, hogy az utóbbi hét esztendőben az Egyesült Államokban három ízben is gazdasági hanyatlás következett be és jelenleg is magas a munkanélküliek száma. Az elnök bejelentette, hogy 1962-re valamennyire csökkenteni tudják a deficitet, de kiegyenlített költségvetés legfeljebb 1963-ra terjeszthető be. Tehát idén sem tudott rózsás képet festeni a gazdasági helyzetről az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ezek miatt a jelenségek miatt tette oda Churchill a mi századunk elé a szörnyű jelzőt? Pedig a XX. század nem szőr nyű kor, hanem egy igazságos ügy győzelmének a kora. Egy olyan kor, amelyik két világ- rendszer gazdaságét, politikáját, erkölcsét, tudományát és művészetét teszi mérlegre. Ez a kor az, amelyik eldönti, hogy a világrendszerek versenyében melyik marad győztes, és melyik rend tűnik ek Szörnyű kor! —• Sóhajtanak a tőkés világ vezetői. Szörnyű, mert egy tegnapé gyarmat ma fegyveresen kiűzi területéről a tegnapi gyarmatosítóját — Szörnyű, mert Afrika és Ázsia egyre ébred és rájön, hogy függetlenül is élni tud. Szörnyű, mert létezik egy másik világrendszer is, amelyik húsz év múlva a kommunizmushoz akar érkezni, és nyíltan hirdeti, hogy nem háborúval, nem fegyverrel, hanem a termelés terén győzi le az öröknek, a megdönthetetlennek vélt tőkés rendszert. És nem lehet fegyverrel „rendet teremteni” a világban. mert a szocialista tábort komolyan keli venni! — Mert a szocialista tábor rakétafölényben van! Sőt nukleáris fölényben van! Szörnyű kor! Mivel fenyegeti tulajdonképpen a kapitalista rendszert a kommunizmus győzelme? Háborúval? Halált kiált a tőkésekre? Nem. Az emberi felemelkedés programját, — mondhatjuk az eddig ismeretlen jólét, felvirágzás, a boldog élet pirog ramját tűzi zászlajára a kommunizmust építő ember. Ebben a században eddig ismeretlen mértékű bőséget teremtenek a kommunizmus építői, a történelemben először teljesen és végérvényesen megszűnik az a helyzet, amelyben az emberek valamiben hiányt szenvednek. Melyik század, melyik társadalmi rend *
