Dunántúli Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
JMS. JANUAS NAPLÓ 7 Felhívás a mezőgazdasági újítókhoz A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Találmányi Hivatal és a MEDOSZ közös felhívással fordult az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban. gépállomásokon és termelőszövetkezetekben, valamint mezőgazdasági jellegű intézményekben dolgozó feltalálókhoz és újítókhoz, hogy a legutóbbi három évben elfogadott találmányaikkal és újításaikkal jelentkezzenek az 1962. évi országos mezőgazda- sági kiállításra. A hagyományoknak megfelelően ugyanis a mezőgazdaság nagy seregszemléjén külön bemutató ismerteti az országos bevezetésre alkalmas olyan újításokat és találmányokat, amelyek elősegítik a második ötéves terv mezőgazdasági feladatainak teljesítését. A mezőgazdasági újítók és feltalálók a jelentkezési lapokat a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági kiállitásá irodájánál igényelhetik és a jelentkezéseket április végéig kell benyújtani. Felvételi hirdetmény A Színházi- és Filmművészeti Főiskolák igazgatósága színészi szakra felvételt hirdet az 1962—63, tanévre. Felvételre kizárólag érettségizett, vagy az 1961—62 tanévben érettségiző 18—22 éves fiatalok jelentkezhetnek. A jelentkezés írásban történik, amelyhez mellékelni kell a saját és a szülők adatait tartalmazó életrajzot, érettségi bizonyítványt, továbbá az iskola, vagy a munkahely ajánlásét A jelentkezés benyújtásának határideje 1962. február 15. Cím: Budapest, Vili; Vas utca Zj Hz országos gépírébajnofcság eredménye Az országos gyors- és gépíró versenybizottság közzétette a január 13-án megrendezett országos gépíróbajnokság eredményét: Magyarország 1962. évi gép- íróbajnoka Mahrer Klára, a Lapkiadó Vállalat dolgozója, a ^Magyarország örökös gépíró- bajnoka” cím viselője A 30 perces másolásban 14.958 leütést teljesített, 16 hibával. — Második helyezett: Rajkai Ar- turné (Könnyűipari Minisztérium); harmadik Boromissza lvánné (Külkereskedelmi Mi- misztérium), negyedik Farkas Sándomé (Élelmezésügyi Minisztérium); ötödik Lakatos Katalin (Magyar Labdarúgók Szövetsége); hatodik Esztergályos Ferencné (Belügymimszté rium). A versenyen 52-en adtak be sikeres dolgozatot; szere tudott Ilyen perspektívát állítani az emberiség elé? Mi az tehát ami a kapitalista rendszer vezetőit nyugtalanítja a XX. században? Feltétlenül a vereség gondolata. Vajon melyik tőkés állam tud a kommunizmus építéséhez hasonló programot nyújtani polgárainak. Melyik tud olyan perspektívákat nyújtani, hogy megteremti az általános jólétet, a világ legrövidebb munkaidejét biztosítja, a tudomány minden vívmányát az ember szolgálatába állítja, az anyagi javak termelését hihetetlen magasra emeld? Hagyjuk egy kicsit ismét a tényeket beszólná. Az utóbbi hat év során az ipari termelés átlagos évi növekedése a Szovjetunióban 10,2, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 2,3 százalékos volt. Az utóbbi hat évben az acéltermelés 26 millió tonnával emelkedett a Szovjetunióban és 15 millió tonnával esett az Egyesült Államokban. Máris túlhaladta a Szovjetunió bz Egyesült Államokat a vasérc- és kőszéntermelés volumenében, a koksz termelésben, Ufc Diesel- és a fővonalakon köz Régi pásztorházak helyett korszerű, kétágyas szobák 1100 embert gondoznak a megye szociális otthonaiban A felszabadulás előtt Pécsen kívül csak két szociális otthon volt a megyében, mind a kettő Mohácson. Az egyiket a MIOI (Magyar Izraeliták Országos Irodája) tartotta fenn, a másik is egyházi intézmény volt. A két otthonban hetven embert tudtak elhelyezni; A horthysta állam semmit sem törődött a magukra maradt öregekkel. Eltartásuk gondja a községekre hárult. Mivel a falvakban is a gazdagoké volt a döntő szó, nagyon cudar világ járt a szegény öregekre. Antaléban a faluszéli pásztorháza-kban jelöltek ki ne kik egy szobáit. Soros kosztolás a múltban Az öregek élelmezését kétféleképpen oldották meg: a községi elöljáróság pénzsegélyt szavazott meg és juttatott számukra, vagy pedig a soros kosztolás mellett döntött. (Gyakran alkalmazták a kettő kombinációját is.). A szegényház örege tehát mindennap más házhoz ment ebédeihi, illetve mindennap a kijelölt helyen jutott élelemhez. Nagyon megalázó volt ez szá mukra. A szobák lakberendezése primitív volt. Egy asztal, néhány szék és rozoga ágyak alkották az egész bútorzatot. A téli tüzelőt a község erdejéből számították. Az orvosi kezelés is minimális volt. Abban az időben, amikor még 8—10 község tartozott egy körzeti orvoshoz, a szegényház betegje volt a legeslegutolsój Majdnem minden falunak volt egy-két szellemi fogyatékosa. Az ő sorsuk sem volt különb. Általában mindenki meg alázta és kihasználta őket. Többnyire istállókban háltak, gazdag parasztoknál dolgoztak. Sivár, kegyetlen é'Jot, a társadalom kitaszított páriái — ebben a néhány szóban lehetne összefoglalni az. egyedül maradt öregek és szellemi fogyatékosok akkori sorsát; Külön gyógyotthon a reumás betegeknek A fordulat éve után az egyedül maradt öregek ellátását is az állam vállalta magára. 14 szociális intézmény van ma a megyei tanács kezelésében. 1190 embert gondoznak e helyeken; Minden járásnak van legalább egy szociális otthona. Arra törekszenek, hogy az öregek lehetőleg ne kerüljenek túl messze a szülőfalujuktól. A gondozottak életszínvonalának állandó javulására mutat a szociális intézmények állandó specializálódása. Mindenekelőtt: küllőn otthont kaptak a szellemi fogyatékos lányok és fiúk (Moíványhid és Görcsöny), szakképzett nevelők irányításával. Az egyik szociális otthont (Mohács) fejevőbeteg otthonnak rendezték be. Ide azok az öregek kerülnek, akik nem szorulnak ugyan kórházi ápolásra, de feküdniük kell. Ebben az intézményben fokozottabb orvosi ellenőrzés van. Végül a specializálódásra mutat a harkányi negyven ágyas remuatikus gyógyotthon is. Úgy is mondhatnék, -ez a megye szociális otthonainak reumaintézete, havonként váltják az embereket, az öregék félüdülve mennek vissza; A szociális otthonok gondozattál emberhez méltó életet élnek. A múlt és a j elein között ég és föld a különbség. Erre mutat a naná háromszori (nyáron esetleg ötszöri) étkezés, a kalóriadús táplálék, az állandó orvosi ellenőrzés, a fakultatív munka az otthonhoz tartozó kertben, illetve gyümölcsösben. (Az is csak 2—4 óra naponta.). Hogy ezek az otthonok könyvtárral, rádióval, televízióval és különböző társasjátékokkal vannak felszerelve, azt már természetesnek vesszük. Igen sokat mond az öregek életkörülményei ről az a tény is, hogy újabban kétágyas szobák kialakítására törekszenek. A margtfcmajori, keresztespusztai átalakításoknál már ké1- ágyasa középfolyosós, kívülről fűtött szobákat hoztak létre; Szállodaszerű épület a nyugdíjasoknak A jövőre, a tervékre is a további specializálódás a jellemző. Uj helyre költöztetik a görcsönyi fiúkat, a régi urasági kastélyt átalakítják, központi fűtéssel, zuhanyozó fürdővel, stb-vél ellátott 120 ágyas intézményt hoznak létre. Ha minden jól megy, még a prfsz szó sem hiányzik ebből a szál- lodajéllegű épületből. A terv ugyanis az, hogy ebben nyugdíjas otthont hoznak létre. Főként férfiakra gondolnak, akik — egyedül maradván — Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 3. játékhetéről A lottó 3. játékhetére beérkezett 361.043 lottószelvény, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 42 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 77.876,25 forint. Három találatot 3694 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 442,50 forint. A két találatos szelvények száma 100.023 ezekre egyenként 16,40 forintot fizetnek. nagyon nehezen birkóznak | meg a háztartás és a minden-; napi élet apró-cseprő dolgai-; vai, s itt — nyugdíjuk bizo-j nyos százalékának befizetése! után — kényelmes és gondta-! lan éveket tölhetnének ei. a| pompás park szomszédságé-; ban, közel a városhoz. Külön, ún. tbc-s szociális otthont akarnak létrehozni! azoknak a gondozottaknak,; akik szanatóriumi ápolást nem igényelnek ugyan, de külön-! költöztetésük kívánatos. Egy- előre még nem döntöttek a helyről, néhány éven belül ezt; is szeretnék megvalósítani. A.' harmadik és nem kevésbé ér-! dekes terv a szociális otthonok 1 asztmás betegeire gondol. Ezek ] számára szeretnének Abalige-] ten gyógyotthont építeni, a harkányihoz hasonló átmenő! jelleggel. A kísérleti intéz-! mény 20 ággyal kezdené meg| a működését, a barlang közéjé] ben. Az épület létrehozásához 1 bizonyos társadalmi hozzájá- < rulásra lenne szükség. A me-] gyei tanács szívesen venné a; bányászok (robbantásos talaj- < egyangetés) és az építőipari! vállalatok segítségét. Ezek csak a legfőbb tervek,] de a fentiek is arról tanúskod-! nak, hogy minden az emberért i történtik nálunk. Egyedül, hoz- J zátartozó és gyermek nélkül] megöregedni ma sem szerencsés ugyan, de nem is tragédia,! mint régen volt. — Magyar — | Pál József Déli ka^áizat Vasárnap horgászni indultunk a fiammal. Karmos hajnal volt, de tőlünk lehet még vadabb idő. Ha feltámadna a szél s majd arcunkba vagdal, ott a hátizsák, gyomrából termoszt szedünk elő. Erről beszéltem egy öregnek a vonatban és a szefnbenülő frufrusra fésült lány szemén cinkos mosoly bujkált. Ezt hallva rám nézett riadt aztán újra a fiamra: micsoda két legény! De fiam a piros szikrákat nézte-leste. Ha sziporkáztak, kacagott, az ablakhoz tapadt Hogy kiviláglott, a fácánokat kereste és megszámolta az ón-szín égén a varjakat. Klasszul csípett a fagy. Porcukros dérbe hágtunk a folyóig. Zöldesszürkén csillogó üvege felett sirály szállt. Majd íves körére ráunt s az eget ismét varjak tolla mocskolta be. Nem jött a nagy csuka, a kegyetlen, a rabló hiába kínáltuk a bünkért, élő kishalat. Pedig ott lesett, ismertem vagy éve már jó rejtekhelyét a bedőlt fűzfa vén törzse alatt. Fiam elgaloppozott, felszaladt a hidra. Forgácsot szórt le, rozsdás csavart, öklömnyi követ. üstöltem, s akár ha kis rákra ront a hydra, törtem volna rá — s csak nyeltem diihödten mérgemé Ilyenkor legokosabb valamit csinálni. Néztem hát, mint őrzi pár holt levelét a fagyai, míg a tájból három barátom arca vált ki: amint a társaság szobámban tüzes bort nyakai. Szanaszét hevertünk. Ki szőnyegen, ki széken. Hajnali háromtájt csapkodott már dühös vitánk a vidéki életről, de megunni mégsem lehetett, hiszen életünk ez, sorsunk szabta ránk. Vidék, nem vidék — és mindnégyünk egyetértett abban s a könyveimet nézte mindnégyünk szeme hogy csak az, csakis az, aki az emberért tett, él ma is, s közülünk is annak marad meg neve. Néhány szó a falumúzeumokról Helytörténeti, néprajzi kiállításokhoz gyűjtsünk anyagot! Érdemes volna vándorkiállításokat szervezni A Dunántúli Napló január 16-i számában Thiery elvtárs csaknem két teljes hasábnyi terjedelemben foglalkozott a falumúzeumok kérdésével, válaszol a címben felvetett kérdésre: „Miért nincs több falumúzeum a pécsi járásban?” — s nagyjából helyesen világítja meg azokat az okokat, amelyeknek következtében mindössze Bogádon és Eger- ágon van falumúzeum. Mi másként vetnénk fel a kérdést: Van-e szükség fal utnúzeumokra ? Erre a válasz csak egy lehet: Igen, de csak ha a tudományosság alapvető követelményeinek megfelelnek. Ezeket az alapvető követelményeket legutóbb Ikvai Ná%dor fejtette ki Falumúzeum (Nép rajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek) c. könyvében, amely Debrecenben jelent meg. A begyűjtött anyag meg lekedő víHanymozdonyak gyár tásábam, a fűrészáru, gyapjú- szövet, cukor, vaj és sok más termék termelésében. A kommunizmus építésének terve szerint 1980-ig a Szovjetunió jóval maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat, az egy főre jutó ipari és a mezőgazda- sági termelés tekintetében. A következő két évtizedben valóra válik az, amit Lenin 1922-ben mondott, amikor a fiatal szovjet állam nehézségeiről beszélt: „Oly gyorsasággal fogjuk utolérni a többi államokat, amilyenre álmukban sem gondoltak Ha az amerikaiaknál az ipari termelés növekedésének üteme 2 százalékos marad, akikor a Szovjetunió már 1967-ben maga mögött hagyja az Egyesült Államokat. Ha az amerikai ipari termelés évente 3 százalékkal lesz nagyobb, akkor 1968-ban'előzi meg a Szovjetunió. Ha pedig 4,5 százalékkal sikerül emelni az USA-ban a termelést évente, ahogyan Kennedy szeretné, akkor 1970- ben éri utol a Szovjetunió. De tegyük e mellé ide G. Petersennek, az Egyesült Államolk gazdasági életének fejlesztésére alakult bizottság álelnökének véleményét is. ő jelentésében beismerte, hogy az ipari termelés növekedési ütemének 2 százalékról 4 százalékra való emeléséhez meg kellene kétszerezni az összes befektetések összegét az amerikai iparban, ami gyakorlatilag megvalósíthatatlan. ; s A kommunizmus építésének programja célul tűzi ki az autó matizálás széleskörű bevezetését a termelésbe, a termelékenység rendkívül magas fokra való emelését, ezzel együtt az emberek jólétének a további emelését, nevezetesen a világ legrövidebb munkaidejének a bevezetését. Hogyan versenyezhet e téren a kommunizmus perspektívájával az Amerikai Egyesült Államok, a legfejlettebb tőkés ország? Automaitizálhat, — de milyen áron? Meany, az AFL — CIO elnöke a nemrég elmondott televíziós beszédében elmondta, hogy az automatizálás a munkanélküliség egyik fő oka az USA-ban, és hogy e miatt az utóbbi években 60 ezer acélipari dolgozd vesztette el kenyerét. De hasonló a helyzet az autóiparban és másutt is. * A történelem a legnagyobb századok között említi majd a XX. századot Még nem telt el 20 év a század első napja óta, amikor a munkásosztály megkezdte forradalmát, amikor megszületett a szocializmus első nagyhatalma a Szovjetunió. Azóta szakadatlan tart a forradalom. Azóta szakadatlan szó rul háttérbe a kizsákmányoló rendszerek legrtökéletesebbike a kapitalizmus. A következő évtizedekben a békés gazdasági verseny offenzívájával folyik tovább a forradalom az egész világion. A mi XX. századunk látni fogja még ennek termelés terén folyó harcnak a győzelmét is. Látni fogja, hogyan veszíti él a kapitalista társadalmi-gazdasági rendszere a szavahihetőségét a saját tömegei előtt és hogyan győződik meg az egész világ a szocializmus, a kommunizmus ma gasabbrendűségéről. Nem szörnyű korszak ez! A kommunizmus győzelmének a százada. Kurucz Pál felelő elhelyezése, megóvása és főleg leltározása nélkül a „falumúzeum”-ról nem beszélhetünk. A tárgyak készítésére, használatára vonatkozó adatokat okvetlenül fel kell jegyezni, ezek nélkül minden csak holt anyag, s ha a gyűjteménybe bekerült tárgyat nem leltározzák azonnal, később már pótlólag sem lehet összegyűjteni a tárgyak „életét” megvilágító adatokat — (egyszerűen még azt sem lehet megállapítani, hogy kitől került be a tárgy a gyűjteménybe), s ilyen formában a falumúzeum jószándékú segítsége visszájára fordul: ahelyett, hogy megmentenének a tudomány számára fontos ob jektumokat, csak azt érik el, hogy a tudományos feldolgozás számára alkalmatlanná te szik. A nem megfelelően gyűj tött tárgy (amelynél nem jegyezték fel a rá vonatkozó összes adatokat) — esetében azt kell mondanunk: jobb lett volna, ha tulajdonosánál marad! Egy múzeum (még ha Ids falumúzeum is) ügyvitele szak mai felkészültséget, és főleg sok időt kíván, jóval többet, mint amennyit egy pedagógus, vagy tanácsi dolgozó, népművelési ügyvezető erre áldozhatna, egy helyi gyűjtemény azonban sem mennyiségében, sem értékében nem bír el egy függetlenített kezelőt. Mégis, mi lehet a megoldás? Hiszen a falumúzeumok kiállításainak tudatformáló, népművelő szerepéről nem mondhatunk le, annál sokkal fontosabbak, semhogy nélkülözhessük őket. A megoldás nagyon' egyszerű, csak éppen néhány fogalmat kell tisztázni, mint ahogy fentebb már megkíséreltük. — Ne beszéljünk falumúzeumokról, s ne múzeumokat akarjunk létrehozni falun, ellenben igyekezzünk minél több községben helyet biztosítani egy helytörténeti, néprajzi kiállítás számára, s gyűjtsük hozzá az anyagot. Mielőtt azonban mun kához látnánk, vegyük fel a kapcsolatot a Janus Pannonius Múzeum néprajza osztályával (Pécs, Rákóczi ű| 15), amely a tárgyak gyűjtéséhez kísérőkartonokat ad (ezeknek rovatai tartalmazzák azokat a kérdéseket, ame lyeket minden begyűjtött tárgyról végig kell kérdezni) és gyűjtési útmutatókkal látja el a társadalmi gyűjtőket. A múzeum munkatársai személyesen is szívesen segédkeznek a gyűjtésben, s főleg a kiállítás megrendezésében, ami szintén szaktudást igényel. Nagyon fontos, hogy ne akar janak mindenütt állandó kiállítást rendezni, hiszen a legnagyobb problémát a helyhiány jelenti, s nincs is értelme egy faluban ugyanazt a kiállítást hónapokig, vagy esetleg évekig fenntartani. Egy elavult kiállítás nem vonz, nem nevel — tehát nem tölti be szerepét! Ha állandó használatra nem is, rövidebb időre mindenütt lehet termet biztosítani. Egy-két hónap alatt akár a falu minden lakója többször is végignézheti a kiállítást, amelyet ezután le is lehet bontani. Üjabb anyag összegyűltével ismét le hét kiállítást rendezni, vagy át lehet hozni egy szomszédos, vagy távolabbi község kiállítását, vándorkiállítást lehet kérni a Janus Pannonius Múzeumtól stb. stb. A múzeum nem zárkózik el a falusi kiállítások támogatása elöl, ha a falvak a kiállítás lebontása után a múzeum rendelkezésére bocsájtják az összegyűjtött anyagot. Az ilyen jellegű együttműködés eredményes voltát mi sem bizonyítja jobban, mint a sely- lyei kiállítás, a társadalmi gyűjtök és a múzeum közös munkájának gyümölcse. összegezve az elmondottakat: a járható út az eleven, friss, gyakran (legalább évente) változtatott, nevelő hatású kiállítások rendezése, amelyek egyrészt az egyes falvak népművelését, másrészt a Baranyai Regionális Múzeumszervezet múzeumainak gyűjteménygyarapítását szolgálnák. Nem múzeumokra, hanem '-í futásokra van szükség falun! Mándoki László múzeológut
