Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

ßHEC/EWTIAEffi W, WAP®.#* Összehívták aas országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusa (2) bekezdésének alapján az országgyűlést 1961. évi december 15-én, pénteken délelőtt 11 órára összehívta. Japánban is b váltak a malar szerszámgépek K ülkereskedelmünk alig egy évvel ezelőtt vette fel is-, mét a második világháború óta szünetelő kapcsolatokat Japánnaf, s azóta ebben a tá- fvoli országban is kezdenek megismerkedni a magyar ipar gyártmányaival, közülük is elsősorban a szerszámgépek­kel. A Trade Japán című fo­lyóirat azt írja, hogy a Ma­gyar TECHNOIMPEX Válla­lat néhány újtípusú fémmeg­munkáló gépet szállított Ja­pánba kipróbálásra. Ezek a gépek kitűnően beváltak és a próbaremdelést már nagyobb üzletkötés követte. Ez évben több japán üzlet­ember járt Magyarországon, hogy export—import üzletek­ről tárgyaljon. Magyarország és Japán kereskedelmi kap­csolatainak szélesítését az áru kínálat közvetlen megismeré­sét szolgálja majd, hogy ta­vasszal az oszakai nemzet­közi vásáron első alkalommal, részt vesz a Magyar Kereske­delmi Kamara is. Oszakában hat magyar vállalat mutatja be exportcikkeit« Üzemeink az évvége előtt Karácsonyfa-vásár a pécsi nagypiccon 950 vagen nyersanyagot dolgoztak tel a Szigetvári Konzervgyárban Megjavították az üzem vízellátását ■— Jövőre tovább korszerűsítik a gyár gépi berendezéseit Időjárásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: kevesebb napsütés, ma csapadék nem lesz. Holnap néhány helyen, főként nyugaton már hószálldngó- zás, 'ónos eső. A szél a keleti me­gyékben Is délire fordul és mérsé­kelt erősségű lesz. Helyenként köd. Továbbra iá érős éjszakai fa­gyok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 3, mínusz 7, a nyugati és északkeleti határ közelében helyenként mí­nusz 7, mínusz 10. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 0, plusz 3 fok között. Távolabbi ki­látások: a jövő bét első felében enyhülés, Valamikor gép nélküli kis üzemecske volt a Szigetvári Konzervgyár, ahol az asszo­nyok kézzel végeztek minden munkát. Az utóbbi években azonban új épületek kerültek a régiek mellé, szinte teljes egészében kicserélték a feldol­gozó berendezéseket, a kézi feldolgozást is felváltotta a modern gépi technika és ma már ezer vagon nyersanyaggal is könnyűszerrel végeznek. A szigetvári konzervek és a gyár egyéb készítményei külföldön is elismertek és keresettek. Ez évben például 140 vagon kon- zetrvféleség kerül a gyárból a külföldi fogyasztók asztalára. Az idén 54 százalékkal kel­lett emelni a termelési ter­vet a tavalyihoz képest. Ennek ellenére december elsején a negyedik negyedév tervét már 85 százalékra, az éves tervet pedig 96 százalékra teljesítet­ték. Tehát lemaradás nincs, sőt húszadika körül teljes egé­szében készen lesznek az éves terv teljesítésével, s a hátra­lévő idő termelése már több­letként szerepelhet; Milyen nyersanyagokat dol­goztak fel a gyárban és mit készítettek? összesen 950 va­gon nyersanyag érkezett az üzembe, amelyből legtöbb volt a paradicsom; közel 300 vagon. Almából 200 vagonnal, szilvá­ból 100, meggyből 88, zöldbor­sóból 53. birsalmából 36. kaj­szibarackból 34. őszibarackból 9, zöldpaprikából 64, uborká­ból 27, körtéből 10. karfiolból 12. zöldbabból 6, zöldparadi- csómból 9, cseresznyéből 5, málnából 2 és cseresznyepap­rikából 1 vagonnal érkezett a gyárba. Ebből a sok nyersanyagból annyi minden készült-, hogy Pécs valamennyi éléskamráját meg lehetne vele tölteni. Be­főttet 58 vagonnal készítettek, 400 ezer egy kilogrammos, 100 ezer fél kilós és 6 ezer öt kilós üveg telt meg belőle. Dzsem­ből 20 vagonnal, 310 ezer üveg­gel, vegyesízből ugyancsak 20 vagonnal és szilvaízből 15 .va­gon készült el. 870 ezer két és fél decis palackot töltöttek meg üdítőitallal. Gyümölcslé sűrítményt 6 vagonnal készí­tettek. amely alapanyagul szol­gál az almuskához. Tizenhét vagon meggylevet konzervál­tak, amelyet külföldre szállí­tanak. A különféle szörpökből 18 vagonra valót töltöttek meg, míg 170 vagon gyümölcs alap­anyagot tartósítottak. A zöldség- és főzelékfélék­ből legjelentősebb a paradi­csom készítmények mennyisé­ge. . Paradicsomsűrítményt 32 vagonnal készítettek amelyet 350 ezer félkilós és 21 ezer öt kilós üvegben helyeztek el. Az úgynevezett paradicsomivólé­ből 46 Vagonra való készült, amelyet 1 millió 4 ezer fél literes palackokba töltöttek. Zöldborsót 48 vagonnal, zöld­babot 13 vagonnal, lecsót 83 vagonnal készítettek. A kar­fiolt 80 ezer üvegben konzer­váltak és mind külföldre szál­lítják. Ezenkívül készült még a gyárban 4 vagon halkonzerv, 58 vagon savanyúság és 79 va­gon alma és meggybor. Mi tette lehetővé, hogy a gyár közel 50 százalékkal emel te a termelést? Elsősorban az idei esztendőben végrehajtott műszaki fejlesztés. Többek kö­zött duplájára emelkedett az autóklavok kapacitása, űzem- behelyezték az új vízellátó be­rendezéseket; egy 100 köbmé­teres hidróglőbust. egy 100 köb méteres földalatti . víztartályt és egy percenként 800 literes teljesítményű új kutat. A jövő esztendőben tovább folytatják a gyár műszaki fej­lesztését. Korszerűsítik a zöld­borsó feldolgozó vonalát és ez­zel duplájára emelik a telje sítményét. Csomagolóprésekké alakítják át a jelenlegi prése­ket s így jobb kihozatalt biz­tosítanak e területen is. Kü­lönböző gépekre és berendezé­sekre 700 ezer forintot költe­nek a jövő esztendőben. Érde­kes és jelentős lesz a gyár munkájában, hogy a jövő esz­tendőben külföldről egy borsó­cséplőgépet szereznek be, ame­lyet a termelőszövetkezetekben állítanak majd munkába, s így a gyárba csak a tisztított szem kerül, viszont a borsó héja és szára -a szövetkezetekben ma­rad. Talán a műszaki fejlesztés hez lehet sorolni az; a tényt is. hogy az üzem 12 lakást épít a műszaki beosztásban lévő dolgozók részére a következő éviién. G. I. EurópUmrehord Bikaion 12,75 mázsa hal ho’danként — Forradalmi újítások a haí’eitiyésztésben Az utasok sem angyalok Ankét a Dunántúli Napló szerkesztőségében Árra voltunk kíváncsiak — miután két hete tartott köz­lekedési ankétünkön meghall gattuk sok olvasónk vélemé­nyét a PKV dolgozóinak mun kájáról — milyenek vagyunk mi utasok. Milyenek vagyunk ha úgy véljük, hogy nem áll hivatása magaslatán a kalauz vagy gépkocsivezető? Ezért mostani ankétünkön három órán keresztül a PKV dolgo­zóié volt a szó. A régi utasok általában ud­variasak velünk, azokkal1 akik most tanulnak közlekedni, — elég sok bájunk van, — mon­dották. — Az utasok egy ré­sze, elsősorban a középiskolás diákok (ide sorolták a pécsi főiskolások és egyetemi hall­gatók bizonyos részét is) ud­variatlanok, tiszteletlenek, — froclizzák a gépkocsivezetőt, a kalauznőt. Sőt napirenden vannak olyan esetek, amikor a legocsmányabb megjegyzése két teszik a PKV dolgozóira. Legtöbb baj talán azokkal -az utasokkal van, akik nem ér ' tik meg, hogy vannak autó­buszszállításból „kizárt” tár­gyak, mint például tolipárna, benzineshordó, oxigén-palack, tábla-üveg, s mindenáron te­herszállításra • akarj ák felhasz nálni a pécsi autóbuszokat. Kü lönösen piaci, és vásári napo­kon vannak gondban a köz­lekedés dolgozói, amikor kecs kétől kezdve a hízott-sertésig, mindent fel akarnak tenni az emberek az autóbuszokra. — Ha ilyenkor lehülyéznek, majdnem "finomkodásnak kell tekintenünk — mondták töb­ben is —, mert rendszerint — nyomdafestéket sem tűrő sza­vakat kapunk. Bizony jól es­nék, ha ilyen esetekben akad­na egy-két utas, aki a kalauz védelmére kel. Aki megmagya rázza például, hogy nem lehet a kalauznőt lehülyézni, mert nem tudja megmondani, hogy hol van Pécsett a Klapka ut­ca. A szabályok betartásához szükséges lenne, hogy senki se utazzék a megfizetett sza­kasznál tovább, hogy ne szán­janak le a hátsó «ajtón, men­jenek előre a kocsiba, hogy időben jelezzenek a leszállás­hoz, s főként ne próbálják megfélemlíteni a kalauzokat az újsággal és a vállalati igaz­gatóval: — Tudja ki vagyok én? Hányszor és hányszor hang­zik el ez a kérdés az autóbu­szokon, amikor az utasnak né­zeteltérése támad a kalauz­zal. S a kérdés után lobogtat­ni kezdik az igazolványokat. Ilyenkor a „kedves” utas egy­általán nem kedves, megfenye geti a kalauzt a „Bélával” (az igazgatóval), akit nem is is­mer. Az ellenőrt helyettesítő forgalmi osztályvezetőt pe­dig azzal felemlítik meg, hogy „kidobatja” a vállalattól az ..Aradvári Pistával”, aki neki jó „haverje”. S amikor be­megy a központba Aradvári Istvánhoz panasztételre, he­begve fedezi fel, hogy a „meg­félemlített ellenőr” azonos a forgalmi osztály vezetőjével, akit ő valójában nem is ismer. Az utasok közül bizonyá­ra kevesen gondolnak arra, hogy a közlekedés dolgozói is szívesen tapsolnának néha egy szép Dunai-gólnak, hogy ők is elvinnék vasárnaponként gyerekeiket a vidámparkba, — hogy szívesen szórakoznának, amikor mások teszik, de nem lehet, mert őket ilyenkor vár­ja a legnehezebb szolgálat. — Gondoljanak minél több­ször ’arra a kedves utasok, hogy egymásért vagyunk — kérték sok társuk nevében az ankét résztvevői. — Mi is anyák, apák vagyunk, nekünk is van nak gyermekeink, gondja­ink, s néha nekünk is nehéz mosolyogva szolgálatot telje­síteni. Sok mindenről beszélték még a PKV dolgozói ankétun kon. A tanulság: mi utasok is tegyünk meg néhány lépést annak érdekében, hogy a je­lenleginél jobb viszony ala­kulhasson ki. Becsüljük meg őket az eddiginél jobban, le­gyünk elnézőbbek. Köztudo­mású, hogy aki dolgozik, hi­bát is vét. Ha a közelekedés dói gozói hibáznak, munkájuk tér mészeténél fogva sok ember előtt teszik. Tegyük szóvá, ha említésre méltó hibát látunk, de ne nagyítsuk fel, ne okoz­zunk felesleges kellemetlen perceket azoknak, akik értünk doleoznak. H. M. Az őszi lehalászások idején nagy meglepetést keltett a Bikali Állami Gazdaság szin­te páratlan haltermése. Ami­kor a sajtó és rádió a Szegedi Tógazdaság holdanként 6 má­zsás „rekord” hal termését ad­ta hírül országnak-világnak, a bikaliak már a 12 mázsánál tartottak. A végeredmény a 403 holdas tóterület átlagában közel 13 mázsa holdanként. Egy 47 holdas kisebb tavon pedig átlag 15,20 mázsás hoza­mot érteik el. Európában még ilyen eredmény nem szüle­tett Egyedöi Izraelen szárnyalták ezt az eredményt, de a ked­vezőbb időjárás következtében ott 2 hónappal hosszabb a te- nyészidő. A hazai tavaik hozama átla­gosan 3,5—4,5 mázsa holdam­ként, ahol 6 mázsát elérnék, mint például ezen az őszön Szegeden, ott már nagyon elé­gedettek. A hagyományos módszerekkel ennél többet el­érni nem is lehet. Mi hát a titka a bikaliak rekord ered­ményének? A bikali tavak fiatal tavak, 1955-ben épült az első, amely mindössze 20 holdas volt, az akkori halhozam pedig a mos­taninak ötöd része. Azóta fo­kozatosan 403 holdra növelték a tóterületet 8 jövőre 500 hol­dig felmennek. Az évek során a gazdaság szakemberei rájöt­tek, hogy a hagyományos Jelentősen fejlődött ez évben a megye moziháiózata Jó ütemben haladt ebben az esztendőben is a Baranya me­gyei mozihálózat fejlesztése. A Moziüzemi Vállalat ez év­ben jelentős összegeket köl­tött mozifejlesztésre. Egy­részt igyekeztek megoldani a legégetőbb gondokat, más­részt pedig a fejlesztést tar­tották szem előtt. Ilyen elgon­dolások alapján alakították át a pécsi Petőfi filmszínházat, továbbá az ugyancsak pécsi Park-lcertmozit szélesvásznú­vá. Az év legnagyobb jelentő­ségű mozifejlesztése a hosz- szúhetényi filmszínház teljes átalakítása, korszerűsítése, — amely csaknem egymillió fo­rintba került. A bányászlakta területek mozifejlesztésének állomása volt a Vasas II. film színház gépházának átalakí­tása, az épület felújítása és a mozi szélesvásznúsítása, több mint 159 ezer forintos költség gél. Mindezeken felül nagyará­nyú épületfelújítás illetve a technikai berendezés korsze­rűsítése történt Somberekén, Magyarszéken — a mozi kor­szerűsítésének első üteme — továbbá Marok II.-ön, Himes- házán, Mecseknádasdon, Lány csókon, Öfaluban, Dunaszek- csőn, és Hegyszentmártonban. Ezekben a községekben jelen­tős felújítások illetve tata­rozások történtek, és elké­szült a sellyei mozi felújítá­sának terve is. A felsoroltakon kívül sok megyei moziban eszközöltek kisebb javításokat, a beren­dezést több helyen korsze­rűsítették, és a technikai esz­közöket kicserélték. 1 módszerekkel a tavak halho­zamát tovább fokozni már nem lehet. Ezért új utakat ke­restek s ebben nagy segítsé­gükre volt dr. Woynárovicb Elek halbiológus, a Tihanyi Halbiológiai Intézet vezetője. Tanácsára már az elmúlt év ben szakítottak a bikaliak a régi módszerrel, a szokásos 400—500 ivadék helyett 1000— 1100 ivadékot helyeztek ki ta­vasszal a tóba holdanként. Szakmai körökben nagy vi­hart kavart ez a lépés. Azt jósolták, hogy a halak oxigén­hiányban mind elpusztulnak. A kudarc azonban elmaradt s már tavaly 10 mázsás holdan­ként! hozamot halásztele le. A nagyobb számú ivadék­kihelyezés egymagában ter­mészetesen nem járhat ered­ménnyel. Több halnak több oxigénre van szüksége. Míg a hagyományos módszerrel dol­goztak, holdanként 10 mázsa sertéstrágyát adagoltak s azt is egyszerre, márciusban. Ez­zel szemben most februártól szeptemberig naponta trágyáz­zák a tavakat, 30—40 mázsa trágyát szórnák ki holdanként. A halászati ágazatnál összesen 10 halász és egy Szuper Zetor dolgozik, de ez kát műszak­ban. A víz sohasem tisztul le mindig zavaros. Élénk az asz- szimiláció. A folyamatos trá­gyázás erőteljesen fokozza az aigaképződést, ebből követke­zően nő a víz plankton-állo­mánya, amely a hal természe­tes tápláléka. Dr. Woymáirovich időközön­ként mérte a halak és a víz biológiai egyensúlyát s szak­szerű irányításával egész éven át sikerült a vízi élet, a víz termelő kapacitását fenntar­tani. Kiderült, hogy a kis be­A bikaliak 70 vagon abrak- takarmány etetésével érték el szép eredményüket, de ennek a takarmánynak 40 százaléka hibás volt. A megye minden gazdaságából Bi'kalba szállí­tották a dohos takarmány t s a halak ezt magas tápértékű hússá alakították át. Ezt az is mutatja, hogy az 51,30 vagon halból 42 vagon első és má­sod osztályú volt, tehát kilón felüli. Forradalmi újítás várható Bikaion az ivadéknevelésben is. Eddig a pontyokat általá­ban 70—80 százalékos veszte­séggel keltették s az ivadékot Csak májusban helyezték ki a tavakba. Dr. Woynárovich Elek kidolgozta a pontyok mesterséges keltetésének új módszerét. Megtalálta azt a j vegyszert, amellyel az ikrát-1 ból kivonják a ragasztó anya-« got s így az ikra nem tapad az edény vagy üveg falára. Az ikrát ún. Zuger-üvegbe teszik és vízáramoltatással természe­tes körülményeket teremtene«, s ezután keverik az ikrát- a tejjel. A kikelt ivadékot 10 napig melegházban tartják, ahol a vizet fűtik. 10 nap után kirakják a tóba. Az ivadék ki­helyezése márciusban történik, ha a víz hőmérséklete eléri a plusz 10 fokot. így az ivarjékelhüllást 15-20 százalékra csokkenetiéi, A ponty mesterséges kelte­tésének bevezetésével a bika­liak hároméves üzemben két­évesekké alakulnak, csa-k az ivadékelőállítás és a hizlalás marad meg, a nyújtó év ki­esik. A korán kihelyezett iva­dék őszre eléri a 15 dekás át­lagsúlyt, ezért nincs szükség a nyújtó év beiktatására. A2 egynyaras ivadékból a máso­dik év végére piaci hal lesz. Ebben az évben már az ős* folyamán kihelyezték a hala­kat a tavakba. Lehalászás után azonnal feltöltöttek a tavakat és kihelyezték az egy-, illetve kétnyaras ivadékot. Búzást László szakmérnök szerint te- leltetőfcet készíteni nem érde­mes. Nekik van, mégis tóban teleltetnek. S ugyanezt java­solják a termelőszövetkezetek­nek is. LegtieSyesebb a Jvakban teieiseiisi, mert ahogy a víz melegszik« a hal azonnal táplálkozni kezd, ettől megerősödik. Mivel nincs zsúfoltság, kisebb a da­rakor veszélye is. Kizárólag a ragadozókat teleltetik külön s csak akkor helyezik be a tóba, ha már az ivadék „kinőtt a szájából”. Télen, ha a tó befagy, 4x4 méteres léket kell vágni hol­danként a jégen, lehetőleg a fölött a hely fölött, ahol a hal bandázik. A léket aztán állandóan óvni kell a befa­gyástól. A Bikali Állami Gazdaság­nak ebben az évben 2 millió forint jövedelmet hozott a ha­lászat, annyit, mint a sertés és a juh közösen, és kétszer any- nyit, mint a szarvasmarha. A gazdaság forradalmi újítási­hoz nem kellettek hatalmas befektetések, minden anyagi áldozat nélkül mindössze némi plusz fáradsággal érték el ki­váló eredményeiket, aminek minden bizonnyal külföldön is nagy visszhangja lesz. «— Rná — J

Next

/
Thumbnails
Contents