Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

2 I ItlAPLÓ 1961. DECEMBER 5. Szárazság volt — mégis nőtt a termésátlag Vejtiben A jó vezetés és az összefogás ereje Érdekes levélben számolt be Szerkesztőségünknek Somogyi Tiborné elvtársnő Vejti köz­ségből aiz ottani Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet ered­ményeiről. Mégtudtuík, hogy a vejti emberek az aszályos év elle­nére is növelték kollektív gaz­daságukban a gabona áttog- termését. Hasznos dolog lesz tehát ha megvizsgáljuk, hogyan érték ezt el, mit tettek a figyelemre méltó eredményeikért: A múlt évben, amilknr há­rom termelőszövetkezet egye­sült és megalakult a Rákóczi Ferenc Tsz, úgy határoztak, hogy Verjti lesz a központ. Ki­használták a már meglévő gaz ctasági épületeket, s a vezető­ség székhelyéül is Vejti felélt meg leginkább. Hogy méltók legyenek jó hírnevükhöz, a pártvezetőség, a tsz vezetősé­ge és a községi tanács vezetői együttesen dolgozták ki a ten­nivalókat. Arra nevelték a tsz tagságát, hogy jó gazdái legye­nek a közös vagyonnak, s min­denben működjenek együtt, dolgozzanak együtt a vezető­séggel. Kialakult a jó kollektív szel­lem, s ennek szép eredményed lettek. íme néhány -bizonyíték: Az őszi kalászosok alá a múlt évben kétszer szán­tottak, istálló-trágyával és mű­trágyával tették termékenyeb­bé a földet, s időben be is ta­karították a termést. így elér­ték, hogy búzából a múlt évi 800 kilogramm helyett tíz má­zsa ötven kiló volt az egy hold ra eső termésátlag az idén. Árpából egy mázsával, zabból egy mázsa nyolcvan kilogram­mal termeltek többet az idén a múlt évinéL Még szebb eredményeket ér tek él azonban a kapások ter- ' thelésébeo. Nyolcvan mázssós átlagtermést értek el burgo­nyából ebben az évben a nagy szárazság ellenére is, kukoricá­ból pedig 33 mázsát takarítot­tak be holdanként:' átlagban, a múlt évi 27 mázsával szem­ben. Cukorrépájuk tavaly 202 má­zsa termett holdanként, az idén pedig 210 mázsa. Takarmány- répából a múlt évben holdan­ként 162 mázsát, az idén pe­dig 316 mázsát takarítottak be. Ezek az eredmények fénye­sen bizonyítják, hogy a közös munka, az egyetértés és a jó szervezés át tudja hidalni a természet mostohaságából adó­dó nehézségeket is. Teljesen megszüntetni természetesen nem lehet az időjárás okozta kedvezőtlen körülményeket, de az emberi akarat csökkenteni tudja annak hatását. A vejtiek bebizonyították, hogy ha nem a háztáji gazdaságot tartják fő jövedelmi forrásnak, hanem a közös gazdaságot, akkor a kö­zös gazdaság meg. is hálálja a vele való törődést, A munkamódszerek beváltak A növényápolásban egy-egy fő re osztották ki az elvégzendő munkát, területenként. A ta­gokra egyenként kiosztott terű let szakszerű megművelésével érték d, hogy a termelőszövet­kezeti tagok családtagjait is bevonták a munkába. Ilyen módon kellő időben fejezték be az összes munkát, sőt a kétsze­ri és háromszori kapálást is el tudták végezni. Az asszonyok végezték a leg­jobb munkát a jók között is. Kora reggeltől késő estig dol­goztak, ha kellett, nem vártak külön bózitatást senkitől: Az elnököt szüretik, szak­értelmét és szervezőképességét sokszor szokták példaként em­legetni a környező szövetkeze­tekben is. Kamu József, a vejti Két tűzeset — gondatlanságból A múlt hét végén Baranya megyében két helyen is pusz­tított a tűz. Mindkét tűzeset Mohács szigeten történt de­cember 2-án, szombaton: Homorúd községiben Gömöri Istvánmé portáján gondatlan­ságból keletkezett a tűz. Be- recki László és Restár István 4 éves gyermekek a lakásban gyufát találtak, a gyufát kivit­ték á fészerbe és gyújtogatás közben lángot fogtak a fészer­ben lévő könnyen gyűlő anya­gok. A tűz következtében mint egy háromezer forint kár ke­letkezett Szerencsére a helyi önkéntes tűzoltóság beavatko­zásának köszönhető, hogy Gö­möri Istvánná lakóháza nem égett le. Ugyancsak szombaton a Ho­morúdtól néhány kilométerre lévő Dunafalva községben Ba­log Pál portáján tűz ütött ki. Mintha a homórudi eset ismét­lődött meg Dunafalván is — Balog Pál 7 éves kisfia sertés­ól körül játszadozott. A gyerek gyertyát gyújtogatott és né­Liszt—BarW bankverseny Mohácson Vasárnap este Mohácson adott hangversenyt a Szocia­lista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazott két öntevékeny együttes, a mágocsi földmű- vesszövetkezet Kodály Zoltán kórusa és a mohácsi kisszinfo- nikus zenekar. Ismertetőt Pé­cséig László főiát. adjunktus mondott. A Liszt és Bartók műveiből összeállított műsort Gábor Péter szövege kísérte végig és Galántai Erzsébet, va­lamint Mezei Anna szavalatai tették színessé. Bemutatták Hegyi József új hangszerelé­sét is, Liszt: Szerelmi álmok című zongoraművének zene­kari változatát. A két együt­test Balatoni Mátyás és Kiss jBezéayeltéki hány perc múlva a sertéséi lángbaborult Itt is a gyors be­avatkozásnak köszönhető, hogy csekély kár keletkezett. A fenti két eset is bizonyít­ja, hogy a szülőknek nagyobb gondot kell fordítani a gyer­mekek felügyeletére és a gyűj­tőeszközöket minden esetben zárják d TAMÁS GYÖRGY CSALÓKA <u — Takarjátok be valami­vel... Hidegek még a hajna­lok... — szipogta a síró, kö­vér asszony. Az ember , idegesen suta mozdulattal vetette le beke­csét, amit hirtelenjében kapott magára az imént, és a lányra terítette. A halászok, akik odasereglettek a hajnali var­saszedésből, levették kalapju­kat, De egyikük, az öreg Gás­pár, lehajolt a lányhoz, majd intett, hogy még él. Valaki szapora léptekkel el­indult a tanya felé, hogy a mentőkért telefonáljon. Még alig szürkült az ég. A lány nyakán, keskeny lánc végén, picinyke mackó fénylett.... * Talán ugyanazokban a per­cekben az éjszakai személy­vonat egyik fülkéjében ketten ültek. Az öregebb néhány pil­lanattal előbb tért vissza he­lyére. A fiatalabb kérdő pil­lantására lemondóan intett: — Semmi... Nem találom... Nincs a vonaton ... Leült az ablak mellé, szem­ben a fiatalabbak — Hidd el: napok, hetek óta nem tudok másra gondol­ni, mint rá. Nem vagyok mai gyerek, hiszen tudódj pöttöm­l-qyi legény korodban már a üzemegység növénytermelési hrigádvezetője irányította leg­többször a munkát, s ezért az ő érdemeit is el kell ismerni Szabó Jenő élvtársnak, az el­nöknek munkájával együtt. Fábián Mihály, a vb elnöke nagy híve a termelőszövetke­zeti gazdálkodásnak, tőle is so­kat-tanulhattak a vejtiek a munka szervezésében. Segítsé­gével sikerül-, helyesen bizto­sítani a tsz ellenőrző bizottsá­gának jó munkáját és a Szent- irmai Antal ' agronómussal együtt végzett szakmai veze­tést a tsz-be.n. A ta'<erinénveliátá?ra is naoy súlyt lekie'tev, ezért érhették él, hogy a jövő évben nem lesz takarmány- gondjuk. Tavaly tizenegy va­gon, az idén pedig 26 vagon takarmányszénájuk termett. Az eddigi lelkiismeretesség­gel dolgoztak az elmúlt napok­ban is, amikor a Jagyveszély jelentkezett, s betakarták a burgonyát, nehogy megfagy- gyon. Nov. 18-ra befejezték az őszi kalászosok vetését s az összes betakarítással végeztek. Most már csak a zárszámadás előkészítése van hatna. Gy. K., Művelődési nap Véménden Művelődési napoj rendezett Véménden vasárnap a föidmű- vesszövetkezet, a tanács, a nő­tanács és a KISZ segítségével. Délelőtt az iskolában gyer­mekfoglalkozás volt. Az iskola kultúrtermében megjelent az összes tanuló, Pécsváradról 15 vendég úttörő érkezett ismer­kedés, tapasztalatcsere céljá­ból. A foglalkozáson Monoli Fe renc, a pécsváradi járási ta­nács művelődési osztályának előadója tartott érdekes, szí­nes előadást „A Fekete erdő­től a Fekete tengerig” címmel. Utána öt földrajzi kérdést tett fel a gyerekeknek. Az iro­dalmi, történelmi és földrajzi fejtörőkérdések iránt is nagy érdeklődést tanúsítottak. Meg­lepően jól tudták az évszámo­kat. a versidézeteket azonnal folytatták, és azt is megmond­ták, ki írta, milyen körülmény hatására. Az iskolások foglalkoztatása után bábszínház következett. A ..Bíborszínű virág”-ot mu­tatták be Káiecz Istvánná pe­dagógus és a kiszisták rende­zésében. Délután a helyi földműves- szövetkezet nagyszabású di­vatbemutatója zajlott le. Az őszi—téli divatújdonságokból majdnem ötven ruhát láthatott a közönség. Este fél 8 órai kez­dette] .a pécsváradi „Zengő” irodalmi színpad szereplői és táncosai szórakoztatták vidám kabaréműsorral a nagylétszá­mú közönséget. Napirenden: a közönség Az sem csak úgy akárhogyan. A kö­zönség szervezése van a napirenden. A Pécsi Nemzeti Színház Kamara­színházában — száz ember töpreng, (egyik hangosan, másik túl hangosan, a többség csak ma­gában), mit lehetne tenni, s mit kellene tenni. Az a jő téma, hogy mi is az a kö­zönségszervezés tu­lajdonképpen. Pro­pagandamunka vagy agitáció, JcözönSég- nevelés; színházmű­vészet és állandó közönség, rendszer­ben vagy spontán módon. Van, aki azt kö­veteli, hogy az igaz­gatót, a párttitkárt, a szakszervezeti bi­zottságot vigyük színházba, s akkor majd a munkások is elmennek. Köve­tik majd a példát. Van, aki vádbe­szédet mond a párt- szervezetek, meg a szakszervezeti bi­zottságok felett. Van, aki feláll és védőbeszédet mond. A közönségszerve zők vannak jelen, szákszervezeti veze­tők, meg színházi szakemberek, s mind azért vannak itt ezen a december eleji vasárnap dél- előttön, hogy meg­beszéljék, mikép­pen kell szervezni a közönséget. Nem csak az igazgatót, meg a párttitkárt. A közönséget: a lakatost, a kőmű­vest, a kereskedőt, a porcelángyári ke­ramikust, a szob­rászt, a téglaégetőt, a villanyszerelőt — és családtagjait. Az a fontos, hogy az eddiginél is töb­ben járjanak szín­házba, — sokan, sű­rűn, szívesen. Ebben megegyez­nek. Végtére is, ez a fontos! A ruhatárnál fe­jembe nyomom öreg kalapom. Kel­lett a vita, jó volt, — s majd március­ban jobban fogjuk megtárgyalni ugyan ezt, mert akkor új­ra találkozunk. Az SZMT meg a színház legalábbis így Ígérte. — viroy — A Széchenyi téren, az autó­buszmegállók és egy füstöt ontó kémény szomszédságában egy új üzlet van kialakuló félben. A régi vegyes konfekcióbolt helyiségében rendezkedett be a Pécsi Ruházati Bon „Elegancia női ruha” részlege.. A kellemet­len szomszédság ellenére (melyet a „föld alól" előbúvó. gomolygó filstcső képvisel), a boltra való­ban rá fog illeni az „elegáns" jelző. Az ajtón belépőnek rögtön sze­mébe tűnik egy ízlésesen elren­dezett belső „kirakat", melyei forgó babák és (későbbiekben) időzítve kigyúló különböző színű világítás tesznek változatosabbá. térdemen hintáztattalak... De ilyet idestova huszonötéves pályafutásom alatt nem értem meg ... örülök, hogy össze­akadtunk, úgyis hosszú még az út hazáig. Legalább elbe­szélgetjük az időt... Haza­jössz egy kicsit a szülőváro­sodba? Szegény apád, mindig azt hajtogatta, hogy iparost farag belőled. Iparost! Akko­riban ez volt a vágyak neto­vábbja. Hát, te alaposan rá­cáfoltál apádra! Ha élne, nem tudom, mit szólna ahhoz, hogy író lett a fiából... ! Én örü­lök neki. Legalább elmondha­tom neked mindazt, ami rág, mar belül... Időnkből * futja hazáig... Előtted legalább nem kell szégyellnem a tehe­tetlenségemet és a fájó kudar­cot sem. Mert ez az igazság, Pistám! Megbuktam. Én, Virá­gos Gyula, a negyedik kerület gyámügyi előadója, rosszul vizsgáztam ... Nem, ne is pró­bálj vigasztalni, inkább se­gíts! Talán úgy, hogy feljegy­ződ, amit tőlem hallasz. Ti írók, úgyis mindig mai törté­netet kerestek. Nos, ez mai történet a javából... Hallga­tod, amit mondok? * ... Amikor ennek a bonyo­lult históriának a kibogozásá­hoz hozzákezdtem, nem is sej­tettem, mire vállalkozom. Alapjában véve egyszerű ügy­nek látszott. Fiatalkorú Kutor Anna ügye a gyámhatóságnál eleinte alig különbözött a sok száztól. Aztán mégis más lett. Már nem is tudom pontosan, mikor és miért kezdtem el külön is kutatni Anna tettei­nek hátterét, mozgatórugóit? Voltaképpen miért is kevered­tem bele? Mert valósággal megbabonázott. Kihallgattam az embereket hivatali szo­bámban, és— amit még soha sem tettem — magam nyo­moztam az események után, elmentem azokhoz, akiktől újabb, részletesebb felvilágo­sítást reméltem. Féldeciket fi­zettem kiskocsmákban és esz­presszókban, szinte hivatali hatalmammal visszaélve fag­gattam embereket... Ezekből a vallomásokból, sokszor néhány szavas mon­datokból, apró mozaikokból próbálom most neked össze­rakni a történteket. Nézd ezt az újságkivágást. Egy riportot olvashatsz rajta, a múlt év júniusában jelent meg. Címe: Búcsú ... Az eleje nem érdekes, a végét nézd, ezt a néhány, piros ceruzával be­keretezett sort. Egy lányról szól, aki ballagó diáktársait búcsúztatta, és akinek szép hangja, előadókészsége feltűnt az újságíróknak. A cikk alá­írása: két kis „k” betű. Látod, ezzel kezdődött Hogy ki az a „— kik —”? Elmondom. Természetesen ve­le is megismerkedtem, ö me­sélte el nekem e kis riport születését. Kotta Károly, ment ezt a ne­vet takarja a két kis „k” be­— KILENC HÓNAP alatt 13 millió forintot fordítottak munkásvédelmi és egészség- ügyi beruházásokra Kossuth- bányán. — SZIGETVÁRON, a Fő tér és környékének közművesíté­séhez csapadékvíz-elvezető csatorna terveit a Baranya megyei Tanács Tervező Iro­dája, még ebben az évben elkészíti. A kivitelezést jö­vőre kezdik meg. tű, a megyei Lap munkatársa. Hórihorgas gyerek, amolyan nagy kamasz. A múlt év tava­szán, nem sokkal azután, hogy a városba került, történt... Épp bezárni készült íróasz­tala fiókját, amikor benyitott a szerkesztőségi szobába Ivá- nyi, a foton por tér. — Jössz a Kacsába? — Megpróbálhatom — felel­te Kolta. Mióta itt él a városban, a Belvárosi étteremben ebédelt. A többiekkel együtt. Csak Ivá- nyj esküdött a Kacsára, hogy ott jobb a koszt, gyorsabb a kiszolgálás. Indulni akartaik, amikor megszólalt íróasztalán a tele­fon. A főszerkesztő hivatta. Ed­dig egyszer volt nála, az orosz­lánbarlangban. Egy nappal azután, hogy megérkezett ide, a nagybetűs Élet nagybetűs Szerkesztőségébe. Csak néhány szót váltottak. — Becsülje meg magát, Kolta elvtárs — mondta ak­kor Koszorús, a főszerkesztő. A fiatal újságíró ezt a ki­jelentést rendkívül sablonos­nak tartotta egy főszerkesztő szájából. Valami olyasmit várt tőle, hogy rögtön, az első na­pon elküldi egy szenzációs ri­port megírására, az ipar vala­melyik fellegvárába, le a bá­nya mélyére vagy az izzó kör­kemencékhez. Legalább vala­mi roppant mély, az alapvető igazságokat döngető cikket kérhetett volna. De azt sem tette. A rovatvezető gondjaira vbízta a tejfelesszájú Koltát. (Folytatjuk.) Tészás Béla üzletvezetőtől meg­tudtam, hogy a boltban már a múlt hónapban elkezdték 'az árusítást, s amint a forgalmon látható, nem is kevés sikerrel. Női felsőruházati cikkeket, kosz­tümöket, divatos kabátokat áru­sítanak. Körülbelül karácsonyra készül el a bolt, s modern be­tekintő kirakata lesz, a homlok­zat pedig neon-feliratot kap, ami reméljük. nem egy-két hétig fog világítani. Egyszóval: a jelek szerint új színfolttal gazdagodik a Széche­nyi tér. Kép: Mindig akad szemlélője az ízléses, modern belső kirakat­nak. ' » Cl US — NEM OKOZ PROBLÉ­MÁT a fenyőfavásárlás. Már december első napjaiban megkezdi a Fűszer- és Édes­ségkereskedelmi Vállalat a nagymennyiségű, megfelelő méretű, Baranya erdeiből vá­gott fenyőág árusítását. Idén csak hazai fenyő kerül for­galomba. — EBBEN AZ ÉVBEN is megrendezik a szokásos kará­csonyi játékkiállítást és vá­sárt a SZOT , Színház téri nagytermében a Pécsi Állami Áruház dolgozói. A kiállítás és vásár december 10-én nyí­lik. — TÉLAPÓ-ÜNNEPRE ké­szülnek a nyugati városrész óvodáiban. A szülői munka- közösségek az óvodák dolgo­zóival közösen rendezett csa­ládi estek bevételéből aján­dékozzák meg a gyerekeket. — A MEGYE legnagyobb gyümölcstermelő tsz-e lesz 1962-ben a turonyi Zöld mező Termelőszövetkezet. A turo- nyiak a 36 hold cseresznye, meggy és körte mellé 85 holdas nyári almát telepíte­— TÉLAPÓ-ÜNNEPÉLYT rendez december 6-án a KP- VDSZ Művelődési Otthon. Az ünnepségén 250 gyereket lát­nak vendégül és ajándékoz­nak meg. — BEFEJEZTE éves tervét a Komlói Tanbánya. Decem­ber hónapban a bánva dolgo­zói még mintegy 12Ő0 tonna szenet kívánnak adni terven felül a népgazdaságnak. A Központi Mnnkásakadémia előadásai A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya értesíti a központi mun­kásakadémia hallgatóit, hogy a megnyitó előadásokat a Pedagó­giai Főiskola marxista előadóter­mében az alábbi időpontokban tartják: Általános politikai és ideológiai kérdések tanfolyama: december 6-án, szerdán délután 17 órakor. Előadás címe: .,A nemzetközi hely zet fő jellemzői”. Atheista kurzus: december 7-én, csütörtökön délután 17 órakor, Eiő*dáfi tíOMC „Az élei ketotíLOM- se^t ____ I t / „Eleganciai6 női ruha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents