Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

2 lU^PLÓ 1961. DECEMBER £9. fl forradalom katonája SzantnelY Tibor születésének 71. évfordulójára Még 29. esztendejét sem töltötte be Szamuely Tibor, amikor Savam yuku bon vagy Bécsújhelyen — máig sem tudni hol — utoléijbe a halál. A magyar forradalom, a Kommunista Párt nagy Ígé­rete, kiemelkedő egyénisége szállt vele a sírba Szamuely Tibor 1890. de­cember 29-én született Nyír­egyházán. Apja kispénzű em­ber volt és így diáikkoráiban már helyzete a haladé moz­galmaikhoz sodorjál. Részt vesz a munkások felvonulá­sain és tüntetésein. Iskolái elvégzése utón újságíró lett. Tizenkilenc éves korában be­lépet az SZDP-be, 1915-ben mint „ártalmas” élemet be­hívják katonának. Néhány hónapos frontszolgálat után orosz fogságba esik, ahol megkezdődik igazán forra­dalmi fejlődése. Az 1917-es februári for­radalom hírére a fogság­ból elindul Moszkvába, majd az októberi szo­cialista forradalom hatására hozzákezd a hadifoglyok meg szervezéséhez. Szerkeszti a Szocialista Forradalom cí­mű magyar hadifogoly lapot 1919. január 3-án hazaérke­zik Magyarországira. Habo­zás nélkül a kommunisták \ sorában áH és tagja lesz a KMP Központi Bizottságá­nak. ö szerkeszti a Vörös Újságot A Magyar Tanácsköztársa­ság hű harcosa volt. Ott állt a Szolnok visszafoglalására küldött csapatok élén. Ké­sőbb elnöke lett az ellenior- tfedalmórok megfékezésére alakított bizottságnak, ö volt a híres Lenin fiúk vezetője. Május 20-án a kormányzó- tanács megbízásából repülő­gépen ment Leninhez és el­hozta üdvözletét a magyar munkásokhoz. 1919. augusztus elsején me­nekülnie kellett. A párt az­zal bízta meg, hogy utazzon Becsbe és onnan irányítsa, szervezze a proletariátus el­lenállását az elleniorrada- lommal szemben. Augusztus 2-án, e fedalat teljesítése közben elfogták és meggyil­kolták. „Tibor ideáSs murtkatáre, harcostárs és barát volt — írta róla Kun Béla. — Véle­ményét keményen, határo­zottan, élesen mondta eL Maró szatirikus hangját azon ban csak azokkal szemben használta, akiket politikai­lag és különösen személyileg gyávának tartott. A kalan­dorokat szenvedélyesen gyű­lölte. Kiválóan egészséges, szívós ember volt. Rendkí­vül sokat dolgozott Nagy volt a munkabírása. Sovány, szikár alakja, éles arcvoná­sai tiszta, rendes, egyszerű öltözete szimpatikus ember benyomásait keltették. Nem volt bőbeszédű, de szűk, meghitt társaságban jóked­vű, szeretetreméltó volt. — Büszke, rátarti ember volt, de nem hiú, — ahogyan szü­lőföldjén a Nyírségben mond­ják”. Ilyen ember volt Szamu­ely Tibor. Ambras Lafas Film Film Film Film Jle&ii Qarr&ue kezesi a barátját A köztudatban a dokumen­tumfilm fogalma körülbelül megegyezik azzal az elképze­léssel. miszerint a dokumen- tumfilm az szükségképpen száraz, a végtelenségig objek­tív és tudományosan pontos — tehát az átlag ember szá­mára bizonyos értelemben ér­dektelen is. Ezen mitsem vál­toztatott az utóbbi évtizedek neorealista filmjeinek doku­mentálás jellege, viszonylagos társadalmi objekiviitása. Természetesen a dokuimen- tumíilm-gyártás egy bizonyos fejlődési folyamat közben el­jutott abba az állapotba, hogy a néhányszáz méteres „keret” a mondanivaló számára szűk­nek bizonyult. És egyébként is, a dokumentfilmesek az utóbbi évtizedben egyre gyak­rabban találtak olyan témá­kat, amelyek nagyobb kerete­ket követeltek. így alakultak ki az úgynevezett nagy riport­filmek — amelyek közül pél­dául a Hruscsov Amerikában inkább higgadtságával, objek­tív mértéktartásával tűnt ki, vagy az olaszok Moszkvában bemutatott olimpiai ripont- dokumentumfilmje. amelynek pedig legnagyobb erénye a lé­legzetelállító operatőri bravúr. A dokumentumfilm a fejlő­dés közben talált egy ennél szerencsésebb kifejezési mód­szert is, amely általános esz­tétikád értelemben is több a nagy riportfilmeknél, amely a storyt. a riportot és a film­művészet kifejezési eszközeit olvasztja össze. A dokumentumffilmbein meg­jelent e keretjáték. Ilyen koncepció alapján ké­szült él szovjet és francia koprodukcióban a Leon Gar­ros keresi a barátját című színes dokumentumaim, amely megérdemli elöljáró­ban is a dicséretet — mű­vészi. mértéktartó film. A riporteri mondanivalóhoz párosul a cselekmény, amely inkább könnyed és híg, sem­mint sokatmondó és drámai — de tökéletesen elegendő ah­hoz, hogy finom eszközökkel, a cselekmény szálainak nyom­vonalán bemutasson egy or­szágból mindent — ami látvá­nyos. ami szép, ami feltétle­nül megérdemli a dokumen­tációt Megjelenik Moszkvában Leon Garros, francia újságíró, hogy a barátaival riportot ké- i szítsen a Szovjetunióról, de ! egyben szeretné meglátogatni ; egy szovjet barátját, akivel együtt szökött meg tizenhat esztendővel ezelőtt az egyik náci fogolytáborból. A barát- keresésből mulatságos bonyo­dalmak keletkeznek, amelyben póruljár egy fiatal színésznő és egy repülő — persze, a vé­gén minden rendbejön — és amelyben a három francia a szó szoros értelmében végig­utazna a Szovjetuniót, míg valahol az ország belsejében a barátjára talál. Eközben a fiatal színésznő és a pilóta ugyancsak kibékül. A film mindezt könnyedén frissen, szórakoztatóan mond­ja el, és egyetlen percre sem téveszti el a mértéket — nem több a doku mentális elem és nem több a cselekmény szere­pe és súlya — mint amennyit az egyensúly megkíván. Mind­ehhez párosulnak a ragyogó felvételek, a szolid, finom szí­nek, és egy bizonyosfajta, jól- ismert francia fanyar irónia és az orosz nyugalom és ala­posság, amelynek ötvözetéből készült a film. Igényes, szórakoztató pro­dukció, a dokumentumfilmek java közül való. (Thiery) lip ■ immun mumm 8 O ül in ilillllllll llllllillll iiiiiiiiiiii Az írnok és az írógép Olasz filmvigjáték Szegény kistisztviselő, egy diplomás szép író élettörténete áll a film központjában. A film meséjének alapja az, hogy a hivatalban, ahol az ügyefo- gyofct kis stópíró dolgozik. a nagyobb termelékenység vé­gett bevezetik az írógépet. A szépíró lázadozik, nem akar áttérni a gépírásra, de végülis be kell'adnia a derekát, s amikor az írógép bevezetése alkalmából a miniszter részvé­telével ünnepélyt rendeznek, már boszorkányos ügyességgel dolgozik a gyűlölt masinán. Ez a mese rengeteg alkal­mat nyújtana a korabeli társa­dalom bemutatására, s a film készítői fel is halmoztok ren­geteg jó ötletet. Sajnos azon­ban valahányszor felbukkan egy-egy lehetőség a vezető tisztviselők és ■ tőkések kor- ruptságának leleplezésére, a nagyravágyó, grófi címet haj- hászó hivatalfőnök és a becsü­letes munkások közti éles kü­lönbség bemutatására — a film mindannyiszor ellaposo­dik és szatirikus „odavágás” helyett megelégszik egy méla sóhajjal. A főszerepet Renate Raseel játssza ig^n kitűnőéi). Chapli- ni hagyományokat elevenít fel a félszeg. ügyetlen kisem­ber alakításában. Sajnos azon­ban ezek á Hagyományok ab­ban is i jelentkeznek, hogy a filmben túlteng a helyzetko­mikum, gyakoriak a nevelte­tés olyan ősrégi „fogásai”,' mint például az, hogy az ügyetlen írnok a nagy kimu­tatással túlbuzgóságában fej­beveri a főnökét, vagy az, hogy a „gróf” olyan úszóhó­lyagnak használt lopótökökkel ugrik a vízbe, amelyeket elő­zőleg homokkal megtöltöttek, stb. Kétségtelen, hogy a hely­zetkomikum ma sem kevésbé hatásos nevettető'eszköz, mint. volt a némafilmek korában, a Szilveszterre készülnek a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzemeiben SZÜRKELEMEZ 15—30-as méretű, nagy té­telben eladó. Tempó KTSZ. Telefon: 25-11; 4832 (17.1 — Igen. A színház igazgató­ja azt ajánlotta, hogy az „An­na Frank naplójá”-t mutassuk be. * Ez a tanács Szirtesnek is tet­szett. Olvasta a könyvet, úgy érezte, szép lehet színpadon is. ' Amellett komoly, értékes darab, politikai mondanivaló­ja fontos. Amikor ezt bejelen­tette a kultúrotthon vezetősé­gi ülésén, és megkérdezte, van- e valakinek hozzászólása. Kul­csár emelgette a kezét. — Nem volna okosabb vala­mi könnyű, zenés darabot ját­szani? Annak lenne csak kasz- szasikere! Szirtes mérgesen rázta a fe­jét. — Nem. Nekünk példát kell mutatnunk; Az öntevékeny együttesektől, színjátszóktól ma már nem sejtelmes nép­színműveket, vagy kasszasi­kert jelentő fércopereittek elő­adását várják. Az Anna Frank hoz a szereplőink megvannak, a díszletek sem okoznak kü­lönösebb problémát, sem a jel­mezek. Ebben aztán egyetértettek. Tői* ellenvetés nem volt Az emberek felálltak, indultak ha zafelé. Csak Kolta Károly, az a magas, fiatal újságíró fura- kodott közelebb Szirteshez. — Azt hiszem. Szirtes elv­társ, kitűnő a választás! — fon toskodott Kolta. —"Csak még egyetlen kérdés: ki játssza Anna Frankot? — Természetben a kis Ku- tor Anna. És Kolta Károly ismét le­írta jegyzetfüzetébe Anna ne­vét ..: * Ez történt tehát a kultúr­otthon vezetőségi ülésén, en­nek eredményéről számolt be azon a délutánon Éva az ér­deklődő Zsófiának. Erről a döntésről egyébként majdnem mindenki tudott, kivéve Kutor Árpádot. Még mindig bejárt a könyvtárba. Pedig már tíz napja, hogy a minisztériumi elvtánsak elmentek, de azóta semmi újság. Mindennap vár­ta az értesítést, mikor hívják fel a minisztériumba. — Ma sem jött semmi?’ — kérdezte orrhangon Gizi, mert ismét náthás volt. De most sokkal kedveseb­ben, bárátságosabban szólt. Ö ás, meg a többiek a. könyvtár­ban, mind tudtak arról; hogy mai nézőközönség azonban már valamivel többet is vár. Ami valóban kitűnő, az Re­nate Rascel játéka. A kis em­berke. akinek egyetlen vágya, hogy kilenc lírával javítsák a havi fizetését, s ezért buzgól- kodik, sitréberkedik, Rascel alakításában valóban hiteles, egyúttal fanyarul mulattató. És mire hosszú küzködés után válóban eléri, hogy megadják a kilenc lírás javítást, kide­rül, hogy mégsem kapott, sem­mit mert fizetésénél na­gyobb mértékben emelkedtek az árak. Míg a film társadalmi mon­danivaló tekintetében követ- kezetlen, a helyzetkomikumra alapozott ötletek kihasználá­sában túlzottan is következe­tes. A „gróf” zsebtolvajok el­lem védő fogókészüléke négy alkalommal is „szímrekerül", az Írnok nadrágja előbb vizes lesz aztán megég, a szerződé­ses kosztos „főtörzsőrmester” az imok családjában valósá­gos zsarnok, de mikor túlad­nak’ rajta, meghal. Ennek az utóbbi ötletnek a bedolgozása a filmbe egyébként nem va- támi szerencsés. ízléstelen akasztófahumor. A fiatal sze- rämesek története .sablonos. Láthattunk néhány ügyes ope­ratőri trükköt, például az üvegballpnokon keresztül fényképezett ünneplő család képét. Nehéz kideríteni, hogy a film záró képsora miért az el­szabaduló, a korzózó emberek között vadul száguldozó, de végül megfékezett fehér lovat mutatja. Szimbólum lenne ez? De minek a szimbóluma? Nem kapunk rá választ, csak a lo­vat megfékező katona moso­lyog ránk a bajsza alatt, mint­ha azt mondaná: „Mitől ijed­tetek meg, hiszen csak tréfa volt az egész”. (—s—c) a minisztériumból keresték az öreg Kutort. Ugylátszik, mé­gis csak valaki ez a Kutor. — Nem, ma sem jött semmi — intett Kutor. Nem értette, mire várnak? „Pedig az a Gellért elvtárs nagyon barátságos volt. Lát­szott, ismeri az életemet, mun­kásságomat. A könyvem kézi­ratáról is tudott. Minden rend­ben lett volna ... Csak az a másik! Amikor félrehúzta a függönyt a kép előtt... fejem­be szökött a vér... Nem tud­tam gondolkozni. Ütni szeret­tem volna ... Helytelen volt, hogy nem sikerült uralkodni magarrfon. Most is nehezemre esik. Hallatlan, amiket ez a Kolta Károly összefirkál, ö ír­ta, tudom, itt a jelzése a cikk alatt: —kk—. Akkor is ez állt ott, a tanévzáróról írt riportja alatt. Nyugalom ... könnyen hevülök ... Majd Szirtes elv­társsal tisztázzuk a dolgot”. Szirtes nem sokat váratott magára. Este átjött, vele együtt a lánya is. „Ugylátszik, nagy támadás készül ellenem. Nem elég, hogy eldugtam Anna jutalomköny­vét, nem elég, hogy nem en­gedtem el Füredre! Nem le­het eléggé vigyázni arra a lányra. Most persze hüppög á szobájában..: Szobájában! Ócska kamra az. De ha meg­jelenik a könyvem, akkor min­den másképpen, lesz. Nem kell a könyvtárba járnom, többet törődhetek Annával.. — M estét, Kutor elvtárs. Kellő időben megtették az előkészületeket a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállal? üze­meiben annak érdekében, hogy Jói elláthassák a szilvesztere- zőket. Három mázsa virslii 1800 tál kocsonyát készítenek a vendégeknek, ezen kívül húsz malacból sütnek pecse­nyét. Sült malac szerepel majd a siklósi, harkányi, mohácsi, komlói és szigetvári vendég­látóhelyek étrendjén, s a pe- csenyére korlátlan mennyiség­ben ihatnak majd sört. bort az ó-évet búcsúztatók. A sik­lósi várban, a harkányi Bara­nyában, a mohácsi és komlói Békében a Pécsi Szőlészeti Ku­tató Intézet, valamint az álla­mi gazdaságok palackozott mi ­nőségi borait árusítják majd. Sajnálatos, hogy az átalakí­tási munkák miatt nem tudják szilveszterre megnyitni a sik­lósi központi éttermet, de úgy hírlik, hogy legkésőbb február elején teljesen újjávarázsolva ezt a vendéglátóhelyet is át­adhatják rendeltetéséneik. Be­rendezéssel együtt fél millió forintot költenek erre az ét­teremre, s elkészülte után a megyei vendéglátó legszebb üzeme lesz. Ez az étterem kap! a vállalat történetében elő­ször emblémás, külön a ..Köz­ponti” számára készíttetett kristálvpoharakat, melyeket á/ ajkai üveggyárban rendellek meg. Tervezik a valialat ve­zetői, hogy kapcsolatot terem­jenek a hollóházi porcelángyár- . ral és; a vállalat osziálvos é-- térméi részére emblémával el­látott porcelánokat rendelnek: A kulturáltságra való törek­vés nyilvánul meg abban is, hogy a komlói Béke, a harká­nyi Baranya, valamint a sik­lósi Vár éttermekbe herendi étkészleteket hozatnak. Nem a szilveszteri tervekhez tartozik, mégis említésre mél­tó, hogy rövidesen átalakítják a mohács’ „Gyere be” elneve-' zésű italboltot, ételekben, friss sültekben, üdítő italokban hfh' velkedő bisztróvá. Átalakítják, a komlói Kékegér italboltot is. Változás * műn *e o ?a áái o ‘ás' rendszerében Pécs megyei jog Város Tanácsa ; VB Munkaügyi Osztálya felhívja | az érdekeli vállalatok és intézmé- ! nyék vezetőinek figyelmét, hogy 1962 január 1-től kezdődően a munka erőgazdálkodás rend? zerében I és ezen belül is a munkára je- j lentkezőknek, — munkaerőigény- j lés alánján — a vállalatokhoz tör- j ténő irán\ ításában változás lesz. Január 1-től a munkaügyi osztály mind a szellemi, mind a fiz'kai munkavállalás esetében követítő- lappal látja el a jelentkezőket me­lyet a vállalatoknak alkalmazta­tás esetén meg kell őrizniük, el­lenkező esetben megfelelő zára­dékkal ellátva a jelentkezővel vissza kel! küldenlok­A munkaügyi osztály felhívja mindazon vállalat és intézmény vezetőjét, akik az zzel kapcsola­tos körlevelet esetleg nem kapták volna meg, hogy a jövőben vala­mennyi munkaerőigényüket — a vállalat és a munkát keresők ér­dekében — a 15 1956. Korm. hatá­rozat és az 1/1957. MTH számú utasítás szerint a munkaügyi osz­tálynak jelentsék be (Tanácsház, félemelet 26. Tel.: 30—01/116. m. á.). — VÉDNÖKSÉGÉT vállal­tak. a baromfitenyésztés felett a máriakéméndi, a szebényi, a véméndi. a boldogasszony­fai, a királyegyházai, a ké- mesi és a diósviszlói termelő­szövetkezetekben fiatalok. — POGÁNYBAN ezustíkalá- ssos tanfolyam indult Szabad­szentkirályon, Szentlőrincen, Baksán és BéLvárdgyulán pe­dig tsz-akadémia kezdte meg működését a közelmúltban. Szirtes már csak így szólít­ja Kutort: elvtárs. — Tudom, miért izent ér­tem — tért mindjárt a tárgy­ra a mackóember, és mosoly­gott — Az újságiból kellett meg­tudnom, hogy a lányom szí- nészkedni akar. — Anna nem merte meg- mandamii. Engem kért meg, hogy beszéljek Kutor élvtárs­sal... Csak hát sok a dolgom, késtem egy kicsit. A sajtó meg előzött. Sajtó. Így mondta Szirtes. — Miért kellett félnie An­nának? Miért nem mert szól­ná? — kérdezte Kutor és érez­te, hogy agyéit kezdi élönteni a vér. — Attól tartott, hogy ön nem engedi meg neki a szerep­lést. — így is van. Nem engedem meg. Kutor úgy érezte, határozot­tan le kell ezt szegezni. Nyíl­tan, magyarán. Szirtes belekezdett mondó­kájába. Rendíthetetlen nyu­galmával beszélni kezdett, a kultórotthomról, a színjátszók felelősségéről .:. Kutor alig figyelt oda. Dön­tött: Annát nem engedi és kész. Végre Szirtes befejezte. — Tessék tudomásul venni, hogy nem egyezem bele. An­nának most tanulnia kell, ez az érettségi éve, meg aztán ..; (TofrketMt,) — TAPASZTALATCSERE értekezletet tartott az újpet- rei termelőszövetkezet ben ■ a pécsi járási tanács mezőgaz-t. dasági osztálya, amelyre a. jár, rás gyengén működő tsz-einek tagságát meghívták. A tapaszr. talatcserén bemutatták az ál-, lattenyésztésben elért jó ered­ményeket és ismertették az. Uipetrén alkalmazott módszte-. reket is. — AZ ELMÚLT héten Ezüst* kalász néven egyesült a bak*, sai és a tésenyi termelőszö­vetkezet. A szőkédi és aZ egerági termelőszövetkezet pedig Gyöngyvirág néven mű­ködik tovább. — A KISZ által szervezett politikai oktatás különböző formáiban 32 238 fiatal tanul megyénkben. — TÖBB mint 300 tagja van az 500-as MTH iskolában működő foto, autó és hajó­modellező, rádióműszerész és művészeti szakköreinek. — JANUÁR elején alakul­nak meg a járási KISZ bir. zottságok mellett a paraszt-., ifjúsági tanácsok. Feladatuk a falusi fiatalok termelési mozgalmainak, szakmai kép­zésének megszervezése. — A KISZ megyei bizott­sága január elejéin újjászer­vezi a megyei KISZ védnök­ségek végrehajtását irányító operatív bizottságot. A bizott­ságba több fiatal szakembert vonnak be annak érdekében, hogy minél eredményesebben valósuljon meg a bányagépe- sítés, az építőipar és a kis­állattenyésztés feletti védnök­ség 1962-beti. SZÁZADIK ELŐADÁSA FELÉ TART A PAGONY EGYÜTTES A Pagony együttes, mely már a tavasz folyamán a Balti tenger partján vendégszerepelt Lengyelországban, turnéja so­rán a 100. lengyel előadás félé közeleg Előreláthatóan szilveszterkor tartja a jazz-kvintett 95. elő­adását ezúttal Rzeszowban. Az újesztendő első napjaiban Lodz és környékén majd Roznau- ban, illetve Krakowhan és a környező nagyobb városokban koncertezik. Az eredetileg 50 előadásra tervezett hangver- senyturmé sikerére való tekin­tettel a lengyel komcertiroda több alkalommal prolongálta az együttes vendégszereplését. Időjárás jelenté» Várható időjárás péntek estig: párás, helyenként ködös idő, vál­tozó mennyiségű felhőzettel, né* hány helyen még hószállingózás- sal, kisebb esővel, ónosesővel. Az utakon további síkosság. Mérsé*-. kelt szék Várható legalacsonyabb-, éjszakai hőmérséklet délen és ke­leten mínusz 1—4, máshol mínusa 5—9, legmagasabb nappali hőmét* sé&let holnap mínusz 3, plusz l fon között,

Next

/
Thumbnails
Contents