Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-29 / 305. szám
IKAPió Uj technológiai és szervezési irányelvek 3Z állami gazdaságokban Petoházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Az. MTI munkatársa megkérdezte Petoházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettest: hogyan érvényesülnek a második ötéves terv időszakában a tudományos kutatások új eredményei a mezőgazdasági termelésben? A mezőgazdaság számára 1960 és 1965 között élőírt 22— 23 százalékos termelés-növelés pusztán az eddigi, hagyományos módszerekkel már nem érhető el. — A gazdálkodási módszerek változása, a hagyományos eljárásoknak újakkal való felváltása, 0 gyár szerű termelés világszerte tért hódit a mező- gazdaságban. A technika és a kémia behatolása, a produktívabb növény- és állatfajták előállítása új technológiai eljárásokká! párosul, ex pedig megköveteli a termelésszervezési élvek és gyakorlat változtatását. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének tulajdonképpeni befejezése most már lálnú Is megteremtette m új technológiát és szervezési ifáüytAvck fokozatos megvalósításának lehetőségét. Kutató intézeteinkben, laboratóriumainkban az utóbbi években sok olyan új módszer alakult U és megismertünk sok olyan korszerű külföldi eljárást is. amelyeket a nagyüzemi gazdál kodás keretei között most szélesebb körben ail- kal mázhatunk és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében okvetlenül alkalmaznunk is kelL — A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között és a technika jelenlegi színvonalán már az jellemző, hogy a termelés hatékony növelése érdekében, a korszerű, új módszerek egész rendszerét kei! egyidőben bevezetni. Most kezdenek tért hódítani • különböző új takarmány- szántási rendszerek. Ifién jól bevált közülük a for rólevegős megoldás, amelynél 600—800 fokon szárítják a zöldbimbózás előtt lekaszált lucernát, s így körülbelül kétszer több fehérjét, és lényegesen több karotimt őriznek meg, mint a hagyományos szárítás mellett. Ilyen korszerű szárítóüzemek, vagyis az ezek segítségével előállítható l|ucer- naliszt nélkül elképzelhetetlen a takarmánytoeverékgyártás, amiből pedig 1965-re már 200 000 vagonnyit kell előállítani. Ez teszi lehetővé a tudományosan megalapozott, szinte iparszeré takarmányozást., többek között azt, hogy az ötéves terv végére az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek közös baromfiállományát már teljes egészében takarmánytápokkal etessék. Ahhoz viszont, hogy ez a takarmányozás valóban hatékony legyen, új baxoanfifajták- ra van szükség. A hagyományos sárga magyar tyúk természetesen továbbra is igen jól tartható a háztáji gazdaságokban, a nagyüzemi barom- fifn-mokon viszont a tojástermeléshez leghorn-, a pecse- nyecsibe-előállításhoz pedig hibrid-állományt kell tartani. — A második ötéves terv ar.vagi bázist is biztosít a tudományos eredmények gyakorlati realizálására, ezt mutatja a fenti példa is, de bizonyítják olyan tények is. mint az, hogy 1965-ben már 190 kiló műtrágya tut egy holdra. Ez lehetővé teszi póldáuL, hogy a kukorica holdanként! tőszámát a mostani átlagos 9000—10 000-ről 20 000—24 000- re emeljük, s ez — természetesen megfelelő agrotechnika meffljett már egymagában 18—20 mázsás átlagtermést eredményezhet. Ha ehhez még hozzávesszük a hibridvetőmag és a vegyszeres gyomirtás széleskörű alkalmazását és a betakarítás gépesítésének megkezdését, akikor láthatjuk, hogyan alakul ki néhány év alatt a kukoricatermesztés egészen új rendszere. — Az egész mezőgazdaság számára előirányzott emelkedésen belül az állami gazdaságokban 1960-hoz viszonyítva öt év alatt 54 százalékkal kell a termelésit növelni. Az ilyen gyors ütemű növekedés már valósággal ipari színvonalat igényel a vezetésben és a szervezésben. Ehhez már a gyárakéhoz hasonló fegyelemmel kell érvényesíteni art a technológiát. amely — a rendelkezésre álló tudományos adatok és kísérleti tapasztalatok szerint — a legtöbb termés lehetőségéit biztosítja. Néhány nagy állami gazdaságban az idén kísérletképpen kialakítottuk az ennek megfelelő vezetési-szervezési struktúrát Itt megszűntek az üzemegységek és létrejött m. üzemági vezetés. Ez tehetővé teszi, hogy egy-egy üzemág vezetői és dolgozói alaposan megismerjék a hozzájuk tartozó növények igényét, termesztésének teljes folyamatát, s art jobban a kezükben is tarthatják. A szakosítás szerinti üzem ági vezetés, az eddigi kísérletek tapasztalatai szerint. 25—30 százalékkal emeli a munka termelékenységét. — A tudományos eredmények széleskörű gyakorlati alkalmazásának legfontosabb feltétele a nagyüzemi gazdálkodás, de szükség van ebhez megfelelő „közvetítőkre” is. Az ötéves terv idején több szervezeti intézkedés biztosítja ezt. 1962 elejétől a kutató intézetek gazdaságait átlagosan 6000—12 000 holdra, vagyis az állami gazdaságok átlagos méreteire bővítjük, egyes ágazati — például az állattenyésztési vagy a szőlészeti — kutató intézetek részére pedig hasonló méretű bázisgazdaságokat jelölünk ki. Ez lehetővé teszi, hogy a laboratóriumi és kisparcellás vizsgálatokat azonnal, szervezetten és a kutatók közvetlen irányítása alatt kövessék a nagyüzemi kísérletek, s így az új módszerek gyorsabban juthatnak el a gyakorlathoz. Ugyanezt a célt szolgálja a mezőgazdasági fajta- és termeléstec hn i kai minősítő intézet létrehozása, amely — a nemesített növényfajtákhoz hasonlóan — az fl- latkeresztezéseket, az új állatfajtákat, valamint az agro- és zootechnikad eljárásokat is kipróbálja és értékeli. Uj kezdeményezés a kísérleti intézetek kihelyezett kutató csoportjainak szervezése. Ezek a csoportok egy-egy nagyüzemiben vagy tájegységen dolgoznak, s tudományos munkájukat a helyi problémák megoldáséval kapcsolják össze. Ezek és más intézkedéseink meggyorsítják a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősödését, s elősegítik, hogy a tudomány mielőbb közvetlen termelőerővé váljék a magyar mezőgazdaságban is — fejezte be nyilatkozatát Petőházi Gábor miniszterhelyettes. Izflesetfitf a matiyar—bolgár kulturális kapcsalatok A Kulturális Kapcsolatok Intézetében december 21-től 23-ig tárgyaltak a magyar- bolgár kulturális egyezmény 1962. évi munkatervének kiegészítéséről és módosításáról. 1962-ben tovább szélesednek a kapcsolatok az oktatás, valamint a művészet területén, bővül az együttműködés az alkotó szövetségek és a TIT vonalán. Nagyobb iparművészeti kiállítás cseréjére is sor kerül. Etessük, védjük hasznos vadjainkat Hó borítja a mezőt, a vadak csők nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak táplálékhoz. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége ezért felhívja az ország valamennyi vadásztársaságát, hogy gondoskodjanak az apró és nagyvadak etetéséről, illetve fokozott védelméről. A burgonyabogárpusztító foglyok és fácánok etetése, óvása különösen nagy figyelmet érdemel, mezőgazdasági szempontból is fontos ás indokolt Ha a havazás fokozódik, gondoskodni kell a nyulak etetéséről is. A nagyvadas területeken elsősorban az őzek védelmét kell megszervezni. Átadták üzemelésre a rudabányai vasércdusító művet Ruáabányán 1952 őszén kezdtek hozzá a vasércdusító mű építéséhez. A pörkölőrészlegben két harmáncméter hosszú forgatható dobkamen- cévej 1960-ban kezdték meg az üzemi próbákat Azóta sok nehézséget küzdöttek le, a kemencék belsejét és á gázégőket is átalakították, hogy elérhessék a kívánt hőfokot. Az idén kezdték meg a próba- üzemelést a szeparáló részlegben. ahol • pörkölés során vasoxiddá alakuló pátércből mágneses szeparálok segítségévei különválasztják az ércet a nem hasznos ásványoktól. A pörkölő és szeparáló részleget ez óv szeptemberében kapcsolták egybe és csütörtökön sor került az új létesítmény üzemszerű átadására. Borsod megye új létesítményében jövőre 270 000, 1963-tól pedig évente 400 000 tonna pátéroei dodgoconak fel. ityy. lépéssel eföte Rózsafán is bevezetik a készpénzfizetést — Javul a vezetés színvonala A rózsafái Kossuth Termelőszövetkezet sok szép eredményéről írtunk már. Nem is csoda, hiszen Rózsafán az elmúlt években 50—60 forintot fizettek átlagosan munkaegységenként. Bár tavasszal nagyon sújtotta ókét a vízkár, és nyáron őket sem kímélte a szárazság, az idejében végzett munka a sok kapálás meghozta az eredményt. Több száz hold átlagában 12 mázsa búza, 14 mázsa árpa, 15 mázsa zab termett. Cukorrépából 212 mázsát, takar mányrépából 380 mázsát takarítottak be holdanként. Kukoricából 19 és fél mázsa termett átlagosan májusi morzsoltban számítva. Ha art is hozzászámítjuk, hogy tavaly a katádfai, idén meg az ugyancsak gyenge bánfai termelőszövetkezettel egyesült Rózsafa, akkor az eredményele különösen szépek és a mumkaegységenkén ti negyven forint is kielégítő. A termelőszövetkezet elnöke, Háttá József elmondotta, hogy a két újonnan csatlakozott termelőszövetkezet vezetését meg kellett szilárdítani, földjeiket rend- behozndj A termelőszövetkezet mégis megerősödött annyira hogy ismét előreléphessen. Jövőre már Rózsafán is bevezetik a pénzbeli javadalmazást. A garan tált munkaegység értékének 75 százalékát szeretnék havonta munkaegység előlegként kiosztani. Ez körülbelül 30 forint kész pénzt jelent munkaegységenként. Az idén jól bevált brigád rendszer jövőre is érvényben marad majd Ez évben ugyanis a termelőszövetkezet tervét lebontották brigádtervekre és ha art teljesítette a brigád, 40 forintot kapott munkaegységenként. Ahány százalékkal a brigád túlteljesítette a tervét, a túlteljesítés értékének felét nyereség- részesedésként kapja meg majd zárszámadáskor. Ez az összeg azonban nem haladhatja. meg az alap munkaegység 20 százalékát Gyakorlatilag megszűnik majd a munkaegységgel való számolás Rózsafán, hiszen pontosan kiszámítják, hogy a tagok milyen munkát meny nyi pénzért végeznek el. Pontos táblázatot készítenek arról, hogy mennyit kap a tag égy hold megkepálásáért. Aki rendszeresen eljár dolgozni, számítva az időjárás okozta kényszerpihenő napokat is, egy szakképzetlen gyalpg- munkás átlagosan megkeres 30—35 mun kaegységet, amelyre 900—1000 forint készpénz előleget kap. Természetesen a készpénzfizetés bizonyos mértékig befolyásolja a gazdálkodást, hiszen a szövetkezetnek minél több pénzbevételi forrásról kell gondoskodnia. Az első hónapokban az előlegfizetéshez a pénzt a termény és állatfedezetből biztosítják. Ezenkívül az ideinél lényegesen több árut értékesítenek. Ezer hízott sertés értékesítésére kötnek szerződést és 100 növendékmarhát adnak el. Az idei 1200 mázsa búza helyett 3300 mázsa bűzát adnak át szerződéssel az államnak. A 10 holdas kertészetet 30 holdasra növelik, hiszen a kertészet Is főnix» és jövedelmező pénzbevételi forrás. Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztéséhez már ae idén biztosítottak férőhelyeket. Saját erőből 60 férőhelyes sertés- fiaztatót létesítettek és 2 millió forintért épületekkel egy tanyát vásároltak. Minden évben köny nyebben és gyorsabban végzik el a munkát a csúcsidőben, bi szén a tavalyi két géppel szemben az idén már hat erőgép segítette a munkát, jövőre pedig összesen 12 erőgépesre fejlesztik gépparkjukat. A termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy javítani kívánják a vezetés szín vonalát is. Idén jött a termei! őszö vertkeaetbe agronömus, a tsz két könyvelője tanul és a szövetkezet 6 brigádvezetője iratkozott be a mezőgazdasági tech rrkumiba. Szakképzett irányítással lényegesen jobb eredményeket várnak. A munkaegység garantált értéke biztosan jövőre is 40 forint lesz Rózsafán. A tagok azonban ennél lényegesen többet kapnak, hiszen a végzett munka, a munka egység mennyisége és a szükséglet alapján a tsz önköltségi áron biztosit a tagságnak terményt s ha jól sikerült az év, a bevétel több a tervezettnél, a végzett munka arányában a többit megkapja a tagság nyereségrészesedés - ként ” : ír»«: Újabb afrikai ország szabadult fel a gyarmattartók igája alál: Tanganyika ezen « napon nyerte el a függetlenségét. DECEMBER 9: )Elisabethville-ben fellángoltak a harcok az ENS2,-egységek és Csőmbe zsoldosai között. A harcok nyomására Csőmbe találkozott Adoulával, akivel megállapodást kötött. A megállapodást a katangai bábkormány nem hagyta jóvá. DECEMBER UP. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára látogatást tett a Csepel Vas- és Fémmüvekben, ahol nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár elvtárs beszédében beszámolt az SZKP XXII. kongresszusáról is. DECEMBER 13: A Kulturális Kapcsolatok Intézetében Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és V. I. Usztyinov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete aláírta a magyar—szovjet kulturális és tudomá- egyezmény 1962. évi munkatarvét. « Az év eseményeiből DECEMBER S: . .
