Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

IKAPió Uj technológiai és szervezési irányelvek 3Z állami gazdaságokban Petoházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Az. MTI munkatársa meg­kérdezte Petoházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­test: hogyan érvényesülnek a második ötéves terv időszaká­ban a tudományos kutatások új eredményei a mezőgazdasá­gi termelésben? A mezőgazdaság számára 1960 és 1965 között élőírt 22— 23 százalékos termelés-növe­lés pusztán az eddigi, hagyo­mányos módszerekkel már nem érhető el. — A gazdálkodási módsze­rek változása, a hagyományos eljárásoknak újakkal való fel­váltása, 0 gyár szerű termelés világszerte tért hódit a mező- gazdaságban. A technika és a kémia behatolása, a produk­tívabb növény- és állatfajták előállítása új technológiai el­járásokká! párosul, ex pedig megköveteli a termelésszerve­zési élvek és gyakorlat vál­toztatását. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének tulajdonképpeni befejezése most már lálnú Is megterem­tette m új technológiát és szervezési ifáüytAvck fokoza­tos megvalósításának lehetősé­gét. Kutató intézeteinkben, la­boratóriumainkban az utóbbi években sok olyan új módszer alakult U és megismertünk sok olyan korszerű külföldi el­járást is. amelyeket a nagy­üzemi gazdál kodás keretei kö­zött most szélesebb körben ail- kal mázhatunk és a mezőgaz­dasági termelés fokozása ér­dekében okvetlenül alkalmaz­nunk is kelL — A tudományos eredmé­nyek gyakorlati alkalmazására a nagyüzemi gazdálkodás kö­rülményei között és a techni­ka jelenlegi színvonalán már az jellemző, hogy a termelés hatékony növelése érdekében, a korszerű, új módszerek egész rendszerét kei! egyidőben be­vezetni. Most kezdenek tért hódítani • különböző új takarmány- szántási rendszerek. Ifién jól bevált közülük a for rólevegős megoldás, amelynél 600—800 fokon szárítják a zöldbimbózás előtt lekaszált lucernát, s így körülbelül két­szer több fehérjét, és lényege­sen több karotimt őriznek meg, mint a hagyományos szárítás mellett. Ilyen korszerű szárí­tóüzemek, vagyis az ezek se­gítségével előállítható l|ucer- naliszt nélkül elképzelhetetlen a takarmánytoeverékgyártás, amiből pedig 1965-re már 200 000 vagonnyit kell előállí­tani. Ez teszi lehetővé a tu­dományosan megalapozott, szinte iparszeré takarmányo­zást., többek között azt, hogy az ötéves terv végére az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek közös baromfi­állományát már teljes egészé­ben takarmánytápokkal etes­sék. Ahhoz viszont, hogy ez a takarmányozás valóban haté­kony legyen, új baxoanfifajták- ra van szükség. A hagyomá­nyos sárga magyar tyúk ter­mészetesen továbbra is igen jól tartható a háztáji gazdasá­gokban, a nagyüzemi barom- fifn-mokon viszont a tojáster­meléshez leghorn-, a pecse- nyecsibe-előállításhoz pedig hibrid-állományt kell tartani. — A második ötéves terv ar.vagi bázist is biztosít a tu­dományos eredmények gya­korlati realizálására, ezt mu­tatja a fenti példa is, de bizo­nyítják olyan tények is. mint az, hogy 1965-ben már 190 kiló műtrágya tut egy holdra. Ez lehetővé teszi póldáuL, hogy a kukorica holdanként! tőszámát a mostani átlagos 9000—10 000-ről 20 000—24 000- re emeljük, s ez — természe­tesen megfelelő agrotechnika meffljett már egymagában 18—20 mázsás átlagtermést eredményezhet. Ha ehhez még hozzávesszük a hibridvetőmag és a vegyszeres gyomirtás szé­leskörű alkalmazását és a betakarítás gépesítésének megkezdését, akikor láthatjuk, hogyan alakul ki néhány év alatt a kukoricatermesztés egészen új rendszere. — Az egész mezőgazdaság számára előirányzott emelke­désen belül az állami gazda­ságokban 1960-hoz viszonyítva öt év alatt 54 százalékkal kell a termelésit növelni. Az ilyen gyors ütemű növekedés már valósággal ipari színvonalat igényel a vezetésben és a szer­vezésben. Ehhez már a gyá­rakéhoz hasonló fegyelemmel kell érvényesíteni art a tech­nológiát. amely — a rendel­kezésre álló tudományos ada­tok és kísérleti tapasztalatok szerint — a legtöbb termés lehetőségéit biztosítja. Néhány nagy állami gazdaságban az idén kísérletképpen kialakí­tottuk az ennek megfelelő ve­zetési-szervezési struktúrát Itt megszűntek az üzemegységek és létrejött m. üzemági veze­tés. Ez tehetővé teszi, hogy egy-egy üzemág vezetői és dolgozói alaposan megismer­jék a hozzájuk tartozó növé­nyek igényét, termesztésének teljes folyamatát, s art jobban a kezükben is tarthatják. A szakosítás szerinti üzem ági vezetés, az eddigi kísérletek tapasz­talatai szerint. 25—30 száza­lékkal emeli a munka terme­lékenységét. — A tudományos eredmé­nyek széleskörű gyakorlati al­kalmazásának legfontosabb feltétele a nagyüzemi gazdál­kodás, de szükség van ebhez megfelelő „közvetítőkre” is. Az ötéves terv idején több szervezeti intézkedés biztosít­ja ezt. 1962 elejétől a kutató intézetek gazdaságait átlago­san 6000—12 000 holdra, vagyis az állami gazdaságok átlagos méreteire bővítjük, egyes ága­zati — például az állattenyész­tési vagy a szőlészeti — kuta­tó intézetek részére pedig ha­sonló méretű bázisgazdaságo­kat jelölünk ki. Ez lehetővé teszi, hogy a laboratóriumi és kisparcellás vizsgálatokat azonnal, szervezetten és a ku­tatók közvetlen irányítása alatt kövessék a nagyüzemi kí­sérletek, s így az új módsze­rek gyorsabban juthatnak el a gyakorlathoz. Ugyanezt a célt szolgálja a mezőgazdasági fajta- és termeléstec hn i kai minősítő intézet létrehozása, amely — a nemesített növény­fajtákhoz hasonlóan — az fl- latkeresztezéseket, az új állat­fajtákat, valamint az agro- és zootechnikad eljárásokat is ki­próbálja és értékeli. Uj kezdeményezés a kísérleti intézetek kihelyezett kutató csoportjai­nak szervezése. Ezek a csopor­tok egy-egy nagyüzemiben vagy tájegységen dolgoznak, s tudományos munkájukat a he­lyi problémák megoldáséval kapcsolják össze. Ezek és más intézkedéseink meggyorsítják a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősödését, s elősegítik, hogy a tudomány mielőbb közvetlen termelőerő­vé váljék a magyar mezőgaz­daságban is — fejezte be nyi­latkozatát Petőházi Gábor mi­niszterhelyettes. Izflesetfitf a matiyar—bolgár kulturális kapcsalatok A Kulturális Kapcsolatok Intézetében december 21-től 23-ig tárgyaltak a magyar- bolgár kulturális egyezmény 1962. évi munkatervének ki­egészítéséről és módosításá­ról. 1962-ben tovább széle­sednek a kapcsolatok az ok­tatás, valamint a művészet területén, bővül az együtt­működés az alkotó szövetsé­gek és a TIT vonalán. Na­gyobb iparművészeti kiállí­tás cseréjére is sor kerül. Etessük, védjük hasznos vadjainkat Hó borítja a mezőt, a va­dak csők nehezen, vagy egy­általán nem jutnak táplá­lékhoz. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége ezért felhívja az ország vala­mennyi vadásztársaságát, hogy gondoskodjanak az ap­ró és nagyvadak etetéséről, illetve fokozott védelméről. A burgonyabogárpusztító foglyok és fácánok etetése, óvása különösen nagy fi­gyelmet érdemel, mezőgaz­dasági szempontból is fontos ás indokolt Ha a havazás fokozódik, gondoskodni kell a nyulak etetéséről is. A nagyvadas területeken első­sorban az őzek védelmét kell megszervezni. Átadták üzemelésre a rudabányai vasércdusító művet Ruáabányán 1952 őszén kezdtek hozzá a vasércdusító mű építéséhez. A pörkölőrész­legben két harmáncméter hosszú forgatható dobkamen- cévej 1960-ban kezdték meg az üzemi próbákat Azóta sok nehézséget küzdöttek le, a kemencék belsejét és á gáz­égőket is átalakították, hogy elérhessék a kívánt hőfokot. Az idén kezdték meg a próba- üzemelést a szeparáló részleg­ben. ahol • pörkölés során vasoxiddá alakuló pátércből mágneses szeparálok segítsé­gévei különválasztják az ércet a nem hasznos ásványoktól. A pörkölő és szeparáló rész­leget ez óv szeptemberében kapcsolták egybe és csütörtö­kön sor került az új létesít­mény üzemszerű átadására. Borsod megye új létesítmé­nyében jövőre 270 000, 1963-tól pedig évente 400 000 tonna pátéroei dodgoconak fel. ityy. lépéssel eföte Rózsafán is bevezetik a készpénzfizetést — Javul a vezetés színvonala A rózsafái Kossuth Termelőszövetkezet sok szép eredményé­ről írtunk már. Nem is csoda, hiszen Ró­zsafán az elmúlt években 50—60 fo­rintot fizettek átlago­san munkaegységen­ként. Bár tavasszal nagyon sújtotta ókét a vízkár, és nyáron őket sem kímélte a szárazság, az idejé­ben végzett munka a sok kapálás meghozta az eredményt. Több száz hold átlagában 12 mázsa búza, 14 mázsa árpa, 15 mázsa zab termett. Cukorrépá­ból 212 mázsát, takar mányrépából 380 má­zsát takarítottak be holdanként. Kukori­cából 19 és fél má­zsa termett átlagosan májusi morzsoltban számítva. Ha art is hozzászámítjuk, hogy tavaly a katádfai, idén meg az ugyan­csak gyenge bánfai termelőszövetkezettel egyesült Rózsafa, ak­kor az eredményele különösen szépek és a mumkaegységenkén ti negyven forint is kielégítő. A termelőszövetke­zet elnöke, Háttá Jó­zsef elmondotta, hogy a két újonnan csat­lakozott termelőszö­vetkezet vezetését meg kellett szilárdí­tani, földjeiket rend- behozndj A termelő­szövetkezet mégis megerősödött annyira hogy ismét előrelép­hessen. Jövőre már Rózsafán is beveze­tik a pénzbeli java­dalmazást. A garan ­tált munkaegység ér­tékének 75 százalékát szeretnék havonta munkaegység előleg­ként kiosztani. Ez kö­rülbelül 30 forint kész pénzt jelent munka­egységenként. Az idén jól bevált brigád rendszer jövőre is ér­vényben marad majd Ez évben ugyanis a termelőszövetkezet tervét lebontották brigádtervekre és ha art teljesítette a bri­gád, 40 forintot ka­pott munkaegységen­ként. Ahány száza­lékkal a brigád túl­teljesítette a tervét, a túlteljesítés értéké­nek felét nyereség- részesedésként kapja meg majd zárszáma­dáskor. Ez az összeg azonban nem halad­hatja. meg az alap munkaegység 20 szá­zalékát Gyakorlatilag meg­szűnik majd a mun­kaegységgel való szá­molás Rózsafán, hi­szen pontosan kiszá­mítják, hogy a tagok milyen munkát meny nyi pénzért végeznek el. Pontos táblázatot készítenek arról, hogy mennyit kap a tag égy hold megkepá­lásáért. Aki rendsze­resen eljár dolgozni, számítva az időjárás okozta kényszerpihe­nő napokat is, egy szakképzetlen gyalpg- munkás átlagosan megkeres 30—35 mun kaegységet, amelyre 900—1000 forint kész­pénz előleget kap. Természetesen a készpénzfizetés bizo­nyos mértékig befo­lyásolja a gazdálko­dást, hiszen a szövet­kezetnek minél több pénzbevételi forrásról kell gondoskodnia. Az első hónapokban az előlegfizetéshez a pénzt a termény és állatfedezetből bizto­sítják. Ezenkívül az ideinél lényegesen több árut értékesí­tenek. Ezer hízott sertés értékesítésére kötnek szerződést és 100 növendékmarhát adnak el. Az idei 1200 mázsa búza helyett 3300 mázsa bűzát ad­nak át szerződéssel az államnak. A 10 holdas kertészetet 30 holdasra növelik, hi­szen a kertészet Is főnix» és jövedelmező pénzbevételi forrás. Az állattenyésztés nagyarányú fejleszté­séhez már ae idén biztosítottak férőhe­lyeket. Saját erőből 60 férőhelyes sertés- fiaztatót létesítettek és 2 millió forintért épületekkel egy ta­nyát vásároltak. Minden évben köny nyebben és gyorsab­ban végzik el a mun­kát a csúcsidőben, bi szén a tavalyi két géppel szemben az idén már hat erőgép segítette a munkát, jövőre pedig összesen 12 erőgépesre fejlesz­tik gépparkjukat. A termelőszövetke­zet elnöke elmondot­ta, hogy javítani kí­vánják a vezetés szín vonalát is. Idén jött a termei! őszö vertkeaetbe agronömus, a tsz két könyvelője tanul és a szövetkezet 6 brigád­vezetője iratkozott be a mezőgazdasági tech rrkumiba. Szakkép­zett irányítással lé­nyegesen jobb ered­ményeket várnak. A munkaegység ga­rantált értéke bizto­san jövőre is 40 fo­rint lesz Rózsafán. A tagok azonban ennél lényegesen többet kapnak, hiszen a vég­zett munka, a munka egység mennyisége és a szükséglet alapján a tsz önköltségi áron biztosit a tagságnak terményt s ha jól si­került az év, a bevé­tel több a tervezett­nél, a végzett munka arányában a többit megkapja a tagság nyereségrészesedés - ként ” : ír»«: Újabb afrikai ország szabadult fel a gyarmattartók igája alál: Tanganyika ezen « napon nyerte el a függetlenségét. DECEMBER 9: )Elisabethville-ben fellángoltak a harcok az ENS2,-egysé­gek és Csőmbe zsoldosai között. A harcok nyomására Csőmbe találkozott Adoulával, akivel megállapodást kötött. A megál­lapodást a katangai bábkormány nem hagyta jóvá. DECEMBER UP. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára látogatást tett a Csepel Vas- és Fémmüvekben, ahol nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár elvtárs beszédében beszámolt az SZKP XXII. kongresszusáról is. DECEMBER 13: A Kulturális Kapcsolatok Intézetében Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese és V. I. Usztyinov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete aláírta a magyar—szovjet kulturális és tudomá- egyezmény 1962. évi munkatarvét. « Az év eseményeiből DECEMBER S: . .

Next

/
Thumbnails
Contents