Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

OH DECEMBER 3. IVAPLŐ 3 Január 15. és április 15. között tartják meg a szakszervezeti választásokat Sajtótájékoztató az SZMT-székházban Sajtótájékoztató tartott teg­nap délelőtt az SZMT-székház­ban Bogár József éívtárs, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának vezető titká­ra. A sajtótájékoztatót az tette időszerűvé, hogy ezekben a napokban tanácskozik Moszk­vában a Szakszervezeti Világ- szövetség V. kongresszusa, va­lamint, hogy 1962. január 15- től április 15-ig tartják meg a szákszervezeti választott szer­vek újraválasztását. Bevezetőjében Bogár József élvtárs szóikról a feladatokról beszélt, amelyek ötéves tervük végrehajtásával kapcsolatban hárulnak a szakszervezetekre. A szakszervezetek feladata, hogy segítsék az Idei tervek maradéktalan megvalósításét és a munkaversanyre való mozgósítással segítsék az 1962. évi tervek, az ötéves terv má­sodik tervévének sikerre vi­telét A megye és a város üzemei­ben december 15-ig ismeretós- sé válnak a jövő évi tervek. Az üzemi szakszervezeti bízott Ságok alaposan tanulmányoz­zák ezeket á terveket, s készül jenek fel azokra az ankétokra, amelyeket később a műsza­kiakkal, majd. a szakszervezeti aktívákkal tartanak. Ezek az ankétok lesznek hivatva eUő- készítená azokat a tervismertebó értekezleteket, amelyek meg­tartására 1962, januárjában kerül sor. Ötéves tervünk számai k#~ kesítóen haltnak mindenkinek aki időt szán tanulmányozá­sukra. Az idei terv teljesítésé­nek és a jövő évi terv előké­szítésének időszakában el keH érni, hogy az üzemi szakszfer- vezeti aktívák ismertessék az ötéves terv célkitűzéseit, s ez­zel hozzák mintegy „tervteözeä- Ségbe” a dolgozókat. Mozgósít­sanak, lelkesítsenek az ötéves terv számaival a napi felada- tok jobb elvégzésére, Elórehalac&sunfckal párhuza mosan egyre fokozottabban ke rül előtérbe a munkások kép­zésének, továbbképzésének fon tosága. Az SZMT nemrégiben megpróbálta összegezni a mun kasok képzésével kapcsoübtos tapasztalatokat. Eközben kide­rült, hogy egyes területeken különösen sok tenni való akad mind a munkások általános, mind poűiitikad és műszaki kép­zettségét tekintve. A komlói bányászoknak például csak 55 százaléka végzett nyolc általá­nost. A helyiipar vonatkozá­sában a műszaki vezetők kép­zettségének színvonalát talál­ták az átlagosnál alacso­nyabbnak. Tekintettel arra, hogy az ötéves terv végrehaj­tásában az eddiginél jobban, alaposabban képzett szakem­berekre van szükségünk, most már elkerülhetetlen, hogy a szakszervezeti bizottságok, üzemvezetők, igazgatók a párt szervezetekkel karöltve meg­szervezzék az üzemi dolgozók tervszerű továbbképzését Ez természetesen elsősorban a dolgozók meggyőzésén múlik. Nemrég jelent meg az 1022- es számú minisztertanácsi és S ZO T- határozat mek között folyó pánosver­seiny, noha ennek is ösztönző haitása van. Természetesen csak akkor, ha hasonló termé­keket előállító üzemek, reális feltételek alapján versenyez­nek egymással. EL kell émd, hogy ismét felelevenedjenek az üzemek közötti párosvemse- nyek. Mint ismeretes, elindult egy olyan mozgalom, hogy a szó cdalista brigádok mellett le­gyenek szocialista műhelyek, üzemrészek, sőt üzemek is. Baranyában még nincsenek ezzel kapcsolatban tapasztala­tok, de az a cél, hogy a dolgo­zók kezdeményezésével ná­lunk is minél több üzemrész és üzem nyerje el a szocialista címet. Mint fentebb említettük, 1962. január 15. és április 15. között tartják meg Baranyá­ban is a szakszervezeti válasz­tásokat. Az a cél, hogy a szakszervezeti szervek újraválasztásakor megmaradjanak funkciójuk­ban azok, akik eddig is jó munkát végeztek, s akikre a jövőben is számítani lehet, a kiesők helyébe pedig rátermett munkásokat válasszanak. A szakszervezeti demokrácia ki­bontakoztatását szolgálja az az újabb módszer, mely szerint a választások előtt legalább egy hónappal meg kell választani az üzemi jelölőbizottságokat A jelölőbizottságok megválasz­tására a decemberi, januári taggyűléseken kerül sor. Bogár József élvtárs elmon­dotta, hogy december 4-én nyílik meg Mos2Íkvában a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusa, melyre öt földrész több mint száz orszá­gának mintegy 1200 küldötte érkezik tanácskozásra. Az V. kongresszus jelentőségét nö­veli, hogy ezen nagy számban vesznek részt a gyarmati or­szágok küldöttségei is. Mint ismeretes, a Szakszervezeti Világszövetség tevékenysége a béke védelmében, az imperia­lizmus elleni harcban, a békés egymás mellett élés megvalósí­tásában, az általános és teljes leszerelés sürgetésében, a dol­gozó nők és férfiak gazdasó© és szociális követeléseinek megvalósításáért folyó harc­ban merül ki. A világszövetség ülésszaka a társadalombiztosítás kiszéle­sítését, az idős, szervezett dol­gozók érdekvédelmét szorgal­mazza. Bogár József élvtárs befeje­zésképpen elmondotta, hogy szeretnék, ha a baranyai üze­mek, vállalatok dolgozói a kongresszus időszakát kihasz­nálnák külföldi dolgozókkal levelezőkapcsolatok létesí­tésére, s régebbi barátságuk elmélyítésére. H. M. Külszíni fejtést készítenek elő Vasason 518 ezer köbméter földet mozgatnak meg — Jövőre naponta húsz vagon kokszo haló -zenei termelnek a külszínről A vasasi bányaüzem mellett külszíni fejtést készítenek elő a Szénbányászati Földkotró Vállalat dolgozói. Olyan kép fogadja az embert, mintha „természetátalakítás” folyna Fiatal szívvel a szocialista mgnkaversenrrfil, mely néhány kérdésben módo­sítja az 1957-ben napvilágot látott 1067-es rendeletet. A ha­tározat kimondja, hogy a ko­rábbi gyakorlattól eltérően, a munkaverseny kampányszerű- ségének megszüntetése érdeké ben nem félévenként, hanem évenként kell odaítélni a ki­váló dolgozóknak szánt kätün- tetéseket, s ugyancsak az éves tervteljesítés alapján adomá­nyozzák majd az élüzem ki­tüntetéseket is. Mint fontos feladatot vette számba a sajtótájékoztatón Bogár József elvtárs az egyéni verseny kiszélesítésének szük­ségességét Jelenleg csak for­mális egyéni verseny van az üzemekben, noha minden dol­gozó egyéni versenyzőnek te­kinthető, ha nemcsak szorosan vett feladatát végzi el az üzem ben, s ha átlagos teljesítmé­nyénél többet nyújt. EHaposo- az utóbbi években, az üze-r MEG AKARTA „magyarosí­tani” a nevét, pedig törzsö- kös magyar név az: Ótott Ko­vács Antal Szegeden, ahonnan származik, rajtuk kívül még egy család viseli ezt a nevet, s aztán vége is szakad az Ótott Kovács nemzetségnek. Vala­mikor jó néhány nemzedékkel ezelőtt egyik ükapja vagy szép apja Szeged város főkertésze volt. akit híres gyümölcsfa oltónak ismertek s így szárma­zott át az utódokra az „Ótott" előnév. Most legalább Pécsett is van belőlük egy hírmondó. De hogyan is lett pécsi Ótott Kovács Antal? ö azt mondja egy pályázat áltaL A Pécsi Porcelángyár ötéves gépésztechnikusi gyakor lattal bíró szakembert keresett és ő megpályázta; — Pedig csak két hónapos gyakorlatom volt — mondja. De bemerészkedtem a felvé­teli vizsgára és amint a pél­dám mutatja, megérte a koc­kázatot. Bizony megérte. Alig múlt húsz éves. amikor a gyárba ke­rült, és ma huszonnégy éves fejjel technológusi beosztással a gyár egyik százas létszámú üzemének vezetője. Mivel szol­gált rá? Onnan kellene kezde­ni, amikor az első munkahe­lyén a saerszámszerkesztésben felfigyeltek rá. Pontosabban ő maga sürgette meg, amikor egy nanon oda állt a részleg- vezető elé és önálló feladatot kért a szerszámtervezésben. Sikerrel járt a vállalkozása és néhány hónappal később már kinevezett szerszámtervező volt, amikor a főmérnök be­hivatta magához. Ekkor már nem volt szükség arra. hogy önként ajánlkozzék. Rendkívül nehéz feladat megoldására ka­pott megbízatás*. Oldja meg önállóan a miniatűr méretű rádió és televízió ellenállás­testek csúcsnélküli köszörű­gépen való elkészítését. Ezek az ellenállástestek kész álla­potban két milliméter átmé- rőjűek. amelyeknél legfeljebb csak a milliméter ötszázad ré­szének megfelelő eltérés en­gedhető meg. És két hónappal a megbízatás után az első pró­bák sikerrel jártak s a REMIX Rádiótechnikai Vállalat vagy­is a megrendelő kifogástalan­nak minősítette a felküldött mintákat. A nagyszerű meg­oldás értékéről csak annyit: előállításával évente több mil­lió forintos tinportmegtakari- i tást nyert a porcelángyár. I Azóta már áj özemben új technológiával gyártják az ellenállástesteket s öt csúcs- nélküli köszörűgép is üzemel. És azóta Ótott Kovács Antal újra előrelépett Már önálló gyártmányszerkesztő volt. ami­kor nagyszerű újításokkal is­mételten felhívta magára a figyelmet. A fentebb említett köszörűgépeken vidiával cse­rélte fel a vezetékeseket, ami ötvenszeresen megnövelte a ké­sek élettartamát. Ezzel egy- idóben egy kaliberezó, illetve osztályozógépet szerkesztett, amellyel hallatlan mértékben megnövelte az osztályozási se­bességet Eddig ugyanis min­den egyes parányi ellenállás- testet kézbefogva, egyenként kalibereztek. Az új géppel mű­szakonként 60—70 ezer dara­bot osztályoznak. Ha meggon­doljuk, hogy az újítás beveze­tése előtt 25—30 dolgozót fog­lalkoztatott az osztályozás, ak­kor derül csak ki, hogy mi­lyen jelentősége van a gépi megoldásnak, amikor hat ilyen gépet mindössze egy dolgozó kezel. E két újításért együtt 16 500 forint újítási díjat ka­pott. ami felér kisebb lottó- nyereménnyeL A különbség „csak” annyi, hogy nyilván könnyebb ikszeket rajzolni a lottócédulára mint három vagy négy „találatot” elérni egy ilyen gép szerkesztése köziben. De azelőtt és azóta is tíz ki­sebb, nagyobb bevezetett újítá­sa van s legújabban már társ­szerzőkkel nyújtja be a javas­latokat. A megbecsülés és a bizalom jegyében két ízben is tanul­mányútra küldték a Szovjeté unióba, ahol elsősorban porce­lángyárakat látogatott meg, hogy az ellenállástestek gyár­tásának, égetésének fejlettebb módszereivel is megismerked­jék. ReindfcMIl ambiciózus em­ber. Nagy elfoglaltsága mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán levelező tagozaton tanul és már az ötö­dik évét tapossa. De arra i6 jut ideje, hogy a Pécsi Szülé­szeti Klinika űjítómühelyének megbízásából tervező munkákat vállaljon. Oroszlánrésze van például a klinika automatikus szívröntgen berendezésének tervezésében és egv sor más speciális orvosi műszer konst­ruálásában. Mindezek után esak az le­hetne a poénja ennek az írás­nak. hogy egy éjjel-nappal ta­nuló. szórakozással mitsem tö­rődő. csak műszaki könyveket búvó, bogarászó embert mu­tattunk be ótott Kovács An­tal személyében. S hogy meny­nyire nem ez a jellemző a fiatal technológusra, az akkor derül ki, amikor a „falonkí- vüli” elfoglaltságára terelődött a szó, — BIZONY eljárogatunk színházba és moziba is, hiszen házas ember vagyok és az as­szonykának is vannak igényei. Aztán hatszáz kötetes könyvtá­ram is van s az is kötelez..; De egy valamit mégis elfe­lejtettem megkérdezni tőle. — Miféle recept alapján osztja be ilyen mesteri módon az idejét. Mert ha ez is „újítás”, akkor talán ez érdemelné meg a leg­nagyobb újítási dijat. (—«. — S7-) Vasas határában. Völgyek és dombok tűnnek el a festői szépségű vasasi tájon, hiszen több mint 500 ezer köbméter földet szednek le a széntele­pek tetejéről és visznek odébb. S hogy milyen ügyesen és praktikusan halad a munka, azt leírni aligha lehet. A tö­méntelen földet teljesen gépi erővel nyesik és hordják. Vas­tag gumival fedett kábelen ér­kezik a villamosáram a hatal­mas méretű hegybontógéphez. A hegybontógép markolója egyszerre 1.4 tonna földet me­rít és pillanatok alatt a bil­lenő autó platójára helyezi. Az autók megállás nélkül jön- nek-mennek és telik a völgy, ahol egy földtológép löki le a rakományt a mélybe. Feljebb a dombon egy vonóvedres kotrógép dolgozik, fogy a domboldal és néhol már elő­bukkan a csillogó fekete szén- réteg. A betervezett földmunkákat határidőre elvégzik és decem­ber végére kereken 60 ezer köbméter földet hordanak el a szénrétegek tetejéről. A külszíni fejtés előkészítése egy 150 méteres szakaszon történik, két lépcsőben. Jelen­leg egy 60 méteres szakaszt tesznek hozzáférhetővé a fej­tések számára és minden va­lószínűség szerint már január elején megindulhat a terme­lés. Mennyi szén van a fel­színhez közel, s milyen minő­ségű? Érdemes-e a külfejtést előkészíteni? A vasasi külfejtés minden tekintetben gazdaságosnak ígérkezik. Az előzetes meg­állapítások alapján közel 105 ezer tonna szénre számítanak, tehát egy tonna szén kiterme­léséhez mintegy 4.96 köbmé­ter földet kell elhordani. A külfejtés szene minőségileg igen jó, mert a hamutartalma nem magasabb 36 százaléknál, kalóriaértéke pedig ötezren fe­lül van. A vasasi bányüzem- nek a jövő esztendőben na­ponta 1400 tonna szenet kell termelnie. E terv teljesítésé­ben nagy segítséget nyújt majd a beinduló külszíni fej­tés, amely naponta mintegy húsz vagon szeneit szállít Érdemes még megemlíteni a külfejtés igen nagy előnyét a mélyműveléssel szemben, hogy anyagigény szinte alig kell hozzá, s ami a legfontosabb, nem kell a drága import fa a termelés biztosításához. (G. I.) TAVASZ ÜGYBEN Tavaszlesre indultunk, hogy megtudjuk, mi is a helyzet legnépszerűbb televíziós készü­lékünkkel. a Tavasszal. — Hang van, de kép nincs. — Tavasz? — Igen, Tavasz. A GELKA televíziószervizé­ben a bejelentések zöme így kezdődik, amióta nagyobb mennyiségű Tavasz készülék forog közkézen, A naplóban egymás után sorakozik a Ta­vasz név mögött a televíziós készülékek orvosi lelete: fény­hibás. Ez a Tavasz készülékek jel­lemző hibája. Októberben 632 Tavasz került a tv-szerviz mű­szerészeinek keze alá, zömmel ilyen hibával. Novemberben már nyolcszáz körül járt a fényhibás Tavasz készülékek száma. A Tavasz tulajdonosok min­dig egy kis borzongással kap­csolják be készülékeiket, vár­va. hogy melyik pillanatban éri utol őket a kellemetlen tv- betegség, mikor huny ki a ké­kes fény a képcsőben, mikor pislaitt utoljára a csodálatos ablak. Mi okozza a Tavaszokban a hirtelen vakságot? Jánosi elvtárs. a GELKA pécsi szervizéinek vezetője egy kis kerek, sárgaszrnű tekercset vesz elő a fiókjából. Ez a fő­hibás — «mutatja. A tekercs hivatalos nevén nagyfeszültsé­gű tekercs, egyébként egysze­rűen malomkeréknek hívják. A viaszbarításon belül lapul a hajszálvékony drótból ké­szül* tekercs, amely a tizenöt­ezer voltos áramot engedi ma­gán keresztül Ez a tekercs lesz legtöbbször zárlatos, és abban a pillanatban kihuny a Tavasz képernyőjén a fény. Ezekkel a tekercsekkel van valami baj, a legkisebb áram- ingadozás hatására felmondják a szolgálatot, és egy húsz fo­rintos alkatrész hibája miatt megáll a több mint négyezer forintos készülék tudománya. Nézzük, tudják-e ezt a Ta­vasz szülőhazájában, a Székes­fehérvári Villamossági. Televí­zió- és Rádiógyárban? — Tavasz ügyben nyilatkoz­zam? — kérdi Szűcs Szabó Zoltán elvtárs a gyár kereske­delmi osztályán. — Kérem a Tavasz igen jól sikerült konst­rukció. Bejártuk az országot, több nagykereskedelmi válla­latnál is érdeklődtünk és jegy­zőkönyvek is bizonyítják a hosszú szállítás után is kifo­gástalanok a készülékek. Ép­pen Pécsett is jártunk körül­belül két hete. A Kossuth La­jos utcai KERAVILL boltban voltunk. Panaszolták, hogy több készüléknél nem tölti ki a kép a teljes képernyőt; A tv-gyár-l runk üzemmérnöke, aki szin­tén velünk volt. lemérte a há­lózati feszültséget, mindössze 200 voltos feszülteié® volt ak­kor éppen 220 helyett Ebből származott a hiba. — De gyakori a fényhibáso- dás a Tavasznál — Igen. A malomkerékkel baj volt. A nagyfeszültségű tekercsek gyakran leégtek. Er­ről tudunk itt a gyárban i& De ez nem konstrukciós hiba.; Mindössze egy húsz forintos aí katrészről van szó, amit köny- nyen ki lehet cserélni. Meg­nyugtató választ is adhatok eb­ben az ügyben. Uj tekercselé­si eljárással készítjük már eze­ket a malomkeréktekercseketí Az új készülékekbe már ilye­nek kerülnek, és fokozatosan a szervizieket is ilyenekkel látjuk el, hogy a javított készü lékek is kifogástalanul működ­jenek. Nos így néz ki a Tavasz tv ügye. A szakemberek is vall­ják. hogy kiváló konstrukció, jó hangerővel jó minőségű képpel rendelkezik. Ok tehát nincs rá. hogy megrendüljön iránta a bizalom. A nagyfe­szültségű tekercsekkel sok hi­ba van. — de amint a jjvár; ban hallottuk, új. jó minőségű tekercsek gyártására tértek át, és ez a hibaforrás is megszű­nik; K.». «

Next

/
Thumbnails
Contents