Dunántúli Napló, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
fm. DECEMBER 54. napl6 Véget ért a bermudai értekezlet Közös közleményt adtak ki Kennedy és Macmillan kétnapos tárgyalásairól Nemzetközi szemle A bermudáfc fővárosában, Hamiltonben pénteken befejeződött Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök kétnapos értekezlete. Az ellső naphoz hasonlóim pénteken is a legteljesebb titoktartás övezte a tanácskozásokat. Kiszivárgott hírek szerint Kennedy és Macmillan —- legfőbb tanácsadóinak részvételével — délellőtt a kongói helyzetről és az ENSZ jövőjéről tárgyalt. Úgy tudják továbbá, hogy mindketten kifejtették egymástól eltérő álláspontjukat a Kínai Népköztársaság elismerésének kérdéséről. A kétnapos értekezletről zérók ö7.1 eményt adtak äd. A közös közlemény a Nyugat-Beriin kérdéséről folytatandó kelet—nyugati tárgyalásokkal kapcsolatban bejelenti. Kennedy és Macmillan megállapodott, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete lépjen újból érintkezésibe a szovjet kormánnyal annak kiderítésére, vajon „lehet-e észszerű alapot találni a Berlinről folytatandó tárgyalásoikra”. A moszkvai angol nagykövet szükség esetén bekapcsolódik e puhatolódzó tárgyalásokba. A közlemény azt állítja Ugyan, hogy a két kormányfő „továbbira is erőfeszítéseket tesz a leszerelés ügyének: előmozdítására”, ugyanakkor azonban nem tartalmaz semmi- üyen konkrét javaslatot ezzel kapcsolatban. A Kongó belügyeibe való amerikai beavatkozás nyomán Létrejött Adoula—Csőmbe találkozóról a közlemény a katonai megállapodást „kecsegtető első lépésnek” nevezi és reményét fejezi ki, hogy „továb- b’ közeledést eredményez a két fél között”. Foglalkozik a közlemény a nukleáris fegyverkísérletek kérdésével és bejelenti, „Kén- nedv és Macmillan me vállán o- dott. hóim helyénvaló folyhatni a légköri nukleáris robbantások újrakezdésének előkészületeit”. Ezt az álláspontot a közlemény szoviete^enec rágalmakkal próbálta alátámasztani és hangoztatja, ..a későbbiek során döntik, maid el. hop1/ felúHtsák-e a légköri robbantásokat, vagy sem”. A közlemény szerint a bermudai értékedet középpontjában Berlin, a nukleáris fegy- verk bérietek kérdése és a kongói helyzet állott. Kennedy és Macmillan kétnapos tanácskozásai — amelyeket a közlemény „értékesnek” nevez — „az elkövetkező hónapokban alapjául szoTsa'nak a további angol—amerikai együttműkö- désnék”. Végül a közlemény reményéi fejezi ki, hogy sikeresen zárulnak a Nagy-Bvi+anniának az Európai Közös Piachoz való csatlakozásáról megindult tárgyalások. «• _■ 1 ■a. , . - •• l (Jő áfái a 'Bennu(lakit/ Goa, Nyugat-Irián, Kongó, Bermuda — az elmúlt'hét moz galmas nemzetközi eseményeinek fő állomásai. Goa felszabadulása, a nyugat-iriáni helyzet további élesedése, a kongói kérdésben új fejezetet jelentó Adoula—Csőmbe megegyezés, majd a hét végén Kennedy és Macmillan bermudai megbeszélései voltak a politikai élet legfontosabb mozzanatai az elmúlt napokban. Újabb csapáé érte a szégyenletes gyarmati rendszert azáltal, hogy India — miután közel másfél évtizeden át hasztalan próbálta tárgyalások útján megoldani a goai kérdést — határozott lépést tett és felszabadította a salazári gyarmatosítás igája alatt sínylődő Goa, Damao , és Diu, — India területének szerves részein élő népét. Ennek a területnek „katonai támaszpont” szerepet szántak a háborús gyújtogatok terveiben. Sa- lazárék amerikai pénzen építették ki erre a célra a goai kikötőt, s az amerikai hadiflotta támaszpontjává, a függetlenné vált ázsiai népek ellen folyó háborús fenyegetés egyik bázisává tették. A gyarmati bilincsekkel együtt tehát az imperializmus fojtogató karmaiból is megszabadították Goát. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának minisztertanácsa Naményi Géza, a kormány Tájékoztatásai névadóidnak vezetője csütörtök délután sajtótájékoztatót tartott, melyen részt- vettek hazai és külföldi sajtótudósítók. A tájékoztatón az Egyesült Államok különleges katonai kiképzötáboraiból megszökött magyar fiatalok számoltak be arról, hogyan képezték ki őket gyilkolásra, kémkedésre, robbantásokra, egyéb diver- ziós cselekményekre. A sajtótájékoztatón Fülöp János bemutatja a kés használatának módszerét. Tuniszban az Algériai Köz-1 társasáig ideiglenes kormánya I három napja ülésezik. A Le Monde tudósítójának jelentése j szerint a minisztertanács az algériai fegyverszünet feltételeiről tárgyal Az algériai kor-j mányhoz közelálló körökben i úgy vélik, hogy' a francia— algériai fegyverszünetről és a ( politikai kérdésekről szóló ; ! megállapodás aláírására csak februárban kerülhet sor. A lap szerint a francia ka- | tornai szervek is tanulmányozzák a harcok beszüntetésének módozatait. Az FLN köreiben attól tartanaik, hogy az Algériában lévő francia fegyveres erők egy része nem követi majd Párizs tűzszüneti parancsát. így a fegyverszüneti megállapodás aláírása után még hevesebb formában újulnának ki a harcok. Az algériai kormány ezért ellenzi, hogy a fegyverszünet és a népszavazás közötti átmeneti időszakban kizárólag francia p1 ~ nokság alatt álló erők ' *n a rendet. le'e 8’ődöt az u r n n>ez rzd S;gidogoz ere ez; te Kijevben befejeződött az ukrán mezőgazdasági dolgozók értekezlete. Az értekezlet munkájában részt vett Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a záróülésen beszédet is mondott. Ez a magyarázata többek kü-t zott annak az állásfoglalásnak, amit az indiai korrv'nv. a nyugati Jsörökbő' kW/ÜVéi. Ritkán lm Tértél* V ■ 'w gokat az impcr!-’*i ,* •It. mint India kétségtelenül iné >■• akciója után Képmutató rróz'-oitói durva kirohahásokig: iríj>íti- böző variációkban; nyilvámjP meg együttérzésük a portu^-'1 gyarmatosítókkal. „A szuezi kaland k./tzdemi- nyezöi eouszerre pacifisták lettek — állapította meg a Daily Worker *— tűzszünetét akartak Kongóban, hogy 1 megmentsék Csombét, tűzszünetet akartak Goában, hogy segítsék Salazar t. Amikor a portugálok Angolában afrikaiak tízezreit pusztítják el, ezt ióváhaoyiál. mint a nyugati civilizáció vedel mét. Amikor az indiaiak Cselekednek, hogy ez Góáhnn ne történhessen meg — előre ' eltökélt agresszióval vádolják őket". Íme a gyarmatosítók, az imperialisták logikája. Szorosan kapcsolódnak a szégyenletes gyarmati rendszer megszüntetéséért, teljes felszámolásáért folyó küzdelmekhez a nyugat irtani feileménxpk is. Az Indonéz Köztársaság 1949 óta tűri el a különböző holland manővereket, melyekkel ennek a kérdésnek megoldását odázgatják. 1954 óta több szőr az ENSZ napirendjén is szerepelt ez a probléma, de a nyugati mesterkedések meghiú sították annak rendezését. Sukarno elnöknek most kiadott parancsával kapcsolatban —, hogy tűzzék ki az indonéz lobogót Nyugat-Inán földjén —, az imperialisták ismét a „béke veszélyeztetését” rikoltozzák. Holott a békét a kolonializmus elszánt védelmezői veszélyeztetik, akik nem akarnak számolni ai történelmi helyzettel, visszaélnek a századok óta ki- I szipolyozott, de most már el- i lenállhatatlanul szabadságra | törő népek türelmével és topábbra is uralmuk alatt* akar- I jak tartani a gyarmatokat. A kongói két d»a új . fejezethez érkezett Adoula és Csőmbe megegyezésével. Ezt a tárgyalást az Egyesült Államok hozta össze, hogy a kialakult helyzetet saját kongói befolyásának megszilárdítására használja fel. Vagyis arról van röviden szó, hogy az angol— belga—francia tőke-érd ekel tsészámon tartották és megfelelőképpen „kiértékelték” a legcsekélyebb gyanús pisszenést .4 bunkerváros Magának a bunkervéroKnak méreteit a következő adatok érzékeltetik a leghívebben. Nyolc óriási bunker melűtett, amelyek a náci' állam vesetői számára készültek, a Weíf- schanzeban még 78 „kisebb” bunkert találunk. Mi volt bennük? Egy nagyobb város szükségleteit ás kielégítő villamyte- lep és hőerőmű, három kilométer *s rakodótérséggel ellátott pl zu dvar. legénységi és tiszti lakóbunkerek, 70—100 méter hosszú éttermek, 400 férőhelyes mozi, vízmű, különféle raktárak hajtóanyagnak, lőszernek, élelmiszernek, óriási arr chivum, kórház és légvédelmi bunker, harckocsi és gépkocsi garázsok. Mindezt korszerű beton és aszfalt utalt, valamint csatornahálózat kötötte össze a felülről óriási dróthálókra erősített és évente négyszer, az évszak uralkodó színeivel összhangban cserélt, éghetetlen műanyag-álcázás védte a légi felderítés ellen. Az óriásbunkerek építésénél azonos módszert alkalmaztak. A 6 7 méter vastagságú od- claiíalak széles vasbeton talapzaton nyugszanak. A tető vastagsága eléri a 8—10 métert és három rétegből áll. Két szik'."szilárd vasbeton lap között tégla és Ica vies rétek húzódik amely tompítja az esetlege» bombázás okozta rázkó- i és rugalmasabbá, edlenállóbbá teszi az egész konstruk ciót. A bunkerekben a levegő hőmérsékletét és nedvesség- tartalmát szabályosé berendezés működött, a bejáratokat piffiánatek alatt hermetikusan elzárhatták. Hitler bunkerje ezenkívül távbeszélő útján közvetlen kapcsolatban állt a németek által megszállt minden európai országgal és mindéin fronttal. A WoJfschanze- ban rendelkeztek az első német radarral is. 1945 januárjában, a szovjet hadsereg közeledtére kiürítették a bunkervárost, s a beépített robbanókamrák segítségével egy gombnyomásra a levegőbe repítették. Ilyen sorsra jutott a volt Hitler-bunker is, amelynek 10 méter vastagságú vasbeton födémét jó nyolc méterrel odébb dobta a borzalmas erejű robbanás. Egy megtalált automatikus felvétel alapján erről a bunkerről biztosan tudják, hogy gazdája maga az eszelős „világhódító” volt, míg a többi nagy bunkerról csak okmányok által, meg nem erősített adatok alapján feltételezik, hogy Göring, Goebbels, Schirach és a többi nád fejes tartózkodott bennük hosszabb-rövidebb ideig. Az említett felvételen különben a Hitler-bunker a háttérben látható, az előtérben — alig tizenölt lépésnyire egy fabarakk, előtte Hitler és magas- rangú vezérkari tisztek, mellette pedig egy fiatal fa. Ez a fa, amely ma is megvan — míg a barakkot a németek felégették — vezetett nyomra. Különben ebben a fabarakkban követte ei 1944 júMua 20-én gróf StaufFenberg, egy Hitler-elle- nes tábornoki összeesküvés résztvevője a Führer elleni sikertelen merényletet Merénylet Stauffemberg ezredes kézitáskájában becsempészte a Woilfschanzéba az időzített bombát, s bár az eredeti elképzeléstől eltérően nem a bunkerben, hanem a nagy melegre való tekintettel az említett fabarakkban tartották meg a katonai tanácskozást — Hitler lábától mintegy két lépésnyire elhelyezte az aktatáskát. Ezután telefon útján kdhivatta magái a barakkból és autón elindult a repülőtér felé. Mesz- sziről még látta a hatalmas robbanás következtében szertehulló barakkot s azt hitte, hogy Hitler elpusztult. Repülőgépen Berlinbe érkezett, s miután jelentést tett, a tábornoki csoport kiadta a parancsot a hatalom átvételére. Csakhogy a Führer nem halt meg, sőt alig sebesült meg. Az történt ugyanis, hogy a fabarakkban a légnyomás távolról sem okozhatott olyan pusztítást, minit a zárt bunkerben, s ettől eltekintve Hitler közvetlenül a robbanás előtt elsétált a mintegy tíz lépésnyire a falon kifeszített térképhez. Alig telt el egy félóra a merénylet után. a dühöngő dúvad akcióba kezdett. összefogatta az összees küvőket, s aki nem választotta még idejekorán az öngyilkosságot, vagy akit mindjárt az első éjszaka nagy hirtelenében nem végeztek fai, az a cári vérbíróság elé került. Az ítélet természetesen nem tehetett egy pillanatig sem vitás: halál. A kivégzés módja azonban éltért a „szokványosságtól”. összhangban a hitleri parancscsal az elítélteket a nyakukba szúrt mészáros kampókra akasztották, lehetőleg úgy, hogy szenvedésük minél tovább tartson. A tárgyalásról és a kivégzésről, jobban mondva mészárlásról, film készült, s Hitler ezt a filmet a Wolf- schanze mozijában több ízben megtekintette. f igyeimeztetó A bunkerváros ma romokban hever. De a volt hitleri főhadiszállás bunkervárosa ilyen romos állapotban is hasznot nyújt. Eltekintve attól, hegy a háború után felszedték az utalt olasz gránitból készült burkolatát, 8 az állomás rakodójának kövezetét, hogy felhasználják a háborúban sokat szenvedett Ketrzyn újjáépítésénél. sőt innen szállították el Varsó felépítéséhez a legtöbb vashulladékot, — mindennél többet jelent az, hogy itt évente 150 ezer lengyel, turista és 15 ezer külföldi, főleg a nyugati országokból érkező érdeklődő a saját szemével győződhet meg, róla, hogy hiába építtetett Hitler betonból, vasból és acélból atombombának is ellenálló fellegvárat, ez sem mentette meg őt, sem a gyilkos őrüüet, a fasizmus rendszerét. tk Helyére az amecu. .yo- niuljon be Katímgába "sQ.m be a továbbiakban nem frankot és a fontol., hanem a dőltért szolgaija. Ám, mit nyelhet ezer. az „űz itten” n kongói nép, amely létérdekei így egyik zsebből a másikba vándoroltf siUka.-ii-.«H el. Kétségtelenül semmin A? a tény viszont, hogy az urter:- káiak által tető alá aozoU. Adoula—Csőmbe ’ ’V.eg'.ÚKj.o- dást végső soron egyáltalán nem a kongói nép érdeke diktálta,1 bizonyossá teszi, hogy ez a találkozó nem jelén! utolsó fejezetet a kongói ügyben. A uprmudtu ta <> <>*ó fő feladata, a nyugati táborban dúló ellentétek elsimítása volt. Elsősorban az angolok néz tek ilyen.- várakozással Kennedy és Macmillan, megbeszc. is ri elé, A tanácskozási megelőzően az angol sajtó napokon keresztül sorolta a megoldásra váró vitapontokat: az angol-amerikai ellentéteket Kongó és Kína körül, London és Bonn egyezkedését a rajnai angol haderő eltartási költségei miatt, tie Gaulie-ék makacs ellenkezését a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokkal szemben. A napvilágra került nézeteltérések között titkoltan, de nem kis súllyal foglal helyet angol köröknek az az aggodalma, hogy az amerikai monopóliumok egyre több felszabadult ország ban kiszorítják a brit tőkét. Nagy-Britannia fontosabb szerepet szeretne játszani a nyugati stratégia kidolgozásában is, s növekvő aggállyal nézi: az Egyesült Államok európai kapcsolataiban Nyugat-Németor- szágra helyezi a hangsúlyt. Ennek a féltékenységnek nyíltan hangot adott az Observer, amikor figyelmeztette az amerikai köröket: súlyos kár volna, ha Kennedy azt az elgondolása'. hogy megbeszéléseket kezd t Szovjetunióval a leszerelésről, a fegyverkezés ellenőrzéséről és más kérdésekről, elhalasz- taná addig a mesebeli napig, amikor majd a Nyugat ..erős \ pozíció alapján tárgyr át", mert Nyugat-Német or szál rir gólyán lehetőséghez jutott mi ■ veszedelmesen hasonlít a vétójoghoz a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások ellen,. Már az előjelek sem olyanok voltak azonban, hogy a bermudai értekedet azt a probléma- halmazt, azt a kényes kérdés- komplexumot, mely a nyugati táborra nehezedik, akárcsak jelentős részében is megoldhatta volna. Mór a NATO miniszteri tanácsának egy héttel előbb lefolyt ülése felfedte, hogy a nyugati diplomácia mennyire kiúttalanul zsákutcába jutott Mindegyik atlanti tagállam makacsul a saját célkitűzéseit követi: Nyugat-Né- metország fő gondja az atomfegyverek megszerzése, Franciaországé az algériai háború, az angoloké a nemzetközödé- ge és gyarmatai. A Sunday T - rnes el is árulta, hogy ütői jl küzdött legalább egység látszatának fenntartásáért a NATO értekezlete, a heves viták után világosan kirajzolódtak az egymással ellentétes csoportok: a makacs ellenkezők, a hajlékony politika hívei és c kettő között középutasként meghúzódok. Ezeknek a csoportoknak — saját érdekeik és beállított: á- guk szerint különböző a véleményük a nyugat-berlini és né met kérdéssel kapcsolatban folytatandó tárgyalásokról, a kongói ügyről, az atomkísérletekről és leszerelésről. Nem kétséges, hogy a bermudai találkozó sem oldhatta meg azoknak a mély ellentéteknek áthidalását, amelyek a kapitalista rendszer ellentmondásaiból fakadnak. A nyugati propaganda hasztalan próbái egység látszatát kelteni ott. ahol egyre' nyilvánvalóbbak marakodó szövetségesek ellentétei. Ezek az ellentétek azonban nem teszik a békés együttélés ellenségeit kevésbé veszélyesekké. Mért az igaz! tét mégis az, amely a ! re vágyó népek érdekei és b t—• főbb célját a háborúi' ' c • ■ • keresztülhajszolósában látó atlanti tömb politikája között
