Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

f tm. NOVEMBER 18. NAPLÓ 3 Pécs parkosításáról, a MÁV AUT-pályaudvar áthelyezéséről, a színház tatarozásáról tárgyaltak a város vezetői Ülést tartott a városi párt-végrehajtó bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága cA feelt n Lkam mukAtőiken A váróéi párt-végrehajtó bi­zottság és a városi tanács vég­rehajtó bizottsága négy ülés közös megtartására határozta el magát. A négy alkalommal összesein 43 napirendi pontot tárgyalnak meg, túlnyomórészt várospolitikai témákat. Az első ülésre tegnap dél­előtt került sor a városi párt- bizottság tanácstermében. A Nemzeti Színház felújításának tervével kezdték a vitát. A fel­szólalók megállapították: miivel az épületet 1927-ben tartaroiz- ták utoljára, nagyon időszerű volt már a külső és belső fel­újítás megkezdése. Több-keve­sebb hibától eltekintve, meg­felelően haladtak a munkák­kal, az utóbbi időben azonban keleti és nyugati oldalszárny építését határozták éL a szín­ház vezetői. Még a tervezésre is megbízást adtak anélkül, hogy a városi tanács vb-a jó­váhagyását kérték volna. Ez helytelen, a város már így is erején felül áldozott a színház­ra. A két oldalszárny felépíté­sét nem hagyták jóvá. Nagyarányú fásítási program Gócz Béla elvtáns, a városi tanács elnökhelyettese írásos élőterjesztésében megállapítot­ta: a város sűrűn beépített ré­szei szegények zöldterületben. A norma szerint négy és fél­millió négyzetméter zöldterü­letre lenne szükség, s ennek — az utóbbi évek sok fásítása el­lenére is — csak körülbelül 40 százaléka van meg. Nyilván, ezen az állapotom változtatni kell Az írásos előterjesztésben a következő területek fásítását javasolták: újhegyi palahányó és salaikihegy, pécsbányai med­dőhányó, István-aknai meddő­hányó és külszíni fejtések, a hőerőmű iszapszén tavainak kör nyéke, városi kórház környé­ke, Kertváros és bőrgyár kö­zötti erdősáv, déli ipamegyed erdősávjai, két erJcsó - ^ Pécsi víz partján, elhagyott kőbá­nyák és környékük fásítása (Tettye, Szomárkút, stb.) a nyu gáti városrész sportkombánát- ja és környéke, a Csertetőn létesítendő erdősávok, tez-ma- jorok erdősávjai, az iiszögi víz­mű környéke, a rigódén tartó és átemelő környéke, a szenny­víz- és szerves trágya-telep kör­nyéke. Kupka Sándor effivtárs, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára ja­vasolta, hogy hozzuk létre a munkásmozgalom veteránjai­nak, továbbá az ifjúsági moz­galom fasorát. A Szovjetunió­ban és Csehszlovákiáiban ez már hagyomány, amelyet em­léktáblával jelölnek. Ambrus Jenő elvtáns, a városi pártbi­zottság titkára a meszes! par­kosítást bírálta. A fák egy ré­sze néni szép és nem is oda való, kevés a pad is. Az egé”=z városira kiterjedő tervszerűsé­get kell a parkosításban 1Ar- nünk, s döntenünk kell a fa- féleségek kérdésében is. A Kossuth teret is parkosítják Az ülés döntése alapján a Kossuth teret is „zölriesítjük”. Megérett erre az idő, már ezért is, mert MÁVAUT-pályaudvar- nak már szűknek bizonyul. Bakán elvtárs, a vállalat igaz­gatójának tájékoztatója szerint napi 420 kocsi fordul meg a téren, s vagy tizenhatezer em­bert szállítanak oda és vissza. Az új MÁVAUT-pályaudvar heüjét a Bajcsy Zs. út melletti piactérnél, az attól délre lévő szabad területen jelölték ki. Több mint kétszeresen akkora területet kap itt a MÁVAUT, mint a Kossuth téren. Az új végállomás rendezési terved már elkészülteik, a jövő év ta­vaszáig odaköltözik. Kedvező növényzettel, szökő- kúttal, esztétikus térkikiépzést akarnak végrehajtani a Kos­suth téren. Megszüntetik az oda nem való nyilvános illem­helyeit, eltávolítják a különféle elárusító bódékat. A MÁVAUT várótermét a Pécsi Vendéglátó Vállalatnak adják át; A Kossuth térrel egyidőben rendezni akarják a Hal teret is. A két tér igen alkalmas személygépkocsik, illetve ke­rékpárok, motorkerékpárok parkírozó helyének. Biz,, yos területet erre a célra áldoznak, mert a jelenlegi helyzet — a Perczel utcában alig lehet köz­lekedni a rengeteg autótól — nem tartható sokai* Tervek az úttörő- vasút építésére Az ülés elismerését fejezte ki a város lakosságának, az el­múlt években végzett társadal­mi munkákkal kapcsolatban. Természetesen, nemcsak az ál­latkertiről, meg a vidámparkról van szó, együttese.: ugyanis jóval nagyobb ’ -tékű társadal­mi murikét végzett a lakosság a két meszesi játszótér, a Pécsújhegy-düíői út, a Gergely és Losonc utcai útépítéseknél, az új -mecsefcaljai játszótérnél és másutt. A társadalmi murikéról folyó vitát az állatkert és vidámpark 1965-ig tartó fejlesztési terve követte napirenden. A terv programja olyan zsúfolt, hogy csak a lényeg távirati stílus­ban történő ismertetésére szo­rítkozhatunk Az állatkertben a következőket tervezik az öt­éves terv végéig. 1962: fácános- kert, mesterséges tó a vieászár- nyasoknak, idegenforgalmi tá­jékoztató és ajándékbolt építé­se, sétány az erdészházhoz, ál­lat- és növényvilágot bemutató kiállítás ugyanebben az erdész­házban. Három-négy esópavi- lonit állítanak fel, mely aiaitt 400—500 ember talál védelmet. 196.3: hozzákezdenek az ak- várium-tenárium ház építésé­hez. A munka 1965-ben fejező­dik be. Szállás épül az egzoti­kus állatoknak, új madárház létesül, kutyatenyészetet állíta­nak fel a parkköltségek fede­zésére. 1964—65: galambtenyészet lé tesül, külön területi egyseget kapnak az egzotikus állatok. A vidámpark t rvt még Gaz­dagabb. 1982-ben 4—5 holddal bővül, több új játékot helyez­nek üzembe. Borkóstoló, sza­badtéri színpad, szökőkút, az étterem építésének megkezdé­se stb. szerepel az elgondolá­sokban. Megépítik az úttörő­vasút első szakaszát, mely a vidámpark és állatkert között közlekedik, újabb 1500 ember­nek elegendő esővédő pavilon létesüL \ Bővülnek a strandok A második ötéves tervben nem szerepel tisztasági fürdő építése. Ambrus Jenő ellvtárs hangsúlyozta': tenni kell azért, hogy a jelenlegi állapotok meg javuljanak. A Rákóczi úti me­legvíz-fürdő ugyanis kicsiny, a gyógykezelés egyre inkább le­köti az erejét Számításba kell vennünk, hogy sok régi lakás­ban élő embernek nincs még fürdőszobája. A városi tanács új, 300 sze­mélyes melegvízfürdőt tervez a Balokányban. Az erőmű hő­energiájával akarják fűteni. A két strandfürdő mentesí­tésére helyreállítják a Nagy Lajos Gimnázium jelenleg hasznavehetetlen medencéjét. Kizárólag az ifjúságé lesz, .nég a jövő nyáron átadják. A fend kérdésekről, tárgyalt a városi párt-végrehajtó bi­zottság és tanács végrehajtó bizottsága. A legközelebbi kö­zös ülésre előreláthatólag no­vember végén kerül sor. Jövő hét elejére minden tsz befejezi a vetést a szigetvári járásban A kenyérgabona 80 százalékát már elvetették Az eflmiúR heti értékelés alapján a gabonavetésben az utolsók közé került a sziget­vári járás. A munkák meg­gyorsítása érdekében a me­gyei pártbizottság 10 szakem­bert küldött a járás gyenge termelőszövetkezeteibe. A szi­getvári járási tanács dolgozói a járás 20 tsz-ében segítenek a rpiurikák szervezésében. Az elmúlt hét vasárnapján számos termelőszövetkezetben dolgoztak, így a járásban a mai napig a kenyérgabonák mintegy 80 százalékát vetették el. Nyolc termelőszövetkezet­ben befejeződött a vetés, több termelőszövetkezetben pedig ma, vagy holnap végeznek. Ügy tervezik, hogy a jövő hét első napjaiban a járás vala­mennyi termelőszövetkezete befejezi a búza vetést 19 fogat a határban Három napja esett Tótszent- györgyön, mégis vastag sár­ban cuppog a vontató kereke. Nem szikkadt meg még a ha­tárban a föld, s így bizony, mivel a gép besüllyed a talaj­ba, fogatokkal kellett nekilát­ni a búaavetésnek. A tót- szentgyörgyi tsz 20 fogata kö­zül 19 dolgozik. Tegnap 50 holdat vetettek, s a mára ma­radt 20 hold vetésével is el­készülnek délig. Válogatják a burgonyát s már az utolsó si­mításokat végzik az új ötvago- nos kukoricagórén, amelyet a Kitűnően működik az automatizált bányafa-hasítógép . Országos érdeklődés ee,y István-aknai újítás iránt A pécsi István- aknán Solymár Hen­rik az újítási műhely művezetője újabb korszerűsítést vég­zett a bányafa-hasító gépen, amelyet egyébként alig egy esztendeje ugyan­csak ő készített. Az újabb korszerűsítés eredményeképpen a bányafa-hasítógép teljesen automatiku­san működik. Milyen volt régeb­ben? A rögzített. ha­sítógépbe az embe­rek Úgy nyomták be a fát a mellükkel és a hasúkkal. mivel abban a magasság­ban volt a fűrész. A gép gyakran elkapta a fát és hasba vágta az ott dolgozó mun­kást, aminek követ- s legtöbb esetben komoly sérü­lés, gyomorvérzés volt; Kézi előretolás- sal sem lehetett ko­molyabb változást el­érni. úgy is baleset­veszélyes volt a mun­ka és ami ugyancsak lényeges, igen sok időt vett igénybe a bányafa hasítása. Az újítás ered­ményeképp alapvető­en megváltozott a helyzet. Egy mozgó tolószerkezetet konst­ruált Solymár Hen­rik a hasítógéphez, amely automatikusan a fűrészhez továb­bítja a bányafát és nincs semmi szükség emberi erő kifejtésé­re, s teljesen kikü­szöbölődött a baleset­veszély is. Űjabb korszerűsítéssel azt is megoldották, hogy a fatereken se kelljen az anyagot a rögzí­tett hasítógéphez . szállítani, hanem a gépet mozgatják a farakások mellé Az automatikus bányafa-hasítógép iránt igen nagy az érdeklődés. A Kom­lói Szénbányászati Tröszt anyagellátó üzemének műszaki vezetői a napokban szerződést kötöttek az István-aknai mű­hellyel. hogy egy ha­sítógépet készítsenek a részükre, amelyet minden valószínűség szerint több ilyen gép elkészítése kö­vet. A pécsi bánya­üzemek közül egye­lőre az István-aknán és a pécsbányatelepi Széchenyi-aknán ál­lítottak üzembe egy ilyen bányafa-hasító- gepet, A tervek sze­rint hamarosan az újhegyi központi fa­tér is kap egy ha­sonló gépet. A gép iránt érdeklődnek más bányák műszaki vezetői is. A korsze­rűsített bányafa- hasítógép gazdasá­gosságának mutatói még nem ismertek, de azt élőre is meg lehet állapítani, hogy jóval gyorsabban dolgozik, mint a régi és a baleseti veszélyt teljesen kiküszöböli. Ha a gazdaságossági számítások elkészül­nek, akkor a pécsi tröszt újítási csoport­ja az ország összes bányáihoz megküldi az automatizált bá­nyafa-hasítógép ter­veit és tapasztalat- csere bemutatókat tart. Reggeltől délutánig gépek zajától hangos a Zipemovszky Ká­roly Gépipari Technikum tanműhelye, ahoi minden osztály hetenként egy napot gyakorlati munkával tölt. Az elsősök még csak a síkba való reszelést tanulják, ahol a követelmény 0.1 milliméter méretpontosság. Kovács Zoltán és Szabó Kál­mán eav kalapács méreteit ellenőrzik. napokban aranysárga kukori­cával hordanak teld a fogatok. Ahol megkéstek a ss ír vágással Bár a szárvágás határideje november 15-én már lejárt, a járásban áz útmenti táblákon még sokhelyütt sárgállik a ku­koricaszár. Megkéstek a szár­vágással M erényén is, ahol biztosan befejezhették volna már a vetést, ha nem most kellene a búza elől a cukor­répát meg a kukoricaszárat betakarítani. A tsz 36 fogatá­ból összesen hat dolgozik a gabonavetésiben, három a ta­karmányozásban van, a többi pedig a betakarítást végzi. Pe­dig azt már akkor is elvégez­hették volna, amikor a száraz­ság miatt még nem leheteti vetni. Tegnap reggel a sáros földbe beragadt vetőgépet úgy kellett kihúzatni s így bizony talán csak péntek-szombatra fejezik be a vetést Merenyén. Jó lenne, ha több fogait segí­tene a búzavetésben, hiszen minden perc drága, az ég szür­ke esőfelhős, bármikor meg­jöhet a rossz idő. Szállítják a vetőburgonyát Tegnap délután már az utol­só búzatáblán dolgozott a gép Nagydobszán. Elsőnek pár napja a kisdob6zai üzemegy- • ségben, aztán tegnap Nagy­dobszán is teljesen befejezték a búzavetést. Idén 500 hóid búzát és 50 hold rozsot vetet­tek a Búzakalász Termelőszö­vetkezetben. Éppen ideje, hogy elkészültek a vetéssel, hiszen sok munkát ad a burgonya- válogatás, zsákolás, fémzáro­lás. A nagydobszaiak a napok­ban küldik szét a termelőszö­vetkezetekbe a jóminőségű ve­tőburgonyát. Mivel jó az idei kukoricatermés, már egy hó­nappal ezelőtt hozzáláttak egy kétvagonos kukorica tároló épí­téséhez, amelybe már hordják Ml a ftgyafr*. Ambrus Éva és Cseke Béla másodikos vülamos tagozatnak <** öntödei munka fortélyaival ismerkednek. A többi technikummal kooperálva két EAN-tápású eszterga­padot készítenék az idén a negyedikesek. Ezek a gépek a tech­nikumok gépparkját gazdagítják majd. A tanulással párhuzamosan hasznos termelőmunkát is végez­nek a tanulók. Például a Vasas ktsz részére az exportra ké­szülő fűnyírógépekhez 160 főtengelyt csiszolnak meg. A mű­hely büszkeségén, az automata tengely csiszolón készíti az al­katrészeket Hauber István negyedikes gépészhaügato. János képriportja, j

Next

/
Thumbnails
Contents