Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
\ 1961. NOVEMBER It NAPLÓ c^stoán -a k n a ^Ma táznále m e Gyakran írunk az oktatás és népművelés szerveinek munkájáról. Az iskolai nevelés problémáit egy-egy iskola példáján mutatjuk be, a színház egy-egy előadásáról kritikát írunk, beszámolunk a könyvtárak, művészeti csoportok tevékenységéről. Ezekből is tapasztalhatjuk évről évre a fejlődést. Igen tanulságos azonban az is, ha az e területekre jellemző főbb statisztikai adatokat vizsgáljuk, mert ezekből olyan következtetéseket lehet levonni, amilyeneket a rész jelenségekből nem láthatunk. Iskoláinkkal kapcsolatban többnyire a túlterhelésről esik szó, a pedagógushiányról és helyhiányról, ami miatt a tanítás legtöbb iskolánkban két csoportban, délelőtt és délután folyik. A statisztika ezeket a tényeket az egy tanerőre jutó, illetve az egy osztályteremre jutó tanulók számával fejezi ki. A múlt oktatási évad statisztikai adatai szerint az áttaHatvankilenc éves korában ötvenhat évi szolgálat után nyugdíjba ment hanczner János, az akna főgépmestere. Néhány napig még csak megvolt valahogy a lakásban és a kis udvarban, de .aztán rászokott a sétára. Mindennap 'megtette a maga „körútját?’. Hol neki laszkodott az akna melletti kerités- \ és nézte a gördülő csilléket, hol 1 lesétált egészen a palahányóig és 'ben-közben csóválgatta a fejét. a (z év januárjában felkereste Tátrai k itárs, az üzem vezetője, s így szólt az i-or.'Qhez: — Hanczner bácsi! Volna-e kedve tbe-benézni az üzembe egy-két órát naponta? Felcsillant az öreg szeme, szinte hitetlenkedve nézett az üzemvezetőre és megkérdezte. — Mit kellene tennem? — Maga tudja azt a legjobban. Nem adunk utasítást, csak nézzen jól körül, hogy mit lehetne segíteni a gépek körül, mit lehetne jobban csinálni. Rendben van? Nem kívánjuk ingyen magától. hanczner bácsi csak bólintott, nehezen is tudott volna hangot adm. Olyan jól esett neki ez a bizalom. összejártam a gépműhely környékét, mire ráakadtam. Egy csülebuktatót javítottak a lakatosok, azoknak mdgyará- zott. Félre hivtm és megkértem, hogy mondjon valamit mostani munkájáról. — Nem a mostanival kellene kezdenem, hanem hatvanegy évvel ezelőttivel, akkor lettem lakatos. Pontosan 1900- btin vitt el az apám pécsbányatelepi műhelybe inasnak. Négy éves inasidő után még egyet se- gédeskedptt a műhelyben, s aztán irány a nagyvilág. Akkoriban szinte kötelező volt ez a mesterlegényeknek. A Darm-s- tadt-i (jfpgycat szeretőiéként bejárta egész Németországot, s a katonai szolgálat után, 1908-ban jött vissza ide a pécsbányai műhelybe. Az évben kezdték villamosítani a DGT üzemeit, először a Schroll-aknán dolgoztak a szerelők. Egy bécsi mérnök vezette a munkákat, s amikor elbúcsúzott, félre hívta hanczner Jánost. — írok én később magának, János, s ajánlok egy jó állást. Három hétre rá megjött a levél és hanczner János hamarosan a lembergi Malinovszkij-Kovalszkij gépgyárban müvezetősködött. Az első világháború után ismét a pécsbányai műhelybe került, s ott dolgozott egészen 1956-ig, a nyugdíjazásáig. Szerelő, műaknász, művezető, gépmester majd fögépmesteri beosztásokban dolgozott évtizedeken keresztül. Most csendben cigarettázhatna, pihenhetne odahaza, s mégis itt van, sürög-forog az aknán és tesz-vesz- javasol, ésszerűsít itt is, ott is. Sőt legújabban egy egészen jelentős újitást készül benyújtani. Amikor efelől faggatom, újra csak visszakanyarodik a múltba. — 1922-ben kezdtem újítani, amikor a szállítás megindult. Olyan volt itt minden, mint ez a szoba. Sima mindenfelé. Tolták az emberek a csilléket. Megcsináltam a láncpályát. Egyik helyen felemeltem, a másik helyen meg süllyesztettem a pályát. Egész forradalom volt ez akkoriban. Jöttek is a vendégek, itt volt a „Dunagőzös” vezér- igazgatója, meg sok mérnökember. Á vezérigazgató az akna teraszáról nézte, a mérnökök meg hasrafeküdtek és úgy tanulmányozták n működését. Egyszeresük megkérdi a vezér, hogy ki csinálta ezt? — hasnczsn&r^ —«gfaaaoft az-: Nisw1 setSé Megindult az őszi pecsenye- bárány export Á múlt hét elején indult az első bárom vagon pecsenye- bárány-száliitmány a Bükköséi Állami Gazdaságból Görögországba, majd ezt újabb három vagon követte. Egy hét leforgása alatt több mint 800 bárányt adott exportra a gazdaság. Az év végéig összesen 3000 pecsenye- bárányt visznek él Bükköséről. Január elején a Gorös- gali Állami Gazdaság és a Szentiőrinci Tangazdaság is megkezdi a szállítást. Megindult a hízott ürü- export is. Az elmúlt napokban egy egész hajó, mintegy 1200 hízott ürüt szállítottak Budapesten keresztül a megye termelőszövetkezetei Görögországba, Szíriába és — ez évben először — Libanonba. Magyar küldöttség utazott az egyházak világ tan ácsénak nagygyűlésére Dr. Bartha Tibor református püspök vezetésével kedden elutazott Uj-Delhibe, az egyházak világtanácsának nagygyűlésére a magyar protestáns egyházak hattagú küldöttsége. A második ötéves terv számaiból je-irx-m kell sm.ni a munkások — ÉS ALKALMAZOTTAK B&Y FŐKÉ JUTÓ SEAL Jöl/E&ELMST* Kulturális helyzetünk számokban Pécsett országosan legkedvezőbb a taneröellátoitság 30 bemutató előadás az elmúlt színházi évadban — Mit kapott érte? kérdezte a vezér. — Még semmit, — volt a válasz. — Akkor én most kinevezem segéd- tisztviselőnek, — határozott a vezér- igazgató. Újabb cigaretta után elmesélte még hanczner bácsi, hogy a palahányót is megoldotta, majd a kasokba rögzítőket konstruált és a jutalmat is megkapta érte. — Egy-egy kézfogást. Sorolja a sok-sok újitást, amelyet már a felszabadulás után nyújtott be. Sajnos, az újítások nyilvántartása visz- szamenöleg csak 1950-ig van meg, de abban a könyvben hanczner Jánosnak 16 elfogadott és bevezetett újítását tartják nyilván. Nem sokáig nyugszik az irodában, hiv, hogy nézzem meg a esillebuktatót, amelyet most csinálnak. — hátja milyen könnyen megy? — mutatja a működő buktatót. — Azelőtt kínlódás volt vele dolgozni. Kézzel, lábbal, doronggal kellett piszkálni a csilléket, most csak belökik és kész. Forog, mint az óra. Hívna még az öreg másfelé is, de az órájára néz és aztán mondja. — Kár, hogy megy a baaz, mert megmutattam volna azt a szalagot, amit nemrégiben csináltam. Egy-két perc alatt rövidíthető és hosszabbítható. Ez a legutolsó újításom, hamarosan benyújtom a vezetőségnek. Fürgén jön-megy hanczner bácsi a sínek között. Mégsem látszik rajta a hetvennégy esztendő és a munkában töltött ötvenhat év. Néha ha rászólnak dél körül, hogy lejárt már a munkaideje, miért nem megy haza, zsörtölődve válaszol: ráérek, én nyugdíjas vagyok. , GAZT}ÁGH ISTVÁN /M?/ munk4$o*4tia6os havi kbxsete: GYÁR ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT PÉCSI KIRENDELTSÉGE lakatos, hegesztő és betanított segédmunkásokat külszolgálatos beosztással felvesz. Jelentkezés: Gyár és Gépszerelő Vállalat Személyzeti Osztály. BUDAPEST VI., PAULAI E. U. 52. SZÁM. ___________________________________________ 70198 EGY SEGÉDMUNKÁST felvesz a FM. Anyagellátó Vállalat, PÉCS. Miegyeri út 93. 70 260 A Palotabozsoki Gépál más felvesz egy DIESELSZERELÖT. Kótszoba összkomfortos kast biztosítunk. lános iskolák tekintetében megállapíthatjuk, hogy Baranyában és különösen Pécsett az egy tanerőre jutó tanulók száma igen kedvező. Pécsett 18,7, a megyében 23,1 tanulóval kell foglalkoznia átlagosan egy pedagógusnak, míg az országos átlag 24,3. Pécsett még a budapestinél (21,8) is jobb ez az arány. Ha a helyi adatokat vetjük össze, Pécsett valamivel könnyebb a pedagógusok munkája, mint a megyében. Más képet mutat az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Pécsett több (53,6), a megyében kevesebb (35,9) tanuló jut egy osztályteremre, mint az országos átlag (46,2). Tanerőhiányról tehát általában nem beszélhetünk, hiszen a Baranya megyei átlagnál csak Budapesten, Csongrád megyében és Szegeden jobb a helyzet, míg a pécsi arány országos viszonylatban a legkedvezőbb. Az iskolák zsúfoltságát azonban a statisztika is bizonyítja Pécsett. A pécsi általános iskoláiknál csak a budapesti, miskolci, Heves és Szabolcs megyei iskolák zsúfoltabbak. Az is igaz azonban, hogy ez a zsúfoltság, az iskolák „telítettsége” többé-kevés- bé öröklött jelenség, az az oka, hogy az iskolaépítkezések üteme gyors ugyan, de nem annyira^ minit az igények növekedésé. A kötelező tanulási idő megnyújtása egymagában is legalább egyharmadával növelte a tanulók számát, nem szólva azokról, akik a felszabadulás előtt semmiféle oktatásban nem részesültek. 1937/ 38-ban egy tanerőre 42,1 tanuló. 1949—50-ben is még 34,3 tanuló jutott, majdnem kétszer annyi, mint a mai pécsi átlag. Egy osztályteremre pedig 1949—50-ben 53,5 tanuló jutott országos átlagban. A múltat tekintve tehát igen nagy lépéssel jutottunk előre a legutóbbi tíz év alatt. A középiskolai oktatásban még nagyobb a fejlődés. 1937— 38-ban 285 középiskola működött az országban, az előző tanévben már 419. Ezzel a fejlődéssel azonban a középiskolák tekintetében a tanárképzés nem tudott eléggé lépést tartani, s míg 1937—38-ban egy tanerőre 14,9; a legutóbbi tanévben valamivel több: 17,7 tanuló jutott. Pécs és BaA szovjet filmhét bemutatóiból ranya megye helyzete a kö zépiskolák tekintetében mindkét vonatkozásban jobb az országos átlagnál. Pécsett egy tanerőre 15,8, egy osztályteremre 33,6, Baranyában egy tanerőre 16,6, egy osztályteremre 34,3 tanuló jut. (Az országos átlag: egy tanerőre 17,7, egy osztályteremre 35,1 középiskolai tanuló.) Ezek az adatok tehát azt bizonyítják, hogy Pécs és Baranya általános és középiskoláiban kedvező feltételek között folyhat a neve- lőmtmka, megvan az előfeltétele annak, hogy az iskolai oktatás és nevelés az országosnál magasabb színvonalat érjen el. Érdekes összehasonlításra nyújt lehetőséget Holnap este fél hét órakor rendezik meg Pécsett — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a Baranya megyei Moziüzemí Vállalat szervezésében — az idei szovjet filmhét ünnepi TISZTA ÉGBOhT díszelőadását a Petőfi filmszínházban. A megnyitó díszelőadáson dr. Pilaszanovich Imre egyetemi docens, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke tart ünnepi beszédet, majd a díszelőadás közönsége előtt levetítik a már világsikert aratott Tiszta égbolt című szovjet filmet. a színházlátogatás Egy hősiedkű üteg, rettenthetetlen szovjet emberek történetét eleveníti fel ez a film, amely a háború utolsó napjaiban játszódik. A második világháborúban száz- és százezer szovjet katona mutatta meg a hősiesség, a hazaszeretet, a helytállás legszebb példáit. A maroknyi létszámú üteg története az egyszerű hő- - söknefc állít izgalmas, nagyon szép és méltó emléket statisztikája is. A száz lakosra jutó színházlátogatások száma Pécsett 121,6, Baranya megyében azonban mindössze 9,2. (Az ország négy nagyvárosa közöt Pécs a harmadik helyen áll, Szeged 330,7, Miskolc 162,2 színházlátogatással előzi meg.) A megyeszékhely és a megye lakosainak színházlátogatása között tehát igen éles a különbség. (Igaz, hogy Miskolc és Borsod-Abauj-Zemplén megye viszonylatában még szem- bentűnőbb a 162,2:8 arány) A kulturális ellátottságnak pedig igen fontos tényezője a színházlátogatások száma, s etekintetben a város és falu közötti különbség igen szembetűnő. Nem a „statisztika megjavítása”, hanem a vidéki lakosság kulturális színvonalának emelése végett tehát ezek az adatok arra intenek, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók között végzendő közönség- j szervezéssel, valamint tájelő- [ adásokkal lehetővé kell tenni a'vidéki lakosság gyakoribb színházlátogatását. Érdekes még, hogy a múlt évadban a vidéki színházak közül Szeged után a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be a legtöbb darabot, számszeri rrt harminchármat. Ezek az adatok csupán vázlatosan, átfogóan jelzik Pécs és Baranya kulturális életének néhány jelenségét, mégis figyelemre méltóak. (—s —e) Grigorij Csuhraj szovjet filmrendező, akinek eddigi munkásságát két olyan film fémjelzi, mint a Negyvenegyedik és a Ballada a katonáról — ezúttal is háborús témát dolgozott fel, de egyénien, és minden képsorából az ember iránti szenvedélyes szeretete lángol. A meghatóan szép szerelemről, két ember becsületes, megpróbáltatásairól szóló film az idén elnyerte a moszkvai filmfesztivál nagydíját. Leonyid Lukov kétrészes, szinte grandiózus méretű filmje egy rendkívül fontos történelmi korszakot ölel fel — 1917 februártól októberig terjedő időszakot. Sokszor megAZ UTOLSÓ ÖSSZTŰZ filmes í-tették mór ezt a rendkívül jelentős korszakot, a Két élet feldolgozás módja, jellemed, konfliktusa lényegében eltér a korábbi hasonló tárgyú filmektől. É I KÉT ÉLET
