Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

6 NAPLÓ 1961. NOVEMBER 12. J1 Szovjetunió a dolgozók életszínvonalának emelésében hatalmas lépést tesz élőn Togliatti beszéde az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága ülé­sén Palmiro Togliatti, a párt főtitkára beszámolt az SZKP XXII. kongresszusáról. Elmondotta, hogy az SZKP XXII. kongresszusán megmu­tatkozott, hogy a párt egysé­gesen tömörül a Központi Bi­zottság köré, szaros szálak fű­zik a dolgozó tömegekhez, szi­gorúan és kíméletlenül leleple­Nyikita Hruscsov, aki Üz- bekisztánba érkezett, hogy részt vegyen a közép-ázsiai köztársaságok, Azerbajdzsán és a déli kazahsztáni terü­letek mezőgazdasági dolgozói­nak értekezletén, szombaton ellátogatott Szamarkandba. A szovjet kormányfő meg­ismerkedett a város nevezetes­ségeivel, megtekintette a tör­ténelmi emllékeket, az üztoég nép ősi kultúrájának csodála­Rafael Echeverria, • Népi Forradalmi mozgalom egyik vezetője Quitóbam kijelentette, hogy Arosemena elnökké vá­lasztása fontos győzelem az or­szág függetlenségéhez és az ecuadori nép társadalmi fel­szabadításához vezető úton. Manuel Arajvo volt belügy­miniszter hangsúlyozta, hogy az ecuadori nép szétzúzta a jenkikkel paktáló összeesküvő­ket, megszilárd itatta Ecuador szuveréndtását és függetlensé­gét. , Arosemena köztársasági el­nök ezerszámra kapja az üd­vözlő táviratokat. * i zi a múlt hibáit és elfajulásait, tudatában van saját feladatai nagyságának, ugyanakkor a legfelső szervektől az egyszerű párttagokig áthatja az a lelke­sedés, az az akarat, amely el­engedhetetlen e feladatok vég­rehajtáséhoz. Togliatti hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a dolgozók élet­színvonalának emelésében is hatalmas lépést tesz élőre. Elég arra utalni, — mondotta 'iog­tos kincseit A. Mahmudov, az SZKP te­rületi bizottságának első tit­kára jeientést tett Hruscsov- nafc arról, miként teljesítették évi állami gyapoteladási ter­vüket Hruscsov üdvözölte a terület mezőgazdasági dolgo­zóit és új sikereket kívánt ne­kik. Hruscsov folytatva Obekisz- táni körútját, Szamarkandból az Éhség-sztyeppére utazott. AZ UJ ECUADORI ELNÖK NYILATKOZATA Carlo* Julio Arosemena, Ecuador új elnöke ünnepélyes beiktatásakor kijelentette hogy Ecuador diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatokat tart majd fenn minden országgal, függetlenül annak politikai és társadalmi rendszerétől. Az új államfő olyan rend­szert ígért a népnek, amely „szilárdan érvényesíti majd a törvényességet mindenki sza­unára”; hattá, — hogy húsz év múlva a szovjet dolgozó átlagjövedel­me 75 százalékkal múlja majd felül a mai amerikai munkás jövedelmét. Togliatti ezután kiemelte azt a tényt, hogy a XXII. kongresz szus hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, majd rátért azoknak a kérdéseknek boncolására, amelyek a szemé­lyi kultusz idején elkövetett önkényes és törvénytelen cse­lekmények leleplezéséből, Sztá­lin személyes felelősségének feltárásából adódnak. Togliatti érintette az albán vezetők hibáinak kérdését is. A dogmatikus és konzervatív erők elleni nyílt bírálat lehető­vé tette — mondotta, — hogy világosabban lássunk és jobban megérthessünk bizonyos dol­gokat, amelyek a XX. kong­resszus után még nem voltak eléggé világosak. Ma megért­jük, hogy a fordulat a múlthoz ragaszkodó erők elleni nehéz harcban valósult meg. Moszkvában ülést tartott a KGST Vegyipari Állandó Bizottsága Moszkvában hivatalos köz­leményt adtak ki, a KGST Vegyipari Állandó Bizottságá­nak október 31-től november 5-ig Berlinben megtartott 11. üléséről, amely számos hatá­rozatot és indítványt fogadott el a KGST tagországok gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködésének elmélyíté­sére a vegyipar területén. * A bizottság egyebek között jóváhagyta a műtrágyagyártás fejlesztési, specializálási és összehangolási tervét 1965-ig. Megvizsgálta a bizottság a szo­cialista országok 1980-ig terje- , dő vegyipari fejlesztési ter­vének kidolgozásával kapcso­latos kérdéseket, javaslatokat tett a tudományos kutatómun­ka további koordinálására. Hruscsov elvtárs SS Uzbekisztánba érkezett Arosemena elnöksége a népi erők győzelmét jelenti Ecuadorban A Daily Express washingto­ni tudósítója jelenti: — Ecuador forradalma a leg súlyosabb vereséggel sújtotta Kennedyt kubai kudarca óta. Ecuador új elnöke, Aroseme­na támogatja Castrót s szi­lárdan eltökélte, hogy a leg­szorosabb diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatot léte­síti Kubával. A változás következményei ka­tasztrofálisak lehetnek Kenne­dy latin-amerikai segélytervé­re. Az Egyesült Államok dip­lomatáinak legsúlyosabb balsej telmei vallóra váltak, midőn Arosemena közölte a lázasan ujjongó tömeggel Quitóban, hogy hatálytalanítja elődje dön tését, a diplomádaá kapcsolat megszakítását Kubával. Új városnevek a Szovjetunióban A Pravda szombati számá­nak közlése szerint az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának Elnöksége elrendelte, hogy a Sztálingrádi területet Volgog- rádi területnek, Sztálingrád vá rost pedig Volgográdnak ke­reszteljék át. A Pravda szerint a határo­zatot a terület ipari üzemei­ben, építkezésein, kolhozaiban, szovhozaiban és hivatalaiban dolgozó kollektívák, valamint a társadalmi szervezetek kí­vánságára hozták. * Mint a Tadzsik Távirati Iro­da jelenti, Tádzsikisztán fővá­rosának nevét Sztalinabadról Dusanbe-re változtatták. A változtatást az ipari vál­lalatok, szovhozok, kolhozok, tudományos intézmények, tan­intézetek és társadalmi szer­vezetek kérték; péGstdL Gdanskig •CeHgye&mzági úti/eQyz&teJó fU IBUSZ-szal vagy „maszek módon” T Sokan megpróbálták már eldönteni, hogyan jobb, kifi­zetődőbb egy külföldi utazás, de megnyugtató módon még senkinek sem sikerült eldön­tenie. Látszatra kétség sem férhet ahhoz, hogy egyéni út­levéllel, saját maga által ösz- szeállított program alapján sokkal több élményt szerez­het, többet láthat külföldön az ember, de amikor valóban saját magának kell eldönteni, hogy mit akar megnézni, hová akar menni, tüstént kiderül, hogy az esetek többségében maszek módon is arra kiván­csi, amit a társasutazások programja nyújt. Lengyelor­szági utazásról lévén szó, en­gem „maszek alapon” is Var­só, Krakkó, GdansZk és a többi nagyváros érdekelt első­sorban, csakúgy, mint az IBUSZ irányította többi ma­gyar turistáit, akikkel a nagy ország csaknem minden ré­szén találkozni lehetett. Két hét alatt — eddig tar­tott az én utazásom is — egyébként sem lehet alapos képet kapni egy olyan nagy kiterjedésű, sokoldalú és érde­kes országról, mint lengyel barátaink hazája. Ily rövid idő alatt mindenki, legyen az „maszek” vagy társasutazó, csak a legfontosabbat, leglé­nyegesebbet ismerheti meg. Legfeljebb annyi a különbség, hogy a társasutazások közis­mert „üresjáratait” az egyéni utazásnál megspórolhatjuk és így némi tartalékidőt nyerhe­tünk. Ez a pótidő gondos be­osztással lehetőséget nyújt arra, hogy oda is eljusson, az­zal is beszéljen, olyant is lás­son, tapasztalhasson az em­ber, amire az IBUSZ nem tud időt biztosítani. Utivázlatom- ban igyekszem majd minél több ilyen kevésbé szembe­tűnőt bemutatni. Félek azon­ban, hogy így sem mondhatok sokkal többet, mint bárki, aki az utazási iroda vendégeként tölt két hetet Lengyelország­ban ... Gdansk... Gdynia... Sopot_ Szándékosan kezdem a 497 kilométer hosszú lengyel ten­gerpart legfontosabb tenger- hajózási, kereskedelmi köz­pontjával. A gdanski öböl vi­szonylag kicsi, de kikötésre ki­válóan alkalmas partja men­tén egymással szinte összenőtt három helység közül minden­képpen Gdanské az elsőség. Nemcsak nagysága, hatalmas hajógyára, kikötője, kulturális fejlettsége, hanem törbéneümi múltja, harcos hagyományai miatt is. Nem kell vissza­menni túlságosan a múltba, elég, ha a Westerplatte erőd védőinek, a gdanski postások hősi harcának emlékét idé­zem. Gdansk — vagy ahogyan a németek elkeresztelték — Dan­zig, a Népszövetség ellenőrzé­se alatt: működő szabadváros kezdettől fogva szálka volt a német militaristák, Hitler sze­mében. A békeszerződés dön­tése értelmében ide torkollott as akkoriban Németországhoz tartozó *n. Ketet-Poroszorszá- gon keresztül vezető korridor, Korunkban elhárítható a háború Malinovszkij marsall cikke a Krasznaja Zvezdában Az utóbbi évek eseményei bebizonyították, helyes az a kö­vetkeztetés, amelyet először az SZKP XX. kongresszusa vont le, hogy korunkban elhárítható a háború, — írja Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere szombaton a Krasznaja Zvezdában. A szovjet fegyveres erők harcképességéről szólva Mali­novszkij marsall rámutat, hogy a hadsereg és a flotta rakéta- nukleáris technikával való fel­fegyverzésével és a hadsereg gyökeres átszervezésével ö "- szefüggésben felülvizsgálták hadászat elméletét, átdolgozták a szolgálati szabályzatokat és a kiképzési módszereket, átké­pezték a személyi állomány, különösen a tiszti és a tábor­noki kar jelentékeny részét. Nehru indiai miniszterelnök beszédet mondott a ENSZ közgyűlésén Nehru indiai miniszterelnök pénteken este beszédet mon­dott az ENSZ közgyűlésben. Mint az AP jelenti, az in­diai miniszterelnök azt a vé­leményét hangoztatta, hogy az összes problémákat, köztük a berlini kérdést is meg lehet ol­dani békés eszközökkel. Az ENSZ közgyűlése Nehru beszédének meghallgatása után befejezte pénteki ülését és megkezdte hétvégi szünetét. Külföldi hírek Szakszervezeti küldöttség utazott Kubába Horn Dezső, a SZOT titká­ra és Lackó Béláné, a SZOT Nemzetközi Kapcsolatok Osztá lyának munkatársa szombaton Kubába utaztak, ahol részt vesznek Havannában a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszer­vezeti Szövetsége 11. kong­resszusán. EURÓPAI NŐK ÉRTEKEZ Tr Szombaton megkezdődött Berlinben az európai nők érte­kezlete. amelyen a szocialista országok is képviselve vannak. Finnországban megnyílt az északi országok miniszter- elnökeinek tanácskozása Helsinki közelében Hanko­ban (Hangol szombaton Miet- tunen finn miniszterelnök meg nyitotta az Északi Tanácshoz tartozó országok (Dánia Svéd­ország, Norvégia. íz arc és Finnország) miniszterelnökei­nek tanácskozását, Létrejött a megegyezés az úl bonni kaoliciós kormány összetételében A belügyminisztérium Strauss pártjának kezébe került Pénteken a késő esti órák-l ban végre megegyezés jött létre a koalíciós kormány ös­szetételéről. A megállapodás értelmében a CDU 10, az FDP 5, a CSU 4 miniszteri tárcát kap az új kormányban. Az új belügyminiszter Höcherl, bajor képviselő lett, az FDP az igaz­ságügyi tárcát kapta az áltála eredetileg követelt belügyi he­lyett. A tervezett Fejlesztési Minisztérium kérdésében — mint ismeretes, Erhard heve­sen ellenezte e minisztérium felállítását — olyan „áthidaló megoldás” született, hogy az FDP vezetése alatt álló új mi­nisztérium neve „A Gazdasági Együttműködés Minisztériu­ma’*, lesz és lényegében koor­dináló szerepet tölt majd be a neokolonialista „fejlesztési se­gélyprogram” irányításában; az új miniszter, Scheel fog el­nökölni abban a tárcaközi bi­zottságban, amely a gazdaság­ügyi minisztérium és a külügy minisztérium illetékes osztá­lyainak tevékenységét egyezte­ti össze. Az új minisztérium pontos hatásköre azonban ko­rántsem tisztázódott, és meg­figyelők szerint további bon­ni belvillongások csíráját rejti magában. Adenauer hozzájá­rult ahhoz is, hogy a bonni kormánynak — ez alkalommal első ízben — női tagja is le­gyen. Valószínűleg új minisz­tériumot állítanak majd fel az első bonni női miniszter szá­mára. A hivatalos kormánylistát még nem hozták nyilvánosság­ra. Adenauer hétfőn terjeszti majd megerősítés végett Lüb- ke köztársasági elnök elé s a miniszterek eskütételére ked­den kerül sor. Adenauer való­színűleg kedden vagy szerdán ismerteti a parlamentben az új kormány programját; A péntek esti megállapodás következményeiben legjelentő­sebb pontjának bonni politikai korokban azt a tényt tartják, hogy a belügyi tárca a Strauss vezetése alatt álló CSU kezé­be került. Kommentárok rá­mutatnak: Strauss ezzel kár­pótolta magát azért, hogy a külügyminisztérium élére ve- télytársa, Schröder került. — Strauss a pártjához tartozó Hödherlen keresztül közvetve ellenőrzést gyakorolhat majd a belügyminisztérium fölött is, és így gyakorlatilag a karha­talmi alakulatokkal rendelke­ző két kulcsfontosságú minisz­térium — a hadügyminiszté­rium és a belügyminisztérium — Strauss hatalmi pozícióját támasztja majd alá; amely Lengyelországot össze­kötötte a Balti-tengerrel. A békeszerződés értelmében a kikötőt nem lehetett katonai­lag megerősíteni, csupán arra volt mód, hogy a bejáratnál lévő néhány száz méter hosz- szú földnyelven mintegy száz főnyi őrséget helyezzenek eL 1938-ban, amikor a náci biro­dalom mind fenyegetőbb ma­gatartást tanúsított Lengyel- országgal szemben és nyíltan is igényt támasztott a dänzigi korridorra, a westerplattei őr­séget „megerősítették”: legény­ségét 210 főre emelték. A part- menti épületek belsejét beton- fallal bélelték ki. Nagy titok­ban néhány egészen kisméretű ágyút, pár löveget is becsem­pésztek. Mindent a {elsőbbség utasításai ellenére tették. Sucharski őrnagy a németek előkészületei láttán többször is figyelmeztette a parancs­nokait a kikötőt fenyegető ve­szélyre, de Beck lenntette. — „Baj esetén egész hadtest jön segíteni” — hangoztatta, és talán mondanom sem kell, hogy amikor 1939. szeptember 4-én a Westerplattére zúdult a náci hadsereg vasáradaita, biz­tató szón kívül semmi segít­séget nem kaptak az erőd vé­dői. Jellemző, hogy a támadást megindító Schleswig HoUstein német hadihajó már augusz­tus huszonötödikén horganyt vetett a kikötő bejáratánál. Parancsnoka és tisztjei „ba­ráti” látogatást tettek kóllé- gáiknál. A látogatás ürügye alatt kiegészítették az előzetes kémjélentesetoet, hogy hét nap múlva miinél pontosabban tud­ják, hová keE célozni. A kikö­tőt és a várost ellenállás híján még aznap elfoglalták. Néhány középületben — így a danzigi postán — rövid ideig még el­lenálltak ugyan, de másnap már az egész támadó német erő a Westerplatte ellen for­dulhatott. A nácik arra számí­tottak, hogy a Schleswig tüze egy-kettőre megpuhítja a len­gyeleket és harc nélkül meg­adják magukat. Nem így történt. A hadihajó ágyúi után hiá­ba vetették be az időközben beérkezett torpedóromíbolókat is, a westerplattedek tovább harcoltak. A németek ekkor kadétegységeiket indították rohamra, de azok olyan súlyos veszteséget szenvedtek, hogy több alkalommal is fegyver- szünetet kellett kémiök a se­besültek és halottak elszállí­tása céljábóL Westerplatte kemény diónak bizonyult. A náci hadak akkorra már több száz kilométerre beha­toltak Lengyelország területé­re. Főhadiszállásuk óránként érdeklődött a danzdgi harc sorsáról és azonnali eredményt követelt. A tengerészek ku­darca után a sorkatonaság vet­te át a harc irányítását. Nagy sietve Danzigba irányították a königsbergben állomásozó des- saui „Pioner” bataűiont és most már ötezer jól felszerelt katona indult rohamra a hős erőd ellen. Szeptember ötödikén cselhez folyamodtak a németek. A ki­kötőből olajvagonokat vontat­tak az erőd közelébe, hogy felgyújtva a környező ligetét, kifüstöljók az erőd védőit. Sucharskiék azonban idejében észrevették a cselt és szét­lőtték az olaj tartályokat. A hetedik napon aztán be­következett a tragédia. Elfo­gyott a lőszer, az élelem, a víz. Orvos, gyógyszer, kötszer kellett a sebesülteknek, és mi­vel külső segítségre, felmen­tésre amúgy sem számíthat­ta1^: megadták magukat. Sucharski őrnagy kardját Hitler személyes parancsára Berlinbe szállították, mint a Blitzkrieg első jelentősebb hadizsákmányát, őt magát és katonáit pedig fogságba vetet­ték. A hősi halált halt védők tömegsírja fölé a felszabadu­lás után szerény, de állandóan látogatott, virággal borított emlékművet emelt a hálás lengyel nép. Westerplatte örök időkre a lengyel haza- szeretet jelképévé vált. (Folytatjuk.) Vasvári Ferenc Eredet; felvétel a kap’íiUáciirúI.

Next

/
Thumbnails
Contents