Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

1961. NOVEMBER 12. NAPLÓ 7 Burghardt György emlékének Nevét, hírét levéltári fel­jegyzések örökítették meg az ülőkor számára, porait pe­dig egy régi-régi sír őrizte idáig a pécsi köztemetőben. Néhány hete tárták fel és helyezték díszsírhelyre a kápolna előtti térségen. A síremlékavató ünnepségen Visy Mária, a Janus Panno­nius Gimnázium tanulója mondott emlékbeszédet, mél­tatva a szabadságharc ide­ién elesett hős hazafiasság­tól áthatott nagyszerű tetteit a császári seregek ellenében. Mit őrzött meg róla a kró­nika? 1849 június 15-én történt a délelőtt 10—12 közötti órákban, a császári csapatok dél felöl, a mai bőrgyár he­lyén, a „nagy csatorna” (ma „Fekete víz”) túlsó oldalán ütköztek meg Burghardt György nemzetőr pécsi pol­gárokból, céhlegényekből ál­ló maroknyi csapatával. A csata kimenetele nem volt kétes, hiszen a nyomasztó fölényben lévő császáriak tüzérséggel támogatott rajta­ütését nem állhatták sokáig a pécsiek. Rövid, de hősies ellenállás után Burghardt György visszavonulási pa­rancsot adott ki és arány­lag kevés emberveszteséggel el is érték a „Nagy csator-. na” északi oldalát, de a nagy kartácstűztől szorongatva a „Vashámorban” (egykori vasöntöde a „Nagy csatorna” északi oldalán) kerestek me­nedéket. Miután itt is rájuk törtek, a szorongatott csapat öntőkanállal merített forró ólommal védekezett az utol­só emberig. Burghardt Györ­gyöt pedig két császári ka­tona fogta le és vitte a pa­rancsnokié Barotta őrnagy színe elé. Nem sokáig tar­tott a fogoly kihallgatása. Barotta őrnagy szemrehányó hangon megkérdezte: •- ön a német nevével hogyan tudott részt vállalni a magyar szabadságharc­ban? Burghardt György válasza találó volt. — ön pedig parancsnok úr, hogyan tud olasz nevé­vel az osztrák hadseregben a magyar szabadságharc el­lenében fegyvert fogini? ... Barotta őrnagy dühödten adta ki a parancsot: főbe- lövetni a szemérmetlent! így halt hősi halált Burg­hardt György, a „német ne­vű” magyar szabadsághar­cos 1849 június 15-én. Síremléke felett, amelyet a megyei tanács adományo­zott, a Janus Pannonius Gimnázium leányai vállal­tak gondnokságot, ök gon­dozzák ezentúl a fehér kri- zantémos sírt, amely újabb századoknak hirdeti majd szabadságharcunk hős fiá­nak soha sem hervadó hősi tetteit. — Pgy — Indul a Kulturális Szemle második éve A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság, a nőtanács, a földműves- szövetkezetek és a Vöröskereszt mer--' \ központja az 1961— 62-es népművelési évre meghirdeti a kulturális szemlét abból a célból, hogy jelentős haladást tegyünk megyénk ifjúsága és dolgozó népe kulturális színvonalának emelé­sében. Felhívjuk a KISZ-szervezeteket, a tanácsi, szakszer­vezeti és szövetkezeti művelődési otthonok vezetőit, a nép­művelőket, a pedagógusokat, a művészeti vezetőket — me­gyénk valamennyi fiatal és idősebb dolgozóját, hogy kö­zös munkával, egymást segítve vegyenek részt az idei kulturális szemle céljainak megvalósításában. A kulturális szemlét a következő ágakban hirdetjük meg: 1. József Attila olvasómozgalom. 2. Ismeretterjesztő előadások és szakkörök. 3. Szellemi öttusa. 4. Műkedvelő művészeti csoportok és szólisták szemléje. 5. Művészeti szakkörök, pályázatok, kiállítások. 6. Színház-, mozi-, hangverseny-, múzeum- és tárlatlátogatás. 7. A kulturált szórakozás egyéb formái (ifjúsági klubélet, társastánc). 8. Művelődési otthonok rendbehozása, csinosítása. A kulturális szemlén korhatár nélkül részt vehetnek mindazok, akik a szemle valamely ága iránt érdeklődnek. A kulturális szemlére a benevezéseket, a járási, illetőleg városi KISZ Bizottságokhoz kell beküldeni. Benevezési határidő: november 30. Segít az állami gazdaság Norma és emberség Szombaton reggel az ÉPFU teherautója bekanyarodott a János utca 11. számú ház elé és arról az emberek lehánytak egy rakomány híg meszet az ajtó elé. • Tatarozzák a Kossuth Lajos utcai házakat és szükség van a mészre, homokra és egyebek­Három negyedév a statisztika tükrében 399 millió forinttal nőtt az ipar termelése — 535 lakás készül t el Uj szakközépiskola nyílt Pécsett A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatóságának jelentése, mely az elmúlt há­romnegyed év statisztikai ada­tait tartalmazza, örvendetes fejlődésről számol be. Nőtt a munkások átlagkeresete A tavalyihoz képest 399 mil­lió forinttal nőtt a szocialista ipar termelése. Az állarqi he­lyiipar termelése Pécsett és Baranyában hetven, a szövet­kezeti ipar termelése 28 millió forinttal haladta meg a tava­lyit. Tovább nőtt a munkások átlagos havi keresete, mely a tavalyi 1867 forinttal szemben 1961-ben már 1936 forint volt. 9256 forinttal emelkedett az egy munkásra jutó termelési érték is a tavalyihoz képest A statisztikai adatokból ki­derül, hogy lényegesen többbet vásároltunk, s sokkal többet ettünk az elmúlt háromnegyed évben, mint tavaly és tavaly­előtt. A bolti kiskereskedelem forgalma 62 millió forinttal nőtt és a vendéglátás, üzemi étkeztetés forgalma is 18 mil­lióval haladta meg az előző év hasonló időszakáét. 1961; ja­nuárjától szeptember 31-ig 1696 tonnával több lisztet, 130 tonnával több zsírt fogsztot- tunk el, mint 1960. három ne­gyedévében. Ebben az időszak­ban a tavalyihoz képest 65-tel több ■ kerékpárt, 1252 darabbal több mosógépet és 1972 (!) da­rabbal több televíziós készülé­ket adtak el a megye bolt­jaiban. Sok a külföldi látogató Az utóbbi időben jelentősen nőtt az idegenforgalom. Külö­nösen nagy forgalmat bonyo­lítottak le Harkányban és a siklósi várban. A belföldi lá­togatók száma az év elejétől 26 százalékkal, a külföldről ér­kezett vendégek száma 74 szá­zalékkal haladta meg Baranyá ban a tavalyit. 1961 három negyedévében Pécsett 223, a megyében pe­dig 312 új lakás készült él és került használatba. Az új la­kások 62.2 százalékában építet­tek fürdőszobát. A lakóházépítések mellett tovább folyik a lakóházak ja­vítása is. 1961. III. negyedévé­ben Pécsett 8 270 000 forintot fordítottak lakóházak javítá­sára, 11.5 százalékkal többet, mint eddig bármelyik negyed­ben. Elkészült Komló városrendezési terve Ebben az évben elkészült Komló általános és részletes városrendezési terve. Ez a ti­zenötéves terv Komlót modern középvárossá alakítja és lakos­ságát 42—45 ezerre növeli. A kulturális és szociális létesít­mények egész sora létesül. A terv előírja 8 általános iskola létesítését 80 tanteremmel, két általános gimnázium építését 32 tanteremmel, ezenkívül 12 óvoda, hét bölcsőde és közép­iskolai diákotthon is épül. Ki­lenc üzletházat létesítenek, ebDől öt többszintes, hatalmas* áruház lesz. Továbbfejlesztik a \ kórházat, két sportpályát, mo- Sj zit, fedett uszodát, úttörőházat, § tornacsarnokot, fertőtlenítő in-; tézetet, tbc gondozóintézetet,c' továbbá anya- és csecsemő-;! védő otthont építenek a kom- í lóiak részére. Mindezeken fe-: lül előírja a terv 6000 új lakás ] építését. A tizenötéves terv j időszakában áttelepítik Komló pályaudvarát, megoldják a la­kosság vízellátását; Nőtt a tanulók száma A statisztikai adatokból ki­tünően tovább nőtt a tanulók száma az 1961—62-es oktatásig évben, fejlődött a közép- és általános iskolákban a gyakor­lati oktatás, új szakközépiskola létesült. Az új tanévben Pé­csett 7,1, Baranyában 5,5 szá­zalékkal nőtt az általános isko­lai tanulók száma. Az általá­nos iskolákban a gyakorlati oktatásban részesülő tanuló- csoportok száma Baranyában 69,3, Pécsett 73,4 százalékkal: növekedett az előző tanévhez1' képest. Tovább emelkedett a középiskolai tanulók és a kö­zépiskolai esti, valamint le­velező hallgatók száma is. — Pécsett 17,8, Baranyában pedig 22,2 százalékkal többen tanul­nak az idén esti középiskolák­ban. Sok a motoros baleset A társadalombiztosításra igényjogosultak számának az év elején hirtelen történt nö­vekedése jelentős feladat elé állította az egészségügyi szer­veket. A szakrendeléseken az év háromnegyed részében 98 ezerrel több beteget kezeltek, mint a múlt évtoen. Örvendetesen csökkent a múlt évihez képest a fertőző betegségek száma. A közúti balesetek száma ugyancsak csökkent, de súlyosabbak let­tek. Pécsett a korábbi negyed­évek balesetei során egy eset­ben sem történt haláleset, az utolsó negyedévben viszont öten haltak bele sérülésükbe. Baranya megyében az előző negyedévekben egy-egy eset­ben történt baleset következ­tében halálozás, a III. negyed­évben hét esetben volt halálos kimenetelű baleset. Baranyá­ban 41 baleset során 87 sze­mély sérült meg. Különösem sok a motorkerékpár baleset, re. Jelen esetben az anyago­kat a János utca felől szállítják a tetthelyre és mivél az autók eléggé nagyok, nem tudnak az udvarba beállni, kénytelenek az anyagot, a meszet is ott hz utcában lerakni és onnan ta­licskával szállítani az udvarba. A szállítómunkások normá­ban dolgoznak. Ez is rendben van. Azonban az nincs rend­ben, hogy a híg meszet úgy rakják le a kocsiról, hogy be­fröcsköljenek mindent a kö­zelben. A szomszéd házat nem­régiben tatarozták, szépen ki­festették narancsszínűre, most tele van mészfoltokkal, ugyan­így a 11. számú ház oldala és ajtaja, valamint a szuterénben lakó csalódnak az ablaka is. A lakók szóltak, hogy rakják vala­mivel kijjebb és ne fröcsköl­jék le a házakat. A válasz nyers volt; „Normában dolgo­zunk, nem érünk mi aura rá”. Alig öt méterre, a nagykapu alatt, ott volt egy nagy meszes edény, ki jjébb kellett volna hoz ni és abba rakni a meszet. Az igaz, hogy teljesítették a normát és tíz perc alatt lerak­ták a meszet, de utánuk leg­alább két óra hosszat kell majd takarítani. S az a norma sem szentírás, hogy mindenütt tíz perc a rakodási idő. Emberség is van a világon! tói) A Pécsi Állami Gazdaság 7 Super Zetor traktort küldött a szál tsz segítségére, s ehhez megfelelő számú ekét, vetőgépet' és takarót. A traktorosok vállalták, hogy jövő szombatig 400 hold szántást és 500 hold vetést végeznek el a szövetkezetnek. Korszerű női fodrásziizietet, gyermeklodrászatot létesítenek Pécsett A Pécsi Fodrászipari, Válla­lat Kossuth Lajos utcai I. sz. fodrászüzietében tegnap nagy átalakítási munkák kezdődtek. A korszerűtlen, immár 30 éves berendezés nem felelt meg a követelményeknek s ezért a vállalat mintegy negyedmillió forintos költséggel korszerű fodrászüzlet létesítéséihez lá­tott. Az üzletben jelenleg női és férfi fodrászat működik. Az átalakítás után — a legkorsze­rűbb berendezéssel — ebbén az üzletben csak női frizurák készülnek. Az üzlet falait kü­lönböző színű farostlemezek borítják majd. A jelenlegi 10 női kiszolgáló hely helyett az átalakítás után 24 hely várja majd a vendégeket. A mostani oldalfalak mellett felállított kiszolgáló helyeket „gomba­rendszer” váltja fel. A gombák a helyiség közepére kerülnek s egy gombánál 6 vendéget tud­nak egyszerre kiszolgálni. Bő­vül a várakozó hely is. A mos­tani korszerűtlen berendezés­sel mintegy 50 vendég vára- : kozhat csak, az átalakítás után 100 vendég foglalhat helyet, a* várva sorsára. Az átalakítás­I sal természetesen meggyorsul egy-egy fej elkészítése. A mos­tani 20 szárítóhely 44-re bő­vül s a szárítóhelyeken kár­pitozott, párnázott fotelokban várhatják meg a vendégek ha­juk megszáradáSát. Jelenleg I egy fejmosó van, az átalakítás után egyszerre három fejet tudnak majd mosni. Érdekesség még, hogy az üz­letben büfét is állítanak fel, ahol feketét, süteményeket árusítanak majd. A régi üzlet korszerűsítését tegnap kezdték meg s termé­szetesen az egész átépítés ide­je alatt üzemel. Az átalakítást 3 az év végére befejezik. S a férfifodrászat? Ezt is ; megoldották. Közvetlen mel­lette a mostani ajándékbolt helyén lesz, tágasabb, szebb ■ mint a mostani. Ez mintegy 150 ezer forintos költséggel létesül. | A vállalat vezetősége gon­dolt a már régen vajúdó gyer- : mekf odrászat létesítésére is. Ez, a mostani kozmetikai üz­letben — ugyancsak az I-es üz let mellett — kap helyet s. minden nap, sőt vasárnap is — délig — nyitva lesz. A gyer- : mekfodrászatot is „gomba” módszerrel oldják meg s a gombánál egyszerre 4 gyermek frizura készülhet. A gyerme- ikek szórakoztatására játékokat is vásárolnak, sőt filmvetítést is terveznek. ÍNSÉGES napok Mezőföldi néni magas, szi­kár asszony. Arca beesett, csontjai kiütköznek a bőr alól Van a falon egy fiatalabb- kori képe is. Arról látni, hogy ötven-hatvan év között sem lehetett kövér. A szem­ürege akikor is nagynak lát­szott, de még nem volt olyan sovány, mint ma. Attól fél az ember, hogy elfújja a szél Mezőföldi néni tegnap nem reggelizett semmit. Ebéd: tar- honyaleves, a vacsora megint semmi. Tegnapelőtt is hason­ló volt a menü. Alig csurrant cseppent valami az utóbbi időben. Ma már evett. Kétszázöt­ven forint segélyt adtak neki a tanácson. Kicsiny Mezőföldi néni la­kása. Ha kinyitjuk a konyha ajtaját, talán tíz lépést tehe­tünk meg a szoba ablakáig. Sokszor végigjárja, hiszen mit tehetne mást! Nem szo­kott az egyedülléthez, bántja őt a nagy csend, az öreg vek­ker egyhangú ketyegése. Valóságos fényképkiállítást 'tart a falon. Három fia, két lánya, menyei, seregnyi uno­kája mosolyog rá telt arccal, jó ruhában. A jólét néz le a fáiról A férje vagy húsz éve el­hagyta. Nyugdija nincs. Gye­rekei — két fiú és két lány él még — nem segítették. Azaz­hogy: az egyetlen Gyula né­ha még bekopogott! hoBaá. Az asztalra tett valamennyicske pénzt, szenet szerzett, hogy ne fázóskodjon a mama, de a többi semmit sem segített. Hosszú idő óta semmit. Ilona évek óta nem volt nála. Pedig nagyon várja mind. — Kis zsámolyt tett a szoba­ablak alá, rááll, s órákon át nézi a gyérforgalmú Zöldfa utcát. Abban reménykedik, hogy nemcsak idegenek men nek el az ablak előtt, egy­szer majd feltűnik, hozzáké­szül a másik három is. Áll a zsámolyon, hónapok múlnak egymás után, s hiába, az egy Gyulán kívül senki sem jön hozzá. Egyik sem kérdi meg tőle: Hogy van mama? Mi­ből él, mama? Sír, aztán már azt sem tud. Albérlőtől, innen-onnan még csorog valami, később az sem lesz. Most már koplal, össze­esik az utcán. Amikor meg­kérdik, mi baja, azt válaszol­ja, hogy semmi, csak éhes. Ezt már nem lehet eltitkol­ni. A körzeti tanácstag fülébe is eljut a hír. Felháborodva fut a tanács szociális osztá­lyára. Az osztály először szo­ciális otthonra gondol. Ké­sőbb meghallják, hogy négy gyereke van. Elképednek. A bíróság elé kerül az ügy. Ott van mind a négy gyerek, meg volt férj is. JóltápldWnk, jólöKözötiek. Mártának bá­nyász a férje, háromezret, vagy azon felül keres. Elszé- gyeUi magát, felajánlja a ha­vi százat. Ebédet is ígér, ha « mama meg-megiátogatja. Gyula is megadja a százatf István is ígér. Ilona? Annak is bányász a párja, nekik is van vagy háromezerjük ha­vonta, mégsem akar adni. „Miért nem? Rosszul ne­velte magukat talán?" — kér di a bírónő. A négy gyerek összenéz. Nem, ilyet egyikük sem tud­na mondani. Anyjuk kasztosa kát tartott, amikor apa nél­kül maradtak. Verekedett ér­tük, mint a tigris. „Akkor adjanak!” — mond ja Horváth Katalin, a bíró­nő, mire Ilona felcsattan: „Ha én százat adok, elválik tőlem a férjem. Ki tart el en­gem? Maga talán?" A bírónő elfehéredik a ha­tártalan pimaszság hallatára. Rendreutasítás, ítélethozatal: minden gyerek havi száz fo­rintot köteles fizetni. Ez október 12-én volt. Az­óta csak két család járt a m.a mánál, csak ketten adtak száz—száz forintot, Gyula és Mária. A másik kettő még nem, István csak Ígéri, Ilona pedig nem küldött semmit. Egy hónap után. A bírónő, a körzeti tanács­tag szól a szociális osztály­nak, mert úgy kell bevasalni a pénzt. A két gyereknek még a bírói Hélet sem elég. luesz ennivalója Mezőföldi néninek, mégis kesereg. Más öregkorról álmodott valami­kor. Nem gondolta, hogy új­ságíró megy hozzá, s szegye l­!- MAGYAR ir — RISZT—BARTÓK hang­versenyt ad november 19-én Mohácson a mágocsi földmű­vesszövetkezet Kodály Zoltán Kórusa közösen a mohácsi kisszimfoniktts zenekarrdlt ,j

Next

/
Thumbnails
Contents