Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

V a NAPLÓ 19C1. NOVEMBER ti EURÓPA ELRABLÁSA Gosztonyi János és Kincses József zenés játékának ősbemutatója Szokatlan műfajú színpadi művet láthat a pécsi közönség. A dráma és a pantomim keve­rékét. Természetesen nem új, hiszen már az ógörög színját­szás ismerte nemcsak a drá­mát és a mozdulatokkal „be­szélő” mimodrámát, azaz tánc­játékot, hanem a kettő egyide­jű alkalmazását is. A köznapi értelemben vett drámában is a szavakkal gyakran egyenlő értékű a mozdulatok és arcjá­ték kifejező ereje, sőt eseten­ként a kétféle kifejezésmód többé-kevésbé el is különül. A szokatlan, a most bemutatott darabban az, hogy a zenével kísért pantomim háttérbe Ksorftja a drámát, annál jelentősebbé, erőteljeseb­bé válik — anélkül azonban, hogy önálló mondanivalója len ne. Kiesé úgy hat ezért Gosz- tonyi és Kincses zenés játéka, mint ha egy tárlaton a festő­művész néhány odavetett vo­nalból álló vázlatát dúsan dí­szített, aranyozott keretben akasztaná ki. A vázlat, azaz a dráma ma­ga az igénytelenségig egyszerű. Jan, a „keletről jött”, tanul­mányúton járó színész {lehetne egyébként Hans, János vagy Iván is) megismerkedik Jacke- line-nel, a francia öaHerinávaL akinek másnap lesz esküvője amerikai vőlegényével. Megkí­sérli rábeszélni Jackeline-t, hogy ne a pénz, a gazdagság útját válassza Joe, az amerikai vőlegény oldalán, hanem ma­radjon a művészet rögös útján. A gazdagság iránti vágy és az amerikai vőlegény vonzása azonban erősebb, JadkéHne el­megy az esküvőre, a kalandnak vége. A darab címe többszörös át­tétellel mitikus tartalmat Ígér, s a szerző nyilvánvalóan nem­csak a mitológiai Európa nő­alakjára, hanem földrészünkre is kívánt utalni, Jeckeüme-nel a kifinomult, mű vélt Európát akarta szimbolizálni a nyers és brutális Amerikával- szemben. De — hogy a mitológiánál ma­radjunk — Jockeline figurája nem annyira Európának, ha­nem sokkal inkább egy nőiesí- tett Hemklésnak felel meg. Élete sorsdöntő napján két út lehetősége villan fel előtte, de nem a mondabeli Herakles mód j án, hanem eStenkezőleg választ, a könnyű, anyagi gon­doktól mentes élet útjára lép. Végeredményben azonban jobb, ha eltekintünk a mátoiLó- giai vonatkozásoktól — ame­lyeket úgyis csak némi tudá­lékoskodással tehet belemagya rázni a darabba — és a dara­bot egyszerűen a felbukkanó és eltűnő szerelem misztérium- játékának tekintjük. Ugyan­csak jobb, ha nem tulajdoní­tunk a drámának mélyebb tár­sadalmi mondanivalót, mert különben fel kellene tennünk i kérdést: mit tud adni Jan Jackeline-nek a Joe mellett várható jólét ellenében? Talán a küzdelmes életet önmagában, a „gefährliches Leben”-t? Mindezek a kérdések csu­pán azért merülnek fel, mert a darab „tálalása” olyan, mint ha mély emberi problémákat feszegetne, lényegében azonban szó sincs erről. A két főszerep­lő párbeszédében csak itt-ott bukkan fel néhány bölcselkedö mondat vagy inkább ötlet. Já­tékuk inkább csak keretül, ősz szefogó elemként szolgál a táncjátékhoz, amely viszont hol háttere, hol illusztrációja a drá mának. Egyik a másik nélkül nem állna meg, de a kettő együtt sem ad egy egészet. Nehéz feladatot ró a darab a színészekre. Fü- lop Zsigmond Jan, a Párizsba vetődött külföldi szerepében arra kényszerül, hogy önmagá­nak „narrátora” iá legyen. Egyéni játókfelfogósa révén személyteleníti Jan figuráját és a második résziben már az első rész kissé könnyelmű, kissé cinikus kalandkeresőjé­ből eleven lelkiismeretté vá­lik. (Ha Jackeline női Herak­les, akkor Jan férfiasrtott Eryn ais). A szöveg szűkmarkúságát pátosszal- igyekszik pótolni és ennél jobb megoldás nem is mutatkozik, hiszen Jan szerepe szerint színész, s így a pózo­lás, a mondattak „megjátszó- sa” illik a figurához. Margittay Ági szerepe, Jacke line talán még elnagyoltabb, igen vázlatosan jellemzett. Hangulatán a játékos vidámsá g .tél a letargiáig terjedő skálán hullámzanák, s ezeknek a hullámzásoknak a belső indo­kolására a szövegkönyv szavai nem elegendők Arcjátékkal, némajátéki eszközökkel azon­ban ki tudja tölteni az űrt. Játéka a telefon-jelenetben ér csúcspontjára, s még azt is ké­pes elhitetni, hogy valódi tra­gédiát látunk. (A valóságban azonban mindössze abban áll a konfliktus, hogy néhány kalandért szakítana nem túlságosan szeretett vőle­gényével mikor pedig kiderül, hogy ez a kaland is csak lát­szat, a „hivatalos” kapocs bi­zonyul erősebbnek, j, Gosztonyi János elnagyolt vázlata köré Katona Ferenc rendezői munkája alkotja meg a csillogó aranykéretet, A mai színpadtechnika szinte vala­mennyi ideiülő trükkjét és öt­letét felvonultatja, olyannyira, hogy a valójában cselekmény- telen dráma mozgalmas és ese­ménydús játékká változik. Ter­mészetes azonban, hogy ez a mozgalmasság csupán külsőség, az események csupán a szín­padképben beálló változások, s ezért bármily tetszetősök is, érzelmi vagy értelmi hatást nem kelthetnék. Néhány emlé­kezetesebb ötlet: a Rodin-mú- zeum képe, a játék a jelent az emlékektől elválasztó függöny­nyel, s még az első résziben az ismerkedést megelőző játék. Kétségtelenül a rendező javá­ra kell írnunk azt, hogy a da­rab szerkezeti aránytalanságai kevésbé feltűnőek. A darab drámai „magjával” legalábbis egyenértékű a táncjáték, amelynek Eck Imre szerezte a koreográfiáját. Már az első képben nagyszabású tablót lát­hatunk: zsúfolt párizsi utca, sétáló járókelők, csókolózó szerelmesek. Ez a kép később is visszatér, láthatjuk a forgal­mas utcát, villamosán, autóbu­szon, gépkocsin és motorkerék­páron utazókkal. Mindezt a tánc nyelvén fejezi ki, mint ahogy a második részben a tánc nyelvén „kerül szóba” Európa elrablása is. A táncfcar hibátlanul. végzi feladatát, di­cséret illeti Téry Pirit és az öt férfitáncost a második rész vad ritmusú, erotikus tán­cáért, valamint Fodor Antalt a Rodin-múzeum „Gondolko­dó” szobrának és egyúttal portásának humoros alakítá­sáért Széplaky Endrét a darabban sanzonénékesként láthattuk, rövid jelenetében sikerült „pó­tlási” hangulatot teremtenie. A zenekar Sándor János ve­zényletével egyik erőssége a darabnak. Kincses Józsefnek a nyugati nagyváros levegőjét dallamban és ritmusban egy­aránt tükröző zenéjét mindig a darab megkívánta szinten en­gedi érvényesülni, sőt bátran mondhatjuk, hogy gyakran a zene „viszi előre” a darabot. A játék látványosságának növeléséhez házzá járulnak Vata Emil díszletei, amelyek jól éreztetik a világvárosi zsú­foltságot, anélkül, hogy elven­nék a teret a táncosoktól. Gom bár Judit jelmezei szerények, az adott helyzet és szereplők jellemzését is jól oldják meg. Összefoglalva: Ezt a zenés játékot talán szo­kat lansága miatt fogadjuk ide­genkedve, de valószínű, hogy a dráma és pantomim ilyen jellegű egyesítésének csak ak­kor tesz jövője, ha vagy tartal­milag is többet tud nyújtani, vagy a mélyebb mondanivaló látszatáról lemondva „őszin­tén” csak szórakoztató igénnyel lép feL Dr. Mészáros Ferenc Három akcióbizottságot alakít Pécsett a Népfront A Hazafias Népfront városi bizottságának 87 tagja eddig is rászolgált a bizalomra. A ma­ga posztján majdnem minden­ki végzett valamilyen társa­dalmi munkájt. Mégis a 87 ember alkotóereje nem volt kihasználva, mert a többség nem kapott állandó jellegű Népfront-megbízást. Ezen a helyzeten akart vál­toztatná a Hazafias Népfront városi elnöksége november 8-i ülésén, amikor kimondotta, hogy a városi bizottság tagjai­ból három akcióbizottságot kell alakítani, mégpedig vá­rospolitikai, tömegpolitikaá, valamint szervezési kérdések­kel foglalkozó akcióbizottsá­got. A bizottságok megalakításá­ra a városi népfront bizottság decemberi ülésén kerül sor. Tervet is akkor készítenek. | Eü ta s iminim ipimnti EE Pl ííllllllll ül lllllllllll lllllllllll iiilllllillí Ilii Pécsett rendezik meg a dunántúli irodalmi színpadok bemutatóját A KISZ Központi Bizottsá­gának határozata alapján 1962. áprilisában Pécsett rendezik meg a dunántúli Irodalmi Színpadok bemutatóját. Tegnap délelőtt a Pécs vá­rosi és a Baranya megyei ta­nácsok művelődési osztályá­nak képviselői, a megyei KISZ bizottságon megbeszélést tar­tottak az Irodalmi Színpadok megyei instruktorainak rész­vételével a bemutató előkészí­téséről. f A Kulturális Szemlén belül egyik legfontosabb célkitűzés ebben az esztendőben a fiata­lok irodalmi műveltségének szélesítése. Ennek érdekében nagyobb gondot fordítanak a József Attila olvasómozgalom és az Irodalmi Színpadok há­lózatának kiszélesítésére. Je­lenleg megyénkben mintegy harminc helyen van alakuló­ban Irodalmi Színpad. El kell érni, hogy az egynéhány rep­rezentatívabb mellett több ki­sebb igényű Irodalmi Sz npad működjön, amely helyileg igen sokat tehet a fiatalok iro­dalmi műveltségének emelé­sében. Az újonnan megalakult Iro­dalmi Színpadok munkáját több féle módon kívánják elő­segíteni. Kiadnak részükre egy műsortájékoztatót, valamint egy módszertani útmutatót. A műsorok színvonalának kiala­kítását segíti majd elő az a kezdeményezés is, hogy egyes előadásokat magnetofonszalag­ra vesznek fel, melyet a ki­sebb csoportok előtt lejátsza­nak és a tapasztalatait meg­vitatják. m. —c. — NYULTENYÉSZTÖ szak csoportot alakított Bükkös- dön a szentlőrinci földműves­szövetkezet. Az új szövetke­zet tagjai 400 házinyúl te­nyésztésre kötöttek szerződést Hasonló társulás jött létre Szigetváron, Dunaszekcsőn és Szentlőrincen is. — PORSZÉNHAMU téglát gyárt 1962-ben a Baranya me gyei Téglagyári Egyesülés Pécs I. üzeme is. *— ZENEI munkásakadémia kezdődött november 9-én, a Doktor Sándor Művelődési Házban. Az akadémiának 30 hallgatója van. — 50 EZER forint értékű berendezéssel felszerelt, kor­szerű önkiválasztó edénybol­tot nyitott Szigetváron a he­lyi földművesszövetkezet. — VIZSGAELÖKÉSZ1TÖ tanfolyamot indít november 20-án a KPM Autóközleke­dési Tanintézet Pécsett. — 50 EZER forint értékű mezőgazdasági kisgépet vásá­rol a mohácsi szőlészeti szak­csoport. — Tegnap délután negyed 4 Arakor Pécsett a Rákóczi út 3*. számú ház előtt állt az FA 40-13 rendszámú tehergépkocsi. A Zsolnay-szobor felől az YA 42-77 rendszámú tehergépkocsi előzni akarta az álló járművet, de köz­ben észrevette, hogy szembe jön egy pótkocsis autóbusz és ezért megállt. Az utána érkező FB 09-97 rendszámú tehergépkocsi vezetője, Tóth Lajos későn vet­te észre a fékező járművet, s há­tulról beleszaladt. Tóth Lajos figyelmetlenségének következmé­nyeként a három gépkocsi egy­másnak ütközött, s mintegy há­romezer forint értékű anyagi kár keletkezett a teherautókban. THIER V TEGNAPI p?-;' v.w.w. M«-) , Az asszony nyugodtan, ke­ményen beszél. — Én szeretem az uramat. Érti? Mindig is szerettem. És inkább 5 üssön agyon, mint maga megöleljen, és minden csókjáért egy hoírdó bort ad­jon ... Az öreg még alig érti a sza­vakat, de Veronika már a pince előtt van. Kívülről betó­dul a hűvös, koratavaszi le­vegő, és Veronika rohan, ke­resztül bukdácsolva a bokro­kon, árnyékokon — hazafelé. Az éjszaka fel-feivillan, és minden utálatos és nyirkos. Veronika néha megborzad, utálja magát. Tarka ruháját megtépiik az aliaconsy ágak és a bokrok, cipőjébe beleragad a sár. Nagy, tiszta lélegzetekkel rohan. Is sár. Gondolatai között fel-fel- villan egy-egy szó: Szibéria... németek... Hans ... Kása Bálint... agyonlőve« ... az­után minden összeborul. Csak sír. Rettenetes rohanás ez. Csak annyi ideje legyen, hogy betolhasson az urának. Csak bekiabál a verandáról vagy a konyhaablakon. Csak egyetlen szót — talán az is elég. Be se megy. Vagy igen. Bemegy. Megáll majd a kony­haajtóban, és szép, higgadt szavakkal elmondja, hogy Pé­ternek menekülni keß, mert Kása Bálint ideszabadítja a németeket. Mert ha az oroszok vagy a németek itt találják — mindennek vége. És akkor — ha elmondta, akár agyon is ütheti. Nem szól majd. Lehajtja a fejét és vár. Es akkor talán majd meg­érd Kis Péter» bogy sok-sok estén át nézte a hosszú ös­vényt, amely az állomáshoz vezet, hogy csak őt szereti, és Veronika a szívében — ahol a legtisztább az ember — meg­maradt Kis Pétemének. * — Melyikőtök volt katona? Az öreg felnyújtja a kezét. — Nem régen! Most! Kis Péter kilép, mint a ki­hallgatáson. A sebhelyes hosszan, fi­gyelmesen nézi, a kezében megforgatja a fegyvert — Sokat lőttél? Kis Péter nem felel. A sebhelyes elfordul. — A német nem jó — mondja csendeden. Sólyom érzi meg leghama­rabb, hogy a sebhelyes katona hangja barátkozni akar. Oda­biceg, és a dohányos zacskót nyújtja. A katona megrázza a fejét. — Vizet! Az öreg hátranyúl, a házi­gazdát keresi. — Nem hallod? Szomjas! Gyorsan adj néki egy pohár vizet! Kis Péter nyújtja a poha­rat, de a sebhelyes eltolja a kezét. — Előbb te igyál. Kis zavartan néz, nem érti. — Azt mondja, hogy előbb te igyál — türelmetlenkedik az öreg Sólyom, és meglöki Kis Pétert A sebiiatjes megvárja amíg Kis a pohárba kortyol, majd( j egyetlen, szomjas hajításra ki-'j issza. , [ Az öreg boldogan nézi, hogy{’ a korsó víz eltűnik a katonai szájában, és amikor az utolsó csepp is kigurul a pohárból — elégedetten bólint. — Szomjas volt. — Itt alszunk ma éjszaka — mondja a sebhelyes, és a he- verőre mutat. A két katona leakasztja a hátizsákot. Az öreg Sólyom arca fel­derül. A faltól elhúzza a mos­dót, a törülközőt asszonyosan kiteríti, a szappant, a fenő­szíjat és a borotvát az asz­talra készíti. A sebhelyes szelíden moso­lyog. Néha hallgatózik, figyeli a ritkuló, lassan elguruló ágyúmorgásokat. Nehezen, ki­fulladva megnyugszik az est A sebhelyes megveregeti az öreg hátát, és Kis Péterre mu­tat — A fiad? Sólyom egy pillanatig za­varban van, azután ő is ne­vet. — Nem... Jóbarát... A sebhelyes a mellére bök, — Én Jurij vagyok. A három magyar férfi össze­bújva, alázatosan bólogat, és éber figyelemmel követik a két katona minden mozdula­téi . ' •• jToíytatjuö — HÖKANDALLÖKKAL. hordozható lemezjátszókkal, dupla létrákkal és modern vonalú gyermekkocsikkal bő­vült a Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat áruválasztéka — FILMMŰVÉSZETI kört alakított a TIT mohácsi szer­vezete. Az előadások alkal­mával a Budapesti Filmmú­zeumban vetített filmekkel és a XX. század neves film­sztárjaival ismerkedhetnek meg a tagok. — MINTEGY 2 millió 390 ezer forintos költséggel 330 holdon telepítenek új erdőt az állami gazdaságokban. Eb­ből 50 holdat a szentégáti, 55 holdat a sátorhely-bólyi, 50 holdat pedig a Bükkösdi Ál­lami Gazdaságban. 156 hol­don végeznek pótlást és 1912 hold erdő ápolását és tisztí­tását végzik el jövőre. — 13 MILLIÓ 532 ezer fo­rint a sásdi járás 1962. évi költségvetési terve. Névadó ünnepség Szigetvárt ünnepi díszt öltött a szigetvári járási kiegészítő parancsnokság kultúrterme november 5-én. va­sárnap este. A szépen feldíszített teremben tartották Ratasits Já­nosáé — a parancsnokság dolgos zója — két fiúgyermekének név adó ünnepségét. Horváth István tanácstitkár s mint anyakönywezetö — üdvözlő szava* után • két gyermek név adó mamája Zabjás Jánosné ét H. Szabó Kálmánná nevet adod az újszülötteknek. A névadásban az újszülöttek János és László nevet kapták. A parancsnokság X nevében H. Szabó Kálmán üdvo­lt zölte a legújabb polgárokat. Ezt •, követően a megyei és a járási 11 parancsnokság és a névadó ma­mák értékes ajándékokat adtak i' az örömszülőknek. I . f * £ — BARNA AKTATASKAT X találtak három héttel ezelőtt a színház mellett Igazolt tu­dj lajdonosa a színház portáján X átveheti. £ •— MINDEN család belépett X a takarékszövetkezetbe Al­iy, máskeresztúron. Sőt a köz- £ ségben lévő 68 család 93 be­X tétkönyvet váltott. Így elnyer­ik. ték a „takarékszövetkezeti íí* község” címet. £ — DIVATBEMUTATÓT £ tartott Komlón a szocialista * * birigádok családi estjén a £ Pécsi Állami Áruház. I------------------------------­| A lottó nyerőszámai: (j A 45. játékhéten 3 754 068 jLlottószelvény érkezett a Sport­fogadási és Lottóigazgatóságra fjjEgy-egy nyerőosztályra ennek ^megfelelően 1407 771 forint [^nyeremény jut. K A Vasvári Petőfi Pilmszín- jkházban megtartott sorsoláson Jía következő nyerőszámokat (rhúzták ki: ! 5, 33, 34,57,12 i 4 i á I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents