Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-11 / 266. szám
tML november n. NAPló Milyen less a komlói Zobák-akna ? Egymilliárd 270 millió forintért építik — Modern termelő- és szállítóberendezések — 4700 kalóriás szén Második ötéves tervünk egyik legnagyobb méretű létesítménye lesz a komlói Zobák-akna. Kereken egymil- liárd és 270 millió forintba kerül. Ebből az összegből 6350 családi házat lehetne felépíteni. Ennyi házban több mint 25 ezer ember lakhatna. Egy egész város, nagyobb mint a mai Komló! Az épülő Zobák-aíkna Magyarország legmodernebb és legnagyobb kapacitású bányaüzeme lesz. A két hatalmas aknatorony már áll. Közöttük helyezkedik el a gépház modem épülete. Az aiknáik szinte teljesen automatikusan működnék. Az emeletes kasokban önműködő ki- és betoló szerkezeteik irányítják a csilléket. A szállító akna már teljesen fel van szerelve. Milyen az automatikus akna? A kas szinte nesztelenül érkezik és amikor megáll, kinyílik az ajtaja. Kifut a csille, rágurul a buktatóra és tartalmát az alatta lévő bunkerba ömleszti, majd tovább halad. Visszafelé egy láncpálya segítségével magasabb szintre kerül és a gravitációs erő hatására a kasig fut, ott meg az automatikus betolószerkezet segíti a helyére. S aztán mehet az egész élőiről folyamatosan. Gyors, biztonságos és ami a legfőbb, kiküszöböli a nehéz fizikai munkát Három ember szükséges aa egész munkafolyamathoz. Egy a fül- bében ül és a műszerasztal gombjait kezeli, egy a láncpályát és az automatikus csdl- lefargatőt irányítja, egy pedig az esetleges akadályoknál segédkezük. A bunkert» öntött meddőt egy adagoló szerkezet automatikusan a szállítószalagra juttatja, amely egészen a palahányóág viszi. 106 méterrel a föld alatt van a tárószint. Ügy is nevezhetnénk, hogy automatikus pályaudvar. Az új Zobák-afc- nán egyetlen csille szenet sem hoznak fel a föld felszínére, hanem a tárószintről továbbítják a Kossuth-bányaüzem melletti szénosztályozóhoz. A kasból hasonló módon kerülnek ki a csillék, mint fent, mert ugyanolyan automatikus berendezést építettek oda is. A kifutó csilléket láncpálya továbbítja a rendezőre, onnan pedig villanymozdony vontatja a szénosztályozóig kiépített földalatti alagúton át Érdemes egy-két szét szólni erről a föld alatti alagútról. A hossza pár méter híján három kilométer, s ott bukkan a felszínre, ahol a tröszt igazgatósági épülete van. A három kilométeres föld alatti folyosót nyugodtan nevezhetjük sugárútnak is, hiszen végig fénycsövek világítják meg. A két pár vágányon biztonságosan futhatnak majd a nagyméretű csillék, amelyekben 2—2.5 tonna szén fér ed. Az első szinten különösebb gépesítésre nincs szükség, mert az főkihúzó szint lesz és kizárólag csak anyagleadás történik azon a szinten. A termelés az első és a második szint közötti telepekben kezdődik. • A szállítás a második szintre koncentrálódik teljes egészében. A termelésről mindössze annyit, hogy már a kezdet kezdetén koncentrált munkahelyet képeznek ki és a napi 150 va- gonos mennyiséget egy koncentráció biztosítja. A cél az, hogy ebben a koncentrációban minél kevesebb munkahely legyein. A 1 munkahelyekről szállítószalag továbbítja a kifejtett szenet a második szinten kiképzett központi bunkerbe, amelyből egyenesem a csillékbe töltik és gördülhet a szerelvény az aknához. Ami a munkahelyek gépesítésig illeti, különös eltérés nem lesz a jelenleg használatos munkagépeiktől. A tervek szerint egy széngyalu is helyet kap a termelésben, ezenkívül pedig a megszokott fúró-, fejtő- és rakodógépek segítik a bányászok munkáját. A bánya szintjeinek távolsága a megszokott lesz, az első és a negyedik szint között minden szint 53 méterre van egymástól. Lehetséges, hogy a tapasztalatok alapján ez a szinttávolság nagyobb lesz a később kiképzendő szintek között. De térjünk vissza a felszínre. A két hatalmas és karcsú aknatorony között lévő gépház a bánya irányításának a szíve. Közel a gépházhoz helyezkedik el a toompresz- szorofc épülete Egy turbó- és egy dugattyús kompresszor óránként 60 ezer köbméter sűrített levegőt szállít a bányának. A felszíni építmények között Jelenleg az ezer köbméter Aira teljesítményű modem hűtőtorony a „sláger”. AZ országban szinte egyedülálló építészeti megoldással készült. Az egész építmény előregyártott hullámos kiképzésű panelelemefcbfll készült, amely igen stabil és nagyon tetszetős építmény. A I jj: i 3000 személyes öltöző és fürdő szinte minden igényt kielégít öt szintet foglal el az öltöző és fürdő. Szintenként 600 személy részére nyílik lehetőség, hogy kényelmes körülmények között tisztálkodjék és helyezze el a bejáró, valamint a munkaruháját Egyébként külön lesz a fekete és a fehér öltöző, s a fekete öltözőben a szekrények szárítóberendezéssel lesznek ellátva, ami any- nyiból áll, hogy meleg levegőt szívatnak át a szekrényeken és így a munkaruhákat gyorsan megszárítják. A központi épület első és második szintjén helyezik el a nagy felolvasó termeket. A munkabeosztás után a dolgozók az önkiszolgáló rendszerű lámpakamra és önmentokészü - Lékes termen haladnak tovább egy alagúton keresztül az aknáig. A fürdőépülethez csatlakozik a három szintes irodaépület. Itt helyet kap minden iroda, valamint a műszakiak fürdője is. Ugyancsak ebben az épületben lesz a bányaüzem korszerű egészségügyi osztálya különböző szakrendelőkkel és állandó ügyelettel. Külön helyisége és oktató terme lesz az üzemi bányamentő állomásnak. Lesz a bányaüzemnek korszerű mosodája, a dolgozók gépkocsijai és motorkerékpárjai részére megfelelő garázsépület. S végül egy-két érdekesség: a bánya mélysége ezer méter lesz, amely jelenleg Magyar- országon a legmélyebb bányaüzem. A mélyebb szinteken és a felsőbb szintek mezőiben hűtőgépek biztosítják az előírt hőmérsékletet. A sűrített levegő mellett nagy mennyiségű villamos energiát használnak majd a bányában és éppen ezért több sujtóiégbdz- tos lengyel gyártmányú transzformátor-állomást építenek a föld alatt. Ami a szén minőségét illeti, egyelőre csak a kutatófúrások alapján lehet véleményt mondani. A vizsgálatok alapján 4700 kalóriái és 30 százalék alatti hamutartalmú szénre számítanak a Zobák-aknai sZéntelepekből. Az igen nagy költséggel épülő hatalmas bányaüzemet méltán sorolják ötéves tervünk legjelentősebb létesítményed közé. Majd annak idején a modem épületek és a parkosított, ostomyeles világítással ellátott akna környéke nem is sejteti azt, hogy mi van a föld alatt Gazdagh István Megnyílt Bizse János kiálítása Tegnap délután 5 órakor nyitották meg Bizse János festőművész képkiállítását a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi úti helyiségében. A kiállítás megtekinthető december 4-ig. Szovjet jogtudós a pécsi egyetemen Tegnap délelőtt Pécsre érkezett Vlagyimir Jevgenye- vics Csugunov, a Voronyezsi Állami Egyetem tanszékvezető tanára, a jogtudományok doktora. A szovjet jogtudós ellátogatott a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jog- tudományi Karára, ahol a déli órákban előadást tartott a kari tanácsteremben összegyűlt professzorok és oktatók számára. A szovjet bün'ető- eljárásjog tudósa előad;’" ban az OSZSZSZK új bűn' és büntetőeljárási törvén’. ny- véről, valamint a bí ígi szervezeti törvényről b ilt. A pécsi egyetem ver ' ge ma délelőtt 11 órakor f V. számú előadóteremben a V. éves joghallgatók szám ra tart előadást a büntető ei 4- rás alapvető demokratikus elveiről Újabb eredmények a nemzetközi munkamegosztásban 1,7 millió tonna olajat^ 1,9 millió tonna vasércet szállít hazánknak évente a Szovjetunió — Magyarország es Románia gyártja a KGST-országoknak a kukorica-kombájnokat — Megnégyszereződik a Szovjetunióba irányuló müszei exportunk A második ötéves terv egyik fő feladatként jelöld meg hogy népgazdaságunk fejlesztését és a szocialista tábor országainak közös érdekeit szem előtt tartva fejleszteni kell a nemzetközi munkamegosztást. Hogyan tükröződik második ötéves tervünkben a KGST-hez tartozó országok együttműködése, mit várhatunk a baráti országok fejlődő, gazdasági kap csőlátóitól? — Erre a kérdésre a következő tájékoztatást adta Kiss Tibor, az Országos Tervhivatal Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője. Magyarország is egyeztette második ötéves tervét a KGST többi államával, s a megállapodásokat hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekben rög Harmincezer hold öntözhető Baranyában 44 csökutat fúrnak jövőre — Öntözési ankét Pécsett Ilyen aszályos nyárban, mint az idei volt, különösen megmutatkozik, mekkora segítséget jelent az öntözés. A Baranya megyei Tanács vb-a, a Hazafias Népfront és a Vízügyi Igazgatóság ezért hívta össze anketra tegnap délelőtt a mezőgazdasági és vízügyi szakembereket. Az ankét résztvevőit Baracs József megyei főagranómus köszöntötte, majd Földvári János vb-etnökhelyettes ismertette a megye öntözési tervét. 1960-ban összesen 830 holdat öntöztek a megyében, 1961-ben 1285 holdat, jövőre pedig 4250 holdra emelkedik az öntözött terület nagysága. A Vízügyi Igazgatóság megállapította, hogy kisebb beruházásokkal tízezer, nagyobb beruházásokkal, fővízkivételi művek létesítésével húszezer, tehát összesen harmincezer holdon valósíthatnak meg öntözéses gazdálkodást Baranyában. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet megyénk területén végzett vizsgálata során megállapította, hogy a Duna és a Dráva menti területeken főként a folyók egykori medrében vagy árterületén vizet lehet nyerni csőkút fúrással is. így 1962-ben 44 csőkutat fúrnak a megye termelőszövetkezeteiben. Gombás Lukács, a Vízügyi Igazgatóság vezetője a megye öntözésének műszaki kérdéseiről beszélt, dr. Balogh János, az OVF mérnöke pedig az öntözési módokat ismertette. Vágás István, a VITUKI kutatómérnöke a Baranyában végzett vizsgálatok eddigi ered menyeit ismertette. Elmondotta, hogy főként a Dráva és a Duna mentén a leggazdaságosabb a csőkút fúrás. Ez év végére pontosain közük az érdekeltekkel, hogy hol a legérdemesebb csőkutat fúrná. Igen hasznos tapasztalatokat ismertetett Petris Pál, a Sárpilisi Állami Gazdaság főagro- nómusa. Az állami gazdaságban 48 csőkutat fúrtak az idén és ebből mindössze hat adott 1000 liternél kevesebb vizet percenként. A kútfúrás gazdaságos, hiszen már 16—2S méter mélységben találtak vizet. Cső- kutak segítségéved öntöztek 300 hold kukoricát, ahol májusi morzsoltban számítva 28 mázsa 60 kiló kukorica termett holdanként Az elmúlt években, míg nem öntöztek, 16 mázsa kukorica termett átlagosan. A nyár folyamán 56 hold öntözött legelőn tartott több mint 100 tehénnél egy liter tej előállítási költsége 98 fillér volt Szép eredményekről számolt be a félsőszentmártoni kertészet vezetője is. A Dráva vizével öntözött 6 hold ceeei paprikájuk 160 mázsát adott holdanként. Piros paradicsom- paprikáiból 123 mázsa, korai karfiolból 61 mázsa, korai kelből 95 mázsa termett egy holdon. Felsőszentmártonban a nyereséges kertészet tette elsősorban lehetővé, hogy a tavalyival szemben az idén már fizettek munkaegység előleget a gazdaságnak és remélik, hogy a munkaegység értéke is lényegesen több lesz a tavalyinál. Baranyában minden termelőszövetkezetben jól bevált, kifizetődött a növények öntözése, biztonságosabbá vált a termelés. Növekedett a termésátlag a cukorrépánál, kukoricánál, a paprika, és kópesztafélétanél. A tapasztalat azt mutatja, hogy igen hasznos szőlők és gyümölcsösök, valamint a rétek, legelők és takarmányfélék öntözése is, zítették. Tekintve, hogy teljes anyagszükségletünknek mintegy 70 százalékát a szocialista országokból szerezzük be, s exportunk nagyrésze is a baráti államokba irányul, körereshedelmunk biztos alaposon nyojszk Különösen nagy a jelentősége a Szovjetunióval kötött kereskedelmi kapcsolatainknak, a Szovjetunióból származó importnak ugyanis mintegy 85 százaléka fűtő- és nyersanyag, amiért 65 százalékban munka- igényes, gépipari termékekkel fizetünk. — A második ötéves terv időszakában a Szovjetuniótól, Csehszlovákiától és Lengyelországtól évente körülbelül egymillió tonna kokszolható szenet, ugyanannyi lángszenet vá sárolunk, brikett-importunk ugyanezekből az országokból 1965-re évi 700 ezer tormára növekszik. A megállapodások alapján lehetőségünk nyílik az olaj és a földgáz nagyobb arányokban történő felhasználására is. A magyar vaskohászait a Szovjetunióból, Cséhszlováikió- ból és Lengyelországból évente egymillió tonna kohókok- szot, a Szovjetunióból pedig Tovább maradtak a fecskék A szokottnál jóval korábban érkeztek a hósármányok, dunnaludak és hattyúk A szokatlanul hosszúra nyúlt ősz, a nagy szárazság és a rend kívüli meleg időjárás észrevehető zarvant okozott a költöző madarak vonulási rendjében. Kereken egy hónappal maradtak tovább nálunk a fecskék, gólyák és a különböző itt- költő vízi madarak. Feltűnően hosszúra nyúlt a második költési idejük, valamint az elvonulás előtti seregibe rendeződésük. A hazáinkban fészkelő vándormadarak „hátvédeit” a november elején megindult őszies esőzések vitték e-L Ugyanakkor az időjárás gyors átalakulása, az erős ciklon áris mozgás igen messziről, az Északi Jegestenger partvidé keiről olyan madárfajokat sodort hazánkba, amelyek évtizedben egyszjer-kétszer ha láthatók Közép-Európában, s akkor is csak a kemény tél beköszöntése után. Október végén, november elején az ország több vidékéről jelentették a madártani megfigyelők a hósármány érkezését. Ez a pacsirta nagyságú, csaknem teljesen fehér madár Skandinávia északi vidékein és a Szovjetunió tcncfcás widákeán -fészkel, ritka téli vendégnek számít Európa belsejében. Ugyanígy feltűnést keltettek a Balatonon, illetve a Dunán „megszálló” dunnaludak, amelyek az Északi Jegestenger partjairól rendszerint az Atlanti óceán partvidékein húzódnak délnek. Jellemző, hogy míg az utóbbi 50 év alatt csupán 5—6 dunnaludat láttak hazánkban, most egyszerre kilencet jelentettek, Az Észak-Európában honos hattyú néhány példánya i utóbbi napokban szállt ét hazánk felett, s kettőnek Szent- gotthárd közelében megsérült a szárnya. A fogsága esett ritka és szép vadmk-darakat útba indították az állatkertibe. Tapasztalat szerint a vándor hattyúcsapatok — ha nagyritkán erre vetődnek — zuzma- rás, fagyos télidőben szoktak dél felé húzódni Közép-Eunópa felett. Nyilvánvaló, hogy az időjárási anomáliák zavarták meg a hattyúk vonulási .menetrendjét” is. Ugyancsak a rendellenes időjárásnak tulajdonítható, hogy a rendesnél három-négy héttel korábban megérkeztek az őrgébicsek első r ” ’ .-ni is. 1.8—1.9 millió tonna vasércet. kap, s lehetővé válik a nyersvas, Illetve az acélgyártás lényeges fejlesztése. A KGST-hez tartozó országok együttműködésének igen nagy a jelentősége Magyarország energiaellátásának szempontjából is. Ma már egységes távvezeték-rendszer működik Magyarország—Csehszlovákia és az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia, Románia és Csehszlovákia, Magyar- ország és a Szovjetunió, Lengyelország és a Szovjetunió, valamint Románia és Bulgária között — Országaink népgazdasági terveit úgy hangolták össze, hogy minden állam a neki legmegfelelőbb árucikkekkel fizet A Szovjetunióba irányuló műszer-exportunk például az ötéves terv időszakában megnégyszereződik, s kétszer any» nyi vákuumtechnika és komp. lett élelmiszeripari berendezési szállítunk, mint 1960-ban. A KGST gondoskodott a szocialista országok gépiparának nagy obbmérvű szakosításáról is. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy az egyes országok a lehetőség szerint azokat a cikkeket állítsák élő, amelyekből hazai fogyasztásuk jelentős, s a gyártáshoz megfelelő adottságaik vannak. A göndiülőcsa- págy-gyártás szakosításáról Ma gyanország, Románia és Csehszlovákia között jött létre megállapodás, amelynek az a lényege, hogy hazánk azokat a gördülőcsapágyakat készíti, amelyekből saját igénye viszonylag nagy, de ugyanakkor a másik két ország szükségleteit is kielégíti. Eddig a használatos típusok 47 százalékát gyártották csak egy országban, a többi megoszlott 3—4 más állam között, jelenleg már 55, 1965-ben pedig több mint 66 százalékát gyártják azonos he. lycn, így kialakíthatták a nagy sorozati termelést, A KGST egyik ülésszakán ajánlásokat fogadtak el sok egyéb fontos gépipari tér* mék előállításának szakosítására, a többi között 14 energetikai berendezés, 23 Dieselmotor, 69 fémforgécsóló szerszámgép, 110 kovácsoló-saj toló berendezés-típus, 15 fajta mezőgazdasági gép és traktor és sok egyéb termék előállítását oldják meg a nemzetközi munkamegosztás alapján. Ez az egyre szervezettebbé váló együttműködés annak is egyik biztosítéka, hogy második ötéves tervünk sikerrel megvalósul — fejeződik be Kiss Tiboí nyilatkozató^
