Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
tML NOVEMBER L NAPLÖ Elsőéves technikusok RÉGI ISKOLA • Mpetv» novszky Károly Gépipari Technik ura, jövőre ünnepük 50 éves fennállását. De nálunk a gyárak, a városok és az iskolák is mennél öregebbek, annál inkább megfiatalodnak, annál inkább fejlődnék. Ebben az épületben 194'2-ben — akkor felsőd pari skoLa volt —* 180-an tanultak, és az átlag életkor 19 év volt. Néhány évi szakmai gyakorlat után jöttek ide a vasasok tanulni. Most 625 délelőtti hallgató van, 16 éves átlagéletkorral. Kétszáz- nyolcvanan esti tagozaton tanulnak és 860 a levelezők száma. S ezeknek konzultációs központokat tartanak fenn öt dél-dunántüB városban. S tanulnak itt végzett, gyakorlott technikusok is a szaktechnikus továbbképzőn. Nyolcvansa automatákat, negyvenen forgácsolást, negyvenen viManaos- gépészeteit. Ezek, ha végeznek, már mérnöki beosztásban is megállják majd a helyüket S a kis internátusbái, ahoi régen negyven gyerek lakott, kiváló kollégium lett 200 lakóval, diákönkormányzattal és — kis ügy, de benne a lényeg — lópokróc helyett gyapjú- takaróval az ágyakon. Ma három szakon tanainak a diákok. Vannak általános gépészek, erősáramé etektro- mos és műszerszakosok. A műhelyek új gépeket kaptak. Nemcsak szakemberek lesznek a mad diákok, de sportolnak, kulturálódnak, KlSZ-munká- bam is részi, vesznek, egyszóval egész emberré formálódnak. Sokan, nagyon sokan jelentkeznek minden évben. Idén nyáron is, több mint 600-an voltak. Hogy lehet ezek közül kiválogatni a 180 boldog új elsőst, hogyan lehet itt igazságosan dönteni? A jelentkezők, a felvételre várók sorszámot kaptak. A vizsgáztató bizottság s azok a tanárok, akik egyenként beszélgettek a jelentkezővel, még a nevüket sem tudták. Ezek a számok szerepelnek a magyar és számtan írásbeli, a szabadkézi rajz dolgozatokon, ■ azokon az adatlapokon, amelyeket az egyéni beszélgetésék son vettek fel. Az előző években az általános iskolai bizonyítványért, ha kiváló vagy jéles volt, pluszpontok jártak. Az idén először történt meg, hogy kizárólag a felvételi viza alapján pontozták a jelentkezőket. Azt mondják a pedagógusok, hibátlan módszer nincs, bizonyos, hogy ők is elkövettek hibákat a felvételeknél, de minden erejükkel azon voltak, hogy valóban a legjobbak, a legrátermettebbek kapják meg a helyeket. Űj, kísérleti első osztály a műszereseké, önként jelentkezett erre a szakmára minden tanuló. Lőrinc József osztály- főnököt faggatjuk erről az új szakról. Elmondta, az ipar, a mezőgazdaság egyre bonyolultabb gépeket kap. Mind több automata, szinte önmagától működő gépet hozunk be külföldről, s gyártunk magunk is. Az automatizáláshoz, az önműködő gépekhez, gyárakhoz egyre több műszeres szakember kell. Úttörő jellegű az a munka, amit azzal a negyven gyerekkel, a technikum új ágazatának első hallgatóival kezdenek, őket a harmadik évtől már külön műszeres műhelyben képezik, s már most megkezdték a felszerelés beszerzését. Hat laboratórium is készül, nekik, az elektromosoknak és a szaktechnikus tanfolyamoknak. Ide nagyobbrészt városiak, az iparhoz közelebb állók jelentkeztek, akik azonnal átlátták, mit jelent most az automatizálás korában műszeres szakembernek lenni. A negyven gyerekből 35 fiú, 5 lány van, 38-an KISZ- tagok, a másik kettő is benyújtotta már a felvételi kérelmét. TIZENNÉGY ÉVES riportalanyokkal beszélgetünk, műszertagozatos elsősökkel. Félig még gyerekek, de már kezdenek felnőni. Kassai Pali édesapja tisztviselő Pécsett. Két nővére van. Kitűnő rendű volt az általános iskolában, mindig húzott a gépekhez, a rádióhoz. Természetesen azonnal jelentkezett, amikor meghallotta, hogy műszeres osztály indul. Helyettes rajvezető volt az úttörőknél és úgy vágja ki, hegy 1961. május 24-én lett KISZ-tag, hogy azonnal érezni, milyen fontos volt ez neki, legalább úgy számon tartja, mint mondjuk a születésnapját Ö az osztály KISZ-tttkára. Három órát tanul naponta, néha többet is. Kedvence a maitematika. Jár az iskolai matematika szakkörbe, a városi Bolyai szakkörbe, a középiskolások matematikai önképzőjébe, bélyeget gyűjt s olvas. Az utóbbi hetek két kedvence így láttam Afrikát és Le Plata mentén. Pórts Attila komlói bányászgyerek. Édesapja most ment nyugdíjba, édesanyja is a trösztnél dolgozik. A bátyja bányagépészeti technikus. Kefi-e magyarázná, mi is húzta ide, erre a tagozatra? Ö a televíziókedvelő, történelmi regényeket olvas. A legrészletesebben mindegyik arról beszä, ami őt a legjobban foglalkoztatja. Kőris Attila fő gondja most az osztálykönyvtár. Lőrinc osztályfőnök elv- társ javasolta, mindenki hozzon néhány könyvet, állítsanak össze osztálykönyvtárat s aztán jó darabig nem lesz gond az olvasnivalóval. Most éppen ezt szerverik s már osztálykönyvtárost is választottak. Alig várják, hogy megkezdhessék a kölcsönzést. Páka Ildikó édesapja mérnök a DÉDÁSZ-náL, ott dolgozik az édesanyja is, a nővére gimnáziumba jár, az öccse általánosba. Nem akart gimnáziumba menni, esetleg utána nem kerülhet az egyetemre, technikumba jelentkezett. Lány létére vállalta a nehezebb részét, az új tagozatot. Édesapja majd segít neki, ha végképp megakad valamiben. Eddig ugyan nem nagyon szőrűit rá, az iskolában tanult, a tanulószobában. Havi hetven forintért ebédet, uzsonnát kap. A legnehezebb az ábrázoló, elképzelni hogyan is van az a valóságban, az ami papíron van. Ezt érezni, érteni kell, ez az a bizonyos — térbenlátás — a műszaki érzék, ami lassan alakul ká a fiatal technikusokban. A földrajz már nem ilyen, azt meg kell tanulni, és Ildikó kicsit zavarban van, amikor azt magyarázza, hogy — el volt tájolva a térképen —, s ezért nem találta meg a keresett félszigetet, na de majd ezt a földrajz kettest is kijavítja. Amikor befejezi a tanulást, sokat rádiózik, olvas, bérletet szeretne venni a színház ifjúsági előadására, és szorgalmasan látogatja a magyar szakkört, ahol legutóbb az Ember tragédiáját vitatták meg. Kulcsár Jancsi szülei tsz- parasztok voltak, az édesapja disszidált, édesanyja a vízvári tsz-ben dolgozik. Mindig a tsz gépei között matatott, szerette a fizikát, a számtant, technikumba jelentkezett. Most a kollégiumban lakik. Ott a jól tanuló III—IV. évesek segítik őket. Amikor ráér, s kimenőt kap, járja a várost, ismerkedik Péccsel. Azt mondja, a tanulás is egyre jobban megy, olvasni is ráér, lehet is, mert kollégiumi könyvtár van. A televíziós szoba ugyan kicsi, de naponta sorrendben s szobánként két-két kollégista megnézheti a műsort. Futbal- lozik a kollégiumi szobák közötti kispályás bajnokságban, s persze a legnagyobb öröm, ha havonta egyszer hazamegy a faluba. ÜNNEPI LAPSZAMBA, ünnepi anyag illik, nagyon fontos, érdekes dolgok. S eddig ebben az írásban egy iskola egészen köznapi, megszokott fejlődéséről volt szó, és néhány első éves technikus apró örömeiről, vágyairól, szórakozásáról. Olyasmiről, ami minden iskolában megesik, és olyan emberekről, akik gond nélkül tanulnak, vasat gyűjtenek, olvasnak, futballoznak, televíziót néznek, mint minden diák ebben az országban. A mindennapi élet egy megszokott darab ja a Ziperaovszky Károly Technikum, az új osztály. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy ezek a gyerekek máiképp, boldogabban, szebben élnek, mint mi, húsz évvel ezelőtt. Azoknál is szebben, akik már akkor iskolába juthattak. Azokkal szemben, akik nem tanulhattak, még összehasonlítási alap sincs. De hát ez annyira természetes, any- nyira megszokott, annyira mindennapi, sőt hétköznapi első pillanatra, hogy szinte ünneprontásnak tűnik éppen november 7-én az ünnepi lapszámban emlegetni. Pedig, ha jól meggondoljuk, akkor éppen ma, ezeknek a már-már megszokott, természetes s mindig szebb munkáshétköznapoknak szülőjét ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, amely a bányászok és tsz-parasztok gyerekeit a technikum padjába ültette és a tisztviselőnek, mérnöknek megadta, hogy ne kelljen a szájától megvonnia a falatot, ha a gyerekéből iskolázott embert akar nevelni. Bővítik a Pécsi Hőerőművet Az építkezés folyamán nyolcvan méterrel meghosszabbítják az üzemi épületet, amelyben — többi között — két, egyenként 50 megawattos turbina és kazánok kapnak helyet. A bővítés során ventillátoros rendszerű hűtőházakat is építenek. Képünkön: a hűtőházak előregyártással készülő darabjait készítik a vasbetonszerelők. 10 nyűiből 9 ezer forint évi jövedelem Az idén megindult a házi- i nyúl szervezett felvásárlása is. A baranyai földművesszövet- i kezetek az elmúlt két hét alatt vették át a szerződött állatok első szállítmányait, sőt szabadon is vásároltak fel. A szerződésben lekötött nyulakért kilogrammonként 14 forintot fizettek. A falusi ifjúsági szövetkezeteknek és a tenyésztői társulásoknak ezenkívül egy forint, a termelőszövetkezeteknek pedig két forint felárat is adtak. A társulások egyes tagjai általában tíz anyanyúl lal kezdték a tenyésztést. Évi szaporulatuk kétszázötven darab I volt megyei viszonylatban. Ez | hat mázsa húsnak felel meg, ami az egyforintos felárral számítva kilencezer forint jövedelmet jelent. Ez csak nyers jövedelem, de mivel a nyúl nem takarmányigényes, a tiszta jövedelem is mintegy ötezer forint A baranyai földművesszövetkezetek a jövőben is vásárolnak fel nyulat, szabadon is, szerződésileg is. A megye fel- vásárlási terve a jövő évre mintegy húszezer darab lesz. A földművesszövetkezetek a szerződött nyulak után tíz-tíz forint előleget fizetnek, sőt a tenyészállomány beszerzésében is segítenek. Mennyit eszünk naponta? összkalória-mennyiségben a világ élcsoportjában — Kevés tejet és. tojást fogyasztunk Dr. Kun Lajos, a Közegészségtani Intézet professzora elődjével, dr. Fenyvessy Béla professzorral még 1933-ban összegyűjtötte a komlói bányászcsaládok élelmezési adatait. Erre a vizsgálatra támaszkodva dr. Bédi Gyula, dr. Duda József és dr. Csontos Ferenc, az intézet munkatársai az elmúlt évben 50 komlói és 25 250 KILÓ DOHÁNY Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermesztés Jelentősen felemelt termelőd árak. Kamatmentes előlegek. Természetbeni juttatások és egyéb kedvezmények. Kössük meg mielőbb az 1962. évi dohány termelési szerződést. 584 A Pécsi Dohánygyár bontó-keverő szalagjának kollektívája november hetedike tiszteletére 0,5 százalékos dohányanyag- megtakaritást ajánlott fel. Mágocsi Istvánná csoportja vállalását túlteljesítette. Eredményük 0,6 százalékos anyagmegtakarítás, amely az elmúlt héten 250 kilogramm dohányt jelenteit a népgazdaságnak. meszesi bányászcsaládnál nézték meg, hogyan táplálkoznak. A dr. Kun professzor vezette kollektíva számadatai tanulságosak, és sok közérdekű következtetés levonására nyújtanak lehetőséget, hiszen a bányászok nincsenek kínai fallal elválasztva a lakosság többi részétől. Táplálkozásuk — a lényeget tekintve — megegyezik a miénkkel. 1933: alig az éhségszínvonal felett 1933-ban 2580 összkalória jutott Komlón egy bányászcsaládtagra, beleértve a családfőt is. 1960-ban Komlón 3640, Meszesen pedig 3990 kalória volt ez a szám. Az 1933-as mennyiség nagyon kevés. Az orvosok szerint napi 2700 kalória a még elfogadható alsó határ, — könnyebb munka esetén — 2000—2400 kalória esetén már éhségszínvonalról beszél a tudományos világ. Ilyen éhségszínvonal van ma Pakisztánban és Japánban, ahol csak 2200 kalória a napi fogyasztás. Indiában mindösz- sze 1900 kalória jut egy emberre. Visszatérve hazánkra: az ösz- szehasonlításból megállapítható, hogy 1933-ban alig járt az éhségszínvonal felett a komlói bányászcsalád. Egyszerűbben mondva koplalt. A mai 3640, illetve 3990 kalória nagyon előkelő mennyiség. A csúcs, hiszen a tudományos világ is megáll 3100-nál, mondván: ami azon felül van, az már kalóriabő. S mivel — a népi hatalom, a növekvő életszínvonal jóvoltából — nemcsak a bányászoknál, hanem országosan is túlhaladtuk a 3100-as számot, a táplálkozásban behoztuk, megelőztük az olyan fejlett kapitalista országot, mint Anglia. Bárcsak a termelésben is iff járnánk! Persze, nemcsak az összkalória érdekes, hanem az összetevői is. A fehérjék, zsírok és szénhidrátok aránya, mert ez is sokat mond az életszínvonalról. A fejedelmi bőség szépséghibája összfehérjéből 122 gramm volt Komlón, s 130 gramm Pécsett a fogyasztás. 1933-ban csak 80 grammot mértek Komlón. Az összfehérje dolgában tehát megint jól állunk, Dániával, Svédországgal, Svájccal, Amerikával vagyunk egy sorban. Pusztán as összfehérje-fo- gyasztást vizsgálni azonban nem elég, mert a forgalomba a növényi eredetű fehérjét is beleértik, márpedig az állati eredetű — hús, tej, tojás stb. — az alapvető. Nézzük tehát ezt! 1933-ban az állati eredetű fehérje csak 36 gramm volt, tehát alacsony, tavaly pedig 52 illetve 62 gramm. Ebben csak középhelyet biztosítottunk magunknak a világban. Nem azért, mert kevés húst eszünk — abból bőséges a fogyasztás — , hanem tej, tejtermékek és tojás alacsony részaránya miatt. Ez húz bennünket a középcsoportba. Az orvosok szerint tejből, tejtermékből és tojásból kellene fedeznünk az állati eredetű fehérjeszükséglet 50 százalékát Ez lenne az ideális. A valóság: csak 37 százalék a bányászcsaládtagoknál. A családfőnél még ennél is kevesebb, csak 16 százalék. Minimális mennyiség! Az orvosok szerint a tej és a tojás olyan komplett fehérjéket tartalmaz, amelyet a szervezet csaknem 100 százalékig fel tud dolgozni. Ez a húsnál nem mondható el, a húsevés fokozásával tehát nem lehet a tejet és tojást pótolni. A tej és tojás hiányát elsősorban a fejlődő gyermekek sínylik meg. A szénhidrát-statisztika érdekességei Érdekesek a szénhidrátfogyasztás adatai is. 1933-ban napi 420, tavaly pedig 457, illetve 578 grammot mértek az átlagos komlói, illetve pécsi bányász- családtagnál. A szénhidrátfogyasztás tehát abszolút mértékben is nőtt, ,az összkalória- mennyiséghez viszonyított részaránya azonban csökkent. 1933- ban ugyanis még a szénhidrátok szolgáltatták az összkalória 66 százalékát, tavaly pedig már csak 51 illetve 59 százalék volt ez a szám. (A második adat pécsi.) A relatív csökkenés előnyös, hiszen minden fejlett ország effelé tendál. Mindez csak a kérdés egyik oldala a szénhidrátnál. A másik az volna: miből is növekedett a fogyasztás? A szénhidrátok forgalma ugyanis nemcsak a kenyérre, meg a lisztfélékre vonatkozik, idetartozik a cukor is. Az adatgyűjtő orvosok azt tapasztalták: régen egy négytagú bányászcsalád két kiló kenyeret fogyasztott naponta, ma pedig egy kiló is elég. Hogy a szénhidrátok fogyasztása mégis emelkedett, annak csak az lehet a magyarázata, hogy több, jóval több cukrot fogyasztanak, mint korábban. Ez ismét az életszínvonal növekedésének csalhatatlan jele. MAGYAR LÁSZLÓ i é
