Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-29 / 281. szám
' IMI. NOVEMBER 29.---------------------------------— f tlAPi.6 3 A tanács és a tsz kapcsolatáról A falun végbement forra- <Jalnra átalakulás sorsfordulóit jelent a szocializmus építésében. Űj helyzet alakult ki államai életünk csaknem minden területén s ezzel számolnunk kell a további feladataink felmérésekor. Hiszen nem kisebb ügyről van szó, minthogy már a következő években megvalósítjuk a parasztság sok évszázados álmát: jobb, műveltebb életmódot biztosítsunk a falu lakosságának. S ebben az átalakulásban nem kis szerep jut a községi tanácsoknak is. Elsősorban most csak a községi tanács és a tsz jó kapcsolatának fontosságáról beszéljünk, mert e nélkül a további feladatok sem oldhatók meg helyesen. Meg kell mondani, hogy a községi tanácsoknál tapasztalható legjobban a tájékozatlanság a „hogyan” felől, bizonytalanság a tennivalókat és a hatásköröket illetően. A bizonytalanság egyik oka az a téves nézet, hogy a termelőszövetkezeti községekben úgy gondolják — szinte minimumra — néhány igazgatási ág ellátására — szűkül a községi tanácsok szerepe, mivel a tsz-ek saját kereteik között el tudják végezni mindazokat a tennivalókat, amelyeket jelenleg a községi tanácsok látnak el. Ez a nézet — amely elsősorban a már szilárd, tekintélyesebb közős gazdaságoktól indul ei, veszélyes, mert szembe állítja egymással a termelőszövetkezetet az államhatalom helyi szervével. Ezen felül pedig megingatja a községi tanács önbizalmát. Mondani sem keM* hogy ennek a téves nézetnek semmi alapja nincsen, sőt a községi tanácsok munkája a termelőszövetkezeti községek alakulásával még csak fokozódik. Ha a megyei, a járási tanácsnak a tsz-községekkel kapcsolatosan ezernyi tennivalója van, akkor-hogyne lenne a helyi tanácsnak, amelyik ott él közvetlen köaplben s amelyiknek szinte a leinagyobb befolyásának kell lennie a tsz-re, a község lakóira. A községi tanács sem ragadható ki a tanács- rendszer oszthatatlan egységéből s így mindaz, ami a megyei és a járási tanácsokra érvényes, érvényes a községi tanácsokra is. A tsz-ek feladatai a saját gazdaságon belül, a saját tagjaikkal, a konkrét mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban jelentkeznek, ugyanakkor a tanács tennivalói jellegzetesen állami feladatok. Ez a feladat azonban korántsem elvont a tsz feladatától, sőt a tsz-ek különböző problémáinak megoldásában igen nagy segítséget kell a tanácsoknak adniok. A községi tanácsnak elsőrendű kötelessége, hogy gazdasági szervező tevékenységével — a közös gazdaságok termelésének befolyásolásával — elősegítse a területén található tsz-ek gazdálkodását s így terméseredményeik növelését, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen a népgazdaság szükségleteivel. Újszerű feladatok, újfajta módszerek — mindez természetesen komoly próba élé állítja községi tanácsainkat, a községi tanácsok vezetőit. Az üzemgazdasági irányítás olyan területe az állami munkának, amelyet végképpen nem lehet „asztal mellől” megoldani. Tény az, hogy a tsz-ek gazdálkodásának, termelésének megszervezése és közvetlen irányítása mindenekelőtt magának a termelőszövetkezetnek feladata, ellenben a népgazdaság és a közös gazdaság közötti összhangot a tanács teremti meg elsősorban. Miként működjék tehát ösz- sze ezen a területen a tanács és a tsz? Ha a helyi tanács jó kapcsolatot létesít a tsz-szei, akkor a tsz problémája a tanács szervezetében is jelentkezni fog s akkor már csak a megfelelő intézkedéseken múlik, hogy jól segítse a támogatásra bízott tsz-ek gazdálkodását. A községi tanács tennivalói már a termelési terv és a költségvetés összeállításakor jelentkeznek, sőt folytatódnak az előirányzott feladjatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzésében. A terv és a költség- vetés elkészítésékor például igen hasznos lehet a helyi tanács véleménye abból a szempontból is, hogy az éves gazdálkodás kiindulópontját képező dokumentumok helyes gazdasági célkitűzéseket tartalmaznak-e, figyelembe veszik-e a helyi adottságokat, biztosítottnak látszanak-e a megvalósítás feltételei, reálisan tervezték-e meg a termésátlagokat. A tervezés segítésének a községi tanács részéről már akkor kell kezdődnie, amikor a közös gazdaság hozzáfog a terv' és a költség- vetés összeállításához. Feltétlen szükséges, hogy a helyi tanács is megtárgyalja ülésén a leglényegesebb kérdéseket — csakis tanácsadás végett A feladatok teljesítésének menetközbe» segítése egy egész sereg feladatot ró a helyi tanácsokra. De helyes az is, ha a zárszámadások idején a községi tanács ülésén is megtárgyalják az egész évi gazdálkodást összegező dokumentumot, hiszen ekkor sok kérdésre kaphatunk választ, ami aztán tapasztalatul szolgál a jövőre. Ilyenek például: a tsz az év folyamán eleget -tett-e az állam iránti kötelezettségének (szerződések, közterhek teljesítése), a tsz-tagság megkapta-e a végzett munka arányában járandóságait, a szociális és kulturális alapot a tsz- demokrácda betartásával használták-e fel, megfelelően foglalkoztak-e a háztáji gazdaságok árutermelésével? Természetesen más területek is kínálkoznak a tsz és a tanács jó együttműködésére. Ebék közül például megemlíthetjük a tsz-ek beruházásait. A községi tanács különösen a saját, a helyi erőforrásoknak és lehetőségeknek a felkutatásában és felhasználásában, valamint az egyszerű, de mégis hasznos megoldásók megteremtésében működhet közre a legcélszerűbben. A községi tanács tevékenységének másik területe a tsz-ek segéd- és melléküzemágainak kialakítása. A tsz-ek közös gazdasági és melléktevékenységének és értékesítő tevékenységének megszervezéséhez a községi tanács v. b. közvetlen segítséget nyújt, vagy javasolja ezeknek megszervezését. A közös munkának még csak szőkébb területét érintettük, de ebből is kitűnik, hogy a tsz és a tanács kapcsolata jó megszervezésének számos területe van. S kitűnik belőle, hogy a helyi tanácsoknak nemhogy csökken, hanem nő feladatuk az egész község gazdasági és kulturális fel- emelkedésében. G. F. Hier Erzsébet, a sásdi általános iskola VIII. osztályos tanulója egy év óta vezényli az iskola 20 tagú úttörő énekkarát; ő tanítja be az iskola-dalokat, amelyeket az énekkar különböző alkalmakkor ad elő. Hier Erzsébet emellett —- kitűnő tanuló. MTI Foto—Petkó Klári felv. Üzemeink az év vége előtt: Kétmillió 800 ezer négyzet- méter selyemszövet 1 év alatt 124 szövőgéppel dolgozik a 61 éves Mohácsi Selyemszövőgyár Jövőre korszet íísítik a szövőgépeket Sokat segítene az egész évre szóló tervfeladat Pontosan a századforduló évében kezdte meg üzemelését a Mohácsi Sélyemszövőgyár, s azóta bizony sok négyzetméter selyemszövet hagyta el a gyár területét. A fejlődésben talán legnagyobb jelentőségű éppen az idei esztendő volt, amikor sok új nagyteljesítményű gépet kapott a gyár és a géppark Korszerű „csibegyár" a Xavér utcában Miért viszik a gyékényt az Alföldre? 30 ezer pecsenyecsirke Bár a baromfitelepeken ilyenkor novemberben a legkevesebb a tojáshozam, a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Xavér utcai keltetőjében mégsem szünetel a, munka. Novemberben 20 ezer naposcsibét keltettek, decemberben pedig 60 ezer naposcsibére van megrendelésük. A keltető ilyenkor azért dolgozik csökkentett ütemben, mert nagyon kevés termelőszövetkezet rendelkezik fűthető csibenevelővel s így általában csak március áprilisban fogadnak napos csibét. A keltetéshez a vállalat saját telepe, a kökényt tsz és az állami gazdasáHUtat* wMÍUh tfarCtA? régi helyén KOSSUTH LAJOS ÚT 38 megnyitottuk Minden igényt kielégítő áruválasztékkal várjuk kedves vevőinket PÉCSI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT k 72541 gok nemesítő és szaporító telepei biztosítanak tenyészto- jást. A vállalat pécsi keltetőjében az idén 1 millió 500 ezer naposcsibét, 4000 kacsát, 1600 pulykát, 500 libát és 12 ezer gyöngycsibét keltetett. Nagyarányú építkezés folyik most a vállalat Xavér utcai központjában. A jelenlegi keltetőt komoly korszerű „csibegyárrá” fejlesztik. Közel hatmillió forintot fordít a vállalat emeletráépítésre, új keltetőgépek vásárlására és beszerelésére. A jelenlegi 25 tízezres kapacitású keltetőgép helyett év végére már 42, a jövő évre pedig 52 keltetőgép üzemel majd. Már épül Boldogasz- szonyfán mintegy 2 millió forintos költséggel egy nyolc gépes keltetőüzem, Magyarher- telenden pedig ugyancsak kétmillió forintos beruházással egy 10 ezer férőhelyes baromfinevelő létesül. Ha már a jövő év első napjaiban üzemeltetni tudják a pécsi keltető új üzemrészét, akkor 1962-ben kétmillió 400 ezer csibét keltetnek majd. A tavalyinál nagyobb törzsállományt hagytak pulykából és kacsából, hiszen jövőre 80 ezer kacsát és 20 ezer napospulykát kívánnak keltetni. A vállalat csibék előnevelésével és baromfitartással is foglalkozott. Ez idáig mintegy 30 ezer pecsenyecsirkét értékesítettek. Az Irányi Dániel téri elárusító helyükön hetenként 1500—2000 rántaniváló csirkét adnak el. A csirkék mellett a napokban jelentős mennyiségű tömni- való kacsát és libát visznek piacra, amelyek karácsonyra nagyszerűen me ghizlalhat ók. A Mezőgazdasági Vállalat a keltetés, baromfitartás mellett az állatállományának szükséges takarmányt minden észtén I dőben megtermeli. A baromfiakat főként vándorólakban tartják, tavasztól őszig és a kipergett szemet így hasznosítják a tarlón. Különösen bevált a pulykatartás, mert a pulykák a vöröshere és lucernatáblákon teljesen kiirtották a mezei egereket, komoly terméskieséstől mentve meg a vállalatot. A pulykák nagyszerűen fejlődtek az egérpecsenyé tői s így elhatározták, hogy az eddiginél lényegesen több puly kát tartanak 1962-ben. A keltetésen, állattenyésztésen kívül a vállalat foglalkozik a folyók és tóparti nádasokban a nádkitermeléssel és feldolgozással. Tavasszal 70 ezer kéve nádat termeltek ki és több mint 30 ezer nádpallót készítettek belőle. Jelenleg is folyik a nádkitermelés. Az ősz folyamán eddig 13 ezer kéve gyékényt és 6—7000 kéve leveles nádat termeltek ki a böki és bédai holt Duna-ágból. A nád és gyékény egy részét a vállalat dolgozói dolgozzák fel, sőt foglalkoznak nádfeldolgozással a kölkediek is. Ennek ellenére a vállalat a gyékény nagy részét az Alföldre szállítja, többek közt a kunszent- miklósi háziipari szövetkezetnek. Valamennyi nádpallót és nádat értékesítheti a vállalat a megyében, hiszen igen keresett cikk. A termelőszövetkezetek épületek, ólak fedésére és szigetelésére használják. — Hasznos lenne, ha a nyersanyagot nem vinnék el az Alföldre, hanem a feldolgozásával biztosítanának munkát az idős tsz-tagoknak és csőiéként munkaképességűeknek. Nagy meny nyiség feldolgozásáról lenne szó, hiszen a vállalat dolgozói 120 ezer kéve nádat aratnak a tél folyamán^ W* w. ja is megszaporodott. A gyár idei termelési eredményei a következőkéroen nézett ki: Az első negyedévben a meny nyiségi tervet 99.12 százalékra, a minőségi tervet pedig 110.7 százalékra teljesítették, a második negyedév minden tekintetben nagyon szépen zárult, mert a mennyiségi tervet 100.3 százalékra, a minőségi tervet pedig 117.2 százalékra teljesítették. A harmadik negyedév volt a leggyengébb, hiszen a mennyiségi tervet mindössze 92.9 százalékra, a minőségi tervet meg 103.4 százalékra teljesítette az üzem. Mi volt a gyen gébb teljesítmény oka? Legfőbb okinak a gépátszervezést tartják, amelyet nemrégiben bonyolítottak le a Magyar Selyemipari Vállalat vezetői. A szövőgépek átszervezésére természetesen szükség volt, hiszen azzal a céllal történt, hogy egy-egy gyárban minél kevesebb géptípus maradjon. A mohácsi gyárból is vittek el gépeket és hoztak is. A harma dik negyedévben 42 gép érkezett az üzembe, s arra a felettes szerv azonnal teljes száz százalékos tervet szabott meg. Befejeződött a gépcserék ideje, s a gyár vezetői a negyedik negyedévre még jobb eredményt várnak, mint a második negyedben volt. Az eredmények már ma is kecsegtetőek, mert amíg szeptember hó végén naponta körülbelül 24.5 millió vetés volt a teljesítmény, jelenleg naponta már 27 millió vetést teljesítenek. A negyedik negyedévben összesen 656 ezer négyzetméter selyemszövetet gyártanak az üzemben. Az egész évi termelés pedig valamivel több lesz, mint 2 millió 800 ezer négyzetméter. Arra a kérdésre, hogy a jövő esztendőre milyen előkészületeket tesznek, a gyár vezetői csak az idei fejlesztésről tudnak számot adni, hiszen a jövő évben különösebb műszaki, technikai fejlesztés nem lesz, mint a meglévő gépek korszerűsítése, amelynek eredményeképpen a fordulatszámot kívánják emelni. Azonban az idei fejlődésről érdemes egykét szót szólni A gyár gépparkja 124 szövőgépre növekedett és több új nagyteljesítményű gépi berendezést is kaptak. Ez évben állították üzembe a nagyteljesítményű Textima gyártmányú német gyarsfél- vető-gépeí a véd seüyemgyár-, bői a mohácsiakhoz került egy 70 fejes Schárer-féle félautomata vetélő-csévélőgép. Ennek a gépnek az az előnye, hogy a megtelt vetélő-csévéket menet közben kicseréli üresre, s a termelékenységet is nagyban emelte, jelenleg közel kétszeres a termelékenység az új géppel. Igen jelentős fejlődést értek el a gyárban azzal, hogy a legtöbb termékféleség gyártásánál áttértek a hatgépes rendszerre, s így azt is elérték, hogy a 42 beállított géphez nem kellett újabb munkaerőt alkalmazni. Az idei technikai és technológiai fejlődés minden biztosítékot megad ahhoz, hogy a jövő esztendőben egyenletes teljesítményt produkáljon a Mohácsi Selyemszövőgyár. Azonban meg kell említeni egy lényeges problémát. A selyemgyárakat — számszerűit kilencet — a Magyar Selyemipari Vállalat fogja össze néhány esztendő óta. Az éves tervet is a központ kapja meg, de az üzemek már nem kapnak éves tervet, hanem csak negyedévenként kapják meg, nog» mit és mennyit kell termel- niök. Ez bizony nem a legszerencsésebb helyzet, hiszen egy évben négyszer változtathatja a gyár létszámát, béralapját és még sok mindent. Előfordult már olyasmi is, hogy a negyed éves terv kiadása után a gyárnak több dolgozót el kellett bocsátani, mert nem tudta őket elegendő munkával ellátni. A következő hónapban viszont nagyobb tervet kaptak, akkor meg nem volt élég szövőnő és mehettek a lakásukra, hogy visszahívják őket. Az ilyen helyzet nyilván bizonyos fokú labilisságot idéz elő és semmiféleképpen sem segíti a dolgozók biztonságát sem a termelékenységben, sem pedi g állásukat illetően. Helyes lenne, és ezt a gyár vezetői is szeretnék, ha legalább féléves tervet kapnának az igazgatóságtól a gyár termeléséhez. g: i. GÉPÉSZTECHNIKUST több évi gyakorlattal, azonnali belépésre keres a kaposvári Hűtőipari Vállalat 622 t i l
