Dunántúli Napló, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

IfOTCHBEB 28.

IUUN.A

3

Üg fajta lejtési mód a vastagabb széntelepekben

Három-négy méteres ssénszelet önmagától omlik a kaparószalagra A vastagabb telepeknek csak minden második szeletét kell fejtem Magas termelékenységet és jelentős önköltség-megtakarítást eredményez az újfajta módszer

Az év elején csehszlovákiai tanulmányúton járt Szabó Rezső pécsi és Szepeshegyi István komlói bányamérnök. Előre kidolgozott program szerint tanulmányozták a cseh bányák fejtésitechnoiógdáját, elsősorban olyan bányákban, ahol a körülmények hasonlóak a mecseki Hasz medence adottságaihoz. A két mérnök igen sokfelé járt, s sok olyan dolgot tapasztalt, ami ott jobb vagy éppen gyengébb, mint a pécsi vagy a komlói bányaüzemekben. Érdemes volna több mindenről számot adni, de most csak egyről essék szó, egy újfajta fejtési módról. Arra kértük Szabó Rezső bányamérnököt, a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszaki fejlesztési osztályvezetőjét, hogy tájékoztasson az újfajta fejtési módról.

— Ml a lényege ennek a fejtési rendszernek?

— A cseh bányákban az elmúlt két esztendő alatt kezdték meg egy olyan fejtési rendszer kidolgozását és kikísérletezését, amely nagymértékben nőve® a fejtés gazdaságosságát. A rendszer lényege a következő: a vastag főtelep eteő szeletét .ffimtám- mai, fejtőgéppel, a normál technológia alkalmazásával fejtik le. Ettől egyetlen eltérés van, a fejtés talpára egy hálórendszert helyeznek a fejtés előrehaladásával egyidejűleg. A hálórendszerről aranyit, hogy a kísérletek kezdetén pasztánként a frontbcmlokkal párhuzamosan és merőlegesen, körűibe!® egy méteres távolságban 5 centiméter széles és 2 milliméter vastag lemezeket helyeztek eb A lemezek elhelyezése úgy történt, hogy azok fonadékot képeztek és a lemezek találkozási pontjait csavarokkal erősítették össze. Majd erre a lemezhálóra közönséges kerítéshálót terítettek. Később a lemezhálót el is hagyták és csak a kerítéshálót használták a fejtés talpazatára. Az így kiképzett hálóra történik az otnkasztás.

— Nem esSkkenfl arc eWwMa- dást a MM beépítése«

— A háló lefektetése a fejtés előrehaladásával párhuzamosan történik. Bár a háló lefektetése többiefonunkát igényel, a fejtés napi átlagos előrehaladása 1J2 méter Dom- bass-kombájnraal és Schwarz- csőgyűrűs támmal biztosítva.

Amit esetleg elvesz a hálóval való munka, azt majd, mint látni fogjuk, később bőségesen megtérít az eredmény.

— Milyen szerepe van a fejtés talpára helyezett hálónak?

— Valójában most érkeztünk el a lényeghez, ennek a fejtési módnak a gyakorlatához. Az első szelet lefejtése után a második szeletet nem közvetlenül a leterített drót- fonadék alatt kezdik meg, hanem egy 3 méter vastagságú Sizénszeiet kihagyásával. A második szelet fejtési vastagsága ugyancsak két méter, mint az első volt és fémtám- mal, fémsüveggel, omlasztás- sal fejtenek. Az omiasztás során a hátsó támsor kirablása után a második szelet fölött lévő 3 méter vastagságú szén- szelet omlik le először, melynek nag^ része a természetes rézsű folytán g kaparóba hull, ami nem hull a kaparóba, azt hosszúnyeiű, gereblyéhez hasonló szerszámmal húzzák bele. Amikor a leomiasztott szenet eltakarították, akkor jelenik meg az első szelet talpára helyezett háló. Ennek a hálónak az a szerepe, hogy az első szelet omladékát elválassza a leomiasztott széntől. Kérdésünkre a cseh mérnökök elmondották, hogy szilárdsági méretezésre egyáltalában nincs szükség, növel a háló semmiféle biztosítási szerepet nem játszik.

— s a teljesftmtay mekkora vott Uy módon?

— A fejtések előrehaladási sebessége a második szeletben változatlanul napi 1.2 méter volt. A fejtési teljesítmény azonban szinte hihetetlen méretekben megváltozott. Az egy főre eső teljesítmény műszakonként elérte a tíz tonnát az egész fejtési létszámra vonatkoztatottan. Abban az esetben, hogy ha a szén nem omlott meg, akikor lazító lövésekkel segítették elő az omlasztást.

— Lehetne-e a kihagyott szelet vastagságát tovább növelni?

— Ezt nő is megkérdeztük a cseh kollégáktól és a kérdésünkre elmondták, hogy a kihagyott 3 méteres szénszelet vastagságát kísérletképpen 8 méterre növelték. Ez a kísérletük azonban nem járt sikerrel, mivei a leomiasztott szén mennyisége olyan nagy volt, hogy annak elszállítását nem tudták megoldani, illetve az

elszállítás oly sok időt vett igénybe, hogy ezáltal a fejtés előrehaladási sebessége egy nap alatt fél méter alá süly- lyedt. Aminek további következménye volt, hogy a front- homlokon kedvezőtlen nyomásviszonyok léptek fel és a fejtést be kellett szüntetni. Jelenleg pajzsos kombinációval kísérleteznek, hogy a 25 méter vastag széntelepeket maximálisan két lépcsőben fejtsék le.

— Alkalmazható-« ez m fejtési mód a meredekebb telepekben?

— Bár a cseh bányákban a telepdőlés alig volt több 4—6 foknál, ahol az ottlétünkkor ezt a fejtési módot használták, azonban elmondták azt is, hogy van tapasztalatuk meredekebb telepekre is. Alkalmazták ezt a módszert 24 fokos dőlésű telepekben és nem találkoztak semmiféle zavaró körüknénnyel.

— A mecseki szénmedencében Iebet-e alkalmazni majd ezt az újfajta fejtési rendszert?

— A vastag topos dőlésű telepekben véümónyünk szerírat lehet alkalmazni ezt a fejtési rendszert, s ez természetesen nemcsak a liasz területre vonatkozik, hanem ismereteink szerint a tatabányai medencében is megvalósítható. E fejtési rendszernek feltétlen előnye az, hogy körülbelül másfél szeletnek megfelelő szén kitermeléséhez nem kell semmi néven nevezendő anyagszükséglet. Előnye továbbá az, hogy a teljesítmény igen komoly mértékben megnő, hiszen a közönséges fejtési teljesítménynél mintegy két és félszer nagyobb. Terveink vannak, sőt már előkészületek is arra, hogy a vasasi bányaüzem egyik vastagabb és alaposabb szénrtelepében kísérletképpen bevezessük ezt a fejtési rendszert

(G. I.)

Munkás-színész találkozó a Pécsi Bőrgyárban

Virághagymák Be giumból és Németországból

A napokban 800 darab importnövény érkezik a Pécsi Kertészeti Vállalat Siklósi úti dísznövény telepére. Belgiumból tulipán hagymákat, Nyugat-Németországból nőszi rom, tőzike, tavaszi gyöngyike és más dísznövényeket vásárolt a vállalat. A virághagymákat ideérkezéskor laboratóriumban vizsgálják meg, hogy egészségesek-e, ezután elszaporítják a pécsi virágkertészetekben.

Illés Éva a „Tosca imáját” énekl

GÉPÉSZTECHNIKUST

több évi gyakorlattal, azonnali belépésre keres a Kaposvári Hűtőipari Vállalat

622

Tegnap délután a Pécsi Nemzeti Színház művészei ellátogattak a Pécsi Bőrgyárba. Az érkező vendégeket az üzem bejáratánál Bérezi Pál igazgató fogadta. A bőrgyár kultúrtermében Daridai Róbert, a Nemzeti Színház művésze nyitotta meg a munkás—színész találkozót, aki a megjelent dolgozók előtt ismertette a színház műsortervét. Ezután a színház me jelent művészei — Illés Éva,

Tréfás István, Széplaki Endre, Horváth Sári, Kanizsai László, Daridai Róbert, Laki György, Mátrai Mária és Vág- ner József — rövid műsor keretében operarészleteket és vidám jeleneteket adtak elő. A műsor után baráti beszélgetés kezdődött, amelyen a bőrgyári dolgozók elmondták véleményüket, illetve kérésüket a színház műsortervét illetően.

félmillió rózsáié a Kiskert* tuaídonoso.na*

Már az elmúlt évben mutatkoztak a jelei annak, nogy a házikert tulajdonosok, de leginkább az új építkezők között nagy virág- és dísznövény kultusz alakult ki. Az idén ez az érdeklődés tovább fokozódott, s főként a különböző rózsafajták iránt nyilvánult meg nagy kereslet. Az állami gazdaságok faiskolái növekvő érdeklődést figye- lembevéve, 150 rózsafajtából félmillió tövet neveltek és a bokorrózsákon kívül babarózsákat, kúszó- és futó-rózsákat is forgalomba hoznak. Az alsótekeresi, a ceglédi, a hel- véciai és a törökbálinti rózsakertészek számos új fajtát is neveltek.

fl negyedévi konferenciák után...

AZ ISKOLAI RENDTARTÁS

által előírt negyedévi értekezletekkel szinte egyidőben jelent meg a Művelődési Közlönyben a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény. Ennek bevezető része világosan kifejti: oktatási rendszerünk alapvetően megváltozott, s olyan eredmények születtek, melyekre népünk joggal lehet büszke. A cél azonban ma már az, hogy minél magasabbra emeljük a korszerű, természet- tudományos általános és szakmai műveltség színvonalát. Az életkori sajátosságokat azonban a tantervi követelmények megállapításánál figyelembe kell venni. Az új oktató-nevelő munkának szorosabb kapcsolatba kell kerülnie az élettel, a gyakorlattal, a termelő munkával

A törvény rendelkezései már nem jelentenek új feladatot a nevelők részére. Az ország 177 gimnáziumában már az elmúlt évben igen sokhelyütt bevezet

ték az 5+1-es Oktatást. Az új iskolai évben pedig már nincsen ív an gimnázium, ahol ne folynék gyakorlati képzés is. A negyedévi nevelői munka felmérésekor feltétlen® foglalkozni kell a gyakorlati mun ka eredményeivel is. És mivel a művelődési osztály az iskolák igazgatóival együtt igen sokat fáradozott a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésében, méltán elvárható az eredmény is. A régebbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szervezett előfeltételek az ipari üzemekben általában jobbak, mint a mezőgazdaságban. Ez érthető is. Az üzemekben mindig akad olyan szakmunkás, műszaki ember, mérnök, aki — ahogy mondani szokták — tud beszélni a tanulók nyelvén. Az ilyen szakembereket a diákok csakhamar megszokják, megszeretik, és lassanként jó irányban megváltozik a tanulók felfogó sa az üzemi munkáról és életről. A munkások és oktatok iránt tásztelettudók, hálásak a segítségért, az útbaigazításért. Lassan kialak® a tanulók önérzete és büszkesége Városunkban az elmúlt évhez viszonyítva javult a mező- gazdasági gyakorlati oktatás. A Pécsi Állami Gazdaság lehetővé tette, hogy bálicsü telepén szőlészeti és gyümölcsé- sze-ti gyakorlatokat végezhessenek a pécsi középiskolák. Nemcsak tantermet rendeztek be itt, hanem szakmunkásak útján biztosítják a gyakorlati ismeretek elsajátítását Nemes versenyre kelt a Nagy Lajo6 Gimnázium szőlészeti osztálya a Széchenyi Gimnázium hasonló osztályával Az előbbiek a bálicsi telepen, az utóbbiak a Szőlészeti Kutató Intézet móriai és szentmlklósi telepén végeznek gyakorlati munkát a szaktanárok és szakmunkások irányításával Németh Márton vezető kutató lehetővé tette még azt is, hogy a tanulók ampelológiai laboratóriumi gya kariatokat is végezhessenek. Szinte versengenek egymással a különböző munkacsoportok, melyik menjen lalbarmunkáira.

A SZAKTANÁROK megállapítása szerint a gyakorlati foglalkozást végző osztályok tanulóinak tanulmányi eredmé nye nemcsak nem romlott, hanem inkább javult. A testi munka szellemi kikapcsolódást is jelent a megszokott iskolai légkörből, nincs olyan sok ok az izgalomra, nyugodtabban végezhető az előírt üzemi munka. Az egyik tanártól hallottuk, miként változott meg a

felfogása az egyik tanulóról éppen a gyakorlati munka meg figyelése során. Ez a diákja elégséges rendű volt az elmúlt évben. A szőlészeti munka során azonban nemcsak felülmúlta a többieket szorgalmával, hanem elmaradt társainak is segített. A tanár itt kint, a szőlőben hosszasan elbeszélgetett a diákjával, visszaadta az önbizalmát, kitartó munkára bátorította, és most a negyedévi konferencia során meg történt a csoda: a fiú nemcsak- hogy nem kapott intőt vagy róvót, hanem útban van a jp- rendűek félé.

Az új törvény 1. §-a kimondja: „Növelni kell az oktatónevelő munka eredményességét korszerű pedagógiai módszerek segítségével.” Hogy a tanítási negyedévek mérlege pozitívan értékelhető legyen, a törvény rendelkezéseit komolyabban kell végrehajtani. A minisztérium Mába csökkentette a tananyagot, hiába adtak ki új tankönyveket, ha a tanárok nem hajtják végre a kiadott irányelvek módszertani útmutatásait, és ha helytelen tanári módszerekkel túlterhelést okoz nak.

Az első negyedév végén sok tanuló azzal parírozza ki rossz tanulmányi eredményét, hogy keveset felelt abból a tantárgyból, amelyből megintették vagy megrótták. Két és fél hónap valóban nem mindig alkalmas arra, hogy a tanárok alaposan megismerhessék a gondjaikra bízott tanulókat. Ezért minden módszertani lehetőséget meg kell ragadni, hogy a tanárok ne egy vagy két jegy alapján mondjanak ítéletet a tanuló felett.

A TANULÓKNAK viszont tudatára kell ébredniük annak, hogy kötelességük a tanulás, az általános és szakmai műveltség megszerzése. A szocialista világnézet és erkölcs elsajátításával igaz hazafiakká, jeűemes és törvénytisztelő állampolgárókká keli válniuk. Azok a tanulók, akik megrettennek a feladatok vállalásától, akik az életnek csak köny- nyebbik oldalát nézik, azok a tanulók, akik csak szórakozni, felelőtlenkedni akarnak, néni méltók azokhoz a tízezrekhez, akik lelkiismeretes munkájukkal, odaadó szorgalmukkal tesz nek tanúbizonyságot arról, hogy ők komolyan építik és védik « nép él lámát.

(T; rj

\

igazítja a prémsapka alá és mindannyiszor megigazít valamit a vattakabát alatt A Kórház térnél pillanatra megáll s a nadrágzsebből elővesz, majd széthajtogat egy zsebkendőnk papírt. Éppen csak ránéz s már gyűrné is vissza a zsebbe, de hirtelen gondod egyet, gyufát vesz elő s az ellobbanó papírt elhajítja. Aztán befordul a Szigeti útnak, ár

A Dunántúli Gőzmalom melletti út meredek töltésén egy német boforc csöve mutat el a város fölött valamerre a bőrgyár irányába. A jó lövégállás, a pontos kilövés érdekében alaposan megnyestek az előtte álló diófa ágait, de még így is megperzselte a csonkokat a sűrűn villanó torkolattűz. A vezénylő szalimasárga hajú Feldwebel minden tűz- parancs után diadalmasan rikoltja a távbeszélőn kapott híreket: Telitalálat!... Űjra telitalálat!... és már hadarja is a következő lőelemeket. A lövegkezelők elnyűtt maszatos képén mégsincs semmi nyoma a sikernek. Ijedten tekintget- nek a torkolattűz után kiröppenő láthatatlan lövedékek nyomába, mintha attól rettegnének, hogy nem is repesz- gránátra, hanem robbanó bumerángra csukták volna rá az imént a lövegzánat. Hátha még tudták volna, amit tudni kellene minden valamire való harci egységnek. Azt. hogy. #.

Gyárváros irányából a vasút felől, de az egészen közeli Kovács-telep felől is szovjet aknavetősök, gyalogosak készülnek a halálos kaszasuhintásra. De ők még parancsszóra tüzelnek, holtfáradt, de gyakorlott mozdulatokkal és nem akar végeszakadni a vezényszavaknak. — Töits!... Tüzelj!... — A rácvárosi bolgárárokban már szovjet harcosok kúsznak szemközt a Szent János-szoborral és itt a gőzmalom mellett még mindig diadalittasan rikoltozik a Feldwebel: Tölts!... Tüzelj !._

' *

Á Szigeti út páratlan számozású oldalán egy fiatal nő kúszik előre. Homlokába hulló, csapzott haját mégegyszer eligazítja a bundasapka alatt és az utolsó ház sarkánál pillanatra kiegyenesedik. S ott előtte, talán száz lépésnyire sem, ott a cél, veszélyes küldetésének célpontja a német légvédelmi ágyú és az átlátszó ködben ugra-bugráló zöld árnyék- képek, akik hol emberalakot öltenek, hol összefolynak, elmosódnak, mintha a szeszélyes köd gyúrná emberré vagy oszlatná kísértetté őket.

Esztelenség lenne csak úgy elébük menni. Hirtelen elihatá- rozásisal az útmenti töltés szélére lép .és lecsúszik a sáros, iszapos parton. így nem láthatják, s akár odakúszhat az ágyú lábához. S úgy, ahogy ven, leguggolva, szét-gombolja a

vattakabátot, óvatos újakkal

előhuzigálja a derékszíjba tűzdelt kézigránátokat és ügyes, szakavatott mozdulattal élesre oldja valamennyit.

De mi ez? Miért kapta el most éppen a cél előtt ez az ostoba émelygés. Miért gyengül el a keze? Miért nem sikerül bogot kötni az egybehurkolt gránátok végére? Pedig azt is tudja, mit kell ilyenkor tenni. Mélyet kell lólegzeni többször egymásután és mielőtt egyszer-egyszer kifújná magát, vissza kell tartani a tüdőbe feszült levegőt. Addig csak, amíg el nem számol nyolc-tízig. — A félelem ellenszere ez. — így beszélt erről a szertartásos lel- kitomáról a testnevelőtanár Kievben, de akkor nem vatta- kabátban hallgatta és a kézigránátok helyett a tornaterem bordás falát, lengőgyűrűjét markolászta. És lám, még ebben a helyzetben is bevált a lélekgyógyító torna. Először hatig, majd egymásután kétszer is elszámolt tízig.

Hat szökéiésse! érte el a német tüzelőállást. Megszámolta. Csodálatos varázsereje van a számolásnak. Ha egyszer újra hazajut, matematikát tanul hálából, fogadalomból. — Haza! ::. — Haza!..: Kievbe.. -. A keze előrelendült és az erőszakosan összebogozott halál ott freccsen szót a told kísértetek között.

De lám az egyik mégis meg mozdult és véres markából

pisztoly-cső meredt a vattakabátos lányra.

Nem hallotta a lövést Csak furcsa dobbanásokat a mellén, a vállán, olyanokat mint éLőbb, amikor visszatartotta a lélegzetét és a szíve ki akart ugrani a melléből. Az dobogott ilyen erőszakosan. De most nem tudott nyolcig elszámolni Pedig érezte, hogy csak az segítene, sokkal többet segítene, mint az imént. — Na próbáld csak meg... Csak egyszer.:;, egyetlen egyszer mélyet léleg- zeni ..; — Kicsiny piros hab • jelent meg a szája szögletében és abból szeszélyes kacskaón- gótóban cérna-vékony erecske kúszott az állára, a karjára, le a kezefejére. Pillanatra fél is emelte maga elé és amikor visszaejtette, a szemében továbbra is ott maradt a csodálkozás — örökkön-öröfcké...

Sokáig ott láttam a sírját a kerítés mentén, átellenben a tüzelőállással Nem tudom, kik vették fel onnan, hová temették. De azt tudom, hogy a pécsi temető szovjet hősi emlékműve tövén van egy sohasem fakuló fehér sírkő és rajta a cirill felirat: N. V. Fjodorova, 1923—1944.

Nem tudom miért, de őt vallom, reá esküdnék, hogy ő indult el akkor azon a ködös novemberi hajnalon, hogy huszonegy éves heves szivével kaput nyisson a városiból hátráló háborúnak.

Pálinkás György