Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
4 1961. OKTÓBER 18. NAPLÓ Az SZKP Kosponti Bizottságának bessámolója r (Folytatás a '3. oldatott) az SZKP Központi Bizottságának első titkára, — majd hozzátette: minden lehetőségünk megvan, hogv ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a pórt programtervezőiében megjelölt még hatalmasabb feladatok megoldásához. Hruscsov felhívott a szocialista gazdaság tartalékainak teljes kihasználására, a tékozlás és helytelen gazdálkodás megszüntetésére, a munka termelékenységének sokoldalú emelésére. Nyikita Hruscsov hangsúlyoz ta, hogy a technikai fejlődésben a villamosítás játssza a vezető szerepet. Az ország teljes villamosítását megvalósító nagykapacitású vízierőművek felépítése art is lehetővé teszi, hogy párhuzamosan hozzálássanak a népgazdaság más problémáinak megoldásához. Mint Hruscsov bejelentette, » hétéves terv három évében a népgazdaságba beruházott összegeket több mint 3.5 milliárd rubellel kiegészítik. Több mint százezer építkezés Az arstziágbam jelenleg több mint 100 000 építkezés folyik, s ennek féle termelési rendeltetésű, ilyen hatalmas számú létesítmény egyidejű felszerelése mellett az anyagi és pénzkészletek szétforgácsolódn ak — mutatott rá Hruscsov — sok vállalót csak két-három évvel később kezd termelni, mint azt a technikai lehetőségek megengednék. Hruscsov hangoztatta, hogy újabb vállalatok alapítását bizonyos időre — minit mondotta — „mondjuk egy évre” valószínűleg szüneteltetni kell, s minden olyan eszközt, amely ebben az időszakban felhalmozódik, a már megkezdett létesítmények gyors befejezésére kell fordítani. Csak a különösen fontos építkezések tekintetében engedhető meg kivételezés. Fontos intézkedések a mezőgazdaság fejlesztése érdekében A beszámolási időszakban fontos intézkedések történtek a mezőgazdaság területén, s ezek az intézkedések a kommunizmus építéséire már eddig is nagy hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben fcnég nagyobb lesz. Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi-technikai bázisa. 1956—60 között a mezőgazdasági beruházások ősz szege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd rubelt. A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott. Megnövekedett a szovhozok szerepe a kommunista építésben; bevezettük a tervezés új rendszerét, amelynek alapját ár az elv képezi, hogy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztésével; helyreállítottuk a kolhozisták, stzovhozmunkások és a szakemberek anyagi érdekeltségének lenini elvét a mező- gazdasági termelés növelésében; a kolhozokat és saovhozokat vezető káderekkel és szakemberekkel! erősítettük meg. Ezek a párt által megvalósított fontos intézkedések forradalmi jelentőségűek a mezőgazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése számára. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdaság összes termelése a megelőző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növekedett. Sikeresen elvégeztük a szűzföldek meghódítását Hruscsov kijelentette, hogy „a szűzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus építésében végrehajtott évszázadokra szóló nagyszerű hőstette”.. A szűzföldek meghódításának feladatát sikeresen elvégeztük — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kazahsztán, Szibéria, a Volga-mellék, az Ural és más keleti területek végeláthatatlan sztyeppéin 41.8 millió hektár földet tettünk művelhetővé. A szűzföldek jelenleg az ország összes gabona begyűjtésének több mint 40 százalékát adják. A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megváltoznak az ország keleti részének nagy területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. *A szovjet-kelet egész gazdasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igazi kommunista újjáteremtése”. Hruscsov rámutatott, hogy öt óv alatt a mezőgazdasági termékek előállítása az országban jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként megnőtt a szemestermién yek és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlása. Míg korábban az állam körülbelül két milliárd púd gabonát vásárolt, az utóbbi években már három milliárd, vagy annál is több púdra növekedett a felvásárlás. Gyökeres változások az állattenyésztés fejlődésében Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is. Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mezőgazdasági termékek termelésének sokszoros növelése. „A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk.” Tevékenységünk lényege a nép jólétének emelése „Ma teljes megalapozottságai jelenthetjük ki, hogy az Uattenyésztés fejlődésében is yökeres változások következik be — mondotta a Közönt! Bizottság első titkára, szarvasmarha-állomány 160-ban elérte a 75.8 milliót, z 1955-ös 58.8 millióval szemen. A sertésállomány .hason- iae 34 millióról 58.7 millióra, juhállomány pedig 103.3 mólóról 133 millióra emelkedett. Hruscsov kijelentette. _ hogy mezőgazdasági termelés nö- ekedésének üteme még min- ig. elmarad az. ipari termelés övekedésémek ütemétől, vala- lint a lakosság növekvő szük- ígleteitől. Ezzel magyarázható, hogy a lezőgazdaságban elért vitat- atatlan és jelentős sikerek lenére az országban még most ncs elég egyes termékekből, ülönösen húsból. Ezért variak nehézségek a lakosságnak z állattenyésztés termékeivel aló ellátása tekintetében. _ — Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961. elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathattak • teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — „Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények, azt a meggyőződést kelták, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alaitt erősen növekedni fog.” ■ Hruscsov közölte, hogy a legközelebbi években a Szovjetunióban még legalább nyolcmillió hektár szűzföldet kell művelhetővé tenni. Ilyenformáin összesen ötvenmillió hektár új föld kerül hasznosításira. „A szűzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek megművelése a szocialista mezőgazdaság kultúrájának szimbólumává váljék.”, — Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov, — hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit. Hangsúlyozta hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szó dalizmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés hanem a fogyasztás területén is. A Szovjetunióban a nemezti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a népjólét, A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-bam több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben, A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2.2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nerrtzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a Kegfejlettebb kapitalista országokban Hruscsov közölte a kongnesz szus küldötteivel, hogy a nem- zeiti jövedelem növekedésé alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — aiz elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kollhozparasz- tok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakad atla nul növekszik a fogyasztás Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsdnybeni áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. „Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól:, s ez munkánk komoly bírálata”. Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyvenmillió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralévő évei alatt a munfcabérminimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetéséneit eredményéképpen, ami 1960. október 1-ved már meg is kezdődött 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. „Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya” — mondotta Hruscsov. Szimbólumunkká i'ált az építődaru Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer főnyi lakóéra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban; „önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődarú” — jegyezte meg Hruscsov, Sikeresen teljesítettük az 1956—1960. évi állami lakásépítési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millic ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. „Még így is kevés nálunk a lakás., a lakásprobléma továbbra is igen komoly” — mon dotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan art számítani tehetett, Közölte, hogy a hétéves terv hátralévő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet, mint a 4. és az 5. ötéves terv ben együttvéve. Faluhelyen több mipt 4 millió házat fognak építeni. Mindent az emberért, az ember javára! „Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért!” — jelentette ki Hruscsov; Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetó sek és kedvezmények, amelyeket 1960-ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 millárd rubellel szemben. A hétéves terv élteimében á társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliard rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 miSió nyugdíjast; körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást; több mint 600 000 iskolai tanulót interná- tusokban, alapjában véve állami költségen tartanak el. A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió mun- i kas, kolhozpanaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 miiilió anya kap állami segélyt; „Lám, ezt jelentik a közalapok!” — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén”. „A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfoksí kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez!” — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 000- et, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében. r Áttérés a kommunista társadalmi viszonyokra A XX. kongresszushat áldozatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizot tságán ajk első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére. „Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elv- társiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját’’ Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális — gazdasági intézkedéseket hajtott végre. „Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehetővé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a • társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további közelebbhozásában.” Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegében, a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeiknek megfelelően dolgozzanak. „Nagy jelentőséget, tulajdonítunk a kommunista munka- kollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétségtelen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéletesebb formáit” — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és a kulturális javak elosztásában is. Ez elsősorban kitűnik a munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfejlődésében, amely elv szükségletek szerinti elosztás kommunista élvére való áttérésnek legfontosabb feltétele. „Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket” — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy „az az elképzelés. amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idgen elképzelés.” A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételek között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is, és kispolgári elfajuláshoz vezethet. A szocialista termelési viszonyok fejlődése elvezet a társadalmi különbségek fokozatos elmosódásához A kommunisták a magántulajdon világával szembe állítják a társadalma tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét Hruscsov rámutatott arra. hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és a társadalmi csoportjai között meglévő különbségek fokozatos elmosódásához, « munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alap- elvek kibontakozásához és megszilárdulásához. Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkásosztály és a kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kulturális műszála színvonal tekintetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak. alapvető érdekeik is azonosak. A munkásosztály és a parasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek, az . . osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe. A technikád haladás, a dolgozók kulturális technikai fel- emelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szel lemi és a fizi kai m un ka között — állapította meg Hruscsov. Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka éteméit Jelenleg a munkásak 40 százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának van közép- és felsőfokú végzettsége. Minden állampob gárt bevonunk az állami feladatok végzésébe Ily módon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. „Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. I. Lenin által 'kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk álla mi feladatok végzésébe.” Hruscsov megállapította, hogy a szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: „Minden szovjet embernek tevékenyem részt kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében!” — „Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk”. Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának (Folytatás az 5. oldalon^ A i k
