Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
1ML OKTÓBER 18. NÄPEÖ 9 i Az SZKP Kosponti Bizottsá beszámoló fa r (Folytatás « 2. oldalról) más országok belügyedibe való beavatkozással fogjuk kivívni. »»Eszméket nem lehet szuronyokkal szállítani, mint azelőtt mondták, most pedig ne- lyesebb lenne így mondani: rakétákkal”. Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy ennek vagy annak az országnak harcra keit népe nem marad egyes-egyedül a világimperializmussal. Oldalán vannak hatalmas nemzetközi erők, amelyek rendelkeznek minden megfelelő eszközzel hatásos erkölcsi és anyagi támogatás nyújtására. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik a forradalom exportját. Mi azonban nem ismerjük el az ellenforradalom exportjá-1 nak jogát, a nemzetközi csendőr funkciójának betöltéséhez való jogot. A forradalmat indító népek ügyeibe való imperialista beavatkozási kísérletek nem egyéb, mint agresszió, az általános béke fenyegetése. Kötelességünk nyíltan kijelenteni — mondatta Hruscsov —, hogy a kommunisták az ellenforradalom imperialista exportja esetén összefogásra szólítják fel valamennyi ország népeit, mozgósítják erőiket és a szocialista vi lábrendszer hatalmára támaszkodva döntő ellenállást fejtenek ki a szabadság ellenségeivel, a béke ellenségeivel szemben. „Egyszóval: amilyen az adj- isten, olyan a fogadjisten!” Kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy megvéd- hessük hazánkat A legutóbbi hónapokban az imperialisták tudatosan veszélyes helyzet megteremtésére törekedtek Európa közepén. A nemzetközi helyzet kiéleződése közepette — mondta Hruscsov — kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy megvédhessek hazánkat az agresz- szorok mesterkedéseitől és megmentsük az emberiséget egy új világháború veszélyétől. Ezeket az intézkedéseket egységesen támogatták népeink, helyesen értelmezték más országok néped, amelyek tudják, hogy • Szovjetunió sohasem lép elsőnek a háború kirobbantásának útjára. Az SZKP külpolitikád tevékenységének igen fontos alkotó eleme a harc az általános és teljes leszerelésért — folytatta Hruscsov. Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása szempontjából a második világháború maradványainak felszámolása. Mi ma is hajlandók vagyunk arra, hogy a nyugati hatal makkal karöltve, tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldásit. A német békeszerződést alá kell írni — Az a benyomásunk alakult ki. hogy a nyugattá hatalmak bizonyos megértést tanúsítanak a helyzet iránt és hajlanak arra. hogy keressék a kölcsönösen elfogadható alapon a megoldást a német probléma és Nyugat-Bérűm kérdésére. — Egyes nyugati pdHffcu- aok, hagy úgy mondjam Jó tanácsot” adnak nekünk, azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi saociaUsta országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes? — Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői, azok az erők, amelyek a békéért való hare álláspontjára helyezkednek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlők, akkor is teljesen ésszerűtlen dolog háborúval fenyegetőzni. Miután elismerik az egyenlőséget. ebből le kell vonni a kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika. Hruscsov kijelentette: — A német békeszerződést alá kell írni és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük. Hruscsov újbői kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyu- gat-BerLinnék, mint demilita- rizált szabad városnak a helyzetét is. Rámutatva arra, hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmiféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: „A szovjet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához, ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását Ha a nyugati hatalmak 'késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német békeszerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor ml nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a béke- szerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni. A fő dolog megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg”. Erősíteni kell az országok közötti kapcsolatokat — A nemzetközi helyzet megjavításának módja az ösz- szes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése — jelentette ki Hruscsov. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája az utóbbi években változatlanul a nemzetközi helyzet kiélezésére irányult, ez sajnálatot keit minden békeszerető népben. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió mindig ügy vélekedett és ma Is az a véleménye, hogy nincs más mód az egyetemes pusztító háború elhárítására, mint az államok közötti kapcsolatok rendezése, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. — A fő dolog az — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok mondjon le a vitás kérdések háború útján történő megoldásáról és nemzetközi kapcsolatait a békés gazdasági verseny elvein építse. Ha a realizmus kerekedik felül az Egyesült Államok politikájában, akkor elhárul az egyik komoly akadály az egész nemzetközi helyzet javulásának útjából. Ez nemcsak a mi országaink népei számára lenne nyereség, hanem más népek, a világbéke ügye szempontjából is. Hruscsov hangsúlyozta azt a nagy szerepet, amelyet a gazdasági kapcsolat, mint a békés együttélés egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszik. Hruscsov kijelentette: „A jelenlegi feltételek között megnyílt annak lehetősége, hogy arra az egész időszakra megvalósítsuk a békés együttélést, amelyben meg kell oldódniok a világot jelenleg megosztó szociális és politikai problémáknak. Az ügy úgy halad, hogy még a szocializmusnak az egész földre kiterjedő győzelme előtt, a kapitalizmusnak a föld egy részén való megmaradása mellett, reális lehetőség van a világháborúnak a társadalom életéből való kiküszöbölésére." A Szovjetunió külpolitikájának legfontosabb feladatai Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a következő feladatokat állítja a Szovjetunió külpolitikája elé: Tántoríthatatlanul és következetesen meg kell valósítani a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, mint a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalát; erősíteni kell a szocialista országok egységét a testvéri együttműködés és kölcsönös segítség alapján, hozzá kell járulni a szocialista világrendszer hatalmának megerősítéséhez; Fejleszteni kell a kapcsolatokat és együtt kell működni a világ minden békeharcosával; Erősíteni kell a proletár-szolidaritást az egész világ munkásosztályával és dolgozóival, sokoldalú anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azoknak a népeknek, amelyek az imperialista és kolonialista iga alól való felszabadulásukért, s függetlenségük megerősítéséért küzdenek; Széleskörűen fejleszteni kell a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést és a kereskedelmet minden olyan országgal, amely ilyen kapcsolatokat akar fenntartani a Szovjetunióval; Aktív és rugalmas külpolitikát kell folytatni, tárgyalások útján el kell érni a megérett világproblémák megoldását. Le kell leplezni a háborús gyújtogatok kísérleteit és mesterkedéseit. A Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakaszába lépett Azzal összefüggésben, hogy a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakába lépett, Hruscsov kijelentette, az ország nagy utat tett meg annak az alapvető gazdasági feladatnak a megoldására, hogy. elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében. A Szovjetunió, amely jelentősen túlszárnyalja az Egyesült Államokat a termelés növekedésének ütemében, a legutóbbi évek folyamán kezdte maga mögé utalni az Egyesült Államokat sok fontos termelési ág abszolút növekedésének tekintetében is. Jelenleg a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének csaknem egyötöd részét. Minden lehetőség megvan rá, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a hétéves tervet. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja. Az építkezések mennyiségének és ütemének tekintetében a Szovjetunió első helyet foglal el a világon. A szovjet tudósok széles fronton folytatnak kutatómunkát korunk egyik legfontosabb problémája megoldására, — az irányítható termonukleáris reakció megvalósítására. A Szovjetunióban jelenleg a munkások 40 százaléka a kolhozistáknak pedig több mint 23 százaléka rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a XX. kongresszus után az SZKP tevékenységének a kommunizmus általánosan kibontakozó építési időszakában felvetődő döntő feladatok teljesítéséért vívott harc volt a legfőbb és meghatározó vonása. E feladatok közé sorolta a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését; a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdítását; • dolgozók kommunista nevelését; a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítését. A népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik As E\SZ gépezete hibásan működik Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENS'Z-gépezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ÉN3Z gépezete „a hidegháború évei alatt berozsdásodott és azóta hibásan működik.” Itt az ideje, hogy végre elismerjék a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. A kialakult helyzetben a legésszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mindkét német állammal és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyen jogúvá váljék az ENSZ minden szervében. Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából, nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problémák közé sorolta Hruscsov az atomfegyvenmen- tes övezeteik megteremtését elsősorban Európában és a Távol-Keleten, meg nem támadási szerződés megkötését a varsói szerződés szervezetéhez tartozó országok és az északatlanti katonai tömb országai között, elválasztó övezetek megteremtéséta katonai csoportosulások fegyveres erői között és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését. „A Központi Bizottság megelégedéssel jelenti s kongresszusnak, hogy a népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlődik” — mondita Hruscsov. Szüntelenül növekszik a nép jóléte. Űj csúcsokat ért el a szovjet tudomány és kultúra. Sikeresen megvalósul a hétéves terv. A Szovjetunió messze haladt legfőbb gazdasági feladatának megoldásában, — abban, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat áz egy lakosra eső termelésben. A lakosság, száma 1956-tól 20 millió fővel gyarapodott és csaknem 220 millió főt tesz ki. Hruscsov az ipari termelésnek a XX. kongresszus utáni fejlődését jellemezve adatokat idézett, amelyek magukban foglalják az 1961-es év előzetes eredményeit. Bejelentette, hogy az ipari termelés hat év alatt csaknem 80 százalékkal emelkedett. Különösen figyelemre méltóak a kommunizmus anyagiműszaki alapjának létrehozásában döntő szerepet játszó nehézipar legfontosabb ágazataiban elért eredmények. As acélolvasztás hat év alatt 26 millió tonnával emelkedett, ami meghaladja Anglia egész évi acéltermelését. Az olajkitermelés 95 millió tonnával emelkedett — „más szavakkal: öt új Baku jött létre”. A villamosenergia-ter- melés 157 milliárd kilowattórával növekedett, — „vagyis mintha 50 olyan villamoserő- művél gazdagodtunk volna, mint a „V. I. Lenin” dnyeperi erőmű”. Hruscsov megállapította, hogy a korszerű ipar alapján gyorsan fejlődik a szovjet népgazdaság minden ága, sikeresen fejlődik az élelmiszer- és könnyűipar is. Hruscsov hangsúlyozta, hogy „terveink a békés építés tervei”. — A párt gondot fordít az ország gazdasági erejének" fo kozására — tette hozzá — ugyanakkor állandóan szem előtt tartja az ország védelmi képessége erősítésének szükségességét is. „Vannak interkontinentális ballisztikus rakétáink, rakéta légelhárító fegyvereink, rakétáink a szárazföldi csapatok, a légi- és tengeri haderő számára. Sikeresen folyik a tengeralattjáró flottánk kiépítése. E flottát atomhajtóművekkel ballisztikus, valamint a célpontra automatikusan ráirányuló rakétákkal látjuk el”, —■ Teljesen befejeződött a szovjet hadsereg felszerelésének átállítása a nukleáris rakétatechnikára. — Jelentette ki Hruscsov. — „Az imperialisták ma már nem zsarolhatják büntetlenül háborús fényé getőzésekkel a békeszerető országokat: a kommunizmust építő szovjet nép kezében az atom- és hidrogénfegyver meg bízhatóan szolgálja a béke ügyét.” Minőségi ráltozások történtek az iparban Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította. hogy . a XX. pártkongresszus után komoly minőségi változások történtek az iparban, az építkezés, a közlekedés terén. óriási munkát végeztek az anyagi termelés minden ágában a technikai felszerelés felújítására. — Sok ezer legújabb típusú gépet, eszterga- padot, készüléket, műszert, automata berendezést készítettek. Gyökeresen megjavult a tüzelő anyag-gazdálkodás szerkezete. A tüzelőanyag-termelésben a kőolaj és a gáz most 42 százalékkal szerepel az 1955. évi 23.5 százalékkal szem ben. Uj technikai alapra helyezték a villamosenergiatermelést. A munkások rendelkezésére álló energiaimennyiség körülbelül 40 százalékkal növekedett. 1956-tól 1961-ig a népgazdaságban 156 milliárd rubel értékű állami beruházást eszközöltek, többet, mint a XX. pártkongresszusig a szovjet hatalom éveiben. Körülbelül 6000 nagy állami vállalatot helyeztek üzembe. Több mint harmincezer kilométer hosszúságban fektettek le kőolaj- és gázcsővezetékeket. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka termelékenységének gyors növekedése jellemzi. 1961-ben az iparban a terme- .ékenység 43 százalékkal, az építkezéseknél 60. a vasúti köz .ekedésné, 56 százalékkal, nagyobb az 1955 évinél. Egén áz alapon keletkezett az. ipari termelés növekedésének majdnem 70 sZazaiéka. Mint Hruscsov Hangsúlyozta, a haladás meggyorsítása szempontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányításának átszervezése. Hruscsov közölte hogy felülvizsgálták és meg javít off a k a XXI pártkongresszuson elfogadott népgazdaság fel osztási hétéves terv egyes fe 3- datait. A terv e módosításéit „maga az élet. a szovjet nép önfeláldozó munkáig észközö1- te.” • ■ ’ • A hétéves terv edd>" eltelt három éve alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése 10 százalék, az eredeti’eg előirányzott 8.3 százalék helyett. Megelőzzük az Egyesült Államot, at Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette. hogy a Szovjetunió az utóbbi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az ipari termelés növekedésének ütemében és mar kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagvfontossá'rú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is ..Most már arról van szó. hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve, arról, hogv a Szovjetunió első hely rí kerül a világon egész sor termék és készítmény termelésében.” A szovjet ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 1956—1961-ben 10.2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont csak 2.3. Az iparcikkek egy főre jutó átlagos évi termelése a Szovjetunióban 8,2 százalékkal, az Egyesült Államokban 0.6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi növekedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunióban 12 százalék volt, az Egyesült Államokban itt nem volt növekedés, sőt bizonyos Csökkenés állt be. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésének több mint 60 százalékát teszi ki. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjetunió az amerikai ipar termelésének még csupán nem egészen 30 százalékát állította elő. A vasérc- és szénkitermelés volumenében, a koksz, vasbeton-szerelék, fővonali Diesel- mozdonyok és villamosmozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cukor, az állati zsírok, a halfélék és több más termék előállításában a Szovjetunió máris túlszárnyalta az Egyenlít államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaország, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve. „A hétéves terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz vezeti el, ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világtörténelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott békés versenyben” — hangsúlyozta Hruscsov. „Ügyeink, mint látják, jól haladnak” — állapította meg (Folytatás a 4. oldalont -J
