Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ÁRA: 50 FILLÉR XVIII. ÉVFOLYAM. 246. SZÁM Hruscsov elvlárs nyitotta meg a kongresszust 80 ország kommunista és munkáspártjának küldöttsége vesz részt a kongresszuson Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommusústa Pártjának XXII. kongresszusa. A történelmi jelentőségű tanács­kozáson a hatalmas szovjet ország minden részéből mintegy ötezer küldött vesz részt. Jelen van 80 testvéri kommunista és munkás­párt küldöttsége, köztük Ausztria Kommunis­ta Pártjáé Johann Koplenig, a Bolgár Kom­munista JPárté Tódor Zsivkov, a Csehszlovák Kommunista Párté Antonin Novotny, a Fran­cia Kommunista Párté Maurice Thor ez, az In­diai Kommunista Párté Adzsoj Ghos, az In­donéz Kommunista Párté D. Aidit, a Kínai Kommunista Párté Csou En-laj, a Koreai Mun ikapárté Kim ír Szén, a Kubai Egyesített For­radalmi Szervezeteké Bias Roca, a kengyel Egyesült Munkáspárté W. Gomulka, a Magyar Szocialista Munkáspárté Kádár János,.a Mon­gol Népi Forradalmi Párté J. Cedenból, Nagy- Britannia Kommunista Pártjáé John Gollan, a Német Szocialista Egységpárté Walter Ulb­richt, Németország Kommunista Pártjáé Max Reimann, az Olasz Kommunista Párté Palmi- ro Togliatti, a Román Munkáspárté Gh. Gheor- ghiu-Dej, a Spanyol Kommunista Párté Dolo­res Ibárruri, a Vietnami Dolgozók Pártjáé Ho Si Minh vezetésével. Moszkvai idő szerint már nem sokkal reg­gel 9 óra után gyülekeztek a küldöttek a kong­resszusi márványpalota üléstermében, ahol néhány perccel 10 óra előtt, élükön Nyikita Szergejevics Hrusceovval, megjelentek a párt vezetői. Pontban 10 órakor megszólalt a ta­nácskozás megnyitását jelző csengő, s Hrus­csov lépett az emelvényre. Üdvözölte a meg­jelenteket, bejelentette, hogy a XXII. kong­resszusra 4408 szavazati joggal és 405 tanács­kozási joggal rendelkező küldöttet választot­tak meg. A XXII. kongresszuson részt vevő küldöttek több mint 9.7 millió párttagot és tagjelöltet kép--isdlnek. Helyet foglalnak közöttük ki­bam nyilvánosságra hozták, a kongresszus k®» döfctéi jóváhagyták. , .. \ A napirend elfogadása után Nyikita Szer­gejevics Hruscsov megkezdte a Központi Bi­zottság beszámolójának ismertetését. A párt főtitkára, moszkvai idő szerint fél 11 órákor, a küldötték viharos tapsa közepette emelke­dett szólásra. 4 jelenteni világheh zni és a Szovjetunió nemzetközi helyzete A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi hely­zetét elemezve, Hruscsov el­mondotta. hogy a XX. kong­resszus óta eltelt évek az egész 'mberiség számára rendkívüli rilágtörténelmi jelentőségűek voltak. A Szovjetunió a kommuniz­mus általánosan kibontako­zó építésének szakaszába lé­pett. A szocializmus, az egész szo­cialista világközösségben meg­szilárdult. „Az elmúlt évek leg fontosabb eseményei korunk fő törvényszerűségét tükröz­ték: erőteljesen haladt a szo­cialista világrendszer eleven erői növekedésének, megszilár­dulásának folyamata,” (Folytatás a 2. oldalon] I fTetefoto—MTI kOlfűldi képszolgálat.) I Napirendiül a \mmm építése Megnyílt az SZKP XXÍI. kongresszusa emelkedő állami és pártvezetők, élenjáró mun kásák és kolhozistáik, tudósok, a szovjet fegy­veres erők képviselői, írók, színészek és sok egyéb foglalkozási ág képviselőd is. Hruscsov javasolta, hogy egy perces néma félállással adózzanak ama kiemelkedő vezetők emlékének, akiket az SZKP XXI-ik kong­resszusa óta eltelt időben veszített él a mun­kásmozgalom. Közöttük megemlítette Wilhelm Piecket, William Fostert, Harry PoHttot, Eu­gene Dennist, Vaclav Kopeckyt, Farradzsala Helut, valamint a nemzeti felszabadító moz­galom olyan kiemelkedő harcosait, mint Pat­rice humumbát és Aszanumáit, a Japán Szo­cialista Párt volt elnökét. Nyikita Szergejevics Hruscsov bejelentette, hogy a tanácskozáson 80 testvérpárt küldött­sége van jelen és egyenként üdvözölte őket. A delegátusok viharos tapssal köszöntötték a kül földi vendégeket. A párt főtitkára ezután üd­vözölte a függetlenné vált afrikai országokból érkezett néhány párt delegációját. A kongresszus a továbbiakban Kuznyecov előterjesztése alapján egyhangú szavazással megválasztotta a 41 tagú elnökséget, amelyben a többi között helyet foglaltak Furceva, Gro- miko, Hruscsov, Ignatov, Koszigin, Kozlov, Kuuszinen, Malinovszkij, Mikojan, Muhvtgyi- nov, Pogdornij, Szuszlov, Svemyik, VorosUov eivtársak. A küldöttek ezt követően egyhangúlag meg­választották a kongresszus tizenhéttagú tit­kárságát. A mandátumvizsigáló bizottságba 35 tagot választottak. Az SZKP XXII. kongresszusa a következő kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója — előadó Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára; 2. az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Alekszandr Gorkin, a « Revíziós Bizottság elnöke; : > % a -v.ú- v, 't v-;. 3. az SZKP programtervezeti -t.előadó Nyi- ­kita Hruscsov.; 1 1 '• 1 ' | 4. az SZKP -Szervezeti Szabályzatában esz­közölt változtatásokról előadó Fról Kozlov, a Központi Bizottság titkára; ' . ■ - .' i • 1 " 5. a párt központi szervezeteinek megválasz­tása. - - : r A napirendet, amelyet még 1961. januárjó­fiz SZKP Központi BizoltsSgliiak beszámolója N. SZ. Hruscsov előadói beszéde Elmon<jptta, hogy az élet tel­es mértékben igazolta, az 5ZKP elméleti megállapításai­tok és politikai irányvonal á­- nak helyességét, a XX. párt­kongresszuson kitűzött általá- ■ nos irányvonalának helyessé- • gét. A két társadalmi világrend­szer — a szocialista és a ka­pitalista rendszer — versen­gése a jelenlegi történelmi korszakban a nemzetközi fejlődés tengelye, alapja lett. Beigazolódott az a megálla­pítás, hogy a jelenlegi korszak- oan az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem -‘[háríthatok. ? A nemzetközi fejlődés döntő ényezője ma már nem az jm- >eriai izmus, hanem a szocla- .izmus. A kapitalizmus további,rot­hadásának általános tenden­ciája kérlelhetetlen erővel to­pább hat. A kapitalizmus az mberiségre váró megérett 1 problémák egyikét sem képes megoldani. Az Egyesült Álla­mok elveszítette abszolút fölé­nyét a nemzetközi kapitalista termelésben és kereskedelem­ben. A kommunisták ellenzik a forradalom exportját. De sem­miképpen sem ismerik el, az ellenforradalom exportjához való jogot. Az ellenforradalom imperialista exportja esetén a kommunisták felhívják min­den ország népét, hogy fogjon össze és verje vissza erélyesen a szabadság és a béke ellen­ségeit. „A mai körülmények között megnyílt az a távlat, hogy ki­vívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot jelenleg megosztó tár­sadalmi és politikai problémák megoldását ” £ kongresszus megtiltása: 1961. OKTÓBER 18. SZERDA

Next

/
Thumbnails
Contents