Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

6 N A PT 0 1961. OKTÓBER 15. Budapestre látogat dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására hivatalos látogatásra vasárnap Budapestre érkezik dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köz­társaság elnöke. DR. S. RADHAKRISHNAN ÉLETRAJZA Dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke 1888-ban született. Tanulmányait Indiában végezte. A tudományos munkában elért kiváló eredményeivel hamar magára vonta professzorai figyel­mét, s egyetemi tanulmányai el­végzése után kinevezták a madra- szi egyetem filozófiai professzorá­vá. Dr. Radhakrishnan nevét nem­csak tudományos munkássága, ha­nem közéleti és államférfiül tevé­kenysége is széles körben Ismertté tette. A függetlenségi harc éveiben Mahatma Gandhi közeli barátja volt. s India függetlenségének ki­kiáltása óta Is minden energiáját hazája szolgálatába állította. 1948- ban kinevezték az Indiai kormány egyetemi bizottságának elnökévé, s e minőségben sokat tett az in­diai oktatásügy fejlesztéséért. 1949—1952 között az Indiai Köztár­saság szovjetuniói nagyköveteként Moszkvában teljesített szolgálatot. Dr. Radhakrishnan a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének, a béke és a haladás érdekében kifej­lett nemzetközi együttműködésnek • a híve. Számos külföldi országban járt, több alkalommal Indiai Jó­it szolgálati delegáció élén. 1852-ben az Indiai Köztársaság alelnökévé választották. K fontos poszton dr. Radhakrishnan olyan munkát végez, amely megfelel az indiai nép érdekeinek és a világ- béke ügyének. IzSZXP XXII. kongresszusa előtt Megjelenik „A világ egy napja* Elkészült és a XXII. kong­resszus megnyitásának napján a szovjet olvasók kezébe ke­rül „A világ egy napja”. A könyv, amely az Izvesztyija szerkesztésében az emberiség mai életének igazi keresztmet­szetét adja, sok ezer szerző munkája. A gyűjteménynek érdekes története van: Makszim Gor­kij 25 évvel ezelőtt javasolta, hogy válasszanak ki találomra egy hétköznapot, s egy könyv­ben örökítsék meg mindazt, ami ezen a napon a föld vala­mennyi országában történik. 1935 szeptember 27-re esett a választás. A könyv akkor meg is jelent. Azóta 25 év telt el, most I960 szeptember 27-e, keddi napnak apróbb-nagyobb eseményeit foglalták össze egy újabb gyűjteményben. Meg iá ol*ák Uriutdi min sztere nőkét Az ízléses kiállítású, lehilin- cselően érdekes könyv Nyikí- ta Hruscsov nyilatkozatával kezdődik. Ezután 800 oldalon, 3000 fényképpel minden or­szág — még a kicsiny Lich­tenstein és Andorra — hét­köznapja is helyet kapott a könyvben. Az album alakú kötetben hat oldalt tölt meg a magyar anyag. Kádár János „A nép megbízásából” című nyilatko­zata vezeti be a fejezetet. Ez­után 47 hír, nyilatkozat, fény­kép mutatja be Magyarország egy napját. Többen intéztek a könyv szerkesztőihez levelet: Kisfaludi-Strobl Zsigmond, vi­lághírű szobrászművészünk is a levélírók között van. A magyarországi hírek sok­oldalúan, érdekesen és hűen mutatják be az ipar, a mező- gazdaság, a kultúra művelői­nek mindennapi életét, tudó­sítanak a Dunai Vasmű, a komlói bányászok életéről. Szó esik a sportról is. A* SZKP XXII. kongresszusának színhelye A most felépült nagy kremli színházpalota előcsarnoka. (Reuter). Szombaton Usum- burában egy ismeretlen sze­mély orozva meggyilkolta Lousis Rwagazori herceget, Urundi miniszterelnökét Rwagazori a belga ellenes Upromda Párt vezetője volt, amely elsöprő győzelmet ara­tott a szeptemberben megtar­tott első általános választá­sokon. A herceg egyébként a Mambustának, Urundi kirá­lyának volt fia, s a belga ha­tóságok közvetlenül a választá sok előtt engedték szabadon fogságából* Szöviit pilóta gyorsasági rekordja Alekszandr Fedotov 29 éves szovjet pilóta JE—166 mintá­jú lökhajtásos repülőgépen száz kilométeres zárt pályán 2385 kilométeres óránkénti se­bességet ért el és ezzel túl­szárnyalta az amerikai J. F. Davides rekordját. A szovjet repülőgép sebessé­ge a pálya egyes szakaszaiban elérte a 2730 km/órát. Az ucUajós jetältek cg-p napja A szovjet repülőgép által el­ért sebesség a hangsebesség két és félszeresének felel meg. Tizennégyezer méter magasság ban, ahol Fedotov rekordját felállította, a levegő hőmérsék­lete mínusz 60 fok volt. — Ugyanakkor a repülőgép fala mentén áramló levegő több mint kétszáz fokra felhevült. A kommunista Alekszandr Fedotov az SZKP XXII. kong­resszusa tiszteletére vállalta a gyorsasági világrekord meg­javítását A Krasznaja Zvez da rövid riportot közöl az űrhajós- jelöltek egy munka­napjáról. Mbit írja, Gagarin és Tyitov társai pénteken csaknem egész nap tanultak, edzésben voltak. A délelőtti sportfoglalkozások után tüzetes orvosi vizsgálat követke­zett, majd rövid pihenés után meg­kezdődött az elmé­leti oktatás. Ebbe a jelöltek másik cso­portja is bekapcso­lódott: ök ugyanis a délelőttöt sugár­hajtású repülőgépen töltötték, hogy hoz­zászokjanak a mes­terségesen előidé­zett súlytalansági állapothoz. Igén nagy siker­rel halad a felső matematikában a hármas számú űr­hajós, aki nemcsak jó tanuló, hanem nagy népszerűség­nek is örvend. Nem rég egy taggyűlésen pártvezetőeégi tag­gá választották. Péntek este az űr hajósok gyűlésén megvitatták a kikép zés, a nevelő mun­ka és a fegyelem kérdéseit. A dolgos hétköznap ezzel vé­get ért. Szombaton este mulattak az űrha­jós-jelöltek: egyi­kük megnősült, s a fiatal házasok meg­hívták lakodalmuk­ra valamennyi tár­sukat. Mezőgazdászi sza^e^erek utazta; a Szovjetunióba A csengeri és a tiszalöki járás kezdeményezésére a nyá­ron országszerte verseny in­dult a gabonabetakarítási mun kák gyors befejezésére. Az eredményes verseny legjobb­jainak egy csoportját, 75 mező- gazdasági szakembert a föld­művelésügyi miniszter szovjet- j unióbeli utazással jutalmazott. A szakemberek szombaton délelőtt elutaztak Moszkvába. II vilárűrlfu'aíás feadataiél Szergejev professzor a Pravda szombati számában rá­mutat. hogy a kozmikus tér­ség földkörüli területeinek meghódítása megbízható ala­pot szolgáltat az űrrepülés to­vábbfejlesztéséhez. Nyilván létre kell majd hozni a föld körül keringő mesterséges hol­dak. űrállomások és egyéb be­rendezések jól átgondolt rend­szerét. Szergejev professzor véle­ménye szerint először automa­ta állomások szállnak majd le a holdon, s csak ezután kö­vetkezik az a lépés, hogy az ember körül repüli a holdat és kiszáll annak felszínére. Amikor állandó tudományos állomást, később pedig ipari objektumokat is létesítenek a holdon, akkor tudományos- és gazdasági célra felhasználha­tókká válnak a hozzánk leg­közelebb eső égitest erőforrá­sai. A szovjet tudós hangsúlyoz­za, hogy a föld—hold távol­ság (mintegy 385 ezer kilo­méter) nem jelent Ieküzdhe- I teilen akadályt a mai raké­ta- és űrhajó technika szá­mára. Igen érdekes lesz a naprend­szer közeli bolygóinak. a Marsnak és a Venusnak a ta­nulmányozása. Automatikus bolygóközi tudományos állo­mások felbocsátása ezekre tel­jesen reális és a közeli évek­ben megvalósítható feladat, — írja Szergejev professzor. A Time§ vezércikke az SZ&P program* tervezetéről (MTI). A Times első vezér­cikke a szovjet pártkongresz- szus várható munkájával fog­lalkozik. Az óriási pártprog­ram — írja a lap — sok le- bilincselően varázslatos kilá­tást nyitott meg. Igen fontos részletekben bő­velkedik a legközelebbi húsz év iparfejlesztési programja. Ezt a külvilágnak kétségkívül a lehető legkomolyabban kell venni. A legemberibb dokumentum TÖBB ÉVEZREDES állma az Embernek — az igazságos, ész­szerű, a békés alkotás, az anyagi jólét és a szeHesni vi­rágzás társadalma. Évezredek rendje volt a kizsákmányolás, a kegyetlen és embertelen kényuralom, a nyomor és et- nyomottság az alá és feléren­deltség, a természet erőinek és a társadalmi viszonyoknak való alávetettség. Nemzedékek álma és vágya volt szabadulni az embertelen viszonyoktól és megteremteni a boldog emberi aranykort. Sok küzdelem és bukás tanította a régi korok emberét arra, hogy az igazi emberi életforma valóságos megalkotására nincs ereje, ezért képzeletében alkotta meg az aranykort Ez az álom ihlette Platont, az őskeresztény kom­munizmus apostolait, Morus Tamás utópiáját, Canpanella Napállamát Saint Simon, Fourier és Owen Robert utó­pikus szocialista tanait A bol­dog emberi élet utáni vágy vitte harcba Spartacus rab­szolgáit, Dózsa György, Mün­zer Tamás jobbágyparasztjait, Garibaldi és Kossuth paraszt- hadait. Nincs szám, nincs szó és gondolat, amely képes lenne összefogni az álmodozást és a küzdelmet, az emberi boldo­gulásért áldozott sok hiábavaló küzdelmet és a szellemi erő­ket. Az emberiség története azonban kitermelte azokat az erőket, amelyek az álmokat valóravúltják. A munkásosz- tál” megjelenésével és a tudo­mányos szocializmus megszü­letésével a kommunizmusért folytatott harc tudományos programmá lett. A mi időnk­ben a kommunizmus az esz­mék birodalmából a valóság birodalmába lép. Az SZKP i ?! V. Kongresszusának prog­ramtervezete azt ígéri: „a szovjet emberek mai nemze­déke már a kommunizmusban fog élni”. A sokat álmodott aranykor, a kommunizmus szemünk előtt a láthatáron bontakozik, a föld minden emberének reménysé­ge és célja lesz. Ez a program « legembe­ribb — továb már nem fo­kozhattam emberi — program, mert korunk minden emberé­nek összes nagy problémájára feleletet ad. A mai kor fő tartalmát, fejlődésének legát­fogóbb törvényeit a föld ösz- szes lakóinak távlatait vázolja. Az egész emberiség békéjének, anyagi-szellemi felvirágzásá­nak és boldogságának tudo­mányos prognózisa. Azt mond­ja a programtervezet: „A kom­munizmus történelmi hivatást teljesít, megváltja az embere­ket a társadalmi egyenlőtlen­ségtől, az elnyomás és kizsák­mányolás mindennemű for­máitól és a háború rettegései­től és megalapítja a földön minden nép békéjét, szabad­ságát, egyenlőségét és boldog­ságát”. Kétszeresen emberi ez a program, mert egyrészt a mai ember anyagi, szellemi továbbhaladásának minden kérdésére feleletet ad, a ter­melés, az anyagi jólét, megte­remtését minden gazdasági politikai és szellemi alávetett­ség megszüntetését célozza, másrészt minden nép és nem­zet — a szoicalizmus világában élők, a kapitalizmus viszonyai között vergődők és a gyarmati elnyomás ellen küzdő vagy más felszabadult népék prog­A KOMMUNIZMUS össz­emberi ügy — szószer int az egész emberiség ügye. A tör­ténelem során sok eszme, sok zseniális koponya és megszám­lálhatatlan társadalmi mozga­lom lépett fel az általános em­beri célok nevében, de azok akarva és akaratlanul megre­kedtek egyes osztályok egyes nemzetek, népcsoportok vagy államcsoportok érdekeinél. Az általános emberi célok nevében csak a világ munkásosztálya léphet fel, mert csak ez az osz­tály tudja összefogni, vezetni és győzelemre vinni több év­ezredes harc mai örököseit mindenfajta elnyomás, egyen­lőtlenség és embertelenség megszüntetése útján. Mi sohasem mondtuk és nem mondjuk, hogy a szocia­lizmus és a kommunizmus egyes kiváltságos embercsopor tok boldogulásának életformá­ja, ellenkezőleg; azt hangoz­tatjuk, hogy ez a föld minden emberének a társadalom fejlő­déstörvényein alapuló életfor­mája lesz. Ez a program az emberi munka programja, a tudomá­nyosan megalapozott átfogó és magas szervezettségű, az ed­digi történelem legmagasabb- fekú társadalmi tevékenységé­nek programja. Céljaiban, mé­retedben, módszereiben és ütemében ehhez foghatót em­ber még nem kovácsolt. A munka tette emberré az em­bert. A munka az emberi lét alapja,' fenntartója és tovább­fejlesztője. A kommunizmus felépítésének munkaprogram­ja az ember tökéletesítésének emberibbé válásának legfőbb eszköze. Az ember céljának a kommunizmusnak a megalko­tása, amely az emberi munka és alkotás csúcsa, — új, maga­sabb és emberibb, régiókba emeli magát az embert. Ebben a társadalomban a munka űj minőségűvé válik. Megszűnik a munka szellemi és fizikai megosztottsága, megszűnik a munka nehéz fi­zikai tevékenység lenni, az automatizálás és a teljes gé­pesítés felszabadítja az embe­ri fizikumot, lecsökkenti az ember fizikai elhasználódását és romlását. A munka és az ember közötti viszony is új alapra helyeződik. A munka nem külső kényszer többé, ha­nem az életszükséglet rangjá­ra emelt tudatos tevékenység. A munka a sokoldalú teremtés és alkotás mezeje lesz, ahol az emberi élet célja és értelme gyökerezik és ahol újraterem­ti, nemesíti és tökéletesíti ön­magát az ember. A program- tervezet megvalósítása a Szov­jetunió dolgozói számára a vi­lág legmagasabb szintű techni­kája alapján a legrövidebb munkaidőt biztosítja. Az első 10 évben megvalósul a 6 órás munkanap vagy a 34—36 órás munkahét 2 szabadnappal, a második 10 évben 5 órás mun­kanap vagy 30 órás munkahét 2 szabadnappal. A PROGRAMTERVEZET középpontjában álló ember életeleme a béke, az alkotó teremtő tevékenység megóvá­sa az emberi élet megóvása minden pusztítástól, szenvedés tői és áldozattól. Az elmúlt év­ezredek nemzedékeinek szün­telen vágya, örök álma a béke. A kommunizmus építésének programja egyet jelent az örök béke vágyá­nak teljesülésével. A prog­ramtervezet szószerént ezt mondja: „A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat és megteremtse az örök békéi a földöt Letűnt korok eszméi és moz­galmai szinte kivétel nélkül körükbe vonták a béke eszmé­jét és programját — az őske­resztény tanoktól és mozgal­maktól a burzsoá pacifizmusig — azonban az emberi társada­lom békéjét senki és semmi sem tudta megvalósítani. Az emberiség története — az osz- tálytársadalmak kora — tele van önkénnyel, pusztítással, öldökléssel és háborúval, A barbár társadalmi viszonyok farkas törvényed megrontották az emberek természetét, rá- kényszerítették az emberre az öldöklés és pusztítás emberte­lenségeit. A kommunizmus fel­építése az osztályok teljes megszüntetésével olyan társa­dalmi viszonyokat teremt, ahol az emberek egyenlő és önkén­tes társulás alapján szerveződ­nék. A kommunizmus az em­beri természet követelményei­nek megfelelő társadalmi vi­szonyok rendje, ahol a közös­ség és az egyén felszabadul a természet és a társadalom kül­ső embertelenségeitől. A programtervezet az anya­gi bőség és a jólét társadalma felépítésének terve. Olyan társadalomé, ahol nincs szű­kösség, nincs hiány és ahol az emberi igények szükséglet szerint elégíthetők ki. A kom­munizmus az emberi igények­hez, szükségletekhez szabott berendezkedés, az emberért az ember mindenoldalú kielégí­téséért való. Az eddigi osz­tálytársadalmak is emberi igények kielégítését célozták — azok azonban csak egyes szűk rétegek anyagi jólétét szolgálták. A társadalmi ter­melés színvonalának megfele­lően alacsonyabb szintű igé­nyeit elégítették ki és soha­sem a szükségletek, hanem mindig a lehetőségek mérté­ke szerint. A kommunizmus elosztási elve: mindenki ké­pessége szerint, mindenki szük­ségleted szerint minden ember egyre növekvő és mind sok­oldalúbb igényei kielégítését jelenti. Ebben a társadalom­ban az anyagi javak termelé­sét nem az emberek felett uralkodó törvények, hanem az emberi természetből fakadó szükségletek kielégítésének törvénye határozza mag Van-e emberibb annál, ami az em­berért van, ami az ember szolgálatában áll, amit az em­ber önmagáért csinál? A programtervezet az új ember kohója, az űj ember fi­zikai, eszmei, erkölcsi, eszté­tikai alkotónak kialakítója és továbbfejlesztője. A kommu­nizmus teszi igazán emberré az embert: száműz minden fa­ji, nemzeti, felekezeti és ne­mek szerinti megkülönbözte­tést, egyszerűen emberré tesz mindenkit és minden egyén személyes méltóságának alapot ad és védelmet nyújt AZ EMBERI KULTÚRA kincsesháza lesz a kommuniz­mus, olyan alkotás, amelyben helyet kap mindaz, amit az ember az eddigi története so­rán alkotott, minden kor, min­den nép és nemzet, osztály, embercsoport és zseni alkotása felhasználást nyer, ott él és továbbfejlődik. Ez a kultúra nem lesz nemzeti, nem lesz ilyen vagy olyan előjelű, ha­nem egyszerűen emberi lesz. Ez a programtervezet új minőségű emberi életforma, megvalósításának és az azt megvalósító ember újjászüle­tésének programja. „Meg kell értetni az emberrel — hirdet­te Maxim Gorkij —, hogy ö a világ teremtő je és gazdája! Hogy az övé a felelősség min­den rosszért a földön, de övé a dicsőség is minden jóért az életben,.” j> * Dr. Tóth Jőzsei Á

Next

/
Thumbnails
Contents