Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
1 MM. OKTOBER 1«. NAPLÓ 3 A magyar országgyűlés folytatja tanácskozását r (Folytatás mt 1. oldalról.) ■ával, ■ más korszerű módszerekkel segítjük eló, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrás- szerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyesanyagbázist teremt a Dunai Cement és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hoz zájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, bogy a lakásépítkezések átla gos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s s rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés Sizempontjaát. Beszéde további részéber külkereskedelmünkkel illetve exportfeladaitainkkal foglalkozott Aláhúzta hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógy szereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyárt mányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a sszerfkesz tés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Másszóval:: lényegesen rövidíteni kell azt az időt amely a korstzerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük a feladatok szamát, ugyanakkor a kutatásban Is, a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, másszóval évi átlagban mint- éSy 4.1—4.2 százalékos növekedést Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel, — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy foly tatódák a villamosítás és a dieselesítés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 slzázallékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai Összhangban vannak a fogy asz tás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményednek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. fit év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építkezést jelen tős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére álltak a hitelek. Ismeretes, hogy j a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. _ Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésűnk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát, — mindenekelőtt a mérnök —• a tudományegyetemi vegyész. — a fizikus- és a matematikus hallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikus-képzés megkezdését is. — Népünk művelődése szem pontjából felbecsülhetetlen a televízió, — hangsúlyozta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modem ipar és a modem mezőigazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húsz éves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke beterjeszti a második ötéves terv törvényjavaslatát. ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az országos tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970-ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő. elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messze menő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik elgondolásaik nagymértékben segítették a pár* által kitűzött célok helyes meg valósítását; — a tartalékok feltárását a terv megalapozottságát. — Kérem a Tiszteit Ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni sz: veskedjék (hosszantartó taps) Ezután P u t n o k i László, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Részletesen foglalkozott az ötéves terv főbb ipari, mező- gazdasági és kulturális előirányzataival, a lakosság anyagi helyzetének tervezett javításával, az életszínvonal emelkedésével, majd így folytatta: — A tervben foglaltak helyesen tükrözik legfontosabb tennivalóinkat, helyesen osztják el anyagi eszközeinket — ezért az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot alapjaiban helyesnek tartják, s a fejmerült módosítási javaslatok alapvető kérdéseket nem érintenek. Végül előterjesztette a tervjavaslat vitája során felmerült módosításokat, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében a második ötéves nép gazdaságfejlesztésről szóló törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlotta az ország- gyűlésnek. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Hz ötéves terv a békés építi?munka, a mindennapos munka terve Fehér Lajos felszólalása Bevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogv a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket; — A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta, hogy a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind több és több volt gyarmati és félgyarmati ország lépett a nemzeti függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. A kölcsönös elő nyök alapján továbbra is észszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiéoíteni a fejlett tőkés országokkal is. — követve a két rendszer békés egymás mellett élésnek politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek. amely főként az újítási mozgalomban ölt testet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelni kell a dolgozók szakképzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélyesedhessék az újítómozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének és általában az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozók kai: csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s megfelelően továbbfejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —. hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. Úgy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos el maradottságából s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv elvben a mezőgazdasági iermeles teHenditesenek a programja Most az a fő feladat, hogy mindenütt jóil vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas tér- ' méshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak. Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona szükséglet hazad termésből való kielégítését, hogy kenyér- gabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk; 3. Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baromfihústermelést annak érdekében, hogv a lakosság egy főre jutó évi hús- fogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőló- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozná. A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 000 kát. hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer ka- taszifcrálás hold új nagyüzemi gyümlöcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek meg szilárdítása, s vezetésének meg erősítése, gazdálkodásunknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy e! kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a kéve réktakarmány széleskörű fel használását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító ke- 'eréktakarmányt állítanak elő } állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállomá- ya részére. Ezzel új iparágat szervezünk azánkban: az abrakkeverék sertés- baromfi-, tehéntáo) pari előállítását, amelynek ete ‘ése magasabb szintre, belter- :esebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést. Ezután a munkafegv e ein kérdéséről beszélt, hangsúlyozva: — támogatjuk az olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságolt, a szocializmus erősödését szolgál ják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat. — A népgaizdaság ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelő- szövetkezetben a saját erőforrások maximális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavas'at 36 milliárd forintot — az ösz- szes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagiműszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traiktoregységre 358. tavaly 193 katasiztrálás hold szán tó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. — Fokozódús a gépi aratás is. 1956-ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, az idén, a terv első felében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi betakarítás aránya 85 százalékra növekszik. .' — A termelés fejlesztésére előirányzott állami és termelőszövetkezeti erőforrásokat okosan, célszerűen kell felhasználni. Főként olyan területeikre kell összpontosítani, amelyek a nép gazdaság szempontjából a legfontosabbak, és ahol megtérülésük gyorsabb és gazdaságosabb; ilyenek a műtrágyagyártás, az öntözés, a gépesítés, a növényvédelem, a keverékta- karmány-gyártás, a sertés- és a baromfitenyésztés, hizlalás, stb. — Az anyagi eszközök felhasználásának ésszerű koncent rálása természetesen összefügg azzal a feladattal, hogy koazákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, mindeúek előtt az állami gazdasagokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelősz" fezetekben is a termelés észszerű szakosításához. Az üzemi adottságok jobb kihasználásában igen nagy népgazdasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból — nem tudunk oly gyorsan és annyi közös férőhelyet építeni, amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és k'seg tő gazdaságok árutermelő 'terepe. döntően a sertés- és baromfihús- valamint tej- és (Folytatás a 4. oldalon}
