Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

1961. OKTOBER 5. N A P L C •) Megnyitotta kapuit a pécsi űüörőház Nemrégiben egy képes leve­lezőlap érkezett Berlinből, a központi úttörő házbóL A kép egyik oldalán German Tyitov arcképe látható. A képeslapon a német úttörők üdvözlik a pécsi úttörőház tagjait abból az alkalomból, hogy Tyitov űr­repülő látogatást tett a német úttörők házában. Ez az üdvözlőlap adta az ötletet a pécsi úttörőház veze­tőinek ahhoz, hogy ebben az évben megalapítják a ház le­velező klubját. Már régebben is több baráti kapcsolat szövő­dött a külföldi úttörőkkel és ezt most a levelező klub létre­hozásával kívánják rendszeres­sé tenni. Augusztus 20-án sok pécsi úttörőnek nyüt lehetősé­ge arra, hogy személyesen ta­lálkozzanak a világ első űrre­pülőjével: Jurij Gagarinmal. Voltak olyan szerencsések is, akik képeslapot, aláírást kap­tak tőle, volt akinek csak az az öröm jutott, hogy egy csokor virágot adhatott neki Az úttö- róház levelező klubja ennek a felejthetetlen látogatásnak az emlékére a „Gagarim” levelező klub nevet veszi fel. Már ké­szülnek a Gagarin képes leve­lezőlapok, amelyek nemsokára útrakelnek a világ minden tá­ja felé, hogy erősítsék a pécsi pajtások barátságát a testvéri országok úttörő-mozigalimával. A vasárnap megnyílt úttörő­ház ebben az esztendőben is sok érdekességgel várja azokat a pajtásokat, akik szabadide­jük, egy részét itt kívánják el­tölteni. Hetente mintegy 1150 úttörő részére biztosítanak Mire jő a vadgesztenye... Hámozz meg vagy féltucat vadgesztenyét, reszeld meg konyhai részeién és széttere­getve szárítsd meg. A kemény­re száradt reszeléket törd meg mozsárban, szitáld át, s az így nyert finom port egy pohár vízben kanállal keverd el. Boríts a pohárra tiszta, fe­hér vásznat és felfordítva 5^. szűrd át a folyadékot egy üres pohárba. Ha a pép nem szivá­rog elég gyorsan, nyomkodd be ujjaddal a vásznat, majd feszítsd ki ismét a pohár szá­ján, így hamarosan átcsordo­gál. Miután egy óráig hagytad ülepedni, töltsd le a fenékre gyűlt fehér pépről nagyon óva­tosan a vizet Ezután hígítsd fel a sűrű pépet háromszor annyi vízzel és kis pálcával kevergetve bádogdobozban főzd lassú tűzön mindaddig, míg áttetszővé, kocsonyássá válik. Ez a kocsonyás anyag kitűnő ragasztószer. A ragasz­tóhoz néhány csepp formaiint keverve hosszú ideig eláll, nem romlik meg. Miután fel­fedezted, hogy a ragasztógyár­tás nem is olyan nagy mester­ség, készíts néhány marék vadgesztenyéből a leírt módon pépet és azt felfőzés nélkül, lapos tányéron, majd újságon kiteregetve szárítsd meg. Az így nyert keményítőport szé­les szájú üvegben, például mustáros üvegben hosszú ideig eltarthatod. Ha papírt akarsz ragasztani, főzz fel belőle víz­ben annyit, amennyire szük­séged van. Amit te kísérletképpen ki­csiben elvégeztél, azzal az ipar nagyban, gyári méretekben foglalkozik. A gesztenye sok értékes keményítőt tartalmaz, éppen ezért fizet ki a MÉH minden ősszel sok pénzt a gesztenyegyűjtő gyerekeknek. A keményítőből hevítéssel egy fontos, több iparágban haszná­latos anyagot, a dextrint ál­lítják élő. rendszeres foglalkoztatást. Ti­zennégy szakkört szerveznek az idén. A hagyományos szakkö­rök közül kiemelkedik két új szakkör, amely bizonyára nagy sikert fog aratni a pajtások körében. Január elején bein­dul az autó- és motorszerelő szakkör. A szerelési alapisme­retek elsajátítása után, KRESZ szabályokat és autóvezetés alapismereteket is tanulmá­nyoznak a kör tagjai. Az új modellező körben a hajó-, re­pülőmodellezésen túl építő­technikai ismereteket is sze­reznek a pajtások. Kisméretű téglákból, „panel-elemekből”, sajátkészítésű tetőszerkezetek­ből építik fél modem típusú ház makettjeiket. A modellező kör nagy feladatra vállalko­zott. Elkészít két kisautót, Dongó motorok segítségével az autó- és motorszerelő szakkör részére, melyen a pajtások gyakorolhatják, megtanulhat­ják az autóvezetést. Rövidesen benépesül a ház „Kiváncsiak klubja” is. Itt rendszeres előadások, filmvetí­tések adnak választ a pajtá­soknak a vilégűrkutatás leg­újabb eredményeiről. Vidáman száll a dal, kipirult arcú párok forognak, ügyes­kezű gyerekek mesehóbúkat faragnak a ház regőe-csapatá- ban. A pajtások, az ének- és zenekar, a népi táncosok be­mutatóra, kulturális versengé­sekre készülnek. Az irodalmi színpad tagjai az irodalom szépségeivel ismerkednek. A pécsi úttörőház gazdag programmal várja a pajtáso­kat, hiszen vezetői azt a célt tűz ték maguk elé ebben az évben is, hogy a kellemes pihenést, szórakozást egybekapcsolják ei7 ismeretek játékos bővítésé­vel, az úttörők sokirányú ne­velésével. Használják ki a pé­csi úttörők a ház által bizto­sított érdekes lehetőségeket! (Mitzki) Tarkabarka Fejtörd RAKOSGATÓ Szedjétek szét a „rakosgató” szót betűire és rakosgassatok össze ezekből a betűkből kü­lönböző szavakat. Pl.: Rak, kos, tó, takar, sógor stb. El­áruljuk, hogy mi 61 szót tud­tunk így készíteni. Próbálja­tok ti is minél többet létre­hozni. Jó mulatóst! A BUTA TYŰKOK Évike a nyarat falun töl­tötte, s hazaérkezve így szélt: —Anyuka. A tyúkok mégis nagyon ostobák ... Akkor toj­nak legtöbbet, amikor legol­csóbb a tojás. akadAly a cirkuszban — Igazgató úr, a kardnyelő nem léphet fel ma este. — Miért nem? — Egy szálka a torkán akadt. KORHATÁR — Hány éves vagy kisfiú? — Négy. — Az lehetetlen, négy év alatt nem lehet valaki olyan piszkos és maszatos, mint ami­lyen te vagy. IKREK Este a gyerekek szobájából hangos zokogás hallatszik. A két ikertestvér közül az egyik hangosan sír, a másik meg­elégedetten mosolyog. — Mi történt gyerekek? — lép be az apa kétségbeesetten. A mosolygó iker rámutat sí­ré testvérkéj éré: ÚTTÖRŐ I ÉLET ii i i — Semmi, az anyu kétszer fürdette meg őt, engem meg egyszer sem. Tudod-e? ... miért nevezik a burgo­nya pusztítóját kolorádóbogár- nak? Mert az Egyesült Álla­mok Colorádó államában ész­lelték először. ... mi a jellegzetessége a kő­forgató madárnak? Onnan kapta a nevét, hogy csőrével megforgatja a tengerpartok kavicsait, apróbb köveit, s az alattuk megbújó állatokkal táplálkozik. A Föld csaknem minden tengere mellett meg­található. Nálunk, mint átvo­nuló madár, időnként a Ve­lencei tó mellett bukkan fel. ... hogy a ceruzát már a kö­zépkorban is ismerték? 1350 óta vannak adataink a fába foglalt ólomvesszőkről. A mai gráf it ceruza 1760 óta ismere­tes. ... hogy a kínaiak már a VII—VIII. században ismerték a betűnyomtatást. Nálunk Gu­tenberg János vezette be 1450 körül az összerakható, öntött betűkkel való nyomtatást. Kis bűvéssiskola HOL A GYŰRŐ? Több társatokat felkértek, üljenek az asztalhoz és tegyék ökölbezárt kezüket az asztal lapjára. Odaadtok egy gyűrűt azzal, hogy egyikük szorítsa azt zárt tenyerébe. Ez alatt háttal állunk a gyerekeknek, tehát nem láthatjuk, hogy me­lyiküknél van a gyűrű. Azután azt kérjük, hogy az a gyerek, akinél a gyűrű van, azt a ke­zét, amelyikben a gyűrű van, emelje homlokához és tartsa ott addig, amíg lassan hármat számoltok, utána tegye vissza a kezét az asztalra. Ha meg­fordultok, már könnyen meg­mondhatjátok, hogy melyik gyerknél van a gyűrű. Mi ennek a nyitja? Nagyon egyszerű. Annak a gyereknek, akinél a gyűrű van, fehérebb a keze, mint az asztal lapjára fektetett többi kéz. Gyűrűs kezéből ugyanis, 1 amit kérésetekre homlokához emel az idő alatt, amíg hár­mat számoltatok, kiszaladt a vér. «SZI mfEKMEZZO •• Ügyeskedjünk! TÜKÖRÍRÁS — Megértettétek? — kérdezi a játékvezető. — Akkor kezd­jünk! Pali az első Pali leül a tükörrel szem­ben. Fehér papírra szabályos négyszöget rajzol. Ezután a négyszög és saját maga közé egy nagyobb papírlapot tart, úgy hogy az eltakarja a négy­szöget, s így ezt most már csak a tükörből láthatja. — És most? — kérdezi bi­zonytalanul. — Most úgy húzd el az át­lókat, hogy közben csak a tü­körbe nézhetsz és abból látod, mit rajzolsz és hová. Mi lelt ebből? Eláruljam? Nem sikerült! Pali nem tudta az átlókat a helyükre rajzolni. De te sem tudod! A tükör fél­revezet. VASGYŰRÓ' Azt mondom: olyan erős vagyok, mint senki közületek. Természetesen ezt a többiek nem hiszik el. Erre a leghitet- lenebbnek, aki körülbelül olyan magas legyen, mint én, azt mondom: — Állj szembe velem, fogd meg a bal könyökömet a jobb kezeddel, a jobb könyökömet a bal kezeddel — miután én a mellem előtt vízszintesen a két uljamat összetettem — és prz,s.-.M most lassan széthúzni a '•-'Heimat. Nem tudja széthúzni, noha én csak kissé nyomom össze a két ujjamat. * Tóth Ferenc, a komlói Bel­városi Általános Iskola ének- tanára négy év óta lelkesen készül, dolgozik az iskola énekkarával. Komlón soha nem múlhat el egy-egy ünnep az ő szereplésük nélkül. A négy évi munlca legszebb szín­foltja mégis ez a nyár volt, amely meghozta számukra a dicsőséget, az elismerést. A 170 tagú iskolai énekkar­ból ugya-n csak ötvenen vehet­tek részt a debreceni nemzet­közi kórustalálkozón, amelyet augusztusban rendeztek meg. A zsűri 110 kórusból válasz­totta ki.azt a 25 kórust, amely jelenleg a legjobb Magyar- országon, s amely méltókép­pen képviselte Debrecenben a magyar kórusmozgalmat. A zsűri áprilistól júniusig járta az országot, s meghallgattak minden jelentősebb kórust. Az általános iskolai kórusok kö­zül 12 szűrtek ki, s őket java­solták a debreceni Bartók kó­rusversenyre. A 12 kórusból csak 6 jutott el Debrecenbe, köztük a komlóiak is. A hat általános iskolai kórus közül a komlói Belvárosi Általános Iskola éneklcara a harmadik helyet szerezte meg, ami igen értékes és szép eredmény, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük azt a körülményt, hogy az első két helyet zenei általá­nos iskolások kórusa vitte el előlük, s a második helyezett kórus eredményétől mindössze egy pont választotta el a komlóiakat. A budapesti Ló- rántffy utcai zeneiskola kó­rusa 90 pontot, a sztálinvárosi általános zeneiskola kórusa 83 pontot, a komlói Belvárosi Általános Iskola kórusa pedig 82 pontot szerzett az erős me­zőnyben. Műsorukban Kodály és Bartók művek szerepeltek. Bemutatták Kodály Cigány­siratóját, a Lengyel Lászlót, a Pünkösdölőt és Bartók Béla Játék című kompozícióját. A komlóiak olyan kórusokat szárnyaltak túl, mint a jónevű gyöngyösiek kórusát, a miskol­ciakat és a kaposváriakat. A sikeres szereplés után a budapesti Rádió is felvette a számaikat, s az Ország-Világ, a Muzsika adta hírül a világ­nak a komlóiak dicsőségét. A sikeres szereplést termé­szetesen komoly előkészületek előzték meg. Amíg a többi út­törő, többi iskolás kedvére lu­bickolhatott a strandon, s bol­dogan temetkezhetett a nyár ezernyi örömébe, addig az énekkar tagjai Balatonberény- ben, a megyei tanács üdülő­jében 9 napos „edző”-tábort tartottak. A komoly felkészü­lésnek meg is lett az ered­ménye. Az énekkar tagjainak egy életen át szép és feledhetet­len emléke lesz a debreceni szereplés, a találkozások és a barátkozások a francia, német, olasz, angol, bolgár, szovjet, cseh kórusokkal. Azok a kül­földi kórustagok, akik soha nem hallottak még Komlóról, s azt sem tudták, hogy egyál­talán létezik — most elviszik a világ minden részére a kom­lóiak jó hírét. Mert a komlói énekkar nemcsak a hangver­senyteremben, hanem kint az utcákon is, a Nagyerdőben és mindenütt remekelt rögtön­zött műsorával. S a külföldiek megszerették a csillogószemű, fehérblúzos lányokat, sűrűn kattogtak « fényképezőgépek, a lencsék sokféle változatban megörökítették a kórust. — Milyen terveik vannak az új tanévre? — Szeretném még a közel­jövőben betanítani őri István egyik szép népdalfeldolgozá­sát, Bartók Jószágigézőjét, amelyet az egyik francia kó­rustól hallottunk nagyszerű in- tonálásban, valamint Kodály Esti dalát. Ebben a tanévben lesz Ko­dály Zoltán 80 esztendős, s eb­ből az alkalomból ünnepi hangversenyt rendezünk. Ed­dig már 12 Kodály-mű van a tarsolyunkban. Az év másik jelentős szín­foltja, hogy ugyancsak ebben a tanévben ünnepli a Komlói Belvárosi Általános Iskola fennállásának 25. évforduló­ját. Erre a nagy alkalomra ugyancsak egy jubileumi hang­versennyel készülünk. Meg­hívják erre a koncertre mind­azokat, akik itt végeztek eb­ben az iskolában. Reméljük, hogy szép találkozója is lesz ez az egykori komlói kolónia bányászainak. Erre előrelátha­tóan áprilisban kerül sor. A debreceni szereplésüket 4000 forinttal jutalmazták, s van mire alapozni további tervei­ket. További jó munkát kívá­nunk a komlói pajtásoknak, akik méltóképpen öregbítették Debrecenben Komló és Bara­nya megye jó hírét. Hamar Imre Játéksarok SZOBAI JÁTÉKOK Találd ki, melyik műből idéztünk? A játékban V—VIII. osztá­lyos úttörők vehetnek részt. A játékvezető a játékosok által ismert versből, regényből, vagy elbeszélésből felolvas 4— 5 mondatot (vagy egy vers­szakot). A játékosok feladata, hogy az idézet alapján meg­nevezzék a mű ' íróját és cí­mét. Ezt az előttük' levő pa­pírra írják. Pl.: Ha a játékve­zető a következő idézetet ol­vassa fel: . . .0 természet, ó dicső természet, Mely nyelv merne versenyezni véled? ... A játékosok ezt írják fel: Pe­tőfi Sándor „Tisza” című ver­se. Ezután a játékvezető még | tízszer idéz. A játékosok átad­ják válaszaikat, s megállapít­ják a helyes és helytelen fel­adatok számát, tulajdonosát. A teljes és helyes válaszért két pont jár. A mű címében vagy a szerző nevében elköve­tett hibáért egy pontot levo­nunk. Az nyer, aki a legtöbb pon­tot szerzi. JÁTÉK A MAGÁNHANG­ZÓKKAL A játékosok feladata: tíz olyan szót kitalálni, amelyik­ben a magánhangzók azono­sak. A feladat megoldása előtt a játékosok közös megegyezés­sel választják ki a magán­hangzót. Ha például az „a” hangot jelölték ki, ezeket a szavakat írhatják le a gyere­kek: „ablak”, „alma”, „baba", „mama”, „labda”, „pad”, „pa­pa”, „bab”, „kalap”, „lap”. Minden olyan szó után, ami nem szerepel a többieknél, 2 pontot adhatunk. Ha egy szó másoknál is előfordul, azután csak 1 pont jár. Az nyer, aki 10 pontot sze­rez 1—1 fordulónál. Játékok a szabadban SAPKAKERGETO A ( játékosok hajadonfővel állnak össze-vissza. Az egyik játékos fején sapka van. Az egyik pajtás fogó lesz. Feladata, hogy adott jelre a sapkás játékostól elvegye a sapkát. Az üldözött menekülhet szo­rongatott helyzetéből úgy is, hogy a sapkát egyik társa fe­jére teszi, aki kénytelen át­venni a szerepét. Ha a fogónak sikerül a sap­kát megszerezni és saját fe­jére tenni, az lesz a fogó, akin utoljára volt a sapka. RÖKAVADÁSZAT A játékosok egyike „vadász”, * többi „róka” lesz. A vadász a játéktér közepén áll és egy röplabdát háromszor a magas­ba dob. Közben a rókák szét- futnajc minden irányba, de nem túl messzire. Harmad­szori feldobás után « rókák­nak meg kell állniok és he­lyükről nem szabad elmozdul- niok. A vadász, ugyancsak helyből, igyekszik valameny- nyiüket eltalálni. Ha elvéti, a labda után fut és újból dob. Akit eltalál, az lesz a segédje A segéd felkapja a labdát és a vadásznak adja, vagy maga igyekszik egy „rókátT eltalál­ni. Ha a vadásznak már két segédje van, a rókák elkap­hatják és a főidről is felszed­hetik a labdát, egymásnak adogathatják, nehogy a segé­dek vagy a vadász kezébe ke­rüljön. Az utóbbiak igyekez­nek a labdát megkaparintani, hogy a többi rókát is eltalál­ják. A játék 15 percig tart. Azok a játékosok a győztesek, akiket a játék végéig nem ta­lálnak el. A játék szabályai: 1. A va­dász és segédei csak helyből dobhatnak. 2. A segéd csak aklíor dobhatja a rókák felé a labdát, ha azt a vdásztól kap­ta és röptében fogta el. 3. Ha a rókából segéd lett, a játék­vezetőtől karszalagot kap. 4. Nem számít találatnak, ha a játékos a levegőben elkapja a rádobott labdát; de ha leejti, segéd lesz. A játék téren két-három kört rajzolhatunk, ahol a ró­kák játék közben kissé pihen­hetnek. A körben nem szabad rájuk dobni. A segédek a rókák közeié- ' ben várják a labdát a vadász­tól. A vadász ne sokat futkos­son, vegye igénybe a segédek munkáján * * Ilyen kisautót készít a modellez« szakkor.

Next

/
Thumbnails
Contents