Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

N APtö

I9Ü1. OKTOBER ÄH

Lenini módon — a kommunizmusért

A kommunizmus felé megyünk!

Erről szólnak a költők versei ezekben a napokban, eset hirdették a beszámolók, a felszólalások a kongresszuson. Efct hirdetik meggyőződéssel és öntudatosan a szovjet emberek mindennapi tettei a munkában.

fis összhangban vannak a

szavak és a tettek. Egyetértésben és teljes bizonyosságban fogantak a fogadalmak: meggyorsítjuk a hétéves terv vég-" rehajtását közelebb hozzuk a 15—20 éves programban megjelölt feladatokat,

„Az eszme forgácsot hasít!” — énekli a költő és azt mondja, hogy ma a pártkongresz- szusok faragják az idő nyers

hasábjait.

így van, így tgas, kibontakozik a kommunizmus az eszme nyomán, s amint megvalósul a marxizmus—leninizmus tanítása, úgy lesz jobb az ember és fényesebb az Igazság: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kincsét, ámbár napja múl.”

Mint m egymásba karait

áramok, úgy áradnak szét a XXII. kongresszus tanításai, úgy fonódnak egymásba a kongresszust vitában bejelentett új munkavállalások Kö- zép-Urál küldötteinek ajkán, a Moszkva környéki küldöttek és a bányászbrigádok képviselőinek szavaiban.

A végeláthatatlan nagy folyamba — a népek testvériségének, a proletár nemzetköziségnek bő áradásába — bele- ömlik a testvérpártok küldötteinek lelkesedése. Ebben a lelkesedésben benne Izzik a magyar, a román, a német, az olasz, a francia, a bolgár, a kínai munkásosztály szolidaritása, elszántsága a béke védelmére, a kommunizmus győzelméért folyó harc támogatására. Saját jövőjét, saját hazája gyönyörű holnapját segíti győzelemre ezzel.

A kommumdmns felé megy ünk! A szovjet néppel megyünk, az SZKP által vese- tett szovjet állam példáját követjük.

Soha ilyen történelmi jelentőségű programot még nem látott a világ! Soha ilyen elvhű, leninista, forradalmár következetességet és elszántságot nem láttak még a népek, —- de a népek ellenségei sem! Soha ilyen felejthetetlen kongresszus még nem tanácskatzott.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII, kongresszusa megmutatta, hogyan kell lenini módon, forradalmár módon vezetni a harcot a háborús erők ellen, a béke védelmében, a kommunizmusért.

A kongresszus megmutatta, hogyan kell helyesen támogatni a gyarmatosítás ellen küzdő erőket és a gyarmati elnyomás alatt é!ő népek nemzeti szabadságharcát. Biztosította a szocialista világrendszer támogatásáról a szabadságukért küzdő összes gyarmati népeket. Félreérthetetlenül kinyilatkoztatta .hogy nemcsak ké- pca, hanem kész is minden tá- meentást megadni a* elnyomás alól felszabadult népeknek, függetlenségük megszilárdításához,

A kommunizmus felé megyünk! Felemelő érzés, boldog bizonyosság, hogy itt tartunk, hogy elindulhattunk a kommunizmus napfényes útjain.

Csakis az az út vezet a kommunizmushoz, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja mutat s amelyet diadalmasan bejárt. Csak Lenin eszméinek megvalósítása, csak a XX. kongresszus forradalmi, marxista—leninista vonalának folytatása, csak a XXII. kongresszuson elfogadott program útja vezet a kommunizmushoz.

C«. K.

As a nemzedék... amely most 15 éves, meg is látja majd a kommunista társadalmat és maga is építeni fogja ezt a társadalmat.

(V. I. Lemén)

1901

A kommunista pórt kipróbált vezetésével, a marxizmus —leninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépítette a szocializmust A pár* vezetésével, a marxizmus—leninizmus

zászlaja alatt a szovjet nép fel fogja építeni a kommunista társadalmat A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni!

(Az SZKP progmmterveze- tibSL)

A kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe

A párt úgy véli, hogy a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe a következő erkölcsi elveket foglalja magában:

— Odaadás a kommunizmus ügye iránt, a szocialista haza. a szocialista országok szeretete;

— A társadalom javára végzett lelkiismeretes munka: aki nem dolgozik, ne is egyék;

— A társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodás;

— Magasfokú társadalmi kötelességtudat, kérlelhetett en- ség a társadalmi érdekek megsértőivel szemben;

— Kollektív szellem és kölcsönös elvtársi segítség: Egy mindenkiért, mindenki egyért;

•— Humánus kapcsolatok és kölcsönös megbecsülés az emberek között: Az ember az embernek barátja, elvtársa és testvére;

•— Becsületesség és igazságosság, erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben;

Kölcsönös megbecsülés a családban, gondoskodás a gyermekek neveléséről;

— Kérlelhetetlenség az Igazságtalansággal, a heoyeséggel, a becstelenséggel, a karrierizmussal szemben;

— A Szovjetunió minden népének barátsága és testvérisége, kérlelhetetlenség a nemzeti és faji ellenségeskedéssel szemben;

— Kérlelhetetlenség a kommunizmus ellenségeivel, a népek békéjének és szabadságának ellenségeivel szemben;

— Testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel.

i (A Szovjetunió Kommunist« Pártjának programtervezetéből.)

Megbuktak az imperialista próféták

Korunk Kommunista Kiáttvá nyónafc nevezik az emberek rralMói a világon a Szovjetunió Kommunista Pártjának új prog ramjét. A hatalmas program megvalósulása elivisai a szovjet népet a kommunizmusba, a legemiberább, legszebb, legboldogabb embert társadalomba.

A nagy program, — a kommunizmus teljes felépítésének programja — a szovjet nép alkotó energiájára, az eddig felépült szocializmus vívmányaira — és a békére — támaszkodik.

Ez közös JeBtemaője minden

szovjet tervnek, mindem pártprogramnak, amelyet fennállása során eddig az SZKP kiadott és a néppel együtt, a

I960 «970 1980

határán fekszenek (Finnországot, Lengyelországot, Észtországot, Ukrajnát), akkor az ősz szes többi mehet az ördögbe, s főhet saját levében... Oroszország soha többé talpra nem állhat, s minekünk valamilyen mohamedán fennhatósággal kell számolunk Közép-Ázsiá- ban és a kaukázusi fejedelemségekben .. (Lord Bertay cikkéből. V

1919. február: „Ez az év a

bolsevizmvs végének az éve...” (A párizsi béketárgynlásokről szóló riportból.).

1919. március: Kolosaik széttiporja a szétvert vöröshadsereg fejét i*4.." (Lord Bertay

cikkébőkjj

1919. október „Stockholmból jelentik: a szovjeteUenes csapatok már Pétervárott vannak, megszállták a város főbb pont- joít”.

1921. október: „A Szovjetunió a bolsevik forradalom tizedik évfordulóját ünnepli. Nem csoda, hogy a felforgatás sikerült. De elképesztő jelenség, hogy ez a rezsim tíz évet ki tudott húzni olyan rögtönzött társadalmi és politikai körülmények között, amelyek megcsúfolják az egészséges állami szervezettséghez és élethez szükséges mindenféle előfeltételeket. Remélni lehet, hogy a szovjet uralom következetes lassúsággal, de egészen biztosan lestér a forradalmi

gyakorlatról. > .*

1928. december: A nagy mezőgazdasági állami üzemek (a szovhozok) bevezetésével való kísérletezgetés abban az országban, ahol a mezőgazdaság a legelterjedtebb, 3—4 esztendő alatt katasztrófához fog vezetni.”.

1930. február: „Ha a szovjet kormány nem tér le arról az útról, amelyre fantasztikus terveivel lépett, rendszerüket teljes felbomlás fenyegeti.” (Egy közgazdasági tenuknényuWbó!).

1932. november: „Az Ötéves

Ipari terv, amely — Moszkva szavaival élve — támadás a magángazdasági rendszer és védekezés az imperializmus ellen, a valóságban nem terv.

Cmpán üres spekuláció ...”

(Ugyanabból a közgazdasági tanulmányból.).

1941. június: „Lehetséges,

hogy a háborús körülmények között a szov je trendszer országa, amely a kis népek nagy tömegéből van összetákolva, egyszerűen széthullik. A német hadsereg épp olyan gyorsan és tökéletesen meg tudja semmisíteni az orosz katonai gépezetet, ahogy azt a franciákkal tette. Ha ez így történik, a védekezés legfeljebb hat vagy nyolc hétig tarthat. Azután majd ott állunk Német ország előtt, amely birtokában tartja Oroszország kimeríthetetlen gabona-, ásvány- és olaj kincseit, az előtt a Németország előtt, amely soha nem látott embertömeget és anyagi erőt áUlt egy gigantikus támadás szolgálatába, s ez a támadás vagy a brit szigetek, vagy Egyiptom, Afrika, Irán és India ellen indul meg majd. •,”

1941. október: »,A kommunizmus és a Szovjetunió már porrá van zúzva-" (Egy politikai tanulmány címe.)

1948. április: „A háború utáni orosz ötéves terv azt a célt tűzte ki, hogy kikísérletezi az atombomba előállításának mód ját és 1950-re, a terv utolsó esztendejére megkezdi annak sorozatban való gyártását. Azonban Oroszország soha nem szokta ötéves terveit teljesíteni, pedig volt belőlük már vagy három.

1951. október: Ugyanennek a lapnak Broeksma nevű riportere írja szószeri nt az alábbiakat:

„En magam mindig ágy

képzeltem el régebben Moszkvát, mint egy szomorú, kihalt várost, amelynek utcáin szürke, kopott, beesett arcú emberek lézengenek, ahol a nők kendővel a fejükön órák hosszat állnak sorba kenyérért és mindenért s ahol csak suttogva lehet beszélni, ha az ember nem akar a titkosrendőrség kezére jutni. • < Azonban meggyőződtem róla, s ezt a meggyőződésemet osztja

Moszkvában sok tekintélyes nyugati diplomata —, hogy a Szovjetunió a valóságban rend kívül erős, kultúrált, modern nagyhatalom és gazdag állam. Ha tetszik nekünk, ha nem — márpedig sokunknak nem tetszik — meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a Szovjetunió mellett, egy gyorsan fejlődő világbirodalom mellett kell élnünk. Ném szabad megengednünk a szovjet sikerek lebecsülését, mert ez végzetes önámitás lenne, nem szabad a Szovjetunióról azt gondolni és elfogadni igazságként, amit az ellenségei szeretnének ha igaz lenne.”

— Nagyon jó emlékezőtehetsége legyen annak, aki hazu- dozni akar! — mpájlja egy régi közmondás. Kéfltaientár helyett talán elég, ha csak ennyit idézünk a mai imperialista sajtó tudósítóinak szíves figyel rnébe, nehogy szombatra már elfelejtsék, mit hazudtak és mit álmodtak szerdán.

Gy. KKu hányban nagyarányú gyárépítkezések folynak. A novorosszijszki „Oktyabr” cementgyár is a legújabb létesítmények közé tartozik, további korszerűsítése és automatizálása folyik. Termékeit nemcsak a Szovjetunióban, hanem kü1 földön is ismerik. A Kép az Okivv.hr cementgyár egyik anyagszáliivj csővezetékét mutatja.

I

r

népén megvnllóeftott. A hétéves terv is ennék a kommunista építőmuniloáraak egy fontos része.

Teljesen érthető tékáit, hogy minden tervnek, minden programnak, minden célkitűzésnek ádáz ellensége voíllt — és ma is az — az imperialista monopol- tőke; annak sajtója is.

Lapozzunk csak vissza úgy negyven—negyvennégy éwél korábbi számaikba! Itt van pél dáuL a The New-York Times, elsárguüt, óriási lepedődkMai- b»B sok-sok olyan hír és dJdk, amelyek az akkoriban születő fiatal és évről évre erősödő szovjet államról jelent meg. Olvassuk el őket és ítéljünk. Lehet rtőtóvi belőlük mind a Szovjetunióról, mind pedig a New York Timeeről és gazdáiról ...

1911. november: „Olyasmi történik Itt, mint ami évek óta folyik Kínában. Egy botsevik- nák nevezett csoport felkelést szított, s ezzel egy végeláthatatlan pölgárháború kezdődik. Az egész ügy Vagyon életképtelennek látszik’’. (Az újság pétennári tudósítójának cikkéből).

1918. január: „Elég ide három vagy négy japán, vagy amerikai hadosztály, hogy meg buktassák a bolsevik fennhatóságot ..(Ugyanattól a tudósítótól.).

1918. február: „A németek Pét er vártól hetven verszt távolságra vannak. Gyorsított menetben 48 óra alatt a fővárosban lehetnek. Ebben az esetben vége a bolsevik uralomnak ..." (Ugyanattól a tudósítótól.).

1918. június: „Oroszország egyszerűen földrajzi fogalom és semmi több — s már soha többé nem is lesz ereje, szervezettsége, megújhodása egy- szersmindenkorra elpusztult (Poindexter cikke.).

1918. december: „Oroszország nincs többé. Széthullott és megsemmisült éppúgy, mint a mindenek felett uralkodó pravoszláv egyház, amely azelőtt összekapcsolta a határaik kötött élő legkülönfélébb népeket. Ha nekünk sikerül kiragadnunk az ütköző államokat, gmotaefc Németország keleti

ÍGY NÖVEKSZIK A SZOVJETUNIÓBAN A MBkOQAZPASAa