Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
ORTÖBBB ». NÄPLÖ 7 Wfzmkká hit, ßlwlbo M" X A Szovjetunió acéltermelése 1959-ben 90 millió tonna - volt, az Egyesült Államoké pedig 85 millió tonna. Az euró- \ pai kapitalista országok összesen 90 millió tonna acélt ter-j meltek ugyanabban az évben. A kapitalista államok acél-j termelésének évi üteme állandóan csökken, a Szovjetunióé; pedig gyors ütemben nő. A növekedés ütemét figyelembe; véve a Szovjetunió 1980-ban 250 millió tonna acélt fog ter-J melni s ezzel maga mögött hagyja az összes tőkés államo-j kát. i PETRUSZ BROVKA: JCäzeL aan már amire íMg^ytunk Már hegy se takarja elölünk Jövőnket — nézd, itt van közel. A program, lépcső: minden sora A csúcs magasába visz el. Utunkra mint vezérlő csillag Minden szava ontja a fényt És az, ami álmodozás volt Valóság már, élénkbe lép. Lenin csillagvetése máig Gazdag aratásra beért: Földünket e csillagok fénye Ragyogja be, s távoli Tért. Bíborcsülag a foglalatja A gáttal zárt völgy tavának, A tölgyesnek, rét zöld füvének, S az Embernek: hazánk urának. A nagy kor, amire vágytunk, Sorsunkká lett, közeibe jött, Nem fedi hegy. Kartávolságra Szomszédod lett már a jövőd. Fordította: Körmöczi László. Jelena gondolatai ( a XXII. kongresszuson több küldött beszélt arról, hogy a Szovjetuniódban a nők egyenjogúsága tel- í jesen megvalósult az élet min t den területén. Felnőttek az I állami vezetésben is azok a í káderek, akik a férfiakkal tel- ; jes egyetértésben, — sokszor jobban, lendületesebben, mint [ a férfiak — teljesítik vezető beosztásukból rájuk háruló , kötelességeiket. Jelena Csekanova, a lenin- : grádi Dzserzsinszkij kerületi : tanács elnöke. Mielőtt a kongresszusra in- j dúlt, egy sajtótudósító megkérdezte, milyen gondolatokkal indul erre a történelmi je lentőségűnek ígérkező tanács- | kozásra. Jelena Csekanova X ezt válaszolta: j I — Ránk, a helyi tanácsok J dolgozóira nagy felelősség há♦ rul. Az emberekkel, gondjaik- t kai, szükségleteik kielégitésé- t vei kell törődnünk. Tanáccsal ♦ vagy intézkedéssel kell segí-1 ♦ tenünk mindenkit, aki hoz- i zánk fordul. „A kerület gazdisszonyának” hívnak tréfában. Jólesik ezt hallanom, oedig sok mindenre kötelez. Xrra is, hogy a lakosság mind >zélesebb rétegét vonjuk be a anácsok munkájába. A kerü- etben most építünk egyszerre két napköziotthon-kombi- nátot. A párt programjában benne van az is, hogy ....... a a nácsok mindinkább társaiul mi szervezetekként működ nek: a tömegek széleskörűen >észt vesznek tevékenységükben.” Ebben az irányban fejlődik majd tovább a szovjet demokrácia, amely eljuttatja társadalmunkat a kommunista önigazgatáshoz. Munkánkkal meg akarjuk rövidíteni az új társadalom eljövetelének idejét. Ezekkel a gondolatokkal indulok a pártkongresszusra, ■jelena azóta elmondotta B gondolatait a kongresz- ** szuson is, ahol már felkészült az újabb feladatok elvégzésre. kammnbőta páré jelszava: MINDENT ti EMBERERT-AZ EMBER JAVARA A Szovjetunióban lényegében 20 éven belül meg- ** valósul a kommunista társadalom. Teljes felépítése az azután következő időszakban fejeződik be. A párt és a szovjet nép fő gazdasági feladata az, hogy két évtized alatt létrehozza a kommunizmus anyagi és műszaki alapját. AZ SZKP AZ ALÄBBI NÖVEKEDÉST IRÁNYOZZA ELŐ AZ IPARI TERMELÉSBEN: a következő évtizedben az ipari termelés mintegy két- és félszeresére nő, s felülmúlja az Egyesült Államok 'ipari termelésének jelenlegi színvonalát; az elkövetkező 20 év alatt az ipari termelés legalább hatszorosára nő, s messze maga mögött hagyja az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi átlagos színvonalát. Az évi villamosenergia-termelést a második évtized végéig 2700—3000 milliárd kilowattórára kell növelni. Gyors ütemben indul meg az atomvillanytelepek építése, tovább bővül az atomenergia békés alkalmazásának területe. A második évtized végén egy év alatt mintegy 250 millió tonna acélt fognak kiolvasztani. A mezőgazdaság termelését 10 év alatt hozzávetőleg két- és félszeresére, 20 év alatt pedig három- és félszeresére kell növelni. A Szovjetunió az első évtizedben megelőzi az Egyesült Államokat a főbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében. KORUNK Eö KÉRDÉSE a háború és béke kérdése. A háborús veszély egyetlen forrása az imperializmus, amely szörnyű bűntettet, termonukleáris világháborút tervez. „A legfontosabb a termonukleáris háború elhárítása, kitörésének megakadályozása. A mai nemzedék képes erre”. — jelenti ki határozottan a program. .,A szocializmus világméretű győzelme végleg megszün,.A következő 10 évben a munkások és az alka’mazot- tak egy dolgozóra számított átlagos reáljövedelme (a társadalmi juttatások fievelembe vételével! majdnem kétszeresére 20 év alatt pedig körül- be'ül 3—3,5-szeresére emelkedik. Már a legközelebbi M teteti yriindennemű háborúk társadalmi és nemzeti okait. A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a földön”. A tartós béke biztosításának radikális eszköze a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtott általános és teljes leszerelés. A népek kényszeríthetik és kényszeríteni fogják az imperialistákat a leszerelésre. ben lehetséges lesz a viszonylag alacsonyabb díjazású mun kások és alkalmazottak reáljövedelmének olyan mértékű feleme'cse. hogy az országban megszűnnek az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriái. A legalacsonyabb bérezésű munkások és alkalmazottak reáljövedelme ebben az időszakban, a társadalmi juttatások figyelembevételével, mintegy háromszorosára növekszik. Minthogy a kolhozparasztok munkájának termelékenysége gyorsabb ütemben növekszik, ezen az alapon átlagos reál- jövedelmük is gyorsabban nő, mint a munkások jövedelme, és a legközelebbi 10 év alatt egy dolgozóra számítva több mint kétszeresére, 20 év alatt pedig több mint négyszeresére emelkedik. Számottevően emelkedik a szovjet értelmiség nagylétszámú rétegeinek — a mérnökök és a technikusok, az agronó- musok és az állattenyésztési szakemberek, a tanítók, az egészségügyi és kulturális do’ gozók — keresete. A lakAskérdésről AZ SZKP FELADATUL TŰZI KI A LAKÁSKÉRDÉS MEGOLDÁSÁT, amely a népjólét emelésének' legégetőbb problémája. A második ' évtized végén minden családnak, beleértve a fiatál házasokat is, az összes egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő komfortos lakása lesz. A régi típusú parasztházakat zömmel korszerű új házak váltják fel, — vagy ahol ez lehetséges — újjáalakítják és komfortossá teszik azokat. A lakáshasználat a második évtized folyamán fokozatosan minden állampolgár számára ingyenes lesz. Az elkövetkező időszakban valamennyi városban és munkáslakótelepen átfogó közmű- vesítési és rendezési programot hajtanak végre. Ez szükségessé teszi a helységek villamosításának befejezését, a gázellátás kellő mérvű fejlesztését, a városi közlekedés és a vízvezetékhálózat kiépítését. Intézkedések egész rendszerének végrehajtása szükséges a városok és más települések életkörülményeinek még egész ségesebbé tételére, beleértve a parkosítást, az öntözést, az erélyes harcot a levegő, a talaj és a vizek szennyeződése ellen. Mind jobban kifejlődnek a rendezett kis- és közepes városok, amelyekben jobb és egészségesebb életkörülményeket lehet megteremteni. AZ ELKÖVETKEZŐ 1• ÉVBEN MEGVALÓSUL az áttérés a hatórás munkanapra heti egy munkaszüneti nappal, vagy a 34—36 órás munkahétre két munkaszüneti nappal. A föld alatti munkahelyeken, és az egészségre ártalmas foglalkozási ágaknál az ötórás munkanapra, vagy a 30 órás 5 napos munkahétre térnek át. De a munkaidőnek ilyen arányú csökkentése még távolról sem a végcél. A második évtizedben, a munkatermelékenység megfelelő növekedése alapján, megkezdődik a még rövidebb munkahétre való áttérés. Ilyen módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, ugyanakkor a legtermelékenyebb és a legjobban fizetett a munkanap. Ezzel egyidejűleg hosszabbá válik a dolgozók évi fizetett szabadsága. A fizetéses szabadságot fokozatosan kiterjesztik a kolhozparasztokra is. Tovább fogják emelni az öregek és a rokkantak nyugdíját s a nyugdíjakat kitér jesztik a kolhozparasztokra is. A szovjet nép élcsapata, a kommunista párt irányító befolyást gyakorol a társadalmi élet minden területén. Még jobban növekszik a párt befolyása a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában. A kommunista párt egyesíti soraiban a dolgozók legjobbjait, szoros kapcsolatban van a tömegekkel, határtalan tekintélyt élvez a nép körében, ismeri a társadalmi fejlődés törvényeit, és mindezek alapján biztosítja a kommunizmust építő munka helyes vezetését, szervezettségét, tervszerűségét és tudományos megalapozottságát. „A párt abból a marxista— leninista tételből indul ki, hogy a nép a történelem alkotója; a kommunizmus felépítése a nép munkájának energiájának és tudásának műve. A kommunizmus győzelme az emberektől függ, a kommunizmus az emberekre épül. Minden szovjet ember a kommunizmus diadalát hozza közelebb munkájával” — állapítja meg a befejező részben a programtervezet. A Paatsjoki folyó a Szovjetunió, Finnország és Norvégia határát képezi. A folyón erőműrendszer épül. A norvégek építik az erőmű negyedik erőművét, a finnek építőmunkásokat, a szovjetek gépet és áramfejlesztőket szállítanak. A kép a már áramot adó erőmű vezérlő központját mutatja. „A szocialista demokrácia általános kibontakoztatása és tökéletesítése, valamennyi állampolgár tevékeny részvétele az államigazgatásban s a gazdasági és kulturális építés vezetésében, az államapparátus munkájának javítása és a fokozott népi ellenőrzés az államapparátus tevékenysége fölött — ez a szocialista állami sás; fejlődésének fő iránya a kommunizmus építésének időszakában.” Az állam, mint az egész nép szervez«**. • kommunizmus teljes győzelméig megm arad. KORUNK NAGY FORRADALMI ERŐI alapvetően megváltoztatták a világ képét. Az imperializmus visszavonhatatlanul elvesztette uralmát a népek nagy része felett Kialakult az emberi haladás főútvonala — a szocializmus. (Hruscsov elvtársnak a XXII. kongresszuson elmondott beszámolójából). NINCS MA A MAGYAR NÉP ÉRDEKEINEK HÍVEBB, IGAZABB és jobb szolgálata, mint az az eltökéltségünk, hogy a szovjet—magyar barátságot mind erősebbé, örökre megbonthatatlanná tegyük párt és állami kapcsolatainkban, az élet minden területén. (Kádár János elvtárs- nak az SZKP XXII, kongresszusán elhangJ zott felszólalásából.! \ > EQY KIS ! összehasonlítás! világ vezető kapita- : lista hatalmát 'S az ■ acéltermelésben. nyerni, hogy a szovjet állam hamarosan túlszárnyalja a Az USA és az európai kapitalista államok vezető körei mindig nagyon büsz kék voltak arra, hogy az acéltermelésben utolérhetetlenek. Aztán az egyenlőtlen tőkés fejlődés törvénye mégiscsak érvényesült, elkezdődött a kérlelhetetlen harc egymás ellen a világelsőségért. Ez a harc sokoldalú volt, kiterjedt a fegyvergyártáshoz szükséges acél előállításáért folyó versenyre is. A Szovjetunió egy ideig lemaradt, de a fejlődés gyors üleme — és a tőkés államok fejlődésének lassuló üteme azt fogja eredmé-
