Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
Az SZKP XXII, kongresszusának október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról- Megállapította, hogy „a kong resszus teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét” egyhangúlag jóváhagyta az SZKP új programját ..az egész párt és Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottsága kollektív, alkotó gondol-» kodásának gyümölcsét”. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését — mondotta Kozlov. —■ »Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára”. Teljesen visszaállítottuk a pártélet lenini normáit Kozlov emlékeztetett rá. hogy a jelenleg érvényben lévő. szervezeti szabályzatot 1952- ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen „az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása” címen Nytkita Hruscsov tartott beszámolót. „A párt felépítésének , és munkájának a jelenleg érvény ben lévő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmásít- hatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett szervezeti szabályzat tervezet továbbfejleszti ezeket az elveket.” Az SZKP ezekben az esztendőkben „számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini. Központi Bizottság köré”. „A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban” — mondotta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban, folytatta Kozlov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szovjet nép pártja lett. „Ez pártunk történelmi fejlődésének, a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye”. „Pártunk a marxizmust— leninizmust alkotó módon továbbfejlesztve. határozottan harcol a forradalmi elmélettől mélységesen idegen revizio- nizmus, dogmatizmus és szek- tásság minden megnyilvánulása ellen.” Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. „A párt szilárdan kiáll a proletárinternacionalizmus kipróbált elvei mellett,” A párt egész története „a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti inter- nácionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását. erősíti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregével, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó közös harcban összehangolja akcióit a kommunista világmozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel”, Párttag leket a Szovjetunió minden polgára, aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében Kozlov rámutatott, hogy „a jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a páttagok rangja”. „A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait”. Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét: A cikkely, mutatott rá Kozlov, teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Uj benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, „aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében”. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében „előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei.” A párttag egyik legfontosabb kötelessége. — folytatta Kozlov. — „a bírálat és önbírálat fejlesztése, harc a hivalkodás. az elbizakodottság, az önelégültség. a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen”. A szervezeti szabályzat tervezete Jurij Gagarin űrhajós, a Szovjetunió hőse, a kongresszus küldötteivel beszélget az ülésezés szünetében. MTI—külföldi képszolgálati az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. „A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus cssökévényei ellen; szóval és tettál közre kell-mű-i ködnie á szovjet népek barát-i Ságénak, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei. valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításá- ban.’? „A párttagon lassan világosán a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunistáit kezdeményező készségének és öntevékenységének további fej lődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását’’ A pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkely- lyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. párt kongresszus után vezették be) az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. „Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma” — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való ki zárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: „Az alap- szervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető ér vényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlévő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta.” A szervezeti szabályzat tér-, vezetőben következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéietben ki keli terjeszteni a demokratikus elveket „ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven alkotó munkába”. „A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve”. — hangsúlyozta az előadó. A pártvezetés legfőbb elve a kollektív vezetés A képen balról jobbra: N. V. Podgornyij, N. Sz. Hruscsov, D. F. Korotcsenko és M. A. Szuszlov útban a kongresszusi palota felé. Rádiókép—MTl külföldi képszolgálat. „Rendkívül nagyjelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pán vezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől”. A pórtélét lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása, elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkcionáriusok, munkatársak kezéből, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól. biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe az idős és fiatal káderek helyes arányát” — jelentette ki Kozlov. „A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet normájává kell válnia” jelentette kJ Kozlov, Hangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmel látható. „A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell be kerülniük. Ugyanakkor szükséges. hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől ,akik túlságosan is odanőttek székükhöz, azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat ,akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez”. Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve „egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének”. A szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politi(f<Agtatás a 2. oldalon^ XVIII. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM ÄRA: 70 FILLÉR 1961. OKTÓBER 29. VASÁRNAP Az SZKP XXII. kongresszusán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA l ♦ Az úttörők üdvözlik a .kongresszust. nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden i I kommunista megbírólásának ) I jogával, függetlenül attól, hogy A SZERVEZETI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRÓL tanácskozott tegnap as SZKP XXII. kongresszusa A testvérpártok képviselőinek úfabb üdvözlő beszédei Frol Kozlov előadói beszéde
