Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

1961. OKTÓBER 25. NAPLÓ 7 Szemétszámba menő bőrhnlladékból és bőrreszelékből bőrtaippótió anyagot állított elő egy pécsi kisiparos Mi lett Szalai Lajos újításának sorsa? Ezzel a hangzatos címmel acn.uk volna ország-világ tud­tára azt az örvendetes tényt, hogy Szalai Lajos Pécsett lakó kisiparos végre megoldotta a bőr és cipőipar hulladékának hasznosítását ha most már nem arról lenne szó. hogy egy becsületes kisembert meg­akadályoztak abban, hogy mil­liós értékeket teremtsen addig felhasználatlan, szemétszámba menő bőrhulladékokból a nép­gazdaság számára. Szalai Lajos 1959-ben kapott megbízást a bőrhulladékok és a cipőgyártás folyamán kelet­kező bőrpor hasznosítására. Ennek eleget téve még 1959- ben beadta újítási javaslatát azokkal a mintákkal együtt, amelyeket bőrporból, műanya­gok felhasználásával készített. A mintákat megvizsgálta a Kereskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet, amely az újítót ér­tesítette, hogy a vizsgált, kü­lönböző vastagságú, barnaszí­nű műanyaglapok kopási el­lenállása megfelelő, cipősarok készítésére kiválóan alkalmas, cipőtalpalásra azonban eset­leg jobban lágyított kivitelben megfelelőbb lenne. Megbízták, hogy készítsen újabb mintá­kat. Az első kísérletek Budapes­ten a Díszkerámia- és Mű­anyag Vegyi KTSZ telepén történtek. Idő közben Szalai Lajos Pécsre került, ahol — úgy vélte — a Háziipari Szö­vetkezetnek kellett volna fog­lalkozni a további kísérletek­kel. Itt azonban hűvösen fo­gadták, így a kísérletezés el­maradt. A budapesti kisipari szövetkezet pedig — mely szíves-örömest kísérletezett és gyártott volna bőrpótló lapo­kat — azért nem látta értel­mét ennek, mert a Könnyű­ipari Mihisztórium Bőr- és Cipőipari Igazgatósága — no­ha ők is ismerték az újítás óriási jelentőségét — a leg­csekélyebb érdeklődést sem tanúsította. Márpedig ha a főigazgatóság nem érdeklődik és nem ad utasítást a cipőgyá­raknak a felhasználósra, akár­hány KTSZ hiába gyártja a Szalai-féle bőrpótló lapokat. De lássuk csak közelebbről ezeket a lapokat. Színük bar­na, vastagságuk és rugalmas­ságuk változó aszerint, hogy saroknak vagy talpnak akar­ják felhasználni. A lapok anyaga 70—80 C fok felett formálható, jó tulajdonságuk, hogy kihűlés után megtartják formájukat. A cipőiparon kí­vül az építőiparban is haszno­sítható: padló és falburkolat készíthető a bőrhulladék és műanyag keverékéből. A bú­toripar fapótlásra használhat­ná ezt a sok jó tulajdonsággal rendelkező, vágható, reszel­hető, csiszolható, szegelhető, festhető anyagot. És miért nem használják? Ez a kérdés égeti a már négy hónap óta súlyosan beteg Szalai Lajost is. Miért nem használják? Miért van mélységes hallgatás a Szalai-féle újítás körül, miu­tán kifizettek számára ezer forint eszmei díjat? Miért nem gyártják a bőrpótló lapo­kat, miért nem tökéletesítik a készítési eljárást, amikor talpbőrt tökéletesen helyette­sítő anyagot nyerhetnénk ki­lónként 18 forintért 40—50 forint helyett? Vagy annyi valutája van az országnak, hogy behunyt szemmel tűrhet­nénk Szalai Lajos ügyének el- sikkadását? I960 őszén hír jelent meg a Népszabadságban, melyben közölték, hogy a Duna Cipő­gyárban bőrporból és bőr­hulladékból bőrpótló anya­got készítettek, mely kiváló­an alkalmas cipősarkok ké­szítésére. Az anyag készítői­nek nevét nem hozták nyil­vánosságra. Talán Szalai La­jos újításáról lenne szó? Hogy ezt megtudhassa, írt a Talál­mányi Hivatalnak. Két hete értesítették, hogy nyomozni fognak az ügyben. Ö mégis türelmetlen, s ez érthető. Itt már nem egyéni érdekről van szó, hanem annál sokkal több­ről. Arról, hogy egyesek mu­lasztásából már eddig is sok­milliós megtakarítástól esett el a népgazdaság, amit most már nem tűrhetünk tovább. Harsány! Márta Ac Akadémiai Kiarfé áj könyvei .Az Akadémiai Kiadó leg­újabb terméséből kiemelkedik Mikszáth Kálmán összes mű­vei kritikai kiadásának most megjelent kötetei, amelyek a nagy író utolsó regényét, a Fekete várost, továbbá Mik száth levelezését foglalják magukban. A Terra útiszótár-sorozatá- nak második tagjaként a ma­gyar-orosz és orosz—magyar útiszótár hagyta el a nyomdát. A több mint harmincezer szó­tári adaton kívül külön cso­portosításban közölt személy- és számnevek, naptári és föld­rajzi elnevezések, a gépkocsi- forgalom nemzetközi jelzései­nek^ összefoglalása is hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a kis sió- tárt haszonnal forgassák a Szovjetuniót egyre nagyobb számban felkereső turistáink. Pécs foltjai A „MIDAS" kalózhold — Dr. Tóth László nyilatkozata — Szombat óta egy új célkitű­zésű mesterséges hold kering Földünk körül, melynek a vi­lág tudósai, csillagászai egy­általán nem örülnek, — nem mint a tudomány sike­rét könyvelik el, — hanem élénken tiltakoznak az ame­rikaiak kalózkodása miatt A jelentések arról számolnak be, hogy az amerikaiak egy „Mi- das” típusú mesterséges hol­dat bocsátottak fel — mely a tudósok előzetes tiltakozása el lenére — sarki földkörüli pá­lyáján 3360 km magasságban keringve 350 millió parányi fém tűt bocsát ki. Felkerestük dr. Tóth Lász­lót, a pécsi Uránia Csillag- vizsgáló vezetőjét és arra kér­tük, hogy e tudomónyellenes cselekedettel kapcsolatban — mondja el véleményét. — Igaz, hogy az űrkutatás jelenleg jogilag nincsen szabá lyozva, — mondotta dr. Tóth László — mégis elvárhatja az emberiség, hogy az ott folyó kísérletek ne gátolják a tu­domány nemzetközi fejlődését, ne ütközzenek bele az általá­nos emberi érdekekbe. Ellen­kezőleg: a becsületes tudó­sok előtt épp az a cél lebeg, hogy előbbre vigyék az embe­ri értelem fáklyáját, hogy az anyagi világ megismerésében olyan ismereteket szerezze­nek, melyek a föld lakói sor­sának megjavítását, életszín­I vonalának emelkedését jelen­tik. Az utóbbi elv következete­sen érvényesül a szovjet űr­kutatási kísérletsorozatban. Az elsőként magasba emel­kedő szputnyikok, lunyikok és űrhajók felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltattak a magas légrétegek, a bolygó­közi tér, a Föld és a Hold fi­zikai tulajdonságairól, kima­gasló rekordot érve el a pá­lya, a sebesség, az időtartam tekintetében. Az Amerikában legújabban felbocsájtott Midas-típusú mes terséges hold jóval túlmegy a nemzetközi erkölcs meg­sértésének tényén. Észak-Déli irányú mozgása során 350 millió fémdarabkát szórt szét 3360 kilométer magasság­ban. Kiszámítható, hogy ezek a fém tűk rövid idő alatt szét­oszlanak. a föld körül, azt elő­ször övezettel, majd egybe­függő burokkal fonva be, — mely tény fel nem becsül­hető mértékben fogja gá­tolni a távcsővel és különösen a rádiótávcsövekkel végzendő vizsgálatokat. Ugyanis le- gyengíti, —r ha nem is szabad szemmel észlelhető mérték­ben —, az éjszakai égbolt sö­tétségét, és erre az érzékeny műszerek károsan reagál­nak, Másrészt visszaveri a világűrből érkező és a föld­ről oda irányított rádiósuga­rakat. A megfigyelő csilla- j gászati hátrányokon túlme­nően a mesterséges égites­tek irányításában, a velük és az űrhajókkal való kapcso­lat megteremtésében is zavart okoz. De közvetlenül is ve­szélyezteti az űrhajósok testi épségét, hiszen a fémdarab­kák koptatják, sőt ki is lyu­kaszthatják az űrhajók fa­lát. Annak* ellenére került sor a kísérlet megvalósítására, hogy a világ szakemberei a terv ellen időben tiltakoztak. A Midas-kísérlet joggal váltotta ki az egész tudomá­nyos világ felháborodását az amerikaiak kalózkodása miatt, a világűrben — fejezte be nyilatkozatát dr. Tóth László. Bereczky Gyula Uj politechnikai tanműhely Komlón A napokban adták árt a komlói gesztenyés! városrész új politechnikai tanműhelyét és napközi otthonát. A két lé­tesítmény értéke 400 ezer fo­rint Az építés során mintegy 200 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a kör­nyék lakód. Az új létesítmény átadásá­val hosszú időre megoldódott a gesztenyés! fiatalok politech­nikai továbbképzése, s a gyer­mekek napköziben való elhe­lyezése. Az új-mecsekaljai panelházban Figyelem! Figyelem! TEMPÓ KTSZ fehérnemű javító részlege mindenféle FEHÉRNEMŰ, ÁGYNEMŰ ÉS FELSŐRUHA javítását, alakítását és va­salását gyorsan, szakszerűen .vállalja. Cím: Doktor Sándor u. 9. Bejárat a kapu alatt. 66 878 — IBUSZ KÜLÖNVONAT INDUL Budapestre vasárnap, október 29-én a Ferencváros —Pécsi Dózsa labdarúgó-mér­kőzés alkalmából. Indulás Pécsről reggel 5 órakor, visz- szaindulás a Keleti pályaud­varról 20 órakor. Jelentkezés csütörtök délig. Kellő számú jelentkező hiányában autó­busz különjáratot fog indí­tani az autóbuszvállalat. A sok szép újmecsekaljai lakóház között mostanában a panelház áll az érdeklődés kö­zéppontjában. Pedig nincs kü lönösebb ismertetőjele vona­la, stílusa, a mai modern la­postetős házakéhoz hasonló. Két háromemeletes lakóházat építettek eddig, az egyikbe be is költöztek a lakók, a má­sikban pedig a szerelők az 'utolsó simításokat végzik. — Közben a két, háromemeletes mellett jobbról is meg balról is új panelházak építését kezd ték el. A hosszúnyakú daru „kézhez adja” az előregyártott falelemeket, amelyben benne van az ajtó és ablaktok, víz és villanyvezeték. Itt a kőmű­vesek valójában nem is kő­művesek, inkább szerelők. Egyre több fajta panelépü^ let készül. A vélemények is megoszlanak, a panelépülete­ket illetően. Arra voltam kí­váncsi, hogy vajon mint mon­danak azok, akik az új panel házban kaptak lakást. Második emelet kettő Kolonics János, az Építő­ipari Vállalat hegesztője la­kik ebben a lakásban. A lép­csőházzal szemben van a la­kás széles kétszárnyú bejárati ajtaja. A nagy előszobából, jobbra is, balra is, egy-egy szoba nyílik. A szobák között van a konyha, éléskamra, és a fürdőszoba. Szépen beren­dezett lakás, a sarokban te­levízió. Kelonicsnétól érdek­lődöm, elégedett-e a lakás­sal? — Ebben a lépcsőházban minden lakó az Építő Válla­lat dolgozója. Egy hónapja la­kunk itt. Én nagyon örülök a lakásnak és jónak tartom. Világos, kényelmes, s ami igen lényeges nekünk házi­asszonyoknak, könnyen és gyorsan lehet takarítani. — válaszolja^ Átsétáltam a másik lépcső­házba, ott ugyanis nem építő­munkások laknak. így nem érhet vád, hogy azok nyilat­koznak, akik csinálták. Földszint négy Vereb Béla a hőerőmű gép­műhelyének dolgozója lakik ebben a kétszobás lakásban. Vereb Bélánét találtam oda­haza, egyik kislányával. Ami­kor a lakásra terelődött a szó, szinte sugárzott az arca a boldogságtól. — Itt nincs semmi ami ne tetszene. Tessék megnézni — tessékel végig a szobákon — csak ámul az ember, hogy ilyen is létezik. Most már hű- vösödik, de mégis jó meleg a lakás. Körülnéztünk a lakóhelyi­ségekben. Mindenütt mű­anyag padló. Beépített szek­rények, • beépített függönytar­tó. A fürdőszobában vízme­legítő, amely a konyhába is szolgáltatja a melegvizet a mosogatóhoz. A konyha pe­dig úgy van berendezve, hogy amikor belépünk Verebné csak ennyit mond: — Három széket kellett hoz­nom csak a konyhába és min­den megvan. Amikor elbúcsúzom, akkor is a lakást dicséri. — Majdnem sírtunk, hogy ilyen szép lakást adtak. Első emelet négy Scharf János esztergályos és családja lakik az ugyan­csak kétszobás lakásban. Tő­le arról érdeklődöm, hogy Volt-e valami fenntartásuk a panel épülettel kapcsolatban? — Én nem idegehkedtem tő le, bár mondták egyesek, hogy majd összedől, meg hogy rossz a hang- és hőszigetelése. Ettől én nem félek. Nem va­gyok kőműves, de látom most is hogyan készül a panelház. Erős ez kérem, nincs mit fél­ni. Az idei télen még megle­szünk a kályhafűtéssel, de jö­vőre készen lesz a légfűtés és akkor úgyis mondhatnánk, igazi „keleti kényelem” lesz ebben a lakásban. Új ház, új lakók. Mindenki egyformán dicsérte a lakást és ezt joggal tette, mert való­ban kevés ilyen kényelmesen és ésszerűen felépített lakás található az új lakóházak kö­zött G. t. Nem tévedés, nem spórolt el betűket 'a szedő, amikor a címet szedte. Színfoltok he­lyett egyszerűen csak Pécs foltjairól van szó, amelyek mellett naponta elmegyünk, anélkül, hogy akár megjegy­zésre is érdemesítenénk. Pe­dig nem volna haszontalan, ha azok, akiket illet, egy ki­csit gondolkodnának raita. hogy miképpen lehetne eze­ket a szégyenfoltokat eltün­tetni. Mert, ha mi megszoktuk is, a Pécs nevezetességeire va­dászó külföldi és hazai turis­ták nyitott szemmel járnak. Ugye nem örülnénk neki, ha valamelyik turista fénykép- albumában, mint városunk nevezetességeit látnánk viszont ezeket a képeket? íme: Üzletház a nyugati városrészben, július óta fel tépett hullám­nalo.-folniral Kisiparos-reklám a Kossuth Iajos utca 20-as számú, felújított ház kapuján, anno 1961. A 6-os főközlekedési útvonal egyik „díszudvara" a Rákóczi út és a Jókai utca sarkán. „Szalon-sarok” az L számú Sebészeti Klinika tőszomszéd­ságában. Ház a Bajcsy-Zsilinszky utcában, amelynek már nemcsak falai, huiem a falakat kívülről támogató gerendái is roskadoznak. CHarsányi—Erh|

Next

/
Thumbnails
Contents