Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

1961. OKTÓBER 20. NAPLÓ 5 Végérvényesen itt az ősz Munkasikerekkel Icö&zöntilc O „Negyedik negyedéves tervünket határidő előtt 3 nappal befejezésük“ Röpgyűlést tartottak a Sopiana Gépgyár öntödéiének dolgozói Megeredt a várva várt eső. Foto: Erb. A Tátrai-vonósnégyes kamaraestje „Uj vevőt tisztelettel, régi vevőt szeretettel szolgálnunk ki.” Valahogyan így vagyunk régi jóbarátaánikkail, városunk gyakori vendégeivel, a méltán Kossuth-díjas Tátrai Vonósné­gyes Társasággal, amelynek já­tékában legutóbb 18-án gyö­nyörködhettünk a Liszt-terem­ben. Ez a játék a tökéletesség em­beri.eg megközelíthető legma­gasabb fokán hangzik. A négy vonósművész egyénenként hangszerének virtuóz mestere — tapasztalhattuk ezt egyes té­mák kidombootásában, — de ugyanakkor az egymáshoz al- ka.mazkodás hajlandóságának és képességének páratlan pél­dáját szolgáltatják. A hallga­tónak az az érzése, hogy egy szív, egy akarat irányítja őket v.é~y helyett. A kamarazenélés oly nagyfokú illeszkedési haj­lamot kíván meg s egymás já­tékának oly nagymérvű meg- be 'ülését, hogy csak akkor beszélhetünk jól összeváloga­tó1 együttesről, ha benne ezt a ;őse.élményt fellelhetjük. '"á'vaiék ebbe a ritka sze r -é kategóriába tartozna!;. márius Tátrai Vilmos és három vele egyenrangú társa; a másodhegedűs Szűcs Mihály. a mél> hegedűs Konrád György és a gordonkás Banda Ede annyira homogén egyesülés, -am i yen kevés akad a világ rengeteg kamaratársasága kö­zött. Szinte úgy éreztük, hpgy még a lélegzetvételük is azo­nos. mindamellett pontosságuk nem eszi gépiessé teljesítmé­nyüket. A zenefának az az ága, amit ápolnak, a mindnyájunk által annyira kedvelt kamarazene, a musica da camera, vagyis: szobazene. E kifejezés olasz eredetű és térbelileg utal a műfaj méretbeli kicsinységére. Semmi köze sem a kamarához, sem a rosszemlékű, Zenei Ka­marához. Kialakulásának ide­jét meghatároznunk nem lehet, mert az ó-egyiptomi dornbor- műveken ábrázolt kamaramu­zsikáló személyek ötezer évvel ezelőtt éltek és zenéltek és még ez az antik kultúra is kezd igen fiatalnak számítani •z emberiség, őstörténetének legújabb, sok meglepetést ígé­rő kutatásai nyomán. Műve­lőiben meg kell legyen a haj­landóság arra, hogy a kama- rözás idejére lemondjanak a nagy hatások alkalmazásáról és merjenek vallani szemérme­sen takart érzelmeikről. Erőbeli méreteit illetően va­lóban kis helyiségbe illő zene ez. A Liszt-terem tágas ará­nyai nem kedveznek a hangzás bensőséges pillanatainak. Vi­szont örvendjünk annak, hogj ötszáz embert vonzott az est; ezt a már nagyon számottevő közönségmennyiséget nem le­het beszorítani kamaratér metak valamelyikébe! A főcé' mennél nagyobb tömegekké megismertetni és megkedvel tetni a kamarazenét s e cé mögött eltörpül az a hátrány amit a műfaj intimitásának c: keH szenvednie egy ekkor;- csamokban. A kamarazenét mai rangiő ra a bécsi klasszicizmus emelte amely csak úgy ontotta magé ból a legkülönfélébb összeté­telű kamaraműveket. Ezért ' helyeseljük, hogy Tátraié’ műsoruk első felében ebből a. Irodalomból merítettek. Haydr számos G-dur hangnemű kvar- tettja közül a zenélőóra han­gulatú Op. 76. jelzésűt játszot­ták, majd Mozart a-molí Klari­nétos kvintett-jét, amelyben e nemes fafúvót Kovács Béla, az Operaház zenekarának fiatal, kitűnő klarinétosa szólaltatta meg. Tátraiék megszállottjai hi­vatásuknak. Minden hangver­senyükkel újabb meg újabb százakat hódítanak meg a ka­marazene lelkes híveinek. Érezvén szeretetünket, szíve­sen jönnek Pécsre, a kölcsönös rokonszenv kedvezően befolyá­solja összteljesítményüket. Az ütemes tapsokat pompás rá­adással, Beethoven G-dur kvartettjának jókedvű záróté- telévél köszönték meg. Szíve­sen hallgatjuk őket, mert elő­adásuk nemcsak üdítő, hanem mindig sokat tanulunk is be­lőle. Az ilyen rendezvényekért mindenki hálás a Filharmó­niának. Veress Endre j Csütörtökön a déli órákban | tartották a XXII. pártkong­resszus anyagával foglalkozó röpgyülésüket a Sopiana Gép­gyár öntödéjének dolgozói. Nyolcvanketten gyűltek össze, s az egybegyűltek előtt Fáncsi József öntödei diszpécser je­lentette be, hogy 1961. októ­ber 17-én megkezdte munká­ját az SZKP történelmi jelen­tőségű XXII. kongresszusa. — Az emberek már meg­szokták — mondotta — hogy i ha a szovjet kommunisták pártjának legfelsőbb szerve összeül, akkor történelemfor­máló eseményeknek lesznek tanúi, és ezért a kongresszus a világ érdeklődésének is kö­zéppontjában áll. Ezután kivonatosan ismer­tette Hruscsov elvtárs kedden elhangzott beszámolóját, me­lyet a röpgyűlés résztvevői végig nagy érdeklődéssel hall­gattak. Az ismertetés végén felzúduló taps annak a ma­gasztos programnak szólt, amelyet a kongresszus most a szovjet nép elé tűz. Talán a röpgyűlés valamennyi részt­vevőjének érzéseit, gondolatait tolmácsolja az a műhelyben fogalmazódott távirat, melyet az öntödei „Vörös Hajnal” szocialista brigád tagjai külde­nek a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. kongresszu­sának Moszkvába: „A Pécsi Sopiana Gépgyár »Vörös Hajnal« szocialista formázóbrigádja testvéri üd­vözletét küldi a kommunizmus, építői kongresszusának. Bennünket is bizakodással I és lelkesedéssel tölt el az SZKP új programtervezete, mely a béke, a jólét és a de­mokrácia széles távlatait nyit­ja meg a szovjet nép és a töb­bi szocialista ország népei ■előtt. Mi, a »Vörös Hajnal-« szocialista brigád tagjai új munkasikerekkel is kifejezzük szeretetünket és tiszteletün­ket a Szovjetunió nagy kom­munista pártja iránt. Vállal­tuk, hogy negyedik negyedéves tervünket a határidő előtt há­rom nappal befejezzük, vala­mint kifogástalan minőségű öntvényeket gyártunk és fe­gyelmezetten dolgozunk. Kívánjuk Önöknek, hogy a XXII. kongresszus eredmé­nyes munkát végezzen és ad­jon útmutatást az elkövet­kező évek munkájához és harcaihoz. A »Vörös Hajnal« szocialis­ta brigád tagjai: Szuper Jó­zsef, Oláh Imre, Piros Ferenc, Németh József, Bognár József, Bíró János és Tóth Nándor." Kongresszusi munkaversenyt indítottak a pécsbányai és az István-aknai ifjúsági brigádok Kedden, amikor az SZKP XXII. kongresszusa megkezdte munkáját, a pécsbányai és az István-aknai ifjúsági brigádok röpgyűlést tartottak. A röpgyű- léseken röviden beszéltek a kongresszus munkájának jelen­tőségéről, majd elhatározták hogy a kongresszus ideje alatt munkaversenyt folytatnak és erre külön felajánlásokat tet­tek. A rppgyűlés végén István- aknán Nbvák Szilveszter KISZ- titkár ismertette a csapatok vállalásait. A felajánlások kö­zött szerepel Takács László csapatának 4,2 csillés fejen­kénti teljesítménye műszakon­ként. Takácsék csapata azt is vállalta, hogy a megengedett palatartalmat 0,1 százalékkal, a hamutartalmat pedig 1 száza­lékkal csökkentik. Mészáros János csapata műszakonként 4,5 csillés fejenkénti teljesít­ményt vállalt, s azt is elhatá­rozták, hogy csökkentik a fa felhasználását. Hasonlóképpen vállalást tettek a meddőelővá- jásban dolgozó Farkas csapat tagjai és a gázlecsapolásnál dolgozó Tábit Sándor brigádjá­nak a tagjai. A pécsbányatelepi Széche- nyi-aknán Nagy Miklós csapat­vezető vájár ismertette elsőnek csapata felajánlását, ök is emelni fogják az egy főre eső műszakonkénti teljesítményt, s ugyanakkor azt is elhatározták, hogy a kongresszus ideje alatt teljesen balesetmentesen fog­nak dolgozni. Nagy Miklós csa­patának versenyfelhívásához minden pécsbányatelepi ifjúsá­gi csapat csatlakozott. SZKP XXII. kongresszusa brigád Új brigád alakult a Kesztyűgyárban A XXII. kongresszus brigád tagjai. Ütemesen kattognak a gé­pek a Pécsi Kesztyűgyár dí­szítő részlegében. Egyforma apró vágásokat jelöl a gép éles karma a bőr felületére, s utá­na a fürge ujjak kézzel varr­ják ki a bejelölt mintát. Hat fiatalasszony dolgozik egymás mellett, ők határozták el csü­törtökön, hogy ezentúl részt vesznek a szocialista brigád címért folyó munkaverseny­ben. A terv az már régi, csak eddig halogatták a megvaló­sítását. Ugylátszik arra vár­tak, hogy az SZK XXII. kong­resszusa megkezdje a munká­ját. Délelőtt látogattunk el az üzembe. A részleg művezető­je Solymár Istvánná mutatta be sorjában a brigád tagjait; Juhász Sándorné, Kurucz Bé- láné, Milasin Kálmánná, Hu­szár Józsefné, Faulháber Bé­lóné és Horváth Vilmosné tartozik ezentúl az SZKP XXII. kongresszusa brigádba. Reggel a műszak előtt szüle­tett meg az elhatározás. A bri­gád nevét is akkor választot­ták, s beszélgettek arról is, hogy milyen vállalást, célkitű­zést tesznek majd. A brigádvezetővel akartam elsőnek beszélni. Kiderült, hogy azt még nem választot­tak. Egymásra néztek mind a hatan kérdően és meglepődve. A szemekből látszott a gondo­lat; ki legyen? Végül is va­laki Huszámé nevét említette, mire a többiek is helyeslőén bólintottak. Megtörtént tehát a brigádvezető választás, anél­kül, hogy abbahagyták volna a munkát. Solymámé emlí­tette, hogy nem választottak rosszul, hiszen Huszár Józsefné régi begyakorlott dolgozó, tíz esztendeje van a gyárban és mindig a legjobbak között volt Huszámé nem is a társai­nak, hanem szinte nekem o Baconba dolg&xói Az SZKP programja fel- kesü és joiii! inunMara serkent kibEdi béla gépi taszító-brigód vezető: — Röpgyűlést tartottunk ma, a blankosműheiyben. A fő téma természetesen az SZKP XXII. kongresszusa volt. Ez foglalkoztat most bennünket. Érdeklődéssel - várjuk a kongresszus újabb híreit. Tegnap nagy meg­nyugvással vettük ismétel­ten tudomásul, hogy a Szov­jetunió következetesen küzd a .világ népei óhajának meg­valósításáért, a tartós béke biztosításáért. _— A XXII. kongresszus tör« tenelmi jelentőségű számunk­ra is. Történelmi jelentőségűi mert megjelöli a kommuniz­musba való áttérés útját és kitűzi a feladatokat annak ér­dekében, hogy a Szovjetunió rövid időn belül minden vo­natkozásban megelőzze a ka­pitalista országokat. Táján vannak még akik kételkednek a kommunizmus megvalósu­lásában. Mi ezekkel nem ér­tünk egyet, mert őszintén hisszük, hogy a kommuniz­mus még a mi életünkben megvalósul. . — Az SZKP programja bennünket is lelkesít és így jobb munkára serkent. A mi gyárunkban a meszes műhely nemrég indított egy új ver- senymozgalmat. amelyhez a blankosműhelybeliek is csat­lakoztak. Az én héttagú szo­cialista birgádom is résztvesz a versenyben, de ezen kívül megbeszéljük, hogy erőnkhöz képest mit tehetnénk még a termelékenység növeléséért, a tervek túlteljesítéséért. így akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy a mi társadalmunk fej­lődését meggyorsíthassuk, és mielőbb megteremtsük ha­zánkban is a szocializmust ÁCS KAROLT nyugdíjas vájár: •— Engem az ragadott meg leginkább Hruscsov elvtárs beszámolójából, hogy szinte minden szavából kicsendült a nemzetközi helyzet enyhítésé­re való törekvés. Mégis egye­sek, akik Hruscsov elvtárs ki­jelentését — amelyben bizto­sítja az egész világot, hogy eltekint a német kérdés meg­oldására kitűzött december 31-i dátumtól — úgy tekintik, mint visszatáncolást, mond­ván, hogy kiegyenlítődtek a nemzetközi erők, most már nekünk is van félnivalónk. Az ilyen kijelentéseket kereken e: kell utasítanunk. Szerintem Hruscsov elvtárs kongresszusi állásfoglalása a német kérdés­ben nem visszatáncolás. ha­nem reális politika. Nekünk nem az a fontos, hogy a bé­keszerződést azonnal megkös­sük, hanem az, hogy az im­perialista hatalmakat tár­gyalóasztalhoz kényszerítsük, és békés úton, tárgyalások­kal, de mielőbb oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket KROUMANN LAJOS személyzeti osztályvezető: — Egy pillanatig sem két­séges előttem, hogy a szovjet nép teljesíti a kongresszuson kitűzött feladatokat. Éppen arról beszéltünk a minap a gyárban, hogy egy évvel ez­előtt, amikor egyik kollegánk a gyár képviseletében Moszk­vában tartózkodott — még hí­re sem volt a kongresszusi palota építkezésének, most pedig már ebben ülésezik a XXII. kongresszus. Azt hi­szem ez a példa is jól bizo­nyítja, hogy a szovjet nép bá­mulatos akaraterővel hajtja végre elhatározásait. Ugyanez az akaraterő segíti őket a hét­éves terv lerövidítésében és annak a csodálatos program­nak a megvalósításában, ame­lyet most maguk elé tűznek f mondja, hogy örül a bizalom­nak, amiért megválasztották, majd a brigádról szól. — Elég régóta együtt va­gyunk mi hatan és már arról is beszélgettünk, hogy részt kellene venni a szocialista bri­gád címért folyó versenyben. Hát most elindultunk. Nagy­jából a célkitűzéseink is meg­vannak, csak papírra keli rög­zíteni. A csoportunk átlag- eredménye 105 százalék körül mozog, most azt tűztük ki célul, hogy 110 százalékra emelkedjen a teljesítményünk. Hárman vannak közöttük, akik még nem érik el a 100 százalékot, velük úgy foglal­kozunk, de persze elsősorban ők maguk úgy tanulnak, hogy december végére elérjék a százat, vagy még többet is. Műszak után még megbeszél­jük az egészet és lehet, hogy mást is beveszünk a brigád cél kitűzéseibe. Juhász Sándomé az ablak melletti gépen dolgozik, tőle érdeklődöm, hogy miért válasz tották a XXII. kongresszus ne­vet a brigádnak. — Hát — csodálkozik a kér­désen — ez most igen nagy esemény. Mindenki úgy hatá­rozott, hogy ezt a nevet vá­lasztjuk. A kongresszus azon dolgozik, hogy még nagyobb legyen a jólétünk, mi is azt akarjuk. Nagyon jelentősnek tartjuk a kongresszust és ezért is választottuk a brigád nevé­nek. — A gépe beszéd közben sem áll meg. Azt is elmondták a brigád tagjai, hogy Solymámé lesz majd a műszaki patronálója az új brigádnak, s úgy is számít­ják Solymánnét, mint brigád- tagotj

Next

/
Thumbnails
Contents