Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-20 / 248. szám
1961. OKTÓBER 20. NAPLÓ 5 Végérvényesen itt az ősz Munkasikerekkel Icö&zöntilc O „Negyedik negyedéves tervünket határidő előtt 3 nappal befejezésük“ Röpgyűlést tartottak a Sopiana Gépgyár öntödéiének dolgozói Megeredt a várva várt eső. Foto: Erb. A Tátrai-vonósnégyes kamaraestje „Uj vevőt tisztelettel, régi vevőt szeretettel szolgálnunk ki.” Valahogyan így vagyunk régi jóbarátaánikkail, városunk gyakori vendégeivel, a méltán Kossuth-díjas Tátrai Vonósnégyes Társasággal, amelynek játékában legutóbb 18-án gyönyörködhettünk a Liszt-teremben. Ez a játék a tökéletesség emberi.eg megközelíthető legmagasabb fokán hangzik. A négy vonósművész egyénenként hangszerének virtuóz mestere — tapasztalhattuk ezt egyes témák kidombootásában, — de ugyanakkor az egymáshoz al- ka.mazkodás hajlandóságának és képességének páratlan példáját szolgáltatják. A hallgatónak az az érzése, hogy egy szív, egy akarat irányítja őket v.é~y helyett. A kamarazenélés oly nagyfokú illeszkedési hajlamot kíván meg s egymás játékának oly nagymérvű meg- be 'ülését, hogy csak akkor beszélhetünk jól összeválogató1 együttesről, ha benne ezt a ;őse.élményt fellelhetjük. '"á'vaiék ebbe a ritka sze r -é kategóriába tartozna!;. márius Tátrai Vilmos és három vele egyenrangú társa; a másodhegedűs Szűcs Mihály. a mél> hegedűs Konrád György és a gordonkás Banda Ede annyira homogén egyesülés, -am i yen kevés akad a világ rengeteg kamaratársasága között. Szinte úgy éreztük, hpgy még a lélegzetvételük is azonos. mindamellett pontosságuk nem eszi gépiessé teljesítményüket. A zenefának az az ága, amit ápolnak, a mindnyájunk által annyira kedvelt kamarazene, a musica da camera, vagyis: szobazene. E kifejezés olasz eredetű és térbelileg utal a műfaj méretbeli kicsinységére. Semmi köze sem a kamarához, sem a rosszemlékű, Zenei Kamarához. Kialakulásának idejét meghatároznunk nem lehet, mert az ó-egyiptomi dornbor- műveken ábrázolt kamaramuzsikáló személyek ötezer évvel ezelőtt éltek és zenéltek és még ez az antik kultúra is kezd igen fiatalnak számítani •z emberiség, őstörténetének legújabb, sok meglepetést ígérő kutatásai nyomán. Művelőiben meg kell legyen a hajlandóság arra, hogy a kama- rözás idejére lemondjanak a nagy hatások alkalmazásáról és merjenek vallani szemérmesen takart érzelmeikről. Erőbeli méreteit illetően valóban kis helyiségbe illő zene ez. A Liszt-terem tágas arányai nem kedveznek a hangzás bensőséges pillanatainak. Viszont örvendjünk annak, hogj ötszáz embert vonzott az est; ezt a már nagyon számottevő közönségmennyiséget nem lehet beszorítani kamaratér metak valamelyikébe! A főcé' mennél nagyobb tömegekké megismertetni és megkedvel tetni a kamarazenét s e cé mögött eltörpül az a hátrány amit a műfaj intimitásának c: keH szenvednie egy ekkor;- csamokban. A kamarazenét mai rangiő ra a bécsi klasszicizmus emelte amely csak úgy ontotta magé ból a legkülönfélébb összetételű kamaraműveket. Ezért ' helyeseljük, hogy Tátraié’ műsoruk első felében ebből a. Irodalomból merítettek. Haydr számos G-dur hangnemű kvar- tettja közül a zenélőóra hangulatú Op. 76. jelzésűt játszották, majd Mozart a-molí Klarinétos kvintett-jét, amelyben e nemes fafúvót Kovács Béla, az Operaház zenekarának fiatal, kitűnő klarinétosa szólaltatta meg. Tátraiék megszállottjai hivatásuknak. Minden hangversenyükkel újabb meg újabb százakat hódítanak meg a kamarazene lelkes híveinek. Érezvén szeretetünket, szívesen jönnek Pécsre, a kölcsönös rokonszenv kedvezően befolyásolja összteljesítményüket. Az ütemes tapsokat pompás ráadással, Beethoven G-dur kvartettjának jókedvű záróté- telévél köszönték meg. Szívesen hallgatjuk őket, mert előadásuk nemcsak üdítő, hanem mindig sokat tanulunk is belőle. Az ilyen rendezvényekért mindenki hálás a Filharmóniának. Veress Endre j Csütörtökön a déli órákban | tartották a XXII. pártkongresszus anyagával foglalkozó röpgyülésüket a Sopiana Gépgyár öntödéjének dolgozói. Nyolcvanketten gyűltek össze, s az egybegyűltek előtt Fáncsi József öntödei diszpécser jelentette be, hogy 1961. október 17-én megkezdte munkáját az SZKP történelmi jelentőségű XXII. kongresszusa. — Az emberek már megszokták — mondotta — hogy i ha a szovjet kommunisták pártjának legfelsőbb szerve összeül, akkor történelemformáló eseményeknek lesznek tanúi, és ezért a kongresszus a világ érdeklődésének is középpontjában áll. Ezután kivonatosan ismertette Hruscsov elvtárs kedden elhangzott beszámolóját, melyet a röpgyűlés résztvevői végig nagy érdeklődéssel hallgattak. Az ismertetés végén felzúduló taps annak a magasztos programnak szólt, amelyet a kongresszus most a szovjet nép elé tűz. Talán a röpgyűlés valamennyi résztvevőjének érzéseit, gondolatait tolmácsolja az a műhelyben fogalmazódott távirat, melyet az öntödei „Vörös Hajnal” szocialista brigád tagjai küldenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának Moszkvába: „A Pécsi Sopiana Gépgyár »Vörös Hajnal« szocialista formázóbrigádja testvéri üdvözletét küldi a kommunizmus, építői kongresszusának. Bennünket is bizakodással I és lelkesedéssel tölt el az SZKP új programtervezete, mely a béke, a jólét és a demokrácia széles távlatait nyitja meg a szovjet nép és a többi szocialista ország népei ■előtt. Mi, a »Vörös Hajnal-« szocialista brigád tagjai új munkasikerekkel is kifejezzük szeretetünket és tiszteletünket a Szovjetunió nagy kommunista pártja iránt. Vállaltuk, hogy negyedik negyedéves tervünket a határidő előtt három nappal befejezzük, valamint kifogástalan minőségű öntvényeket gyártunk és fegyelmezetten dolgozunk. Kívánjuk Önöknek, hogy a XXII. kongresszus eredményes munkát végezzen és adjon útmutatást az elkövetkező évek munkájához és harcaihoz. A »Vörös Hajnal« szocialista brigád tagjai: Szuper József, Oláh Imre, Piros Ferenc, Németh József, Bognár József, Bíró János és Tóth Nándor." Kongresszusi munkaversenyt indítottak a pécsbányai és az István-aknai ifjúsági brigádok Kedden, amikor az SZKP XXII. kongresszusa megkezdte munkáját, a pécsbányai és az István-aknai ifjúsági brigádok röpgyűlést tartottak. A röpgyű- léseken röviden beszéltek a kongresszus munkájának jelentőségéről, majd elhatározták hogy a kongresszus ideje alatt munkaversenyt folytatnak és erre külön felajánlásokat tettek. A rppgyűlés végén István- aknán Nbvák Szilveszter KISZ- titkár ismertette a csapatok vállalásait. A felajánlások között szerepel Takács László csapatának 4,2 csillés fejenkénti teljesítménye műszakonként. Takácsék csapata azt is vállalta, hogy a megengedett palatartalmat 0,1 százalékkal, a hamutartalmat pedig 1 százalékkal csökkentik. Mészáros János csapata műszakonként 4,5 csillés fejenkénti teljesítményt vállalt, s azt is elhatározták, hogy csökkentik a fa felhasználását. Hasonlóképpen vállalást tettek a meddőelővá- jásban dolgozó Farkas csapat tagjai és a gázlecsapolásnál dolgozó Tábit Sándor brigádjának a tagjai. A pécsbányatelepi Széche- nyi-aknán Nagy Miklós csapatvezető vájár ismertette elsőnek csapata felajánlását, ök is emelni fogják az egy főre eső műszakonkénti teljesítményt, s ugyanakkor azt is elhatározták, hogy a kongresszus ideje alatt teljesen balesetmentesen fognak dolgozni. Nagy Miklós csapatának versenyfelhívásához minden pécsbányatelepi ifjúsági csapat csatlakozott. SZKP XXII. kongresszusa brigád Új brigád alakult a Kesztyűgyárban A XXII. kongresszus brigád tagjai. Ütemesen kattognak a gépek a Pécsi Kesztyűgyár díszítő részlegében. Egyforma apró vágásokat jelöl a gép éles karma a bőr felületére, s utána a fürge ujjak kézzel varrják ki a bejelölt mintát. Hat fiatalasszony dolgozik egymás mellett, ők határozták el csütörtökön, hogy ezentúl részt vesznek a szocialista brigád címért folyó munkaversenyben. A terv az már régi, csak eddig halogatták a megvalósítását. Ugylátszik arra vártak, hogy az SZK XXII. kongresszusa megkezdje a munkáját. Délelőtt látogattunk el az üzembe. A részleg művezetője Solymár Istvánná mutatta be sorjában a brigád tagjait; Juhász Sándorné, Kurucz Bé- láné, Milasin Kálmánná, Huszár Józsefné, Faulháber Bélóné és Horváth Vilmosné tartozik ezentúl az SZKP XXII. kongresszusa brigádba. Reggel a műszak előtt született meg az elhatározás. A brigád nevét is akkor választották, s beszélgettek arról is, hogy milyen vállalást, célkitűzést tesznek majd. A brigádvezetővel akartam elsőnek beszélni. Kiderült, hogy azt még nem választottak. Egymásra néztek mind a hatan kérdően és meglepődve. A szemekből látszott a gondolat; ki legyen? Végül is valaki Huszámé nevét említette, mire a többiek is helyeslőén bólintottak. Megtörtént tehát a brigádvezető választás, anélkül, hogy abbahagyták volna a munkát. Solymámé említette, hogy nem választottak rosszul, hiszen Huszár Józsefné régi begyakorlott dolgozó, tíz esztendeje van a gyárban és mindig a legjobbak között volt Huszámé nem is a társainak, hanem szinte nekem o Baconba dolg&xói Az SZKP programja fel- kesü és joiii! inunMara serkent kibEdi béla gépi taszító-brigód vezető: — Röpgyűlést tartottunk ma, a blankosműheiyben. A fő téma természetesen az SZKP XXII. kongresszusa volt. Ez foglalkoztat most bennünket. Érdeklődéssel - várjuk a kongresszus újabb híreit. Tegnap nagy megnyugvással vettük ismételten tudomásul, hogy a Szovjetunió következetesen küzd a .világ népei óhajának megvalósításáért, a tartós béke biztosításáért. _— A XXII. kongresszus tör« tenelmi jelentőségű számunkra is. Történelmi jelentőségűi mert megjelöli a kommunizmusba való áttérés útját és kitűzi a feladatokat annak érdekében, hogy a Szovjetunió rövid időn belül minden vonatkozásban megelőzze a kapitalista országokat. Táján vannak még akik kételkednek a kommunizmus megvalósulásában. Mi ezekkel nem értünk egyet, mert őszintén hisszük, hogy a kommunizmus még a mi életünkben megvalósul. . — Az SZKP programja bennünket is lelkesít és így jobb munkára serkent. A mi gyárunkban a meszes műhely nemrég indított egy új ver- senymozgalmat. amelyhez a blankosműhelybeliek is csatlakoztak. Az én héttagú szocialista birgádom is résztvesz a versenyben, de ezen kívül megbeszéljük, hogy erőnkhöz képest mit tehetnénk még a termelékenység növeléséért, a tervek túlteljesítéséért. így akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy a mi társadalmunk fejlődését meggyorsíthassuk, és mielőbb megteremtsük hazánkban is a szocializmust ÁCS KAROLT nyugdíjas vájár: •— Engem az ragadott meg leginkább Hruscsov elvtárs beszámolójából, hogy szinte minden szavából kicsendült a nemzetközi helyzet enyhítésére való törekvés. Mégis egyesek, akik Hruscsov elvtárs kijelentését — amelyben biztosítja az egész világot, hogy eltekint a német kérdés megoldására kitűzött december 31-i dátumtól — úgy tekintik, mint visszatáncolást, mondván, hogy kiegyenlítődtek a nemzetközi erők, most már nekünk is van félnivalónk. Az ilyen kijelentéseket kereken e: kell utasítanunk. Szerintem Hruscsov elvtárs kongresszusi állásfoglalása a német kérdésben nem visszatáncolás. hanem reális politika. Nekünk nem az a fontos, hogy a békeszerződést azonnal megkössük, hanem az, hogy az imperialista hatalmakat tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, és békés úton, tárgyalásokkal, de mielőbb oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket KROUMANN LAJOS személyzeti osztályvezető: — Egy pillanatig sem kétséges előttem, hogy a szovjet nép teljesíti a kongresszuson kitűzött feladatokat. Éppen arról beszéltünk a minap a gyárban, hogy egy évvel ezelőtt, amikor egyik kollegánk a gyár képviseletében Moszkvában tartózkodott — még híre sem volt a kongresszusi palota építkezésének, most pedig már ebben ülésezik a XXII. kongresszus. Azt hiszem ez a példa is jól bizonyítja, hogy a szovjet nép bámulatos akaraterővel hajtja végre elhatározásait. Ugyanez az akaraterő segíti őket a hétéves terv lerövidítésében és annak a csodálatos programnak a megvalósításában, amelyet most maguk elé tűznek f mondja, hogy örül a bizalomnak, amiért megválasztották, majd a brigádról szól. — Elég régóta együtt vagyunk mi hatan és már arról is beszélgettünk, hogy részt kellene venni a szocialista brigád címért folyó versenyben. Hát most elindultunk. Nagyjából a célkitűzéseink is megvannak, csak papírra keli rögzíteni. A csoportunk átlag- eredménye 105 százalék körül mozog, most azt tűztük ki célul, hogy 110 százalékra emelkedjen a teljesítményünk. Hárman vannak közöttük, akik még nem érik el a 100 százalékot, velük úgy foglalkozunk, de persze elsősorban ők maguk úgy tanulnak, hogy december végére elérjék a százat, vagy még többet is. Műszak után még megbeszéljük az egészet és lehet, hogy mást is beveszünk a brigád cél kitűzéseibe. Juhász Sándomé az ablak melletti gépen dolgozik, tőle érdeklődöm, hogy miért válasz tották a XXII. kongresszus nevet a brigádnak. — Hát — csodálkozik a kérdésen — ez most igen nagy esemény. Mindenki úgy határozott, hogy ezt a nevet választjuk. A kongresszus azon dolgozik, hogy még nagyobb legyen a jólétünk, mi is azt akarjuk. Nagyon jelentősnek tartjuk a kongresszust és ezért is választottuk a brigád nevének. — A gépe beszéd közben sem áll meg. Azt is elmondták a brigád tagjai, hogy Solymámé lesz majd a műszaki patronálója az új brigádnak, s úgy is számítják Solymánnét, mint brigád- tagotj
