Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-20 / 248. szám
6 N A P lő 1961. OKTOBER 20. Film Film Film Film Megöltek egy leányt Új 'magyar film Jóleső érzés azt tudni, hogy ha csak egy-egy jelentősebb alkotással is — de a magyar filmművészet végtére bekapcsolódik e modern művészet sajátos, a kontinensen a legjobb hagyományokkal rendelkező áramkörébe. Azt jelenti ez körülbelül, hogy a mi film- művészetünk egy-egy alkotása egyre inkább képes a legmélyebb gondolatiság kifejezésére, egyre inkább megtalálja a filmművészet sajátos szintézisét és egyre inkább kedveli az őszinte és művészi mondanivalót. Mindezek a legjobb értelemben alkalmazhatók Nádasy László legújabb játékfilmjére. A Megöltek egy leányt mind őszinteségében, mind pedig művészi megfogalmazásában az utóbbi esztendők legjobb filmjei közé sorolható. Készítettünk mi már munkásmozgalmi filmet nem egyszer, és ezekből a munkásmozgalmi filmekből se hiányzott a mély eszmeiség, nem hiányzott belőlük a szándék és a jó színészi alakítás sem, de ezek jobbára csak merev, itt-ott feloldott tablók maradtak. — Nádasy filmjének alighanem abban van a legnagyobb ereje, hogy a klasszikus egyéni drámák morális konzekvenciáit, a klasszikus drámák rendkívüli érzelemgazdagságát képes szintézisbe hozni a korszak nagy történelmi fordulataival. A két fiatal szerelmes szinte rómeói—júliai tragédiája szoros függvénye annak a kicsit ősi, de valamikor meglévő osztályon belüli ellentétnek, amelyet a magyar munkásmozgalomnak is túl kellett élni ahhoz, hogy egységessé, akcióképessé válhasson. A film mindezt egy balladai történettel, és meglehetősen szokatlan érzelmi erővel mond ja el és bizonyítja be. Két fiatal — Ilonka és Sanyi — a két végletről,az acélgyári munkások és a bányatelep virtusos, ellenséges világából csapódik egymás mellé. A két fiatal mit sem ért meg a két kis kolónia gyűlölködéséből — szeretik egymást. És ez a tragikus, de nagyon szép szerelem válik az őszinte és megrázó mondanivaló szimbólumává. Ilonkát lelövik a páncélvonatról, és a leány ravatalánál találkozik a két kolónia munkásnépe. Kimondatlanul is ott értik meg, hogy az igazig a nagy és a közös ellenséget kell gyűlölni — az elnyomók rendszerét. A film hangulata balladai és szerencsésen mentes mindennemű hamis pátosztól, mentes mindennemű álfolklór hatásától. Kár, hogy ez a balladaiság nem jelentkezik a tömörségben is, a film helyenként — nyilván a megrendítő hatások fokozásának kedvéért — lassú. Hosszú, szimbolikus képsorok és remek képi megoldások váltják egymást. Helyenként megtörik a film balladái egységének ritmusa is, de ez valószínűleg a vágás és a kelleténél bővebben adagolt premier plan következménye. A film egy kicsit, parádéja a magyar színésztársadalomnak. Kevésbé jelentős epizódszerepekben is a legjobb művészeket állították a felvevőgép elé, és ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a film művészi ereje csaknem elejétől a végéig lankadatlan. A nagyon tehetséges Pap Éva és az ugyancsak főiskolai hallgató Végvári Tamás, valamint a magyar filmművészet ismert „sztárjai” — Páger Antal, Görbe János, Molnár Tibor, Somogyi Erzsi és a többiek — részesei a magyar filmművészet egyik igen jelentős munkájának. Thiery Árpád Amerika egy francia szemével Színes francia film Különös, s nem csak térben esik tőlünk messze ez a világ, amit az „Amerika egy francia szemével” című film bemutat, hanem egy kicsit lélekben is. A film alkotói a San-Francis- có-í Aranyhidon át elvezetik a nézőt New York hatalmas felhőkarcolóiig, modern városnegyedéig. A film alkotói bemutatják a ragyogást, a csillogást, a hatalmas reklámozást. Itt-ott azonban a kamera megörökíti egy-egy árnyaltabb amerikai jelenséget is, amely nagyon jellemző az amerikai életformára. A vadnyugati fiatalok szórakozása, a karneválok, ahol a nők nemcsak a testükről dobják le a ruhát, de a lelkűk meztelensége is kivillan. Milliók teszik fel boldogságukat, jövőjüket a szerencsére, s milliók várnak valami különös csodát, ami boldoggá tehetné őket. Versenyfutás ez sokak számára esztelen versenyfutás a boldogulásért. A film rendezője: Francois Reichenbach minden különösebb rendezői,' szerkesztési elgondolás nélkül állította össze a filmjét. A tíz felvonásból álló filmből azonban nem ismerjük meg Amerika igazi arcát, igazi életét, a munkáshétköznapok apró gondjait, örömeit. S éppen ezért érezzük felszínesnek a filmet, mert ezeket a tényezőket, amelyek elválaszthatatlanok egy életformától, egy távoli világ megismerésétől. A film alkotói talán nem is törekedtek arra, hogy mélyebben is nézzenek a csillogás, az agyonreklámozott amerikai élet mögé. Találunk a filmben néger szekta istentiszteletet, idegfájdí tó autóversenyeket, izgalmas „sport-mérkőzéseket”, bikaviadalokat, amelyeket a rabok vívnak. Az „Amerika egy francia szemével” című film hibái ellenére is érdekes alkotás, hírt hoz egy olyan világból, amelyet a film szerint is „sokan bírálnak és sokan követnek”.. Bővelkedik a film megkapóan szép felvételekkel, festői képekkel. Albert Londres operatőr dicséretes munkát végzett. A termelékenység gysrsabb ütemű növelésinek megvan a reális alapja Aktívaértekezlet a megyei púrtbizo'tságon Tegnap, október 19-én akti- vaértekezletet tartott a Baranya megyei pártbizottság, amelyre meghívta a város és a megye üzemeinek, vállalatainak igazgatóit, párt- és szak- szervezeti vezetőit. Az értekezleten elsőnek Meintner Tamás, a Munkaügyi Minisztérium csoportvezetője tartott tájékoztató beszámolót, a politikai bizottság 1960. szeptember 13-i határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Beszámolójában megállapította, hogy országos méretekben a gazdaságvezetők és a dolgozók többsége megértette és magáévá tette a határozat alapján tett intézkedések szükségességét, amit országosan, de a megyénkben is a jó példák sokaságával lehet bizonyítani. A beszámoló utalt arra is, hogy különösen azokban az üzemekben járt sikerrel a határozat végrehajtása, ahol az üzem vezetőségének továbbá az üzemi párt- és szakszervezetek aktíváinak közös erőfeszítése találkozott a dolgozók megértésével, támogatásával. Ezekben az üzemekben a dolgozók megértették, hogy a munkanap mérések a veszteségidő tanulmányozások leg főbb célja az egyes gyártmányok előállításához szükséges idő tüzetes tárgyilagos felmérése, megállapítása, amely egyik alapja a termelékenység növelésének és ezen keresztül az életszínvonal reális emelkedésének. A beszámolóban szó volt a premizálási rendszer helyes és helytelen gyakorlatáról, amely az alkalmazásától függően lendítő rugója vagy éppen kerékkötője lehet a termelékenységnek s általában a munkamorálnak. Ezután Papp János elvtárs. a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője ismertette < határozat végrehajtásával kap csolatos városi és megyei szír tű vizsgálatok eredményét. — A vizsgálatokból meger sítést nyert — mondotta — hogy a munka- és üzemszerve zés, továbbá a munkanormák terén komoly tartalékaink vannak s a termelékenység gyorsabb ütemű növelésére reális alapok ígérkeznek a megyénkben is. A határozat végrehajtásával kapcsolatban több példát említett meg köztük a pécsi bőrgyárét, ahol a vezetők, a műszakiak a párt- és a szakszervezeti aktívák segítségével, a határozat széleskörű ismertetésével, a dolgozók véleményének, javaslatainak elfogadásával készítették el intézkedési tervüket, amelynek eredményei már az idén, de javarészt a jövő évben éreztetik hatásukat. A kesztyűgyárban kezdetben nem értették meg a határozatot, ami pontatlan intézkedési tervben s ennek eredményeként tervlemaradásban jelentkezett, de ezt a hiányosságot azóta» jórészt pótolták s a termelési eredményekkel is egyenesbe kerültek. A legrosszabb a szigetvári cipőgyár helyzete, ahol a megfelelő politikai, műszaki előkészületek hiánya miatt komoly termelési lemaradás következett be. A technológiai fegyelem megsértése és a gyártásközi ellenőrzés hiánya miatt a minőség is jelentősen romlott a cipőgyárban. A széntrösztök, a tanácsi, a szövetkezeti, valamint a KPM hatáskörébe tartozó vállalatok továbbá az építőipari vállalatok ilyen irányú értékelése után Papp János elvtárs a határozat végrehajtásának, további feladataira hívta Em a figyelmet. A beszámolók utáni vitában felszólalt Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, majd az elnöklő Ambrus 'Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget az aktívaértekezlet. Meintner Tamás, a Munkaügyi Minisztérium csoportvezetője beszámolót tartott az értekezlet résztvevőinek Egyezmény a magyar—francia tudományos együttműködésről A Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Centre Nationale de la Recherche Scientifique (a Francia Tudományos Kutatási Központ) közötti tudományos együttműködés kiszélesítését szolgáló jegyzőkönyvet és az 1962. évre vonatkozó egyezményt. Az egyezmény szerint a jövő évben 12 magyar és 12 francia kutató kölcsönös tanulmányútja válik lehetővé. Megérkezett Kuba . mayar országi nagykövete Csütörtökön megérkezett Budapestre Qiuntin Pino Machado, a Kubai Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Kuliurális Kapcsolaiok Inkze.énsx <ogad<isa Dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és dr. Rosta Endre ügyvezető elnök fogadást adott a Budapesten akkreditált diplomáciai testület tiszteletére. A részvevők megismerkedtek a kulturális kapcsolatok intézetéinek új vezetőivel. A találkozó szívélyes, taaráti légkörben zajlott le, A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója az őszi munkákról A legutóbbi jelentések szerint a cukorrépa vetésterületének 41 százalékáról takarították le a termést, a kukoricatöréssel 53, a napraforgó betakarítással 86, a burgonyaszedéssel 87, a rizs-betakarítással 93 százaléknál tartanak, azokon a területeken, ahol a csöveket letörték, a kukoricaszár 67 százalékát vágták le. Országszerte befejeződött a siló- kukorica betakarítása. Megállapítható, hogy a betakarítás mindenütt jóval előbbre van, mint az előző évek azonos időszakában volt, ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy tovább szorgalmazzák, gyorsítsák a kukorica törését, a kukoricaszár betakarítását, a cukorrépa felszedését és elszállítását. A hosszantartó, nagy szárazság miatt a szokásosnál sokkal nagyobb munkaráfordítást igényel a talajelőkészítés és a vetés. A gépállomások szántásra alkalmas több mint 16 000 Szeretett gyermekünk. test- vérünk, unokánk, unokatestvérünk, nagybácsim és kedves rokon Hamarics István 18 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Temetése 21-én. szombaton fél 1 órakor lesz a pécsi köztemetőben. 823 A gyászoló család. traktorának 44 százaléka dolgozik kettős műszakban. A hét elejéig a tervezett területnek 66 százalékát vetették be őszi gabonafélékkel és egyéb növényekkel, az ist álló trágyázás ban A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján elfogadta az új 3004-es határozatot, amely a termelőszövetkezetek megerősítése céljából 1962-ben nyújtandó állami támogatásról intézkedik. Megtárgyalta és jóváhagyta a központi népi ellenőrzési bizottság elnökének jelentését a 3004/3. sz. kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzéséről. A kormány megerősítette a román párt- és kormányjeleFájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj. édesapa, vő, sógor és kedves rokon Müller Káioly bőrgyári tímár október 19-én. 43 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 21-én. szombaton fél 12 órakor lesz a köztemetőben. US A gyászoló esalad. 56, a mélyszántásban 31 százalékot értek el. Mindenütt befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése, a kenyérgabonavetést eddig azonban csak 32 százalékra teljesítették. gáció magyarországi látogatása alkalmával aláírt magyarromán szociálpolitikai, valamint az atomenergia békés célokra való felhasználása tárgyában kötött egyezményt. A Minisztertanács ezután személyi és egyéb folyó ügyeket tárgyalt. Kinevezések, felmentések A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Polonyi Szűcs Lajost pénzügyminiszter első helyettesi és Bartos Antalt belügyminiszterhelyettesi tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács Sulyok Bélát a pénzügyminiszter első helyettesévé, Lugossy Jenőt művelődésügyi miniszter- helyettessé, László Andort a Magyar Nemzeti Bank elnökévé és Marai Lászlót a KGST magyarországi képviselőjének helyettesévé kinevezte.---------------------------------------------A Minisztertanács ülése Felkészültek a téli. javításokra a baranyai téglagyárakban Jövőre még több salakot használnak fel a téglagyártásban Az ősz és a tél mindig a javítás ideje a téglagyárakban. A baranyai téglagyárakban ebben az idényben a termelés növelése érdekében egész sereg gépet korszerűsítenek. 1962-ben a termelés 25—30 százalékát lyukas-áruhan kell produkálnia a Bm. Téglagyári Egyesülés dolgozóinak. Ennek biztosítása sok feladatot hárít már most a műszaki gárdára, mely gondosan akarja előkészíteni a termelést. Első lépésként korszerűsítik a Mohács II. és a Siklós II. téglagyárak présházait, amelyekben teljesen átallnak lyukas-téglák gyártására. A termelés előkészítéséhez tartozik, hogy már most ősszel megkez- jék — természetesen gépek segítségével — a gyártáshoz szükséges agyag kitermelését. Két műszakban, aránylag olcsón, kotrógépekkel végzik majd ezt a munkát. A műhelyekben rövidesen előkészítik a lyukas-áruk gyártásához szükséges formázó-szájnyílásokat is. A baranyai téglagyárakban már hosszabb idő óta használják égetéshez az újhegyi salakot, mely megőrölve, az agyaggal összekeverve lényegesen meggyorsítja ezt a folyamatot. Eddig általában 2 mázsa salakot használtak fel ezer téglához, az új szezonban azonban már négy, négy és félmázsa salak felhasználását irányozták elő ezer darab téglához. Ezzel nemcsak az égetési idő rövidül le, hanem tovább csökkenthetők a tégla gyártási költségei. Az elmúlt nyáron tovább kísérleteztek az újhegyi salak felhasználási körének kiszélesítésével. A pécsi II. számú téglagyár, mely, már kizárólag porszénhamutéglákat készít, a jövőben 60—40 százalékos keverési arányban használja fel a salakot és agyagot, a salak javára. Ezzel az intézkedéssel a gazdasági eredményeken túlmenően lényegesen meghosz- szabbíthatják a gyár élettartamát, mert ilyen ütemű agyagfelhasználás mellett természetesen jóval később merül majd ki a nyersanyagot biztosító, agyagbánya. 1962-bén a pécsi I. számú téglagyárban, és mindazokban a gyárakban, ahol csak „zsíros” agyaghoz jutnak — Siklóson és Hidason — ugyancsak salakőrleménnyel kevert agyagból égetnek majd téglákat. Ezért idén első alkalommal egész télen üzemeltetik a salakhegy melletti szállító- szalagot, rázórostát, valamint rakodógaratot. Az így nyert salakport pedig állandóan szállítják majd a gyárakba, ahol felhasználásig tárolni fogják. Arra számítanak, hogy jövőre emelkedik a termelés, ezért a szokásos gépjavítások mellett kisebb gépeket állítanak munkába. Gépesítik a kemencéből való kihordást, s azután a téglaszáUítás és rakodás gépesítése lesz a legközelebb: célé I I
