Dunántúli Napló, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

4 N A Pt 0 1961. OKTÓBER M. Az tij program ragyogó fáklyaként világítja be a kommunizmushoz vezető utat Leonyid Brezsnyev felszólalása az SZKP XX U. kongresszusának vitájában Ázsiai és afrikai ENSZ-kültitlségek vezetőinek nyilatkozata a Hruscsov-beszédrői (Folytatás a 3. oldalról). A következő felszólaló Leo­nyid Brezsenyev, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja volt. A XX. párt- kongresszus óta eltelt idősza­kot a szovjet nép politikai, gazdasági és szellemi életének minden területén végbement nagy fordult időszakának ne­vezte. Ma mindenki előtt nyilván­való — mondotta —, milyen gigászi munkát végzett ebben az időben a párt és a nép, pár­tunk egész tevékenysége veze­tett el bennünket a várvavárt mezsgyéhez — a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programjához. Leonyid Brezsnyev megje­gyezte, hogy az SZKP programja kime­rítő választ ad korunk leg­főbb kérdéseire. Az új prog­ram — mutatott rá — ra­gyogó fáklyaként világítja be a szabad és boldog élet­hez, a kommunizmushoz ve­zető utat. A Szovjetunió eredményei — hangsúlyozta Brezsnyev — az mutatják, hogy a sikeres m, ilósítás útján halad a pá; által kitűzött feladat, am. nek lényege az, hogy az egy őre eső termelés színvo- ,n<" >an utói kell érni és túl keli szárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat Brezsnyev beszélt arról a harcról, amely az SZKP XX. kongresszusán kidolgozott le­nini irányvonallal szembesze­gülő pártellenes csoport ellen folyt. A frakciósok — mon­dotta — mind a kül-, mind a belpolitikában revizionisták —, szektánsok és reménytelen dogmatikusok voltak, akik el­utasították mindazt, ami újat az élet létrehozott, s ami a ■k szovjet társadatom fejlődésé­nek érdekeiből következett Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a marxizmus—leniniz- mus nagy ügye legyőzhetet­len. Nincs olyan erő, amely megakadályozhatná diadalát. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban a következőket mon­dotta: Nem lehet nyugtalanság és aggodalom nélkül szólni az al­bán vezetők tevékenységéről, akik az utóbbi időben lépésről lépésre ássák alá országaink, az SZKP és az Albán Munka­párt barátságának alapjait. Teljes meggyőződéssel kije­lenthetjük. hogy az SZKP, an­nak Központi Bizottsága és személy szerint Hruscsov min­dent elkövetett, hogy fejlőd­jenek és erősödjenek a szov­jet—albán kapcsolatok. — Egyetlen mód van az ese­mények veszélyes fejlődésének megakadályozására — mon­dotta Brezsnyev. — Ez pedig az, ha közös nagy ügyünk ér­dekében az albán vezetők visz- szatérnek az internacionaliz­mus álláspontjára, a minden szocialista országgal való ba­rátság és együttműködés állás­pontjára. Büszkék vagyunk arra — folytatta Brezsnyev —, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja volt az, amely levonta azt az igen fontos következ­tetest. hogy korunkban meg­van a háború elhárításának lehetősége. A Szovjetunió, a szocialista tábor ereje biztos támasza a " a népeknek egy új háború ellen vívott harcban, Leonyid Brezsnyev emlékez­tetett a második világháború maradványainak felszámolását célzó szovjet javaslatokra. Rá­mutatott még, hogy a Szovjet­unió programot terjesztett elő az általános és teljes leszere­lésről, a gyarmati rendszer felszámolásáról, a népek barát ságának megerősítéséről. „Egye nes és világos út ez, ezt ajánl­ja a népeknek a Szovjetunió Kommunista Pártja”; * Vaszílij Mzsavanadze, a Grúz (Kommunista Párt Központi ' Bizottságának első titkára ki­jelentette, hogy a Központi Bi­zottságnak a XXII. kongresz- szus eilé terjesztett beszámoló­ja a marxista—leninista elem­zésnek és a leninista eszmék alkotó szellemű továbbfejlesz­tésének példaképe. — Az SZKP Központi Bi­zottságának és a szovjet kor­mánynak • a külpolitikája, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésre irányul, általános helyeslésre talált a szovjet nép körében, — hangsúlyozta a szónok. — Népünknek meg­győződése, hogy a szovjet kor­mány továbbra is tevékeny kül politikát folytat az új háború megakadályozására, Mzsavanadze közölte, hogy Grúziában az utóbbi évek so­rán tovább fejlődött sok ipar­ág. Erősen fellendült Grúzia mezőgazdaságának minden ága Tovább növekedett a tea- termelés. A hétéves terv végé­re a köztársaságban 200 000 tonna tealevelet takarítanak majd be. A felszólaló hangsúlyozta, hogy jobban ki kell használni a Szovjet-Dél-Kaukázus hatal­mas természeti kincseáit Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága OSZSZ- SZK irodájának elnökhelyette­se felszólalásában megjegyezte, hogy az oroszországi föderáció hatmillió kommunistája lelke­sen helyesli az SZKP program tervezetét és a párt Központi Bizottságának gyakorlati tevé­kenységét. Voronov felszólalásában a köztársaság népgazdaság-fej­lesztésének kérdésével foglal­kozott. Ez a köztársaság adja az ország egész ipari termelé­sének kétharmadát. Az SZKP XX. kongresszusa óta a köz­társaságban 2875 ipari nagy­üzemet építettek, ezerrel töb­bet, mint az előző öt évben. A következő tíz év leforgása alatt az oroszországi föderáció ipari termelése 2.6-szeresére, 20 év alatt pedig 5.8-szeresére emelkedik. A köztársaság mezőgazdasá­gi termelése két évtized alatt 3.6-szeresére növekszik, a .20 éves időszak végén az orosz- országi föderáció évente 12 milliárd púd szemesterményt fog termelni. E nagy feladat megoldása érdekében — mon­dotta Voronov — tervbe vet­tük a földek jobb kihasználá­sát. A tudomány eredményei­nek és a legkiválóbbak munka tapasztalatainak általános meg honosítását. Az OSZSZSZK-ban már 1785 kísérleti mintagazdaság léte­sült a legjobb földművel esi és állattenyésztési módszerek el­terjesztése céljából. Azokat a mezőgazdasági intézményeket, amelyek eddig városokban mű­ködtek, áthelyezik falusi kör­zetekbe. Voronov felszólalásában rá­mutatott, hogy a pártmunka és a gazdasági munka szaksze­rű összekapcsolása ellsőrandű jelentőségű a népgazdaság to­vábbi fejlesztését célzó tervek megvalósítása szempontjából. Gennagyij Voronov felszóla­lásával a kongresszus csütör­tök esti ülése befejeződött. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága csütörtök délelőtti ülésén folytatta a napirend összeállításának vitáját. A nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetésével, valamint az általános és teljes leszere­léssel össziefüggő kérdéseket a bizottság az alábbi felsorolás­ban első négy pontiként tűzte napirendre: 1. A nukleáris fegyverkísér­letek moratóriumának meg­hosszabbításáról szóló indiai javaslat; 2. A nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetését sürgető angol—amerikai javaslat; 3. Az általános és teljes le­szerelés szovjet javaslata; 4; ír javaslat a nukleáris Az ENSZ-küldöttek érdeklő­désének középpontjában szer­dán is Hruscsov kedden el­hangzott nagy beszéde állott. A delegátusok többségének még nem állt rendelkezésére a beszéd teljes szövege, azon­ban érdekes volt megfigyelni, hogy mind a közgyűlés ülés­termében, mind a bizottságok termeiben a küldöttek nagy többsége a New York Times- et olvasta, amely meglehető­sen részletes kivonatot közölt Hruscsov beszédéből. Az MTI tudósítója megkér­dezte több ázsiai és afrikai kül döttség vezetőjét, mi a vélemé­nye Hruscsov beszédéről. íme, a válaszok: Wirjopranoto nagykövet, az indonéz küldöttség vezetője a következőket mondta: — A beszéd nagyon mérsé­kelt, rendkívül realisztikus és kitartóan követi azt a vona­lat, amelynek célja a béke biztosítása és megszilárdítása. Perera nagykövet, a ceyloni küldöttség vezetője: — Véleményem szerint Hrus csov beszéde az utóbbi idők egyik legfontosabb megnyilat­kozása volt. Ez a beszéd nem­csak napjaink legégetőbb kér­déseivel foglalkozik és javasol e kérdésekre konstruktív meg­oldást, hanem javaslatokat tesz a jövőre vonatkozólag is olyan kérdésekben, amelyek Hl Egyesül! faol IMori dééís fegrtsérelelie készül Az Egyesült Államok előké­születeket tesz, hogy újra meg­kezdje légköri nukleáris fegy­verkísérleteit. A New York Times tudósítója közlése sze­rint az atomenergia bizottság tanulmányozza azt a kérdést, mennyi idő és pénz kell ah­hoz, hogy a csendes-óceáni Eniwetok-szigeteken helyre­állítsák a légköri nukleáris kí­sérletekhez szükséges kísérleti berendezéseket. A tudósító rámutat arra, hogy az eniwetoki lőteret, ahol a múltban atomfegyver- kisérleteket folytattak, 1960 júliusa után rakétamegfigyelő­állomássá alakítottak át. Az Egyesült Államok által terve­zett légköri robbantások szem­pontjából az Eniwetok-szige- teknek igen nagy jelentősége van, mivél a robbantások kö­zül néhányat csak itt lehet végrehajtani. Újabb amerikai rapato’t érkeznek Franciaországba A Franciaország területén elhelyezett amerikai támasz­pontokra újabb csapaterősíté­sek érkeznek. Mint az Huma- nité közli, tegnap Cherbourg kikötőjébe ezer amerikai ka­tona érkezett, 80 tiszt parancs­noksága alatt. A lap közli az Európában állomásozó amerikai légierők parancsnokságának közlemé­nyét is, amely szerint a fran­cia kormány beleegyezésével Chaumont város körzetébe a katonai légitámaszpontra ez év végéig 1200 amerikai pilóta érkezik. fegyverek további elterjedésé­nek megakadályozására. Amadeo argentin nagykö­vet, a bizottság elnöke a hosz- szas ügyrendi vitát berékeszt- ve kijelentette, úgy véli, a kül­döttek egyetértenek abban, hogy 5. napirendi pontként az algériai kérdést kell megvitat­na . Mivel senki nem tett ellen­vetést, a bizottság 5. pontként napirendjére iktatta az algé­riai helyzet vitáját. A politikai bizottság csütör­tök délután — magyar idő sze­rint 21.00 órakor kezdődő — ülésén megkezdte az első napi­rendi pont, vagyis a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumé nak meghosszabbításáról szóló indiai javaslat vitáját. hosszú időre eldönthetik az emberiség sorsát. Ezt a beszé­det nagyon gondosan kell ta­nulmányozni. Az arab államok képviselői közül Sukairi, a szaud-arábiai küldöttség vezetője Hruscsov- nak a nyugat-berlini kérdésről mondott szavaival foglalko­zott. — Hruscsovnak a nyugat- berlini kérdéssel kapcsolatban tett megállapításai — hangoz­tatta Sukairi — nagy hozzá­járulást jelentenek a feszült­ség enyhítéséhez. Remélem, ez kezdete egy békés megoldás­nak, nemcsak Nyugat-Berlin- re, hanem az egész német prob lémára vonatkozólag. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert ha nem oldják meg békésen, tárgyalások útján, akkor az emberiség katasztrófának néz elébe. Hruscsov beszédében bíz tató kezdetpt látom a békés megoldásnak — mondotta. Az afrikai küldöttek közül Djermakoye nagykövet, a Brazzaville-i csoporthoz tarto­Szerdán este Zorin, a Szov­jetunió és Stevenson, az Egye­sült Államok képviselője is­mét tárgyalt az ENSZ-titkár- ság ideiglenes megoldásának kérdéséről. Ezen a beszélgeté­sen — mint az MTI tudósító­jával jói értesült forrásból kö­zölték — Stevenson felborított csaknem minden olyan meg­állapodást, amely előzőleg szóban már létrejött. Az ame­rikai küldöttség korábban már hozzájárult ahhoz, hogy az ideiglenes főtitkár személyét a Biztonsági Tanács javasolja, a közgyűlésnek. Most az ame­rikaiak ismét ragaszkodnak ahhoz, hogy a közgyűlés köz­vetlenül nevezze ki a főtitkárt. Az Egyesült Államok azt az új követelést is támasztotta, hogy a kinevezett főtitkárnak a közgyűlésen teendő nyilatko­zatát a közgyűlés azonnal vi­tassa meg. Ragaszkodott az amerikai küldöttség ahhoz is, hogy Nyugat-Európa kapjon képviseletet a helyettes főtit­károk között, Kelet-Európa azonban ne. Ha az Egyesült Államok va­lóban a közgyűlés elé viszi a kérdést, minden jel szerint a küldöttek többségének ellen­állásával fog találkozni, mert a küldöttségek többsége — fő­leg az ázsiaiak és afrikaiak — a Szovjetunió többször világo­san kifejtett álláspontját tá­mogatják ebben a kérdésben. Anglia minden részéből ér­kezett békeküldöttségek — több ezer személy — tolongtak szerda délután az alsóház fő­kapuja előtt, hogy bejussanak a parlamentbe és annak folyo­sóin a képviselőkkel közöljék a választó tömegek félreérthe­tetlenül világos és parancsoló üzenetét: „Ne Hegyen háború Berlin miatt!” „Nem vagyunk hajlandók Berlinért meghal­ni!” A skóciai bányászok csoport­ja a berlini vita békés megol­dását sürgető tömeg-kérvényt hozott, amelyet sok skóciai vá­ros polgármestere, közéleti és egyházi személyisége írt alá. A londoni King-s College fő­iskola hallgatóinak küldöttsége hangsúlyozta a képviselők előtt, hogy „nincs szemernyi bizonyíték arra a nyugati pro­pagandaállításra, mintha a Szovjetunió világuralomra tö­rekedne” és kimutatta, hogy az úgynevezett polgári védelem csak a nép ámításéra és aggo­dalmainak elnémítására irá­nyuló szemfényvesztés zó niger küldöttség vezetője így nyilatkozott: — A beszéd nagyon jelentős és alaposan tanulmányozzuk. Amit a legfontosabbnak tar­tunk: Hruscsov különböző ja­vaslatokat tett a hidegháború megszüntetésére. Bennünket, afrikaiakat elsősorban a lesze­relés kérdése érdekel. Minden olyan javaslatot támogatunk, amely az emberiság békés éle­tének megvédésére irányul, s egyetértünk minden olyan in­tézkedéssel, amelynek ez a cél­ja. Ezért Hruscsovnak a le­szerelésről mondott szavait nagy figyelemmel kísérjük. Hasszán Nur Elmi, a szo- máli küldöttség vezetője ezt mondta: — Küldöttségünk részlete­sen tanulmányozza Hruscsov beszédének szövegét. A beszéd nemzetközi vonatkozású része első olvasásra is igen nagy benyomást tett ránk és az a véleményünk, hogy a nemzet­közi feszültség enyhítésének irányában hat. Ezt mutatta Krishna Menőn indiai ENSZ-képviselő kijelen­tése is. Krishna Menőn csütörtökön délelőtt sajtóértekezletet tar­tott és ezen hangoztatta, hogy az ideiglenes főtitkár kijelö­lése a Biztonsági Tanács fela­data, s ha nincs megegyezés a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között, akkor teljesen kilátástalan, hogy a közgyűlés főtitkárt válasszon. Hozzáfűzte hogy az ENSZ szervezeti sza­bályzatában világosan le van fektetve; a főtitkár személyét a Biztonsági Tanácsnak kell ajánlania. India ragaszkodik ehhez az eljáráshoz. Krishna Menont egyébként megkérdezték, mi a vélemé­nye arról az amerikai javaslat­ról, hogy Kína tagságának kér dósét egy bizottság vizsgálja meg. Krishna Menőn nagy derültség közepette azt vála­szolta, hogy ilyen amerikai ja­vaslatról nincs tudomása, mert nem arra támaszkodhatik, amit az amerikai lapok írnak. Az amerikai küldöttség ilyen javaslatot még nem terjesztett elő — mondotta. — Egyébként Kína tagságának kérdésében semmifé'e vizsgálatira nincs szükség, csupán arra, hogy a Kínai Népköztársaság jogait visszaadják az ENSZ-ben In­dia — mondotta —ezt több íz­ben is határozottan kijelentet­te. Amikor Fletcher jobbol­dali munkáspárti képviselő kerületének 12 tagú nőküldött­sége előtt az elcsépelt jobbol­dali szólásmódot szajkózta, hogy tudniillik: „nem lehet az Zorin, a Szovjetunió képvi­selője az ENSZ-ben néhány nappal ezelőtt eljuttatta a Biztonsági Tanács elnökéhez a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterének táviratát. Ebben a táviratban — mint ismeretes — a Mongol Nép­köztársaság külügyminisztere közölte, hogy nem akarják megadni a mongol küldöttség számára a vízumot New York­ba, pedig a Mongol Népköz- társaság küldöttsége részt kí­ván venni a Biztonsági Tanács vitáján, amely, az új államok UülpotiiiUai híreink Uj Nobel-díjas tudós Mint hírügynökségi jelenté­sek közlik, az 1961. évi orvosi Nobel-díjat a magyar szárma­zású dr. Békésy Györgynek, a Harvard egyetem tanárának ítélték oda. Békésy György 1899-ben született Budapestem A 250 200 svéd korona (48 300 dollár) összegű Nobel-díjat a fülcsigán belüli ingerületek fi­zikai mechanizmusai terén el­ért felfedezéseiért kapta Bé­késy professzor. Amerika-ellenes tömeg­tüntetés Okinawában Tokióból érkezett jelentések szerint Okinawa fővárosában, Nahában 15 000 ember rész­vételével tömeggyűlést rendez­tek. A gyűlés szónokai köve­telték, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya adja vissza Ja­pánnak Okinawa szigetét. A nagygyűlés után annak résztvevői japán zászlók alatt tüntető menetben vonullak végig a város utcáin. Szerdán ismét tüntetések voltak Párizsban Szerdán este a francia fővá­ros több kerületéből ismét tüntetésekről érkezett jelentés. Elsősorban a város külső ke­rületeiben került sor össze­tűzésekre az algériaiak és a francia rendőrség között. A rendőrség szerint az egyik ösz- szecsapásban két algériai éle­tét vesztette. Az EFTA három semleges tagállamának miniszteri értekezlete Az európai szabadkereske­delmi társulás (EFTA) három semleges tagállamának — Ausztria, Svédország és Svájc — egynapos miniszteri értekez lete ült össze csütörtökön az osztrák fővárosban. Az értekezlet arra a kérdés­re keres megoldást, hogyan csatlakozhatnék a három or­szág az európai közös piachoz anélkül, hogy politikai semle­gességét feladná. Gürsel tábornok pályázik a török köztársasági elnöki tisztségre Gürsel tábornok, a Török Nemzeti Egységbizottság veze­tője csütörtökön sajtóértekez­leten közölte, hogy október 25- én összeülő parlament ülésén pályázik a köztársasági elnöki tisztségre. Az államfőt az al­kotmány értelmében a parla­ment választja meg. Gürsel a választások ered­ményéről szólva kijelentette, véleménye szerint a legjobb megoldás a négy párt koalí­ciós kormánya lenne, ha azon­ban ezt nem lehet megvalósí­tani, két vagy három párt koalíciójából is meg lehetn alakítani az új kormányt. oroszokban bírni”, az egyik ni felkiáltott: „ön folyton erős ködik, hogy tárgyalni kíván Berlinről. Az ég szerelmére, hogyan tárgyalhat olyanokká! nkikről előre azt mondja, hogj nem bízhat bennük?” felvételével foglalkozik Mau­ritánia képviselői máris New Yorkban vannak és Sierra Leone küldöttsége is akadály nélkül megkapta a vízumot. Ezek után csütörtökön az ame­rikai kormány megadta az út- levél-láttamozást a Mongol Népköztársaság küldötteinek, akik el is indultak New York­ba. A Biztonsági Tanács előre­láthatólag jövő szerdán ül össze a Mongol Népköztársa­ság és Mauritania felvételi kérésének megtárgyalására. Az ENSZ-liözgyűlés politikai bizottsága megállapodott a napirend első öt pontjában Stevenson felborított minden megállapodást a főtitkári tisztség betöltését illetően Békeküldöttségek keresték rel a parlamenti képviselőket Angliában------ ------­A Mongol Néiközfársarg kii'döltsige elindult New Yorkia I

Next

/
Thumbnails
Contents