Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

»61. SZEPTEMBER 16. NAPLÓ 5 VIDÁMPARK A Jodzi Pawtwowy Teatr Powzechny vendég iáiéba PÉNTEKEN este a Pécsi Nemzeti Színházban a lodzi Teatr Powszechny együttese új oldalról mutatokozott be a lod­zi színház vezetősége láthatóan arra törekedett, hogy egy nem­zetközileg is általánosan ismert dráma mellett olyan darabot is bemutasson a magyar közönség nek, amely tipikusan nemzeti jellegű, amely a lengyel életet példázza. Amint a színpadon Mgör­dült a függöny és életre kelt a 20-as évek Vidám parkja, azt állapíthattuk meg hogy a lod­zi művészek nem beskatulyá­zott színészek, nincsenek éles határok prózai színészek és könnyű műfajban játszó színé­szek között. Janima Jablonows- ka, akit előző este a Pacsirtá­ban még a királynő szerepében láttunk, most kitűnő szubrett szerepet játszott Aleksander Fociéi, aki a Pacsirtában Beaudricourt-ot játszotta a Vi­dám parkba« a nem ide valósi falusi embert keltette életre páratlan művészi erőveL De sorolhatnánk még tovább is a neveket — Akik tegnap még könnyeket csaltak a szemekbe — azok ma nevettetnek. A lodzi művészek jelentős több­sége a színészi játék széles skáláját uralja^ Bogdán Pawlowski vezény­lete mellett (a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát vezényelte, egyébként Jerzy Gaczekkel társszerzőként a zenét is kom­ponálta) — kezdődött meg az előadás. A darab az 1920-as évek Vi­dám parkját vetíti elénk. A műsor zenés vígjáték műfaj­ként jelöli a Vidám parkot, bár érezzük már a mai modem irf."' zat muziikál műfaját is benne. A 20-as évek divatos one step, one step — süni dal­lamaira az akkori idők táncnaoz dulatait lejtik el előttünk — ismételten prózai színészek! Stefan Dowgird kitűnő ko­reográfus — két szem szinte kevés ahhoz, hogy felfogja a színpadi képet. Minden moz­dulat annyira kidolgozott, any- nyira tökéletes, hogy külön- külön is leköti a néző figyel­mét IGAZ UGYAN, hogy a nyel­vi nehézségek kötöttek ben­nünket, hogy a mű eszmei mondanivalójáról bővebbet megtudjunk, de úgy érezzük, hogy ezen vígjátékinak különös célja azon túl, hogy szórakoz­tasson — nincs. Mégis mara­dandó élményt jelentett szá­munka a kitűnő színészek ki­tűnő játéka; Ez elsősorban Romon Sykala művészeti igaz­gató kitűnő rendezésének tud­ható be. Az ő érdeme, hogy a kitűnő dinamikájú, igen tempós elő­adás ilyen kádolgozottan kerül a publikum elé. Láthattunk egy-két olyan kiváló beállítást is, amely a brechti színházat idézte Kiterjedt a figyelme még a nyelvi nehézségekre is — ezt szolgálták a magyar sza vakba öntött notabenék. ame­lyeket a közönség zúgó taps­viharral honorált. Pl. már a műsorban is magyarosan jel­zett „nem ide valósi“ falusi ember, amit Aleksander Fo- gieltől igen jő kiejtéssel hallot­tunk. A zene mint már említettük a 30-as évek korhű stílusában korabeli hangulatot teremtett. Bizonyítéka ez annak, hogy az elmúlt évtizedek stílusos tála­lásában is szórakoztatni lehet. A zene nem mond nagyot, de mégis kellemes hangfoszlá- nyokkal a fülünkben távoz­tunk az előadásról. Különös­képp ki kell emelni azt. hogy a darab befejezése a mi szok­ványainktól eltérően egy el­haló kis verkli zenéjével feje­ződik be. A díszletek és a jelmezek jól illettek a darab hangulatá­ba, ami Eu’a Soboltowa és Jó­zef Rachwalski munkáját di­cséri. A pécsi színészek sok tekin­tetben hasznosíthatják a lodzi művészek előadásainak tapasz­talatait. Főként mozgástechni­kát tanulhatnak a lengyelek­től. Mert még azok is. akik különösképp nem kedvelik a könnyű műfajt, a Vidám park előadása alatt jól szórakoztak. A lodziak sokoldalú művészek, s méltán érdemelték ki a pécsi közönség szűnni nem akaró tapsorkánját. ÖSSZEGEZVE a Pécsi Nem­zeti Színház és a lodzi Panst- wowy Teatr Powszechny együttesének kölcsönös vendég játékát — elmondhatjuk, hogy igen hasznos kezdeményezés volt. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a két nép és a két város még közelebb kerül­jön lélekben is egymáshoz, s még jobban elmélyítse az im­máron évezredes barátságot. A pécsi színházkedvelő közönség szívébe zárta a lodzi művésze­ket és sokáig emlékezni fog a Pacsirta és a Vidám park előadásaira. Másfél miüiá forintot nyertei! A 36. játékhéten megszüle­tett az év negyedik ötös talá­lata a lottón. A telitalálatot ezúttal két csongrádi fiatal, egy földmunkás lánya és egy bútorgyári fögépész fia, a 17 éves Fodor Erzsébet és a 18 éves Túri József együttesen érte el a 3 350 802 számú lottó- szelvényükkel. A két középiskolás fiatal három hónap óta lottózik együtt, hetenként egy szel­vénnyel. A 35. játékhéten ket­tes találatuk volt, s a nyere­mény összegéből négy újabb szelvényét vásároltak a 36. já­tékhétre. Ezeknek egyikén ér­ték el az ötös találatot. Mindketten elhatározták, hogy a lehető legrövidebb idő alatt családi házat vásárolnak szüleiknek. A fiatalok nagyértékű lottó- szelvényüket. mellyel 1 473 000 forintot meghaladó összeget nyertek, a nyilvános nyere­ménykifizetés időpontjáig le­tétbe helyezték az . Ország» Takarékpénztár csongrádi fiókjánál. A Sportfogadási és Lottó­igazgatóságra a 36. játékhéten 3 928 609 szelvény érkezett. Öt- találatos szelvény egy volt. nyereménye 1 473 228 fonni Négy találatot 73 szelvényen értek el, nyereményük egyen ként 20181 forint. Három ta­lálatot 5804 szelvényen értek el, ezek nyereménye egyen­ként 253 forint. A 131 386 két- találatos szelvényre egyen kém 11 forint 20 fillért fizetnek. Német-magyar baráti esi Pécsett A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­gének rendezésében nagysza­básúnak Ígérkező német—• magyar baráti estet tartanak ■kiesett. A baráti estre szep­tember 29-én a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Házában ke­rül sor. Az est egyik érdekessége és látványossága lesz a kul­túrműsor, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság­ban működő szerb nemzetisé­gi ének- és táncegyüttes is fellép. A tervek szerint vi­rágcsokorra] és kedves aján­dékokkal köszöntik a műsor szereplőit, majd közös tánc- mulatsággal zárul a nemei— magyar baráti est. Film a népművészetről A forgatókönyvet Platthy György pécsi festőművész írta A felvételek mar megkezdődtek Fokozni kell a munkavédelmet az építőiparban Pénteken délelőtt az Építők Szakszervezete Baranya me­gyei bizottsága mellett működő Megyei Munkavédelmi Bizott­ság ülést tartott Az értekez­leten kiegészítették a bizott­ságot és megbeszélték a me­gyei bizottság által elfogadott munkavédelmi intézkedési terv végrehajtásának, felada­tait Az Építők Megyei Munka- védelmi Bizottsága elhatároz­ta, hogy a jövőben fokozni fogja a balasetvédelmi nevelő és felvilágosító munkát. Szem­léltető eszközökön keresztül, munkásakadémiákon, ismeret- terjesztő előadásokban többet kívánnák foglalkozni a mun­kavédelem kérdéseivel. 1962. júniusában munkavédelmi és egészségügyi hónapot tartanak megyénk egész építőiparának területén; Fokozni fogják a munkavédelmi ellenőrző te­vékenységet is. ; Ennek érde­kében a bizottság tagjai kö­zött felosztatták a megye épí­tőipari vállalatait ahol rend­szeres vizsgálatokat, ellenőr­zéseket tartanak majd. Az Építők Szakszervezetének me­gyei bizottsága a vizsgálatok alapján beszámoltatja majd a vállalatok igazgatóit a szak- szervezeti bizottságok titkárait a munkavédelmi helyzetről. A megyei bizottság decem­berben munkavédelmi anké­tet rendez, melyre meghívják a vállalatok igazgatóit főmér­nökeit biztonsági megbízottait a szakszervezeti bizottság titká rait és a munkavédelmi fel­ügyelőket ÉM. 1. ss. Kőbánya Vállalat, komló keres technikusi vég­zettséggel rendelkező ENERGETIKUST. Erkölcsi bizonyítvány szük­séges. Jelentkezés Komlón, a vállalást központjában. 107 ban. „Hogyan hasznosíthatjuk a pedagógiában a néprajzot?” című munkájáért nemrég ka­pott újítási díjat. Vallja, hogy a néprajztudo­mány még nem tisztázta kellő­képpen a népművészet inter­nacionalista jellegét A parasz­ti népművészet mellett nem foglalkozik érdemlegesen a munkásság, s különösképp a bányászság népművészetével. Pedig köztudomású, hogy pl. a torockói vertcsipke, amely holland eredetű — német bá­nyászasszonyok révén került hozzánk. A faragott galamb- motívum is úgyszólván min­denütt megtalálható az ország bányászlakta telepein. Platthy György a népművé­szet új kivirágzását lelte meg a bányászság között. A bánya­vidékeken ma már mindenütt közismert a PVC-bői fonott üveg. A legkülönbözőbb terü­leteken a legváltozatosabb és a legérdekesebb motívumokat találhatjuk meg. A népművé­szet nem hal ki, csak változik, alkalmazkodik a modern tech­nikához. Persze, vannak ma még néprajzikutatók, akik nem ismerik él ezt a fajta népmű­vészetet — mondván, hogy legalább húsz esztendő szük­séges ahhoz, hogy a bányász- ságnak ez a tvékenysége hiva­talosan is bevonuljon a nép művészetbe. Platthy György Komlóról, Vasasról, Pécssza- bolcsról, Nemesgulácsról, Éger- csehiből, Sztálinvárosból, a badacsonyi kőbányából kapott ilyen színes PVC-anyagból font üvegeket, demizsonokat. Ez tehát azt mutatja, hogy Mikor Párizsból kiröhögött a vonat, arra gondoltam: ez az egy hét nagyon kevés volt! A fájó búcsú helyett kárpótolt, Rogy a vonatunk nagyszerűen száguldott. Lyonig egyszer áll­tunk meg, maid lyoni átszál­lással együtt összesen hat és fél óra alatt tettük meg a hat- száznegyven kilométeres utat Megérkeztem utazásom újabb állomására. Következett Gre­noble. Nagyon érdekelt ez az arány­lag kisebb délfrancia város. Sokat is hallottam róla; gyö­nyörű vidékéről, egyeteméről. S a kitérés fáradtságát bősé­gesen kárpótolta a másfélna­pos grenoble-i tartózkodás. Azonnal észre kellett ven­nem, hogy délebbre vagyok, hiszen az éghajlat jóval me­legebb a párizsinál; amikor véletlenül felnézek a távolba, ■ mit látok!? Az egyik hagyr óriás fehérflüfc a hőtől! Nagy­szerű látvány és csoda izgal­mas élmény: egy szál rövid­ujjú ingben is pokoli mele­gem van, s közben havat lá­tok magam előtt A Grenoble-t körülvevő hegyek legtöbbjén nyáron sem olvad el a hó. S a legforróbb kánikulában is a várostól alig harminc kilo­méterre nagyszerű síterep áll a sportolók rendelkezésére. Sajnos, nem volt rá alkalmam, hogy fel is jussak a havas he­gyek valamelyikére. Pedig de büszkén mondtam volna itt­hon: hogy kánikula idején, a verejtéktől csorogva... — hógolyóztam! A várost az Inser szeli ke­resztül. A folyó partján sok­sok szép, kedves hangulatú ház. A folyón több kis híd. Később Velencében úgy érez­tem, ha kevésbé szépben is, de hasonlót már láttam Grenoble- ban. Az Inser partjáról drót- kötélpálya vezet fel az egyik ISBgj umvSalu^ A acatílvllitjuu közvetlenül a partról indul, s a folyó felett kapaszkodik me­redek pályáján. Szerettem vol­na kipróbálni az utazásnak ezt a módjait is, de a menetjegy borsos ára miatt, erről le­mondtam. Ehelyett megcsodál­tam az egyetem épületét, a XIV. században épült Igazság­palotát, s az előtte lévő téren „Bayar, a félelem és gáncs- nélküli lovag” szobrát Gre­noble kedves hangulatú város, sok-sok szép épülettel. Sajnos, éppen a színház épülete kivé- tóL Felkerestem a külsőbb ré­szeket itt is; s bizony a sze­gény negyedet itt is megtalál­hattam. Mondhatom, furcsa ellentétet láthattam: míg a vá­rosban luxusautók szaladgál­tak, amelyek közül nem egy éppen a hegyekből ereszkedett lefelé, a csomagtartóra felsze­relt sílécekkel, az autókon a világ minden tájáról itt spor­toló gazdag, jólétet árasztó emberekkel; addig Grenoble szegénynegyedébem szép szám­ban találkoztam kéregető gye­rekekkel. Közben pedig nagyon izga­tott utazásom kővetkező, s egyben fő állomása; Avignon ahol egy teljes heteit töltők majd. Reméltem, hogy a pá rizsi Jean Vilar Színház avi- gnoni fesztiválján jó előadá­sokat láthatok, s tudtam, hogy itt is sok-sok gazdag éűmépy- nyel gazdagodhatom. De hiába siettem Avignon felé, a sors, helyesebben egy francia kalauz máácéppen akarta- lerakott a venatng. Mert az a csoda történt — ami a francia vonatokon nagyon ritka esemény —, hogy jött egy kalauz jegyeit kezelni. Ba­rátságtalanul nézegette a' még a budaipesti IBUSZ-nál vásá­rolt jegyfüzetemet Gyanítot­tam, nem tetszik neki, hogy többször leszálUtam a vonatról a jeggyel, holott ez arra is al­kalmas volt. Aztán fizettetni akart vélem tizenkét frank pótdíjait, ama bizony elég te­temes összeg. Én egyáltalán nem találtam ezt méltónak, hiszen eddig is mindig külön­böző gyors- és expressz-vona- tokon közlekedtem, s senki nem emelt ellene kifogást De a kalauz barátom másképpen gondolkozott, mert kijelentet­te, helyesebben mutogatta, vagy fizetek, vagy leszállók! Én mondtam, helyesebben mutoaattarrv leszállók. Ültem is vagy három óra hosszat a sínek között, várva a követ­kező vonatot Ahogy az befu­tott, akkor ijedtem meg iga­zán: a vonat oldalán valami extra-express jelzés díszelgett. Na, ha erre felszállók, erről még valószínűbb, hogy újra leraknak. De próba — szeren­cse jelige alatt, csakazértis felszálltam. No, most vagy lesz, vagy nem lesz szeren­csém. Lehet, hogy újra fizet­tetni akarnak, s akkor én újra csak leszállhaítok. Vagy talán nem jön kalauz, g hamarosan befutok Avdgnonba. Jött a ka­lauz ... (úgy látszik, Dél- Franciaországban többen van­nak ...), megnézte a jegyem és ... és mindent rendben ta­lált Hát bizony, én soha nem tudom meg, miért nem felelt meg a leszállítás kalauznak az én jegyem? (Folytatjuk.) Az örök barátság pohara és a faragott galamb. nemcsak szórványosan, hanem mindenütt fellelhető ez az új­fajta népművészet, ahol rob­bantással foglalkoznál?, ahol ilyen színes PVC-anyag kerül az ösztönös népművészek ke­zébe. A KÖZELMÚLTBAN bízta meg a Művelődésügyi Minisz­térium Platthy Györgyöt, hogy írjon egy oktató filmet. Ez azt a célt szolgálja, hogy a nép­művészet is olyan oktatási formát nyerjen az iskoláink­ban, mint a művészettörténet. Az anyagot már megírta, a zsűri véleménye szerint jól si­került A filmet az Iskolai Filmintézet kivitelezi, s a fel­vételek már megkezdődtek. Pécsett és Baranyában is lesz­nek felvételek. A három részes film bemu­tatja a mézes-bábosságot, a hímestojás-ikészítést a csere- pességet, a faragásokat, meg­ismerteti a gyerekkel a lakó­házat és belsejét, a fonást, szö­vést hímzést a csipkéket és a népviseletet. Olyan szempontok szerint is csoportosította és feldolgozta az anyagot mint pL a nép­művészet nemzetközi jellege, az osztályharc tükröződése a népművészetben, a magyar népművészet sajátos vonásai, a tartalom és forma kapcso­lata a népművészetben, a nép­művészet jelene és jövője. A minisztérium általános iskolai főosztálya a következő tanévben remélhetőleg már ki­bocsátja a filmet Érdekes kutatásokat végzett Platthy György a baráti né­pek, így pl. a sokácok, hor- vátok, németek népművészeti kapcsolatait illetően. A kakas például szinte minden nép­nek a művészetében megtalál­ható, s a férfias erőt szimbo­lizálja. A tojás-motívumot már az ókoriak, az egyipto­miak is ismerték és alkalmaz­ták. A lány jelképesen adta át a legénynek, s azt jelentette, hogy erősek és egészségesek legyenek az utódok. ÉRDEKES története van a „frászkarika” népi kifejezés­nek is. Valamikor a mézes- kalácsosok készítettek perec alakú süteményt. Valaki aztán kitalálta, hogy a rángógör­csös, „frászos” gyereket át kell rajta bújtatni, s akkor elmú­lik, róla a nyavalya. A nép az­tán rájött, hogy ez mit sem ér, s innen a kifejezés: frászkari­kát sem ér az egész! KEVESEN tudják. hogy Platthy György festőművész, a Pécsi Pedagógiai Főiskola tan­székvezető tanára az élő nép­művészet rajongó kutatója is. I Áprilisban állították ki tárgyi gyűjteményének egyik részét az Országos Néprajzi Múzeum-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents