Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
1 N APtő 1961. SZEPTEMBER 1«. Adenauer Mni Bonn. (TASZS^Ä Rágalmazó kijelentések a Szovjetunió „agresszivitásáról” és atomfegyver' követelése a nyugatnémet hadsereg számára: Ez alapjában véve Adenauer kancellár választási beszédeinek tartalmai A kancellár legutóbbi beszéde, amely Badgodesbergfoen hangzott el, szántén nem volt kivétel. Adenauer megint azt követelte, hogy szereljék fel a nyugatnémet hadseregeit atomfegyverrel. Indoklásul azt hangoztatta, hogy a Bundeswehr alkotja a centrumot, a szovjet csapatok ellent „döntő” szakaszom A nyugatnémet kancellár beszédében többször is hangoztatta. hogy a bonni kormány az „ellenőrzött leszerelés’5 híve, mert ez vezetne a nemzetközi feszültség • enyhítéséhez; Ugyanakkor követelte, hogy a Nyugat legyen „erős és egységes”. Emellett nyílt revansvá- gyó kijelentéseket tett. Azt mondta, hogy eljön az a nap, amikor majd lehet beszélni a Szovjetunióval „Németország elszakított részeinek .visszaadd sáról.15 1 Merényletet kíséreltek meg de Gaulle ellen A párizsi einöfei pákán hivatalos közleményben jelentette be. hogy pénteken este sikertelen bombamerényletet kö vettek el de Gaulle köztársasági elnök, ellen, A közlemény szerint a Co- lombey-les-Deux-Eghses (de Gaulle vidéki szállása) felé vezető úton gyúlékony anyagot és ehhez csatlakozó robbanó töltetet helyeztek éL De Gaulle kocsija 22 óra körül érkezett a helyszínre, a gyúlékony anyag tüzet fogott, robbanás razonban nem történt. Sem az elnök, sem pedig kísérete nem sérült meg, A helyszínire kivezényelt csendőrség négy kilogramm robbanóanyagot talált Színjátszó klub alakult Pécsett Tegnap este tartották meg Pécsett a KPVDSZ Művelődési Otthonban a város színjátszó rendezői és műkedvelő színjátszói részére az évadnyitó megbeszélést Az új művelődési évadra létrehozott színjátszó klub alakuló ülését és egyben a megbeszélést dr. Borsos József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A köszöntő szavak után a belső nevelői munkáról beszélt és hangsű lyozta az irodalmi színpadok, valamint a bábmozgadom jelentőségét. Elmondotta, hogy az új évadban a minőségi munkára kell a legnagyobb gondot fordítani, mert csak így emelkedhet magasabb színvonalra a város műkedvelő színjátszása. Ezután Vastag Zoltán, a művelődésügyi osztály művészeti előadója ismertette részletesebben a következő év munkájának irányelveit és fő feladatait. „Városunk színjátszó mozgalma eddig is szép . eredményeket ért el —* mondotta Vastagh etvtáms — és ezeket az új évadban is tovább kell fokozni ...A jövőben csak az az együttes lehet .. A Tzz nkas Színpad”, amelyik bizonyos, előre meghatározott követelményeknek megfelel... A színjátszó csoportokon belül az irodalmi színpadi munkát a jövőben jobban kivan- ivk segíteni és támogatni.,.” Majd a megalakult színjátszóklubbal kapcsolatban elmondotta, hogy a színjátszó csoportok belső nevelőmunkáját ezzel a központi klubbal is segítik, ahol alkalmuk nyílik a város színjátszóinak és színjátszó rendezőinek továbbképzésre és szórakozásra is. Ezután Rudolf Gyula, a színjátszóklub vezetője ismertette a klub célját és feladatét, valamint annal^BB9©apá^ ííP: Ä WATO-hatafcnak jelenlegi politikája ahhoz vezet — mutat rá Hruscsov nyilatkozata —, hoíQr már nem a rádió-ak- ítfv csapadéktól kell félni, hanem atll(öl. hogy maga az atom fegyver hull majd az emberek £ejére; A Szovjetunió nem engedheti meg, hogy kockára tegyék mtillió és millió ember életét A szovjet kormány nem teljesítené kötelességét,, ha nem gondoskodna, megfelelő módon a szovjet nép biztonságáról. Ezt azért teszi, hogy a szovjet nép, siót az egész Hm&csov elvtárs válasznyilatkozata 1 emberiség ne &je át azt. ami Hirosima és Nagaszaki japán városokkal történt, ne élje át az atomtámadásokat. Ahhoz, hogy elkergessük a háború viharfelhőit és norma- lizáljuk az államközi kapcsolatokat — hangsúlyozza Hruscsov — meg kell oldanunk korunk legfontosabb problémáját: az általános és teljes leszerelés kérdését „Most csak az általános és teljes leszerelés alapján lehet egyszer és mindenkorra és mindenütt véget vetni az atomfegyverkís érieteknek” — jelenti ki a szovjet kormányfő. Hruscsov nyilatkozatában sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kor mánya még csak hozzá sem akar kezdeni a szigorú nemzet közi ellenőrzés megteremtése mellett végrehajtandó általános és teljes leszereléshez. A jelekből ítélve Anglia kormánya ugyanilyen álláspontot képvisel — mutat rá Hruscsov. N. Sz. Hruscsovnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozatát szeptember 9-én a Szovjetunió külügyminisztériuma átnyújtotta az Egyesült Államok és Anglia nagykövetének. T a Minisztertanács ülése A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentéséi az idei népgazdasági terv első félévi teljesítéséről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a föla- müvelésügyi miniszternek a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről és az őszi munkák megszervezéséről szóló jelentését. A kormány a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes korábbi rendelkezéseket. A Minisztertanács a nehézipari miniszter javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy Kazincbarcikán felsőfokú vegyipari műszerezési és automatizálási technikum létesüljön. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Minisztertanács elnökének szóbeli beszámolóját indonéziai és indiai útjáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Nem riadunk vissza semmitől sem, ha az agresszorok megtámadnak bennünket Hruscsov elvtárs beszélgetése Sulzbergerrel a New York Times munkatársával Mosz kv a, (MTI). Nyíkita Hruscsov szovjet miniszterelnök szeptember 5- én fogadta Cyrus Sulzbergert, a New Tfiark Times munkatársát és válaszolt kérdéseire. A beszélgetés első részében Hruscsov ismertette a szovjet kormánynak Kennedy és MacMillan legutóbbi javaslatával kapcsolatos véleményét Hangoztatta, hogy e javaslat célja nem a népek biztonságának szavatolása, hanem propagandasikerek elérése. A mai nemzetközi helyzetben nem a nukleáris kísérletek megtiltása, hanem a leszerelés a legfontosabb — mondotta «—• majd rámutatott: *-* Megkezdett kísérleteinket folytatni fogjuk, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a veszedelmet, amellyel a NATO katonai tömb hatalmai hazánkat és a szocialista tábor országait fenyegetik. Nem maradhatunk tétlenek, amikor mozgósítás folyik az Egyesült Államokban, Francia- országban, Angliában és Nyugat-N émetországban, -— amikor Nyugat-Németország a Bundeswehr atomfelfegyverzését követeli, amikor Adenauer és Brandt mindent megtesz a légkör felizzítá- sára... népünk és a többi békeszerető nép nem bocsátana meg, ha ilyen helyzetben megfeledkeznénk az éberségről és nem gondoskodnánk védelmi képességünk szilárdításáról. Újra csak ezt ismételjük: leszerelést és csak leszerelést! A leszerelés eszközével lehet és kell megszüntetni a háborús veszedelmet, megteremteni minden állam békés együttélésének feltételeit Sulzberger ezután a következő kérdést tette fel: ön említette olyan nukleáris bomba megteremtésének lehetőségét. amelynek ereje 100 millió torma közönséges robbanóanyaggal lenne egyenlő. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni: miben látja ön egy ilyen szuperbomba értelmét? Azt hiszem, ez a bomba túlságosan nagy ahhoz, hogy háborús célokra felhasználják. Hruscsov így válaszolt: Valóban ez hatalmas, óriási pusztító erejű bomba. De akkor, amikor háborút kényszerítenek ránk, amikor hazánk és népünk megsemmisítésével fényé getőzneOfl, nekünk kötelességünk ezzel józanul számot vetni fis nem riadunk vissza semmitől sem, ha az agresszo- rok megtámadnak bennünket, hanem minden eszközt felhasználunk arra, hogy visszaüssünk as agresszorra. Ezért lényegesen fokozza hazánk védelmi képességét, ha néhány ilyen szuperbomba van birtokunkban. Akkor az agresszorofc majd elgondolkoznak rajta, vajon érdemes-e megtámadniuk bennünket, s megértik, hogy az ellenünk irányuló agresszió elhatározása egyet jelen-t számukra az öngyilkossággal; Mi számtalanszor hangoztattuk, hogy senkit mm készülünk «■oMbukU« Ml csupán meg1 alkotjuk az eszközöket szocialista táborunk védelmére, a béke biztosítására. Hruscsov ezután emlékeztetett Hitlerék rémtetteire és hangoztatta: a szovjet nép ismeri a háborút, és mindenkinél erősebben óhajtja a békét. „Nem akarjuk, hogy mindez megismétlődjék, nem akarjuk, hogy egy új Hitler, más név alatt, —• mondjuk Adenauer, Brandt vagy Strauss néven, ismét háborút robbantson ki és még vadállatiasabb gaztetteket kövessen el népünk ellen mint a fasiszták; Hadd tudják meg mindazok, akik újabb agresszióról ábrándoznak, hogy lesz egy 100 millió tonna trotil erősségű bombánk, hogy ez máris birtokunkban van és most próbáljuk ki gyújtóberendezését, hogyha megtámadnak bennünket, ez biztos halálukat jelenti. Számunkra nincs más út. A háború elkerülésére viszont javasoljuk az általános ellenőrzött leszerelést.” Sulzberger ezután megkérdezte, vajon hajlandó lenne-e a Szovjetunió kinyilvánítani, hogy sohasem alkalmazza elsőként háború esetén a nukleáris fegyvereket; Hruscsov azt fejelte, hogy a Szovjetunió sohasem fog elsőként háborút indítani más országok ellen, de idő előttinek tartja annak bejelentését, hogy háború esetén nem kerülne sor atomfegyverekre. ^ „Tegyük fel — folytatta —, hogy mindkét fél tenne ilyen ígéretet, de ugyanakkor nukleáris fegyvertartalékait is megtartaná. Nos. mi történnék akkor, ha az imperialisták háborút robbantanának ki? Ha a háború során bármelyik fél úgy érezné, hogy vereséget szenved, vajon nem vetné-e be a nukleáris fegyvereket a háború elvesztésének elkerülése végett? Ezenkívül egy másik példára is utalnék. Az Egyesült Államok a második világháború végén sokkal erősebb volt, mint Japán és eredményes offenzívat folytatott Japán ellen. A győzelem siettetésére azonban az Egyesült Államok atom bombákat dobott japán városokra. Mindez arra vall, hogy ha megmarad az atombomba és háború robban ki. ez termonukleáris háború lesz. Ezért a békét nem a nukleáris fegyverek mellőzésének ígéretével, hanem a gyökeres kérdések radikális megoldásával kéül biz tosítani. S a legjobb garancia a fegyverzet megsemmisítése, a hadseregek felszámolása, vagyis a leszerelés. Ez a legbiztosabb garancia! Az amerikai újságíró megkérdezte, rajon az SZKP prog ramjában vázolt nagy országépítő tervek megvalósítását nem hiúsítja-e mag a mostani nemzetközi feszültség. . Hruscsov nemmel válaszolt és kijelentette: „Hiszek a nyugati államférfiak józan eszében, hiszem, hogy felismerik, meg kell kötni a békeszerződést Németországgal, azaz a két reálisam létező mémet állammal, s Nyugat-Berlint szabad várossá kell nyilvánítani”. Ezután ismét hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin szabad városnak a külvilággal való forgalma a békeszerződés aláírása után is biztosítva lesz. Sulzberger következő kérdése így hangzott: ön gyakran hangoztatta, hogy ellenzi a háborút, de igazságosnak tartja a felszabadító háborúkat. Viszont ha ilyen kivételt tesz, vajon ez nem ad-e lehetőséget más országoknak arra, hogy a kommunista országok eilend háborút felsizabadító háborúnak nevezzék, és ezzel igazolják? Hruscsov válaszában rámutatott, hogy Sulzberger meghamisítja a kommunisták álláspontját; „Nem ismerjük el azt a jogot, hogy valamely ország háborút indítson egy másik ország felszabadításáért. Csak az imperialisták és a gyarmatosítók viselhetnek háborút más népek felszabadításának hamis zászlaja alatt. Dulles prédikálta Kelet-Euró- Pa „felszabadítását” s ön nekünk tulajdonít ilyen politikát; Úgy látszik. áldozatul esett a ránk szórt rágalmaknak”; A szovjet kormányfő hangoztatta: a kommunisták elismerik a népeknek azt a jogát, hogy saját szabadságukért harcoljanak, s Algériát hozta fel példaként Utalt Lincolnra is, aki szent szabadságharcot vívott a rabszolgaság^ ellen; Sulzberger ezután megkérdezte: „Egyes lapok azt írták, hogy ön Mcoloy-jal folytatott beszélgetésében kifejezte beleegyezéséit abba, hogy az ENSZ élén egyszemélyi főtitkár álljon azzal a feltéténél, hogy e világiszervezet minden szerve — a titkárság ikivéteilével — a hármas vezetés elvére helyezkedjék. így van-e ez a valóságban?” Hruscsov azt válaszolta, hogy nincs így. Mccloy-jal folytatott beszélgetésében közvetve érintette az ENSZ szervezeti felépítésének kérdését, részletesen viszont a leszerelés ellenőrzéséről beszélt. Amikor Mcdoy megkérdezte, vajon ebben a kérdésben ragasz- kodik-e a Szovjetunió a „trojka” elvéhez, „azt feléltem neki, hogy a leszerelés ellenőrzésévei kapcsolatban semmiféle vétónak, semmiféle trojkának nincs létjogosultsága. Biztosítani kelt a legszigorúbb ellenőrzést, s ezt senki sem korlátozhatja. Csak így lehet biztosítani, hogy egy ország, vagy országcsoport se gyárthasson fegyvert, és ne tervezhesse más országok megtámadását”. Ha valósággá válik a leszerelés — folytatta Hruscsov —, akkor már feleslegessé válnak az államtitkok. A trojka-elvre csak akkor lesz szükség, ha nemzetközi, fegyveres erőket alakítanak, hiszen a csapatok parancsnoklását közösen kell intézni, nehogy valamely állam, vagy államcsoport egy másik állam vagy államcsoport éllen használhassa fel az ENSZ-erőket. Hruscsov arra a példára utalt, hogy a nyugati hatalmak nem egyeznének bele Malinovszkij kinevezésébe, a Szovjetunió pedig elvetné azt a javaslatot, hogy Norstad-et, vagy angol, illetve francia tábornokot állítsanak a nemzetközi fegyveres erők élére. A parancsnokságnak — mint mondotta — „egy imperialistából, egy kommúnistából , és egy semlegesből” kell állnia. — Ugyanezt a rendszert kell alkalmazni az ENSZ szerveiben is — folytatta. — „Előbb- utóbb ez meg Is valósul, mert végéhez közeledik az Egyesült Államok egyeduralmának ideje az ENSZ-ban. A legértelmesebb megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok magától felismerné a megváltozott helyzetet és elősegítené a helyes megoldást. Ha viszont az Egyesült Államok szembeszegül az ENSZ-beb helyzet rendezésével, akkor ez az Egyesült Államok ellenére fog megvalósulni, ez pedig csapást mér az Egyesült Államok presztízsére”. Sulzberger következő kérdése a kozmikus térség nemzetközivé nyilvánítását feszegette. Hruscsov válaszában rámutatott, hogy a világűr kutatására már régen nemzetközi szervet keltett volna alakítani, de erre csak a leszerelés után kerülhet sor. hiszen a rakétatitkok, az interkontinentális rakétákkal kapcsolatos államtitkok szorosan összefüggenek a békés űrkutatással. Sulzberger ezután megkérdezte, miért van szükség a „békés együttélés” kifejezésire, amikor van egy ilyen szó is: béke. Hruscsov megmagyarázta. hogy a békés együttélés valamivel többet jelent, mint a béke, tehát nemcsak a háború hiányát, hanem a különböző rendszerű államoik sokoldalú együttműködését, a bel- ügyekbe való be nem avatkozást. a szuverenitás tiszteletét is. Az amerikai újságíró következő kérdése így szólt: „Malinovszkij marsall tavaly említette, hogy a Szovjetunió kész válaszcsapást mérni azokra a támaszpontokra, amelyekről katonai repülőgépek indulnak a Szovjetunió és más kommunista országok fölé. Vajon ebbe a kategóriába olyan országok is beletartoznak-e, amelyek szocialistának nevezik magukat, noha nem fűzik őket szövetségesi kötelékek a Szovjetunióhoz? Mi az ön vé(Fotytatás a 8. oldalon) Million 40 000 kálónál (Ilii o iMljoiÉeo tompába Washington, (MTI). McNamara hadügyminiszter Kennedy jóváhagyásával szom baton hivatalosan közölte, hogy „a legközelebbi jövőben” 40 000 amerikai katonát küldenek Európába. A hadügyminisztérium ezzel egyidejűleg rendeletileg megtiltotta az Európában állomásozó amerikai katonák és a hadügyminisztérium Európában dolgozó polgári alkalmazottai hozzátartozóinak, hogy Európába utazzanak. Ez a rendelkezés, mely október 9-én lép érvénybe, nem vonatkozik azokra a hozzátartozóikra akik Nyugat-Berlinbe akarnak utazni. Feltétélezések szerint a 40 ezer amerikai katona a Nyu- gat-Németországban állomásó- zó 7. amerikai hadsereghez csatlakozik. Az intézkedésre értesülések szerint Norstad tábornok, a NATO európai fegyveres erői amerikai parancsokának kérésére került sor. Az 9! északi ország külügyminisztereinek értekezletéről Koppenhága, (TASZSZ). Az öt északi állam — Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland — külügyminiszterei Koppenhágában értekezleten vitatták meg az országaikat érdeklő kérdéseket azzal kapcsolatban, hogv közeledik az ENSZ közgyűlés 16 ülésszaka; Az eszmecsere eredményeként kiadott közleményben a külügyminiszterek kifejezték azt a reményüket, hogy állandó kapcsolataik eredménnyel járnak és előmozdítják, hogy az ENSZ közgyűlés 16. ülésszaka konstruktív szellembén vitassa meg a leszerelés kérdését; A külügyminiszterek hangsúlyozzák: szükséges, hogy az atomhatalmak haladéktalanul tárgyalásokat folytassanak. A külügyminiszterek közleménye szer,int kívánatos, hogy megoldják a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. A városi József Attila Művelődési Otthon (Remény u. 45.) képzőművészeti szakköre szeptember 20-án, 18 óra kor tartja első foglalkozását. Az eddigi tagokon kívül, jelentkezhetnek mindazok az általános iskolások, középiskolások és iskolán kívüli dolgozók, akik érdeklődést tanúsítanak a képzőművészet iránt, mind gyakorlati mind elméleti vonalon, valamint a képző és iparművészeti főiskola vagy a művészeti gimnázium felvételi vizsgáihoz kívánnak felkészülni. Szakkörvezető: Lantos Ferenc, a művészeti gimnázium tanára. Jelentkezni lehet szeptember 20-ig; a művelődési otthon irodájában, IS—19 óra között. Moszkva. (TASZSZ). A sztálingrádi vízierőmű vasárnapi felavatására a Volga- menti nagyvárosba utazik Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke és több más szovjet vezető személyiség. Vasárnap ma Vasárnap Hruscsov avatja fel a világ legnagyobb vizierőművét gyár idő Bzerint 13 órakor kezdődik a nagygyűlés, amelyen előreláthatólag Hruscsov mond nagy beszédet. Ezután üzembehelyezik az erőművet, majd a szovjet kormányfő egy közeli kolhozba látogat; A sztálingrádi erőmű egy évvel a kitűzött határidő előtt készült el.
