Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

rVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁKTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 10. VASÁRNAP Hruscsov eSvtárs válasznyilatkozata Kernedynek és Macnillannak a nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisz­tériuma szeptember 9-én nyi­latkozatot juttatott el az Egye­sült Államok és Anglia moszk­vai nagykövetének, válaszul Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszter­elnök szeptember 3-i közös nyilatkozatára. A szombaton nyilvánosságra hozott szovjet nyilatkozat­ban Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke felhívja az Egyesült Államok és Nagy' Britannia kormányát, lássa­nak hozzá korunk fő prob témájának — az általános és teljes leszerelésnek — megoldásához. — Keressük komolyain és becsületesen a német béke- szerződés megkötésének meg­oldását. hogy idejében el tud­juk hárítaná a nukleáris ra­kétaháború veszélyét. Akkor minden a maga helyére kerül, nemcsak nukleáris kísérletek nem lesznek, hanem megszű nik a nukleáris háború ve­szélye is” — mondja Hrus­csov. Nyilatkozatában hangsúlyoz­za a szovjet miniszterelnök, hogy Kennedy és Macmillan a nukleáris fegyverkísérletek kérdését elkülöníti és elszige­teli a leszerelés problémájától, amelynek pedig része. Az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Britannia minisz­terelnöke nyilatkozatának minden sorában megtalálha­tó az a törekvés, hogy a nyu­gati hatalmak és az agresz- szív katonai tömbökben hoz­zájuk tartozó szövetségeseik számára mindenáron egyol­dalú katonai fölényt bizto­sítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista állam biz­tonságának rovására. — Bármilyen fellengzős sza­vakat használnak is az Egye­sült Államok és Anglia kor­mányának vezetői a nukleáris fegyverkezés kérdésében el­foglalt álláspontjuk igazolá­sára, még sem tudják agresz- szív politikájukat békeszerető, az emberiség érdekeit szolgáló politikának feltüntetni — hangzik Hruscsov nyilatkoza­ta. Nekünk azt javasolják — mutat rá Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok és Anglia, nem is beszélve Franciaország­ról. amelyet egyáltalán nem érint ez a javaslat, fenntart­hassa magának azt a lehetősé­get, hogy tovább tökéletesítse az atomfegyvert. A javaslat­ban ugyanis nem érintik a föld alatti és a kozmikus tér­ségben végzendő kísérleti atomrobbantásokat. Hruscsov felhívja a figyel­met, hogy az új atomfegyver- fajták megteremtésének ame­rikai programja jelenleg éppen a föld alatti atomfegyverkísér- leteken alapszik. „Ez volt az egyik fő akadá­lya az atomfegyverkísérletek teljes megszüntetéséről szóló szerződés megkötésének” — jegyzi meg Hruscsov. Nem titok — folytatja Hrus­csov —, hogy az Egyesült Államokban már régen terv­be vették a föld alatti atom­fegyverkísérleteket és e cél­ra Nevada államban meg­felelő bányákat és gigászi alagutakat készenlétbe he­lyeztek. Hruscsov hangsúlyozza, hogy , z Egyesült Államok kormá­nyának kezdettől fogva nem volt szándékában a szovjet kormány válaszával össze­egyeztetni cselekedeteit, mert hisz már szeptember 5-én, — vagyis egy nappal a Szov­jetunióhoz intézett felhívás után — maga Kennedy úr ren­delte el, hogy újítsák fel a föld alatti atomfegyverkísér- leteket. A szovjet kormányfő rámu­tat: az Egyesült Államok és Anglia kormánya nem első esetben igyekszik elérni, hogy csupán a levegőben tiltsák meg az atomfegyver­kísérleteket. Például 1959- bcn is tett a két kormány a jelenlegivel azonos javasla­tot. Hruscsov rámutat, hogy a népek becsapása lenne, ha csupán egyfajta, a levegőben végrehajtandó atomfegyver­kísérletek megszüntetéséről kötnének megállapodást. Az ilyen megegyezés káros és ve­szélyes illúziókat teremtene, elhitetné, hogy lépéseket tesz­nek a fegyverkezési verseny megszüntetésére. A valóságban az államok, mintegy törvénye­sített formában folytatnák a meglévő atom- és hidrogén- fegyverfajták tökéletesítését, felhasználnák e célra a föld­alatti és a kozmikus térségben végzendő kísérleteket, köztük az úgynevezett békés célú kí­sérleteket. A népek teljes joggal nevez­nék ezt az egyezményt becs­telen alkunak. „Magától érte­tődik. hogy a szovjet kor­mány nem mehet és nem is megy bele egy ilyen alkuba” — jelenti ki Hruscsov. — A Szovjetunió azt akarja, hogy egyszerre és örök idők­re a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek minden fajtáját kivétel nélkül szün­tessék meg — hangsúlyozza a szovjet kormányfő. A továbbiakban emlékeztet arra, hogy éppen a Szovjet­unió erőfeszítéseinek eredmé­nyeképp kezdőditek meg há­rom esztendővel ezelőtt a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia képviselőinek tárgyalásai a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­ről. E tárgyalások során a Szovjetunió egész sor lépést tett. hogy közeledjék az Egye­sült Államok és Anglia állás­pontjához. Ezután rámutat: „Bármilyen keserű is beis­merni, de reálisan nézve a dolgokat, arra a következte­tésre kell jutnunk, hogy a genfi tárgyalások ma épp oly messze vannak céljuktól, mint három esztendővel ez­előtt”. Államok és Franciaország kö­zött az atamerő háborús célú felhasználására vonatkozólag létrejött és az Egyesült Álla­mok elnöke által jóváhagyott együttműködési egyezmény eloszlatott minden illúziót, hogy Franciaország csak a sa­ját céljaira végez nukleáris kísérleteket. „Világos, hogy a NATO bár­melyik tagországa által vég­zett nukleáris kísérletek eredményei a NATO közös imperialista céljait szolgál­ják” — jegyzi meg Hrus­csov. A nyilatkozat tényeket sorol fel az Egyesült Államokban folyó katonai készülődésekről. Rámutat arra, hogy ugyan­ilyen készülődések folynak az Egyesült Államokkal szövet­séges országokban is, elsősor­ban Nyugat-Németországban. A leginkább figyelemre mél­tó — hangsúlyozza Hruscsov —, hogy a nyugati hatalmak kormányai „a katonai intézke­dések egész lavináját indítot­ták el” válaszul arra a felhí­vásra, hogy hozzunk határo­zatot a német kérdés békés rendezésére és a nyugat-ber­lini helyzetnek ezen az alapon történő megoldására. „Mindez arra késztette a Szovjetuniót — mint ahogy a szovjet kormány már kijelen­tette —, hogy gondoskodjék véderejének. további erősítésé­ről” — jelenti ki Hruscsov, Hruscsov rámutat, hogy a Szovjetunió másképpen nem járhat el. A szovjet kormány miután mérlegre tett min­dent, ami mellette és ellene szól, szorongó érzéssel és szívfájdalommal kénytelen volt a kísérleti robbantások felújítása mellett dönteni. Nem kételkedünk abban — jelenti ki Hruscsov, — hogy az emberiség döntő többsége helyesen fogja fel a szovjet kormány intézkedéseit. A Szov je-tunió véderejének erősítése egyben a béke erőinek megszi­lárdítása is az egész világon. (Folytatás a 6. oldalon) a varsói merődé* tagállamai honvédelmi minisztereinek ér­tekezletéről. A varsói szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­rei 1961. szeptember 8-án és 9- én Varsóban ülést tartottak. Az értekezlet munkájában a tagállamok vezérkari főnökei is részt vettek. Az értekezle­ten A. A. Grecsko marsall, a varsói szerződés tarállamai egyesített fegyveres erőinek fő parancsnoka elnökölt. Az értekezlet megállapítot­ta, hogy az agresszív Észak- Atlanti Szövetség (NATO) or­szágai az utóbbi időben jelen­tős mértékben meggyorsítot­ták háborús készülődéseiket, szítják a fegyverkezési hajszát növelik hadseregeik létszámát és vá'aszul a szocialista orszá­gok azon javaslatára hogv kössék mer a német békeszer­ződést, még egy új háború ki­robbantásával is fenyegetőd­nek. A honvédelmi miniszterek és a vezérkari főnökök a jelen helyzetben — kormányaik uta- sitását követve — értekezletü­kön megvizsgálták a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői állományába tartozó csapatok harckészült­sége emelésének konkrét kér­déseit. Az értekez'et megbízta a ve­zérkari főnököket, hogy az ér- 'ekez'eten történt me-ál'a po­rtások alapján dolgozzák k* a varsói szerződé-; ‘agáHam»1 vé­delmi kénessé^e növelésének gyakorlati intézkedéseit. I. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar és román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus el­vén és a szocializmus építésé­nek művéhez nyújtott kölcsö­nös elvtársi segítségen alapul, és állandóan erősödik. Az 1958. fébruári magyar— román közős nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok te­rén az 1957—1960-as években az árucsereforgalom megkétsze reződött, a hosszúlejáratú ke­1965—1980-ias távlati idoözak főbb együttműködési kérdései­nek megvizsgálását. A szocialista világrendszer­ben a két ország népgazdasá­gának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együtt­működési lehetőségeket te­remt. A vegyes kormánybizott­ság a gazdasági építés meg­gyorsítása érdekében és a köl­csönös előnyök alapján rend­szeresem megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés kü­lönböző ágaiban való együtt­működés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudomá­A francia kormány — mu­tat rá Hruscsov — egész sor nukleáris robbantást végzett és világosan értésül adta, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozóan semmilyen kötelezettséget sem tart magára nézve érvényes­nek. Hruscsov kijelenti: az Egyesült Államok és Anglia tárgyalásokat foly­tat a Szovjetunióval a kísér­letek megszüntetéséről, ez­zel gátolja a szovjet nuk­leáris fegyverek tökéletesí­tését, Franciaország pedig ugyanakkor egymás után hajt végre nukleáris robban­tásokat. A szovjet miniszterelnök rá­mutat arra, hogy az Egyesült Megkoszorúzták a harkányi bolgár hősi emiékművet A bolgár nagykövet látogatása megyénkben nyos cserekapcsolatok kiszéle­sedtek. A látogatás idején új kultu­rális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra tör ténő felihűsználása terén való együttműködésről szóló meg­állapodást írtak alá és elhatá­rozták, hogy vízügyi egyez­ményt kötnek a két ország kö­zött. II. Kegyeletes ünnepség szín­helye volt tegnap a harkányi bolgár katonai temető. Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete, Bulgária felszabadulásá­nak 17. évfordulója alkalmá­ból megkoszorúzta a hazánk felszabadításáért életüket ál­dozó bolgár katonák emlék­művét. A koszorúzásnál jelen voltak: A. Karasztojanov ez­redes, a bolgár nagykövetség katonai attaséja, dr. M. Ka- szavetov, a bolgár nagykövet­ség másod ti tkára, a magyar Külügyminisztérium három­tagú küldöttsége, élükön Zá- gor György osztályvezetővel; a megye vezetői, élükön Egri Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára és Palkó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnöke. A két küldöttség különös fi­gyelemmel vizsgálta meg a je­lenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit. A küldöttségek meg­erősítették, a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköz- társaság kormányának elhatá­rozása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és követ­kezetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tár­gyalások útján történő megol­dásáért. A népek tevékeny harcával a% új világháború elkel ülhető Mindkét ország teljes egé­szében támogatja a Szovjetunió nak a béke fenntartására es l (Folytatás a 2. oldalonj _ A magyar és a román nép közölt! Iwátsáu és együttműködés a proletár internaciona izmus e<vén alapul KÖZLEMÉNY a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorgh u-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Roman Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látoga­tást tett a Magyar Népköztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Jnotán ipari üzemekben, valamint a solti termelő- szövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való talállcozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbont hatatlan testvéri barátság erőteljes megnyit- vánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Néj Cöztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt ve magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága « Jt első titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány államminisztere, dr. Mü sinich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a forradal mi munkás-paraszt, kormány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli tikai Bizottságának tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi m unkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspá t Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nak titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sik Endre, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a Ma gyár Népköztársaság külügyminisztere,^ Né- mety Béla, a Magyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te; — román részről: Gheorghe Gheorghiu-D ej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Emil Bo dnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese, Mogyorós Sándor, a Román Mun káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Román Népköztársaság Mi nisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Roman Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügy­minisztere, Mihail Rosianu, a Román Műnk áspárt Központi Bizottságának tagja, a Ro­mán Népköztársaság magyarországi rendkív üli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztat ták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgál ták a magyar—román kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségét és széleskörű eszme cserét folytattak a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések min­den megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. reskedélmi egyezmény az 1961 —1965. évekre szóló csere vo­lumenének további növekedé­sét irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamai kö­zötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a ma­gyar-román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Ro­mán Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az A kulturális és tudományos kapcsolatok kiszélesedtek K o » r ozemeny

Next

/
Thumbnails
Contents