Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

tm. SZEPTEMBER 8. NÄPEÖ 3 Javul a közlekedési vállalatok újítómozgalma Sok még a teendő Az utóbbi két esztendőben fokozatos javulás tapasztalható a megyében működő közleke­dési vállalatok újítómozgalmá­ban. A Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszervezete megyei műszaki bizottságának statisztikája szerint 1959-hez képest kevesebb újítást nyúj­tottak be ugyan a vállalatok­nál, de lényegében javult az elfogadott és bevezetett újítá­sok számaránya és forintban kifejezett értéke is. 1959-ben 308 újítási javaslatot adtak be a Baranya területén működő közlekedési vállalatok dolgo­zói, ebből 231-et fogadtak el. 1960-ban a benyújtott újítási javaslatok száma 269 volt, s ezek közül 17 kivételével el­fogadták valamennyit Az 1959- ben benyújtott újítási javasr- latok kalkulált gazdasági ered­ménye 368 ezer (forint volt míg 1960-ban a 390 ezer fo­rintot is meghaladta az újí­tások értéke. A megye közlekedési válla­latai közül talán a Pécsi Közlekedési Valla álnál halad legjobb utakon az újító- mozgalom. Itt állandóan ösz­tönzik az újítókat, újabb és újabb feladatokat tűznek ki, s még jutalmai is biztosítanak azok számára, akik a feladato­kat jól megoldják, A vállalat vezetői biztosítják az újítások kikísérletezéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket Az újtíási javaslatok elbírálá­sa mindig a törvényes határ­időn belül törtölik. Említésre- méltó. bogy a PKV újítási ja­vaslatainak többségét mintegy 70 százalékát — fizikai dolgo­zók adják bej 1959-ben 32 újí­tási javaslat érkezett a válla­lathoz, 1960-ban már 46, 1961. első felében pedig 67 újítási javaslatot nyújtottak be * dol­gozók. Az elfogadott újítások száma is arányosan nőtt: 1959- ben 23, 1960-ban 36, 1961 L te­lében 43 darab. Hiba, hogy eb­ben az évben az elmúlt évi­nek többszörösére nőtt az esz­mei újításokért kifizetett ősz- szeg. Míg tavaly egész évben összesen 3000 forintot fordítot­tak eszmei újítást* díjazására, ez év első felében 16 500 forin­tot fizettek ld hasonló célokra. Szerencsére felfedezték a vál­lalat vezetői is a hibát: A nem rég megtartott újítási ankét beszámolójában a főmérnök hangsúlyozta: célul tűzték ki az eszmei újítások aránytala­nul magas számának leszorí­tását. Dicséretremél tó tény, hogy a PKV vezetői mindig találnak módot arra. hogy újabb lendületet adjanak a vál lalati újítómozgalomnak. A kö­zelmúltban rendezett újítási ki állítás is feltétlenül serkentő­leg hatott az újítókra; Kevésbé dicsérhetjük a XIV. számú Autójavító Váll. újitómozgalmát. A statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy a vállalat vezetői nem foglal­koznak eleget ezzel a fontos, a termelést segítő, a munkások tehetségét kibontakoztató moz galommal. Beletörődnek, hogy a vállalathoz benyújtott újítá­soknak csaknem fele más üze­mek, vállalatok dolgozóitól ered, és vajmi keveset törőd­nek azzal, hogy a beadott, és elfogadott újításokat a gyakor­latban is alkalmazzák. A Köz­lekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének megyei mű szaki bizottsága nemrég vizs­gálatot tartott itt is, és meg­állapította, hogy az 1959-ben benyújtott 97 újítási javaslat közül 46 idegen vállalattól vagy személytől érkezett. 1960-ban az újítások egyharmada volt „külső“. Sokkal súlyosabb hi­ba, hogy a vizsgálat időpontjá­ban az 1960-baji benyújtott és elfogadott javaslatok közül négy újítás még nem volt be­vezetve. A XIV-es Autójavító Vállalatnál is elkészülnek ugyan az újítási feladattervek, de éppen a fennálló körülmé­nyek miatt, kevés valósul meg ezekből. Van több olyan újítá­si feladat, amely már eszten­dők óta szerepel a vállalati tér vekben, noha egy kis serken­téssel jól megoldhatná ezeket az egyébként lelkes újítógárda. Az újítómozgalom fellendíté­se szempontjából is örvendetes volt a 21 es, 24-es és 26-os autóközlekedési vállalatok egyesítése. Míg a volt 24-es AKÖV-nél általában megfele­lő volt az újítási munka a 21. számú vállalatnál komoly hi­bák gátolták jobb eredmények elérését. Az utóbbi vállalatnál például az 1960-ban beadott újítások közül 15-öt az 1961- ben elfogadott javaslatok kö­zül négyet nem tárgyaltak meg a törvényes határidőn belül. Nem csoda, hogy 1959-hez ké­pest tavaly közel tíz százalék­kal csökkent az újítások szá­ma. és az újítások értéke sem volt magasabb a tavalyelőtti­nél. Az összevont vállalatok (most a 21-es AKÖV) nemré­giben intézkedési tervet dolgoz tak ki, amelyben meghatároz­ták, hogyan kell kijavítani az „öröklött’5 hibákat, s hogyan kell állandóan frissen tartani az emberekben az újítási ked­vet A hibák kijavítását céloz­ta többek között a közelmúlt­ban megrendezett újítási hó­nap is, amikor a legjobb újítók jutalmazására 500. 400 illetve 300 forintot biztosítottak. A műszaki bizottság vizsgá­lata során az is kiderült hogy a közlekedési vállalatok újítá­si előadói nem rendelkeznek a szükséges szakvizsgákkal, s ja­vasolták. hogy a vállalatok zá­ros határidőn belül gondoskod janak az újítási előadói mun­kakört betöltő dolgozó levizs- gáztatásáról; Elhatározták továbbá, hogy a vállalatok újí­tómozgalmának kibontakozta­tása érdekében rendeletismer­tető előadásokat és konzultá­ciókat tartanak, megismertetik az újítókat az őket illető jo­gokkal és kötelességekkel. — Azon az értekezleten, amelyen megtárgyalták a közlekedési vállalatok újítómozgalmának helyzetét, elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a megyei mű­szaki bizottság tagjai negyed­évenként keressék fel a válla­latokat, s így is tájékozódja­nak az újítások további sorsáról. — Ezt a javas­latot szeretnénk megtoldani az zal, hogy az újítómozgalom felkarolása elsősorban a szak- szervezeti bizottságok feladata. Törődjenek többet a mozgalom mai. ellenőrizzék az újítási elő adók munkáját, kísérjék figye­lemmel az újítások sorsát, hogy a hibák utólagos megál­lapítására ne legyen sehol szükség. H. M. 1 Hatalmas sikert aratott Pécsett a lodzi együttes Szűnni nem akaró tapsvihar jutalmazt > a 'en»\e! művészek m.*éknt A hatvan tagú lodzi Teatr Powszechny együttes, amely öt napot tölt Pécsett, a Pan­nónia Szállóban van elszállá­solva. A szálló portáján be­szélgettünk Roman Sykala rendezővel. — Mikor indultak Lodzból? — Hétfőn indultunk és ked­den este érkeztünk Pécsre. A díszleteket és a jelmezeket már két héttel előbb elküld­tük. Kedden megtartották a Pécsi Nemzeti Színházban a műszaki próbát, szerdán dél­előtt a világítást próbáltuk ki. A lodzi művészek alig pi­henték ki az út fáradalmait — máris próbát tartottak, Versenytársak találkozója Nógrád megyei termete szó vetkezeti asszonyok látogattak Szentlőrincre A NÖTANÄCS Baranya me­gyei elnökségének és a szent­lőrinci Úttörő Tsz vezetősé­gének meghívására szerdán Szentlőrincre látogatott a Nógrád megyei termelőszövet­kezeti asszonyok egy csoport­ja. Kedden Pécs városát néz­ték meg, a szerdai napot pe­dig a szentlőrinci termelőszö­vetkezet gazdaságaiban töl­tötték; A tizenkét Nógrád megyei asszony a rétségi járásból ér­kezett Ennek a járásnak az asszonyai csatlakoztak első­nek az idén áprilisban a szent- lőrinciek felhívásához, amely a női szocialista brigádok lét­rehozására szólította fel a ter­melőszövetkezeti asszonyokat és lányokat A csoporttal együtt érkezett a tapasztalat- csere látogatásra Seres Vla- dimimé, a Nógrád megyei, Ramaisl Ferencné a Baranya megyei és Godó György né. a rétségi járási nőtanács titká­ra. Baranya megye mind a hét járásának nőtanács-titkárai ott voltak Szentlőrincen. Meg­jelent a vendégekkel együtt végigjárta a gazdaságokat Csicsvári István elvtárs, a párt pécsi járási bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Hetest György elvtárs, a pécsi járá­si tanács vb-elnöke és Hor­tobágyi Ferenc elvtárs, a szentlőrinci községi tanács vb-elnöke is. Fehérvári Nándor elvtárs, a vendéglátó termelőszövetke­Fonni MS vasúti és tengelyszállításra mohácsi és dunaszekcsői te­lepünkön kapható. Nagyobb tételű megrendelés a Bara­nya megyei Építőanyagipari ES-nél, Pécs, Alkotmány a. 77. szám. Kisebb tételű befizetés a helyi TÜZÉP-nél. Ugyancsak megrendeléseket elfogadunk 80x75-ös kútgyűrűre, vala­mint 60-as és 59-es talpas csövekre is. 463 zet elnöke fáradhatatlanul ma­gyarázott, szinte megszakítás nélkül beszélt és válaszolt a sűrűn záporzó kérdésekre egész délelőtt Bent Szentlő­rincen is. meg a keresztes­pusztai gazdaságban is, A TERMELŐSZÖVETKE­ZET irodájában gyülekeztek a vasútállomásuk lezajlott ün­nepélyes fogadtatás után. Az elnök a belső szobában kifüg- gtsz'ett munkaegység-táblá­zathoz invitálta az asszonyo­kat. Gyorsan, nagy vita ke­rekedett a munkaegység­számítás módja körül, a nóg­rádiak elmondták, hogy ná­luk másképpen megy a pre­mizálás is, de szerintük a szentlőrinci módszer jobb; Különösen érdekelte a Nóg­rád megyeiekeket a szentlő­rinciek állattenyésztése. Nagy érdeklődéssel szemlélték a szarvasmarha nevelést és a sertéshizlalást, keresték Szen­tesi János bácsit a keresztesi gazdaságban, aki félrehúzó­dott, mert nem szereti ha di­csérik. Megtalálták, elárulta, hogy kormánykitiintetése, mi­niszteri kitüntetései vannak a sertéshizlalásban elért ered­ményeiért, de igen-igen hara­gudott, mert a látogatás miatt nem engedhette ki a szabad­ba a sertésed*, csak jó későn. Ezzel csak jobban aláhúzta, amit a látogatás elején mond­tak róla, hogy nagyon lelki- ismeretes ember, jól érti a dolgát és szereti az állatokat. Ebéd után a munkásklub­ban ültek össze a vendégek és a vendéglátó szentlőrinci asz- szonyok, hogy megvitassák a tapasztalatokat. Az a lelkesedés és bátorság, amely szerencsésen párosult a vitában a szocialista verseny­ben érzett felelősségérzettel, csodálatos és felemelő volt. Ha valaki egy pillanatra megállt volna a munkásklub ablakai alatt, hogy megtudja, mi van odabenn, maga is kedvet ka­pott volna, hogy bemenjen és részt vegyen a vitában, olyan magával ragadó volt a vita hangulata. I A kétezer holdon, négyszáz taggal dolgozó Nógrád községi tsz kertészbrigádjának vezető­je, Chékány Józsefné a szent­lőrinci női brigád kettéosztá­sát nem helyeselte. Elmondta, hogy náluk nincs olyan, hogy a kertészetből átmenjen az ál­lattenyésztésbe valaki és ki­váljék a brigádból, mint Szent­lőrincen. Náluk állandóan együtt vannak a brigád tag­jai, a munkában is, a szórako­zásban is. Garamvölgyi Istvánná Szé- csényről, a II. Rákóczi Ferenc Tsz-ből jött, ahol kertészeti brigádvezető. Elmondta, ho­gyan kezdték el az ötszáz pulykát felnevelni s milyen szorgalommal dolgoznak a hatvan holdas kertészetükben, amelyből mindennap friss árut adnak a helyi piacnak. Szőlőtermelési brigádjuk is van. amely szintén asszonyok­ból áll, alma és szilvafát is ültettek, dinnyét is termeltek az idén. Ez mind jövedelmező munka volt. Az asszonyok téli foglalkoztatását nem tudták megoldani, de most azt terve­zik, hogy cirokseprű kötést várnainak. Ahogyan vitatkoztak — a többi felszólalók is — ahogyan szemlélték a versenytársuk munkájának eredményeit, az nemcsak a lelkesedésüket, ha­nem a közösen végzett mun­ka szeretetét is bizonyította. Dr. Hetest György elvtársnak, a p>écsi járási tanács vb-elnö- kének felszólalása ezt hangsú­lyozta és elismerését is han­goztatta azért, mert azt ta­pasztalta, hogy Szentlőrincen a vezetők és a többi dolgozók kapcsolata a kölcsönös biza­lomra épül Ramaisl Ferencivé.nék, a Ba­ranya megyei nőtanács titká­rának elismerő szavai, a béke védelméről és a szocialista ha­záról elmondott felszólalása az élet nagy összefüggéseire figyelmeztettek. Hasmos volt ez a találkozó, megérte a fáradságot minden- kinekj **- Cyevi Károly hogy a szerda esti előadás gördülékenyen, simán folyhas­son le. A Pacsirtát Lodzban 1960. december 4-én mutatták be, s azóta nyolcvan előadást ért meg. A lodzi Teatr Pow­szechny együttese nagy sikert aratott Pécsett is a Pacsirta előadásával. Ez az előadás fej­lett színházkultúráról tanús­kodik. A pécsi közönség szűn­ni nem akaró tapsviharral ju­talmazta játékukat az előadás végén. Hullott a virág a szín­padra és átadták a megyei pártbizottság és a városi párt- bizottság virágkosarát a ven­dégegyüttesnek. A szerda esti premier után került sor a lodzi Teatr Pow­szechny és a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek a ba­ráti találkozójára a Pannónia pincében. — Megkóstolták a pécsi bo­rokat? — kérdeztük Roman SykalátóL — Igen, nagyon ízlett ne­künk a pécsi bor. Nálunk Len­gyelországban nincsenek ilyen jó borok. Csak egy-egy rövid pillanatra láthattam még a várost, de nekem igazán tet­szik, s olykor az az érzésem, mintha a mi Krakkónkban, vagy lent Firenzében járnék. Szeretem ezeket a régi váro­sokat, ahol sok-sok műemlék torlódott össze az idők folya­mán. Krakkó és Pécs a törté­nelmében, múltjában is test­vérváros. — Milyennek találja a pé­csi színházat? — Szépnek. Az ilyen szín­házakat szeretem, amelyeknek történelmi levegőjük van. Nem vagyok barátja a modern épí­tésű színháznak. A színházi próbákat Roman Sykala vezeti. Csütörtökön délelőtt a lodzi együttes gya­logos városnézésen vett részt Katona Ferenc, a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója és Lendvay Ferenc főrendező ve­zetésével megtekintették a törökkori belvárosi templo­mot, a Széchenyi teret, a Szé­kesegyházat, a katakombákat és a belváros nevezetességeit. Tegnap esti sikeres előadá­sukat a Művelődésügyi Mi­nisztérium jutalmazta virág- kosárral. Ma délelőtt Pécs mj. város Tanácsának elnöke ad fogadást a lodzi Teatr Powszechny mű­vészeinek a tiszteletére az Olimpia étteremben. Ezután autóbusszal megtekintik a vá­ros távolabbi nevezetesebb részeit Ma este 7 órakor kerül sor a Vidám park című 2 részes zenés vígjáték bemutatójára •• Ügyesen szervezték meg a napraforgó-betakarítást Véménden Az idén először vetett napraforgót a véméndi Uj Tavasz Termelőszövetkezet így aztán, mivel ta­pasztalattal nem rendelkeztek, nagy gonddal készülődtek a betakarításra, hogy az zökkenő­mentes legyen. Ami kar érni kezdett a napraforgó, a tsa- elnök meg az agro- npmus végigjárták a határt és elhatá­rozták, hogy már másnap megkezdik a tányérok levágá­sát. Neki is láttak az asszonyok és éles késsel négy sorban vágták le a tányéro kát úgy, hogy a négy közül kettő­ben a napraforgó szárát is kivágták, a tányérokat pedig a meglévő két sor tányérjaihoz tűzték fel. Rótt Antal, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a feltűzött, félérett tá nyérokat így job­ban érte a nap, több levegőt kapott, mint a sűrű napra­forgóban. Így aztán egy hét alatt telje­sen megérett a mag. Egy heti utóérés után 18 asszony szedte nagy, kerek fonottkosarakba a tányérokat és hord­ta a velük lépést tartó SZK 3-as kom bájnba. így a gépet se erőltették meg és naponta 90 mázsát csépeltek él. Ez azért is szép ered­mény, ment a napra forgók magva sok­kal könnyebb, mint a gabonáé A ter­mést tisztítás után azonnal elszállítot­ták a termény-for­galmi vállalathoz, s aaóta már talán oda is ért a győri olaj gyárba. Véménden na­gyon szépen fizetett a napraforgó, pedig nagy volt a száraz­ság és gyenge minő ségű, dimbes-dom- bos talajba vetet­ték. Az agronómus azt mondta, élelmes növény a naprafor­gó, megszerzi a ta­lajból, amire szük­sége van. A terve­zett holdahkénti 7 mázsa helyett 9 és fél mázsa termett, így a 35 ho’d nap­raforgóból 160 ezer forint bevétele szár mázott a termelő- szövetkezetnek. Az idei eredmé­nyen felbuzdulva, a tsz-vezetóség elha­tározta, hogy két- szerannyi naprafor­gót termelnek, mint az idén. Természe­tesen jövőre ugyan­így takarítják be a termést, mint az idén, s nem úgy, mint néhány terme­lőszövetkezetben , ahol féléretten sze­dik le és csomókba dobálják a tányé­rokat s így a cso­móknál is, meg a béleletlen szekere­ken való szállítás­nál is nagy a szem- veszteségük. A vé- méndiek a feltűzé- ses módszerrel elér­ték, hogy szem vesz­teség nélkül, gyor­san és kevés mun­kaerővel takarítot­ták be a termést és az érett magnak a nedvességtartalma is a megengedett alatt volt. Még a betakarí­tás előtt levágták a szár felét, a másik felét a tagság vág­ta le tüzelőnek. Már szántják a traktorok a napra­forgó helyét, készí­tik a földet az őszi árpának. * *

Next

/
Thumbnails
Contents