Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
NAPLÓ I 3 ' MC SZEPTEMBER T. Mi legyen a pécsi iszapszénnei? Százhatvanezer tonna iszapszén vár elszállításra Pécsújhegyen Ezideig csak annyit tudtunk az iszapszénről vagy pécsi e- sen a „slam”-ról. hogv olcsó, kiváló és sok van belőle. Ha valami oknál fogva nem kaptunk diószenet, hrikettet vagy kokszot, mindig ott volt, ren delkezésümkre állt a „slam” és még sorba sem kellett állni érte. Mert sok van belőle. Olyannyira sok, hogy jut belőle bőven nemcsak a pécsieknek, hanem Debrecennek, Nyíregyházának és az egész Nagyalföldnek. Ezer és tízezer tonna szám vagonírozzák, szállítják és mégsem fogy. ellenkezőleg egyre félelmetesebben növekszik és lassacskán felfalja az újhegyi. szénmosót is. Védekez nek eűene ahogy tudnak. — Egymás után építik az iszap- 4 tavakat és azok egymás után telnek csordultig, pedig ahogy mondottuk nincs hiány a megrendelőkben. S mégis komoly bajok vannak e bőségből is, e „slam”- kánaánból is. Fordítsuk komolyra a szót, s mindjárt kiderül, hogy miért Vessünk csak egy pillantást az iszap- szén-készlettáblázatra. 1949. január elsején még 62 442 tonna volt a tárolt iszapszén s ez a mennyiség kisebb nagyobb eltérésekkel 1959-ig 93 981 tonnára emelkedett. Ez a szám 1960. január 1-éig 128 717 tonnára, majd ez év hasonló időszakában 161 425 tonnára szökött fel. Miből adódott ez? Elsősorban az üzem korszerűsítéséből, amit a koksztermelés növekedése hozott magávaL Ugyanis minél több a koksz, annál nagyobb a zúzalék, illetve a szénportermelés is. Ez egymagában nem is lenne baj, mert tízszer ennyi iszapszenet is elvinnének a megrendelők, azonban e növekedéssel párhuzamban más problémák is jelentkeztek. Arról van szó, hogy az iszaptavakban tárolt készlet csak akkor alkalmas szállításra, 'illetve felhasználásra, ha annak nedvességtartalma nem haladja meg a 23— 24 százalékot. Már pedig egy másik táblázatból az derül ki, hogy néhány év óta ^jócskán felülmúlja a megengedett víztartalom fokát 1959-ben még 25,17 százalék, 1960-ban 27,41 százalék, amíg 1961 első negyedévében 29,31 százalékra emelkedett az iszapszén víztar talma. Ezek a számok híven mutatják a bajok forrásait Mit lehetne hát tenni a nehézségek leküzdéséért, amit még tovább tetézett a Nemzeti Bank, amikor nem is olyan régen büntetőkamatot vetett ki a trösztre az elfekvő készletért. A bank meg is indokolta eljárását Elsősorban azzal, hogy az általa megszabott készletmennyiséget 120 / ezer tonnában határozta meg (amire készlethitelt is nyújtott) és ezt a mennyiséget az üzem jóval túllicitálta. Márpedig ha túllépik ezt a határt, ezzel nem a készlethitellel járó 2 százalékos kamatot fizetik, hanem jóval magasabbat, ami elérheti az 5—7 százalékot is. Ezek után természetes, hogy a vállalat reklamációt jelentett bg, ami azután egy egész sor tárgyalás, jelentés sorozatot indított meg, ahol pro- kontra bebizonyították hogy a többletkészlet miből adódott, miből jelentkezett. Szerepelt eb ben spk cáfolhatatlan bizonyíték. Többek között az utóbbi évek túlságosan csapadékos időjárása, amely óhatatlanul hozzájárult a nedvességtartalom növekedéséhez s a leg' döntőbb érv is, miszerint a koksztermelés növekedése elkerülhetetlenül magával hozta az iszapszén hallatlan mértékű összegyülemlését, torlódását. A tárgyalások lassanként nyugvópontra tértek, miután a felsőbb szervek méltá-. nyolták az érveket és ennek megfelelően a jövőben már más kulcsszámot alkalmaznak az elfekvő készletek felülbírálására. Ez idáig mind rendben te mloa, méltányos is volna* csak ott a bökkenő, hogy ettől az iszapszén nem fog visz- sza térni régi medrébe, hanem továbbra is elnyeléssel fenyeget. És ezen az sem sokat segít, hogy a vállalat erre hivatott szakemberei bejárták a Szovjetuniót és a népi államokat, hogy tapasztalatcsere, tanulmányút, vagy akár gépvásárlás formájában enyhítsenek a helyzeten. Eredmények? Szovjetunióban láttak is úgynevezett iszap-centrifugákat. amelyek beszerzésével, illetve beállításával minden valószínűség szerint a felére csökkenthetnék az iszaptavakba menő iszapmennyiséget. Azonban a centrifuga szerkesztésénél fogva inkább az iszap durvább részecskéit vízteleníti és a finomabb szemcséket átengedi, amit az isztaptavakban csak présszűrőkkel lehetne továbbkezelni. Ilyen présszűrőket azonban egyelőre csak a vegyipar és a kerámiai ipar használ s ennélfogva igen kis teljesítményűek. Summa summá- rum ott vannak hát, ahol előbb. Mindent elkövettek s a probléma továbbra is probléma marad. Azaz volna talán még egy megoldás. Az új hőerőmű. Tudjuk róla. hogy eredetileg javarészt középértékű szenek felhasználására tervezték és azt is, hogy jelenleg 92 megawattal dolgozik és a későbbi fejlesztése során 200 megawattos kapacitással adia az energiát a népgazdaságnak. A jelenlegi 92 megawatt energiatermelés 776 ezer tonna szenet (jórészt középminőségűt) használ fel évente, ami több mint a duplájára növekszik majd a 200 megawattos, illetve a tervezett teljes üzemeltetés idején. Ez pedig olyan mennyiség, amely feüülmúlja a Pécsi Széntröszt évi termelését ha csak fel nem emésztené a ma még gondot jelentő iszapszenet. Természetesen csak úgy, ha a további tervezésnél nem hagyják ki a számításból (mert úgy látszik eddig kihagyták) az iszapszén megfelelő feldolgozását, illetve megfelelő víztelenítését, szikkasztását. Igaz, hogy laikusok vagyunk ebben a kérdésben, de el tudjuk képzelni, hogy az erőmű és a tröszt ilyen irányú közeledése gyümölcsözőbb lesz — (különösen a tröszt számára) mint a fentebb kicsikart engedmény, amely megmentette ugyan a büntetőkamattól, de a fennálló és a tovább növekvő gondoktól annál kevésbé. (— s —gy) Lengyel színészek vendégszereplése a Pécsi Nemzeti Színházban 60000 mázsa nemesített vetőmagot {tannak a baranyai lsz-ek A baranyai közös gazdaságokban jó ütemben folyik az őszi vetőmagcsere. Az állam mintegy 60 000 mázsa jó minőségű, ólomzárolt vetőmagot ad a szövetkezeti gazdáknak: cserébe a szdkványgabonáju- kért. A pécsi és a sásdi járásban, ahol télen, illetve tavasz- szal a legtöbb új termelőszövetkezet alakult és ahol a vetőmag igen kevert még, teljes egészében nemesített őszi árpa és őszi búza kerül majd a földbe. Megyeszerte jelentősen megnő a külföldi búzafajták vetésterülete. Az idén még csak 5600 holdon termett olasz és szovjet búza. A terméseredmények és a gabona minősége általában felülmúlta a várakozást. A mostani őszön a baranyai közös gazdaságok 70 százaléka vet már a nagyhozamú külföldi búzafajták magvaából: összesen 36 000 holdon. Ez azt jelenti, hogy jövőre — a szakemberek óvatos számítása szerint — 1200— 1400 vagonnal több kenyérgabonát takaríthatnák majd be a megye termelőszövetkezetei. A vetőmagcserét úgy irányít jak a szakemberek, hogy lehetőleg mindegyik közös gazda- 1 ságba arányos mennyiségben kerüljön korán, közepesen és későn érő magyar és külföldi, búzafajta. Az „érési skála” kialakításával, illetve kiszélesítésével azt akarják elérni, hogy a jövő nyáron már ne egyszerre érjen meg a gabona. A fokozatos érés ugyanis lehetővé teszi, hogy a gépeket jobban kihasználják, hosszabb ideig arathassanak velük a szövetkezeti gazdák; Jókedvű beszélgetés a lodzi és a pécsi színészek között. Tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban megkezdte vendég- szereplését a lengyel Lodzi Powszechny Színház, a „Pacsirta” című dráma előadásával. Az előadás megkezdése előtt a pécsi és a lengyel színház képviselői megjelentek a függöny előtt, ahol meghitt, meleg, baráti üdvözlésre került sor. Katona Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója köszöntötte a lengyel vendégeket. Elmondotta, hogy most ők is viszonozni szeretnék mindazt a sok kedvességet, szeretetet és megbecsülést, amelyben őket részesítették lengyelországi vendégszereplésük alkalmával, majd sok sikert kívánt a lengyel színház együttesének pécsi szerepléséhez. Ezután Katona Ferenc igazgató, Lendvay Ferenc főrendező és Spányik Éva művésznő, a Pécsi Nemzeti Színház nevében egy-egy rózsacsokrot nyújtottak át Stanislaw Piot- rowski, a lodzi színház igazgatójának, Roman Sykata főrendezőnek és Irena Boltuc- Staszewska művésznőnek. Majd Stanislaw Piotrowski igazgató válaszolt a lengyel színészek nevében, aki a köszönő szavak után ezeket mondotta: „Már az első nap felülmúltak bennünket vendégszeretetben a „házigazdák” és többet adtak, mint mi egész lodzi tartózkodásuk alatt... Nagy örömmel jöttünk szerepelni ebbe a színházba, amely nekünk odahaza nagy művészi élményt nyújtott... és kérjük a kedves közönséget, hogy fogadja szeretettel előadásainkat ... Az ünnepi köszöntő befejeztével Dariday Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház művésze lépett a függöny elé és ismertette a „Pacsirta” című darab első felvonásának tartalmát, majd megkezdődött a lengyel művészek pécsi vendégszereplésének első előadása. (bl) Fokozatosan megszüntetik a zöldség és a gyümölcs „importját“ Baranyába A mecseki iparvidék zöldséggel és gyümölccsel való megfelelő ellátása a korábbi években nagy nehézségekbe ütközött. Számottevő kertészet ugyanis a legutóbbi időkig nem volt Baranya területén A megye termelői a városi lakosság zöldségfogyasztásá- nak — még öt évvel ezelőtt is — mindössze 40 százalékál tudták fedezni, a többit az ország távoli vidékeiről kellett behozni. A pécsiek és a komlóiak — többek között — Békés megyei karfiolt, Szolnok megyei paradicsomot, Tolna megyei paprikát, Bács megyei uborkát, Győr megyei káposztát, Heves megyei tököt és dinnyét voltak kénytelen fogyasztani, mert saját megyéjükben nem termett elegendő. Egyes gyümölcsöket is „importálni” kellett. Bogyósgyümölcsöket pélBURGONYASZEDŐK Az öregek is azt tartják, hogy a szigetvári járásban sehol nem terem olyan szép burgonya, mint a dobszai határban. A homokos talaj szinte felfújja a krumplit és ezt a nagyszerű talajadottságot ki is használják a kísdobszai Búzakalász Tsz tagjai. Nyár elejétől őszig mindig van szedni való burgonyájuk, hiszen 50 holdról már akkor vittek piac- ra. újburgg^yát, mikor még csemegének számított. 60 holdon vetőburgonyát termelnek, a többin pedig már szedik az étkezésre valót. Vida néni meg Burka Istvánná, a burgonyaszedő brigád két törzstagja azt mondja, ha választani lehet, akkor ők mindig a krumpliszedést választják. Vida néni szerint ez az igazi érdemes munka, ő pedig a csellengő munkát sohasem szerette. Itt fürge ujjakkal kiszedi az ember a krumplit a földből, pillanatok alatt telik a gömbölyű fonott kosár, hogy öröm nézni, s mint a katonák állnak a krumplival teli zsákok a föld szélén. Az ember pontosan látja, hogy mennyit dolgozott. —f A kiflikrumpli nem szereti ezt a talajt — állt meg egy pillanatra Kópis Irénke, pár szem kifli alakú krumplit tartva a kezében. — Az ilyen aprót szedni sem szereti az ember, csak az a baj, hogy nem lehet válogatni, mert mindegyikre szükség van. Bezzeg a Lengyel krumpli, a Kis- várdai, meg az Aranyalma félkilós gumóikat is hozott. Dobszán nemcsak termelik, de szívesen is fogyasztják a krumplit. „Nemzeti eledel” — mondja nevetve Burkáné. A burgonyasalátának való kifli- krumplit falun nem szeretik és nem kedvelik a Gülbabái sem. Az inkább a városiaknak való, mert nem kíván sok zsírt. A dobszaiak leginkább a kisvárdai krumplit fogyasztják, az jó lisztes, kásásra szétfő, olyan tejfeles-hagymás zsíros krumplisgánicát lehet belőle készíteni, hogy még. — Az a jó, a lisztes-kásás — mondta Vida néni is —, mert az szétfő és nem kopog keményen a levesben. Vida néni tavaly 20 mázsa krumplit kapott és a teljesített munkaegység arányában jócskán vár az idén is. Igaz, jól jön munkaegységeként a 10 forint előleg, de azért a lényeg mégis csak az árpa, a búza meg a burgonya. Mint eddig minden évben, az apró krumplival etetik majd a jószágot télen, a többi meg elfogy, nem kell félni, hiszen a kenyérbe, lángosba, szilvás- gomibócba csakúgy krumpli kell, mint a rakott burgonyához, meg a rántott hús mellé. Tavaly a termelőszövetkezet 50 holdas vetőgumó-táblája 360 ezer forint jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Az idén 60 holdon ültettek Margit fajtájú vetőburgonyát, amelyből több mint 400 ezer forint bevételre számítanak. A tsz- elnök azt mondta, hogy még ezt a 150 hold burgonyaterületet is megemelik 10 holddal jövőre. A korai burgonya után éppen úgy, mint idén dohányt meg uborkát vetnek majd, s így kétszeresen kihasználják a földet. A jó áron elkelt újburgonya helyén már szedik a dohányt, amelyből ugyancsak szép bevételre számítanak. Szente néni, Bősz Károlyné meg a tsz legügyesebb krumpliszedői azt mondják, emelheti a vezetőség akár 20 holddal is a vetésterületet, szívesen kapálják, meg szedik valamennyit. Bár az egész napi hajladozás fárasztó, éget a forróság, csípi a bőrt a meleg homok, mégis megéri. A burgonyaszedők jól keresnek, de jól fizet ez a termelőszövetkezetnek is. W. M. dául a Duna-kanyar mentéről, étkezési szőlőt pedig a Mátra aljáról. Rendszerint napokig utazott a zöldség és a gyümölcs, amíg eljutott végre a mecseki iparvidék piacaira Ez egyrészt megdrágította az árut, másrészt lerontotta a minőségét. Az elmúlt évek során nagy erőfeszítések történtek korszerű, nagyüzemi zöldövezet létrehozására a mecseki iparvidék közelében. Erre különösen ebben az évben nyüt lehetőség, azzal, hogy az egész megyében uralkodóvá vált a szocialista gazdálkodás. Az erőfeszítések meghozták az eredményt: az idén már öt és félezer holdon kertészkednek Baranyában, majdnem kétszer akkora területen, mint a korábbi években. Kialakultak az első nagyüzemi kertészetek is — helyenként több mint száz holdon — amelyek nagy tömegben, jó minőségben és főleg olcsón szállítanak zöldséget a fogyasztóknak. A zöldségbehozatal megszüntetése mellett fokozatosan fel akarják számolni a gyümölcsök „importját” is. Ennek érdekében a megye területén eddig 30 holdon telepítettek bogyósgyümölcsösöket és 260 holdon csemegeszőlőt.Ellenőrzik a levegő szénportartalmát A Komlói Szénbányászati Tröszt szénelőkészítő üzemébe megérkezett az a szénporvizsgáló készülék, amelyet nemrégiben vásárolt a tröszt 22 ezer forintért. A készülék egész pontosan kimutatja, hogy az üzemben a levegő mennyire van szennyezve szénporral, s hogy mennyi az a mennyiség, amely már ártalmas az egészségre és emiatt óvintézkedésekre van szükség. A felsőbb szervek utasítása alapján az üzemrészekben minden hónapban ellenőrző méréseket kell végezni és az eredménynek megfelelően, amennyiben a szénportartalom a megengedettnél magasabb, azonnal intézkedni kell, hogy a dolgozók egészsége ne szenvedjen kárt. Az üzemrészek levegőjének a mérését első ízben szeptember hónapban kezdték el, s ezentúl minden hónapban rendszeresen elvégzik.
