Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

N A P T O 1961. SZEPTEMBER 7 A békés együttélés elvei kell hogy alkossák a nemzetközi kapcsolatok alapját Belgrád, (MTI). Az ötnapos belgrádi értekez­let utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól. s felhí­vás a Szóvjétimióhoz .valamint az Egyesült Államokhoz, a másik okmány pedig az állam- és kormányfőik közös nyilat­kozat^, A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a „világot fenyegető súlyos és kritikus helyzetből“ indult ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés elhárítása vé­gett az értekezlet résztvevői pa­rancsoló szükségességnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szov­jetunió tartózkodjék minden­től. ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az értekezlet abban látja, hogy a két nagyhatalom újból bocsát­kozzék tárgyalásokba és bé­késen rendezze a vitás kérdé­seket. Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás —. amig ők maguk és a világ többi része is el nem jut a teljes lesze­reléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet felhív­ja az Egyesült. Államok elnö­két és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét a fenyege­tő veszély elhárítása végett és a béke biztonsága céljából lép­jenek azonnal közvetlen kap­csolatba egymással. Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek nyilatkozata leszögezi, hogy tartós béke csak úgy érhető el, ha gyökeresen felszámolják a gyarmatosítás és imperializ­mus minden formáját, s világ­szerte megvalósítják az áila­Szeretett Jó édesanya, nagymama, dédnagymama Séta József né szeptember 5-én, T5 éves korában hossíJó szenvedés után elhunyt. Temetése 8- án, pénteken fél 4 órakor (esz a pécsi köztemetőben. Gyászoló Sámik 111 és Mondok család. Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szeretett feleség, anya, anyós, nagy­Löfler Józsefné Gáspár Erzsébet szeptember 5-én. 58 éves korában váratlannl elhunyt. Temetése szeptember 8-án, pénteken 3 órakor lesz a illetőben. A gyászoló esalád. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik sze­retett jó férjem, édesapánk Sütő György temetésén megjelentek, ko­szorúkkal, virágokkal fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Külön mondunk köszö­netét a Tejipari V. dolgozói­nak a küldött koszorúért. 715 A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk kö­szönetét mindazoknak, akik felejthetetlen kisfiúnk Berta Janika temetésén megjelentek, ko­szorúk és virágok küldésé­vel mérhetetlen fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. — Külön mondunk köszönetét a Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozóinak a 39-es dandár úti iskola tantestüle­tének. valamint úttörőinek és kisdobosainak, a testvé­reknek. sógoroknak, sógor­nőknek és az ismerősöknek. 65 Gyászoló szülei. | mok és a népek békés együtt­élésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbökön kívüli koncepciónak megfele­lően — elítéli a katonai blok­kokat és azt az álláspontot kép viseli, hogy azok a szükségsze­rű előidézői a nemzetközi kap­csolatok rosszabbodásának. Külön fejezetben foglalkozik a nyilatkozat a békés együtt­éléssel. Megállapítja, hogy kü­lönféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jel­legzetessége. Ilyen körülmé­nyek között — mutat rá a nyi­latkozat — a békés együttélés a „hidegháború“ vagy egy eset leges atomháború egyetlen al­ternatívája. Ezért a békés együttélés elvei kell hogy al­kossák mindenfajta nemzetkö­zi kapcsolatok alapját — hang súlyozza a nyilatkozat; A nyilatkozat a továbbiak­ban pontokba szedve kimond­ja, hogy az el nem kötelezett országok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott határo­zat valóraváltását, valamint a gyarmati népek ellen folyta­tott fegyveres akciók azonnali megszüntetését. Állást foglal­nak a szabadságért és függet- lenségért harcoló Algéria. An­gola és Tunézia mellett, s el­ítélik a Dél-Afrikában meg­nyilvánuló faji politikát. Fel­emelik tiltakozó szavaikat a külföldön lévő támaszpontok ellen, s követelik minden ide­gen katonai támaszpont felszá­molását. beleértve a Kuba te­rületén lévő guantanamói tá­maszpontot is. Kubára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes lesze­relés az emberiség legsürgő­sebb feladata — hangsúlyozza a nyilatkozat, és kimondja, hogy az értekezlet résztvevői felszólítják a nagyhatalmakat, minden további késedelem nél kül Írják alá az általános és teljes leszerelésről szóló egyez­ményt; Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorától, A nyilatkozat ugyanakkor kimondja, az el nem kötelezett országok igényt formálnak ar­ra. hogy képviselve legyenek minden elkövetkezendő lesze­relési világértekezleten. Más­részt sürgetj a nukleáris kísér­letek betiltásáról szóló nemzet­közi egyezmény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli fel­függesztését. A nyilatkozat ki­mondja, az erre irányuló tár­gyalásokat azonnal folytatni kell, akár külön, akár az ál­talános leszerelésről szóló tár­gyalások keretében; A belgrádi értekezlet nyilat­kozata ezután részletesen fog­lalkozik a gazdasági fejlődés kérdéseivel és megállapítja, hogy fel kell számolni a gyar­matosítás és az imperializmus által örökül hagyott gazdasá- sági egyenlőtlenséget. A nyilatkozat végül állást foglal az ENSZ átszervezése mellett és ezzel összefüggés­ben hangoztatja, a konferencia ama résztvevői, akik elismerik a Kínai Népköztársaságot, ja­vasolják, hogy az ENSZ soron- következő (közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. A belgrádi értekezlet felhí­vásának és nyilatkozatának szövegét valamennyi állam kormányához eljuttatják. Meghalt Gombaszögi Frida A Nemzeti Színház igazgató­sága és társulata mély fájda­lommal tudatja, hogy Gomba­szögi Frida szeptember 6-án hajnalban, hosszas betegség után elhúnyt. A Nemzeti Szín­ház saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés, JSehru Moszkvába érkezett Moszkva (MTI). Dzsavahar­lal Nehru, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke szerdán Hruscsov miniszterelnök meg­hívására hivatalos látogatásra Belgrádból Moszkvába érke­zett. A szovjet főváros zászló­díszbe öltözött vnukovói re­pülőterén a repülőgépből ki­lépő indiai kormányfőt első­nek Nyikita Hruscsov üdvö­zölte. Űttörők virágcsokrokkal kedveskedtek Nehrunak, majd a himnuszok elhangzása után a két kormányfő megszemlélte a moszkvai helyőrség kivezé­nyelt díszszázadát. A külföldi diplomaták — köztük Révész Géza, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete — köszöntötték ezután az indiai miniszterelnököt, majd az in­diai nagykövetség dolgozó'’ ősi szokás szerint virágfüzér­rel kedveskedtek honfitársuk­nak. Nehru mosolyogva adta át Hruscsovnak a nagy tarka virágkoszorút. A repülőtér betonján felso­rakozott moszkvai dolgozók virággal, indiai és szovjet zászlók lengetésével, éljenzés­sel fogadták Nehru üdvözlé­sét. „Hindi, ruszi bhai” (Az indiaiak és az oroszok testvé­Francia csapatok tüzet nyitottak békés bizertai lakosokra Tunisz, (MTI). A TAP tunéziai hírügynök­ség újabb jelentést közölt ar­ról. hogy francia katonák kedden délután tüzet nyitot­tak békés bizertai lakosokra. A tunéziaiak bűne az volt, hogy a szögesdrótakadályon keresztül munkahelyükre igye keztek. A szögesdrótokat a francia csapatok előző este állították fel a középületek felé vezető utakon. Két tisztviselő meghalt és a golyók halálra sebeztek két járókelőt is. A franciák egy áldozatot a csatornába dobtak. A támadás következtében még negyvenketten sebesültek meg, közülük kilenc ember állapota súlyos. A francia katonák átkutat­ták és kirabolták a bizertai tájékoztatási központot és őri­zetbe vették öttagú személy­zetét. Ezenkívül még mintegy húsz embert tartóztattak le, a közmunkaügyi hivatal és a tunéziai tengerészeti társaság épületeit elfoglalták és bán­talmazták a személyzetet. A várossal az összeköttetés meg­szűnt, — közli végül a TAP híradása. A franciák kedden este fél 9-től kijárási tilalmat rendeltek el a városban és bejelentették, hogy a tilalom megszegőire tüzet nyitnak. De Gaulle keddi sajtóérte­kezletének televíziós közvetí­tése idején plasztikbomba rö­pítette levegőbe az oráni te­levíziós adót tápláló transz­formátort. A televízió hullám­hosszán az ultrák egyik titkos adója jelentkezett és mig de Gaulle eltűnt a képről, nacio­nalista dalokat sugárzott és az „Algéria francia” jelzést adta. A „zenei műsor” két percig tartott, de a sajtóérte­kezlet közvetítése fél órával később folytatódott. rek) — hangzott a tömeg! a hindi nyelvű üdvözlő ki; tás. Miután a katonai alakúi díszmenetben ellépett a 1 kormányfő előtt, Hruscsov n niszterelnök rövid beszéc mondott. Nagy örömmel üdv zölte az indiai miniszterein köt, emlékeztetett korábbi sí mélyes találkozásaikra, ma kijelentette: „Barátságunk 1 állotta az idő próbáját”. A küszöbönálló moszkv államközi tárgyalásokról sz< va hangoztatta, reméli, hoj ezek elősegítik a két nép ka csolatainak fejlődését, a ner zetközi helyzet megjavítását Hruscsov beszédét — Neh kellemes meglepetésére — ne angol, hanem hindi nyelv fordították. Nehru válaszbeszédében m leg szavakkal emlékezett vis sza hat évvel ezelőtti moszi vai látogatására s Hruscst indiai utazására. — Az indiai nép őszints szereti önt — mondot Hruscsovhoz fordulva — se fontos probléma vetődött f világszerte és ezeket is m< szeretném beszélni Moszkv; ban — jelentette ki, majd i; mét megköszönte a meleg f< gadtatást. Az indiai miniszterelnök & után a feldíszített moszkv: utcákon át szállására hajts tott. A repülőtérről a városb vezető 28 kilométeres út mine két oldalán sok ezer moszkv: dolgozó éljenezte meg a szói jet nép kedves vendégét Az Egyesült Államok felújítja nukleáris kísérleteit Washington (TASZSZ). Az Egyesült Államok kor­mánya kedden este hivatalo­san bejelentette, hogy elhatá­rozta a nukleáris fegyver­kísérleteik felújítását. A Fehér Ház nyilatkozata szerint a kí­sérleteket, amelyekre még e hónapban sor kerül, „labora­tóriumokban és föld alatt vég­zik”. Az amerikai kormány e döntését bejelentve Kennedy elnök azt állítja, kormány; mindent megtett annak érdé kében, hogy „véget vessen” : nukleáris kísérleteknek. Ez a állítás azonban ellentmond ; közismert tényeknek. A nem zetközi feszültség kiélezésén irányuló politikájukkal épper a nyugati hatalmak — és el­sősorban az Egyesült Államok — akadályozták meg az összes nukleáris kísérleteknek, vala­mint e fegyverek alkalmazásá­nak teljes betiltását. (4.) A francia vámos, Baseliben, a svájci—francia határon kér­dezgetni kezdett. Kérdezett hosszan, nem csüggedő akti­vitással. Nem zavarta, hogy németül és angolul közöltem: nem értek franciául. Ö csak beszélt, érdeklődött rendület­lenül. Majd miután megunta hal’-lgatásomat, fogtta magát, s kipakolta a bőröndömet. Min­dent. megnézett az utolsó zseb­kendőig, s közben szünet nél­kül beszélt. Miután meggyő­ződött róla, hogy sem pokol­géppel, sem plasztákbombák- kal nem rendelkezem, hirtelen megváltozott, s udvariasan visszapakoitta holmimat, majd átengedett — Franciaországba! Ahogy már Franciaország­ban vágtatott a vonat, úgy éreztem, egycsapásra minden megváltozott körülöttem. Már­is sokkal, de sokkal jobban éreztem magam, mint Svájc­ban. Közben megismertem a francia vasútakat, méghozzá azzal, hogy nem ismertem meg az alkalmazottait. Ugyan­is Baseltól Nancyig. vagyis délelőtt 11 órától délután 17 óráig egyetlen kalauzzal sem találkoztam a vonatokon. Mint utóbb megtudtam, náluk na­gyon ritkán jár a kalauz... NANCY — egycsapásra meg nyerte tetszésemet. Már az ál­lomáson úgy tűnt, iltt minden csupa élet, vitalitás! Ez rgen, végre nem olyan halvérűek között leszek, mint Svájcban voltam! Akkor még nem is­mertem a nincy-i franciákat, hiszen csak délután volit. Nancy gyönyörű. Az ó-város, a mai city, szinte szabályos körben helyezkedik el, s szé­lein nyolc hatalmas vaskapú hirdeti a múlt idők emlékét, a történelmet. Középpontban a Stanislas tér, Stanislas szob­rával, aki a XVIII. század kö­zepén, mint detronizálit len­gyel király, Lotharingia kor­mányzója volt. Sok szépet épí­tett. A Stanislas teret Európa egyik legszebb terének tartják. Nem ok nélkül. Impozáns, a XIX. században épült, késő- gótikus Epvre-templom, a kor­mányzósági palota, a hatalmas park és még több minden. De az ó-város -minden pontján, akár a pompás Stanislas tér, vagy Epvre-templom tőszom­szédságában is, találhatunk sötét sikátorokat is. Szűk kis utcácskák nyomorúság, pi­szok ... Döbbenetes látvány a gazdagság és szépség szom­szédságában. Az ó-várost szinte gyűrű­szerűén veszi körül az új vá­ros, ami minden új építkezés­hez hasonlóan, csupa modern házból áll. Kicsit újra a mi frissen épült laikótedepeinken éreztem magam. A városházán nagy plakát hirdette, minden este „Són et lumiére” — fény és hang ... Mi lehet ez? Elmentem este, hiszen színházi előadást nem nézhettem, mert az egyetlten színház csak hat hónapot ját­szik évente, télen; így zárva VOilt Kiderült, hogy a bizonyos „Són et lumiére” nem más, mint a városháza megtekinté­se, némi körítéssel, ügyes, öt­letes idegenvezetéssel: a kö­zönség várja a kezdést az elő­csarnokban. Megszólalnák a hangszórókban a harsonák, kivilágosodik a lépcső. Majd a tengernagy ruhájú portás el­indul, mint egy hadvezér. A közönség — persze külföldi — kullog utána. Azután megmu­tatják a nagytermet, két kis termet, az erkélyről a teret és a kilátást. Közben szól a zene s két férfi és egy nő magneto­fonról változatosan meséli a város, a városháza történetéi. — legalábbis, én így követ - keztettem magamnak. Közbe, amiről éppen beszélnék: eg' freskó, vagy egy olajportr vagy egy oszilopfő, stb. kiviiá gosodik, fényt kap. Minder esetre az egész sokkal érd" kesebb, mint az egyhangú gépies idegenvezetés. Este a kivilágított city, f. eddig megszokott képet mutp,1 ta. Kevesen, inkább csak kü’ földiek járkáltak az utcán Én meg hamarosan sok min­dent megtudtam a franciák­ról, mert szerencsémre este egy egyetemista németül, an­golul elmagyarázott egy ét­mást Hát bizony a francia emberek korántsem olyanok, mint itthon sokunk tudatában élnek. Szó sincs bohémségről, sőt! Este koránfekvők, akár a svájciak. Vendéglőbe, étterem­be csak étkezni járnak, mert ismeretlen náluk a vacsora utáni beszélgetés, borozgatás. Pedig általában a francia em­ber naponta megiszik 3—f li­ter könnyű francia bolt; de csakis étkezés közben! Mert az étkezés, főleg az ebéd, ná­luk komoly szertartás. Déli tizenkettőkor minden munka­helyen leáll a munka, s dél­után kettőig ebéd! És azért tudnak két teiljes órán keresz­tül ebédelni, mert a munkát ebédszünet után este hétig vagy nyolcig folytatják. így ugyan az egész napjuk foglalt, de a déli két órát azt dere­kasan kitöltik ebéddel, mert végigesznek 6—8 fogást. Persze ne gondoljunk valami csodá­Lentenek az egyes fogások, mint nálunk. Például első fo­gás: saláta, második burgonya, harmadik sülthús, negyedik főzelék, ötödik sajt, hatodik gyümölcs. De ők mindezt így külön, egymás után eszik. És ezt a konvencionális szokást minden ember tartja. Mint a többi konvenciót is. Például az asszonyok jóformán sehová nem járnak, semmi szórakozá­suk nincs. Szó sincs elegáns francia divatról, mert nem is áll módjukban, hiszen a leg­több családban négy—öt gye­reket kéül rendbentartani. Tár­sadalmi, társasági életet nem nagyon élnek. Erre sincs na­gyon mód és idő, a munkabér osztásuk miatt. Általában min-' derr francia férfinál az újság a fő, és többnyire bizony egyet­len olvasmány..; Hát én azt hittem, remél­tem, hogy a franciák jobban tudnak élni. De még így is, az első francia város, Nancy, tetszett, jobban, mint Svájcban bármi. fTöoltrlFttgoiy» \ Ma este 7 órakor Pacsirta (Szent Johanna) a lengyel színház vendégjátéka ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents