Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

4 N a r í o 1961. SZEPTEMBER 6. Nagygyűlés a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére (Folytatás az 1, oldatról) Gyorsabban ment a mező- gazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagy­Uj ötéves tervünk új szűk- I ségleteink és nagyobb lehe­tőségeink reális számbavéte­lére épül, s meg vannak ala­pozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista mun ka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményez­ni s ezzel a dolgozók élet­színvonala további emelke­désének biztos alapjait te­remti meg. De a munka korunkban, kü­lönösen a szocialista társada­lomban már nemcsak, sőt, el­sősorban nem fizikai erőkifej­tést, hanem szakismereteit és tudást követel meg. Úgy tervezzük, hogy a most szeptember végén összeülő or­szággyűlés elé terjesztjük ok­tatási ref arm-javaslatainkat is. A törvény-tervezet messze­A nemzetközi helyzet legve­szélyesebb tűzfészke ma Eu­rópában van, s az a nyugat­német revansizmus és mili- tarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az ameri­kai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, ha­nem a nyugati hatalmak azok, ameltyek a második világhábo­rút követően sorozatosan meg­szegték ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjet­unió, hanem Amerika, Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fa­sizmus, a militarizmus felszá­molására és mégis, 1946 óta nyíltan segítik a német revan- sistákat abban, hogy újjászer­vezzék hadseregüket a hitleris­ta Wehrmacht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország ha­talmas összegeket fordít fegy­verkezésre. A NATO-államok között ma már Nyugat-Németországnak van Európában a legtöbb felfegyverzett hadosztálya. Ma Nyugat-Németországban a kommunizmus elleni keresztes hadjáratról szónokolnak, de a frázisok mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból is­mert, korlátolt, veszedelmes szoldateszíka, rablásra és más népek leigázására vágyó nagy­tőke uralkodik. A Magyar Népköztársaság kormánya a varsói szerződés­ben résztvevő többi állammal teljes egységben, fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztár­saság kormányát állami szuve­renitásának és biztonságának védelmezésében. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat-berlini góc elszigetelése érdekében fo­ganatosított. A fasizmus ellen nagy áldozatokat hozott népek elidegeníthetetlen joga, hogy megkössék a német békeszer­ződést és biztosítsák az új né­met munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztár­saság szuverenitását és saját biztonságukat. A két világháború közvetlen előidézője a német imperia­lizmus volt. A magyar népet is kétszer sodorta háborúba és nemzeti katasztrófába a német imperializmus. A felszabadult és a történelemből okult ma­gyar nép soha nem engedheti meg. hogy elhatalmasodhasson a népünket. Európát és az egész emberiség békéjét ismét üzemek mielőbb megszilárdul­janak és a beruházások mi­előbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza és eladni való is. I menően figyelembe veszi a szülők, pedagógusok javasla­tait, a tudományágak fejlődé­sét, a szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvaló­sítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy' az idén ősszel már közel 240 000 középiskolásunk lesz — ami négy és félszere­se az 1938-as tanulói lét­számnak, Az a szép, szocialista gondo­lat, ami hangsúlyt kap a Szov­jetunió Kommunista Pártja program-tervezetében: „min­dent az emberért” — a mi ter­veinknek is az alapja, s kife­jeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb szín- vonalira emelésében is. súlyosan fenyegető veszede­lem. A magyar népnek és kormá­nyának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést, békés eszközökkel, tárgyalások útján kell meg­oldani, Éppen ezért támogatja a Szov­jetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányai­nak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt országok bevo­násával hívjanak össze széles­körű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására. Támogatja a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a kialakult helyzetben Nyugat-Berlint tegyék demili- taozálit szabad várossá nem­zetközi biztosítékokkal. Ameny- nyiben a nyugati hatalmak ezt elutasítanák, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szö­vetségeseinek és más békesze­rető államok kormányaival együtt alá fogja írni a béke­szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal. A béke erőinek, élén a hatol más, a világ fejlődését megha­tározó szocialista világrend- szerrel, megvan mindenük ah­hoz, hogy megakadályozzák és ha keld, csapásaikkal meghiú­sítsák a reakciós körök hábo­rús kaliandorkodásait, A szocialista országok, élén a kommunizmust építő Szov­jetunióval, nap mint nap tanúbizonyságát adják tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis, tudományos és katonai fölényüknek. A Szovjetunió Kommunista Pártja grandiózus programja, a béke programja — az embe­riség előtt soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatal­mas fegyvert ad a haladó em­berek kezébe. Önök tudják, bogy a mi nagy szövetségesünk, a Szov­jetunió a maga erkölcsi, politi­kai és katonai erőfölényét so­hasem használta fel fenyege­tésre. Ellenkezőleg: a legyőz­hetetlen erő birtokában éveken át szinte hétről hétre ostro­molta az imperialista hatalma­kat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szo­cialista tábor országaival tö­retlen egységben a békés egy­más mellett élés szükségessé­gét. vezeti a harcot a béke fenntartásáért. Mi teljes mértékben helye­seljük és ésszerűnek tartjuk a Szovjetunió kormányának azt a döntését, hogy az atomfegy­ver kísérleteket felújítja a Szovjetunió, az egész szocialis­ta világ biztonságáért, az ag- resszorok fékentartásáért; A Szovjetunió, amikor meg­mutatja barátnak és ellen­ségnek a háborús kalando­rok megsemmisítéséhez ele­gendő katonai erejét, szolgá­latot tesz az egész emberi­ségnek — mert ezzel vissza­riasztja a reakciót, a háború eszelős megszállottáit — a békét védi. Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver és nem lesz semmiféle más fegyver, ak­kor kényszeríteniök kell a nagy kapitalista országok kormányait is arra, hogy fo­gadják el az általános és tel­jes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy el fog jön­ni az a nap, amikor a népek ezt fogják tenni, s akkor tel­jes és végleges győzelmet arat a béke ügye. A béke le fogja győzni a háborút! A Szovjetunió tiszta szán­dékát megmutatta, hiszen az atomkísérleti robbantások fel­újításának kényszerű, de szük­séges újrakezdésének bejelen­tése pillanatában is hangoztat­ta, bármely napon kész az el­lenőrzött, teljes leszerelési egyezmény aláírására és vég­rehajtására. Elvtársak! Politikánk sérthetetlen alap­elve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szo­cialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdít­juk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosab­bá tesszük. A magyar nép a békés fejlődésben bízik. Eltö­kélten, éberen vigyáz függet­lenségére, rendjére; megvaló­sítja terveit itthon és folytat­ja megingathatatlan harcát még szorosabb egységben a szó cialista táborral a békés egy­más mellett élés politikájának megvalósításáért, — a szocia­lizmus győzelméért. íme ezek pártunk, kormá­nyunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mér hetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvé­seinkkel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjet­unió, az egész hatalmas szo­cialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősö­dő fejlődő Román Népköztár­saság. amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocia­lizmus. a kommunizmus felé­pítésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik tá­maszunk a magyar—román ba rátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségé­nek látogatását. Kádár János elvtárs beszé­dét a szocializmus, a béke, a szocialista országok egybefor­rott közössége, a munkaszerető hős román nép. a Román Mun káspórt. annak Központi Bi­zottsága, Gheorghiu-Dej, a magyar és román nép meg­bonthatatlan barátsága, mar­xista—leninista pártjának test véri egysége éltetésével fejez­te be. A viharos, hosszantartó taps­sal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szó­lott a gyűlés résztvevőihez. múlt évben aláírt hosszúlejá­ratú kereskedelmi megállapo­dás megteremti annak feltéte­leit, hogy 1961—1965. években az előző időszakban lebonyolí­tott árucsereforgalom volume­nét is jelentősen túlszárnyal­juk. Állandóan fejlődik a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció, a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsönös se­gélynyújtás más formái is. Szüntelenül fe lödnek és erősödnek kapcsolataink Megbeszéléseink a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetőivel és a ma­gyar kormánnyal az elvtársi megértés meleg légkörében folytak és ismételten kidom­borították pártjaink és kor­mányaink nézetazonosságát valamennyi megvizsgált kér­désben. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzet­közi hadseregének alakulatai — a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkás­párt — között. Gheorghe Gheorghiu-Dej ez­után a nemzetközi helyzetiről beszélt. A német kérdés megoldásá­nak reális tárgyalása kizáró­lag annak a ténynek az el­ismeréséből indulhat ki, hogy ma a világon két né­met állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság. Sajnos, a nyugati hatalmak ellenzik a két német állam­mal kötendő békeszerződést és fokozzák a nemzetközi feszült­séget és a hidegháborút. A szocialista országok — re­mélve, hogy a függőben lé­vő nemzetközi problémák ki­elégítően megoldódnak, — nagy türelemről és széleskö­rű megértésről tettek tanú­ságot. A szocialista országok nem léptek a befejezett té­nyek útjára, — amint azt a nyugati hatalmak tették ami­kor Japánnal különbékét kö­töttek és Nyugat-Németorszá- got a NATO-ba bekebelezték, — hanem többször is tárgyalá­sokra hívták fel a nyugati ha­talmakat. A szocialista orszá­gok álláspontja határozott: abban az esetben, ha az im­perialista hatalmak továbbra is kitérő álláspontra helyez­kednek. még ebben az évben meg­kötjük a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal I — jelentette ki Gheorghiu-Dej j majd részletesen szólott a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre irányuló politikájáról. A leszerelés és a nemzetkö­zi enyhüléshez való reális hozzájárulás érdekében a Szovjetunió a többi szocialis­ta ország támogatásával hatá­rozottan fellépett a nukleáris fegyverkísérletek beszünteté­séért és ezen fegyverek meg­semmisítéséért. Még 1958 ele­jén a Szovjetunió egyoldalúan megszüntette az atomfegyver- kísérleteit, annak ellenére, hogy ilyen feltételek között —• amikor a nyugati hatalmak folytatták az atomfegyver-kí­sérleteket — ez az intézkedés egész sor kockázattal járt. A nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetéséért folytatott tárgyalásokon a Szovjetunió több ízben konstruktív javas­latokat terjesztett elő, hogy megkönnyítse a megegyezést ebben a kérdésben. A nyugati vezetőkörök azonban vissza­utasították a Szovjetunió vi­lágos és ésszerű javaslatait, mert ők a valóságban nem akarják sem a leszerelést, sem a nukleáris kísérletek betiltá­sát A béke és a népek bizton­ságának érdekei megköve­telik a nemzetközi helyzet világos értékelését és a ha­tározott intézkedéseket an­nak érdekében, hogy az ag­resszió bármilyen kedve, óit észhez térítsék és megelőz­zék a nukleáris katasztrófa kirobbantását. Az atomfegyverkísérletek fel­újításával kapcsolatban nem­rég közzétett szovjet határo­zatnak éppen ez a lényege és jelentősége. Az imperialista hatalmak által teremtett hely­zetben a Szovjetunió köteles­ségének tartotta megtenni ezt a lépést. A szovjet kormány ünnepé­lyesen kijelentette, hogy a Szovjetunió fegyveres erői so­hasem fogják elsőként hasz­nálni a fegyvereket, még egy­szer hangsúlyozva, hogy a né­pek bízhatnak a Szovjetunió­ban, amelynek teljes anyagi és erkölcsi ereje a békét szol­gálja. Az imperialisták agresszív tervei meghiúsíthatok a szo­cialista tábor egységes har­cával, — amely a béke és a nemzetközi biztonság alapve­tő biztosítéka, — továbbá a nemszocialista békeszerető or­szágok, a nemzetközi proleta­riátus, a legszélesebb nemzet­közi közvélemény és a béke­harcosok nemzetközi hadsere­gének összefogásával. Népeink, — összpontosítva erőfeszítéseiket a békés épí­tés magasztos céljainak eléré­séért, nemzetgazdaságunk ál­landó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért — valamennyi szocialista or­szág testvéri népeivel együtt következetesen harcolnak to­vábbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen leleplezik a háború híveinek mesterkedéseit — jelentette ki Gheorghiu-Dej, majd további sikereket kíván­va a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágzásáért folytatott harcunkban beszédét a román és a magyar nép örök barátsága a szocialista tábor megbonthatatlan egysé­ge és összeforrottsága és a vi­lágbéke éltetésével fejezte be, Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde után sokáig zúgott a taps, s a gyűlés résztvevői helyükről felállva, ütemes tapssal köszöntötték román vendégeinket, éltették a ro­mán és a magyar nép meg­bonthatatlan testtéri barátsá­gát. A KISZ-fiatalok virág­csokrot nyújtottak át Gheorghe Gheorghiu-Dej-nek és a kül­döttség többi tagjának, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej és Kádár János a résztvevők lel­kes tapsa közben szorítottak kezet, ölelték meg egymást A forró hangulatú nagy­gyűlés az Intemacionálé hang­jaival ért véget. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Gheorghiu-Dej elvttárs be­széde elején hangsúlyozta, mi­lyen mély, felejthetetlen be­nyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fo­gadtatás, amelyben Magyar- ország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. Elfelejthetjük-e a szenvedé­sek végtelen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok — nem­zeti gyűlölködései, viszálykel- tési és elnyomatása politiká­jukkal népeinknek okoztak — mondta ezután, majd rámuta­tott: ők elkeseredetten gyű­lölték a románok és magya­rok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és legfelvilágosodottabb fiait, akik testvériségünk és barát­ságunk nemes ügyéért kiáll­tak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisí­tettek. A román és magyar dolgo­zók hányatott történelmük során gyakran együtt, váll­vetve harcoltak a kizsákmá­nyolás és a nemzeti elnyo­más ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért. Mióta a proletariátus, társa­dalmunk élenjáró osztálya, független politikai erő és ami­óta zászaljára írta a „Világ proletárjai egyesüljetek” jel­szavát, a romániai és magyar- országi forradalmi munkás­mozgalom új lapot nyitott meg országaink történelmében, erő­teljesen kifejezte szolidaritá­sát abban a harcban, amelyet a burzsoá-földesúri kizsákmá­nyolás ellen, a dolgozók élet­bevágó érdekeiért folytatott. A továbbiakban Gheorghiu- Dej méltatta elért eredmé­nyeinket, melyek a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedésében tükröződnek. Vázolta azokat a mély benyo­másokat. melyeket a magyar nép forradalmi vívmányai a román küldöttség tagjaira tet­tek. Újabb győzelmeket kívánunk n magyar munkásosztálynak A román nép, elvtársak, úgy örül minden sikerüknek — mondotta — mint saját sike­reinek: szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, parasztságnak és értelmi­ségnek a jólétért, a szocia­lista Magyarország további felvirágoztatásáért folyó harcban. Továbbiakban szólott arról, hogy a román nép nemrég ün­nepelte az ország fasiszta iga alóli félszabadulásának 17. év­fordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát. Vázolta a román nép elért eredményeit. A Román Mun­káspárt 3. kongresszusa fel­adatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hatéves terv idején 1960—1385. között megkétsze­rezzük. E feladat végrehajtása sikeresen halad. Nagy vona­lakban befejeződött a mező­gazdaság szövetkezetesítése. A mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának állandó fejlesztése érdekében a párt és kormány számos intézkedésit tesz. A népgazdaság fejlesztésé­ben, a munka termelékenysé­gének emelésében és a terme­lési költségek csökkentésében elért eredmények alapján az utóbbi években fizetésemelé­sekre, a nyugdíjak növelésére, a jövedelemadó csökkentésére és árleszállításokra került sor, amelyek a dolgozó tömegek reáljövedelmének emelkedésé­hez vezettek. Az a cél, hogy 1965-ig a reálbér 45 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedelme pedig körülbelül negyven száza­lékkal emelkedjék 1959-hez viszonyítva. Az állam évről évre mind nagyobb összegeket fordít la­kásépítésre, egészségvédelem­re; az oktatásügy, a tudomány, a művészet és a kultúra fej­lesztésére is. Az ország szocialista építé­sében elért eredmények a dol­gozó tömegek alkotó erőfeszí­téseinek a gyümölcse. Eléré­sükhöz jelentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, amelyet — más szocialista or­szágokhoz hasonlóan — a Szovjetuniótól kapunk, vala­mint hozzájárult a szocialista országok között kialakult test­véri és kölcsönös segélynyúj­tás — jelentette ki Gheorghiu- Dej. Majd enipek kapcsán részle­tesen beszélt a Román Nép- köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos kapcsolatokról. Sikeresen válóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt ro­mán—magyar közös nyilatko­zat előírásait, amelyek tág te­ret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szün­telen fejlesztésére — mon­dotta. Az utóbbi években az áru­forgalom volumene több mint kétszeresére növekedett. A Megteremtjük az életszínvonal további emelkedésének alapjait A nemzetközi helyzetről A béke le fogja győzni a háborút! Ma este 7 órakor Pacsirta (Szent Johanna) a lengyel színház vendégjátéka

Next

/
Thumbnails
Contents