Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

IMI. SZEPTEMBER 8. N A PLÖ 5 / Kelendők a bányászlakások A hűségjutalom kifizetése után megnőtt a lakásvásárlá­si kedv a bányászoknál. Hét­főn például 7, tegnap déli 12 óráig pedig 9 vasasi bányász vásárolt kolonizált lakást. Eh­hez kell még számítani két meszesi és két pécsi akciót is, összesen tehát 20 lakás kelt el ezen a két napon. Ha a kedv ilyen marad, az OTP számí­tásai szerint 30—40 lakás kel még el a legközelebbi napok­ban. Nem is lenne ez túlzott szám. hiszen a kolonizált la­kások olcsók, s a bányászok előnyös feltételek között jut­nak hozzá. Az OTP szakemberei egyéb­ként a helyszínen keresik fel a bányászokat, s ott kötik meg velük a szerződést. A vevőknek tehát nem kell be- jönniök a városba. Elkészült a megye 1961/62. évi zöldségtermelési terve Nyolcezer holdon termelnek jövőre zöldségféléket a tsz-ek Az első félévben 1 780000 forintot kapnak zöldségért a ls.-ek Az előző évekkel ellentétben 1961-ben már október 15 és 31. között meg kell kötni a MÉK-kel a termelési szerződé­seket. Ezért a megyed tanács mezőgazdasági osztálya a MÉK kel egyetértésben már most ki­adta a járási tanácsoknak az 1961/62-es gazdasági év zöld­ségtermelést tervének járása bontását. Ennek értelmében 7990 ka- iasztrális holdra kell szerző­dést kötni a megyében. Eb­ben a területben nincs benne & szigetvári járás zöldségter­melő területe, melyre a Szi­fldj vért, hogy kaphass! Véradó-kiállítás a városi művelődési házban getvári Konzervgyárral kötnek izerződést. Az összes szerződéses zöidségteriiiet i következőképpen oszlik meg járásonként: mohácsi járás 1551 kát. hold, pécsi járás 1298 kát. hold, pécsváradi járás 533 kát. hold, sásdi járás 590 kát. hold, a sellyed járás 1438 kát. hold, a siklósi járás 1485 kát. hold, a szigetvári járás 800 kát. hold és Mohács város 295 kát. hold. Ebben a burgonya, a mák és a gyógynövény is benne van. A növényeit elosztásánál az volt a fő szempont, hogy egy termelőszövetkezet legfeljebb ötféle zöldséget termeljen. Ezenkívül alapvetően érvé­nyesült a táj jell eg figyelembe vétele. így a megye összesen 800 kát. hold zöldborsójából 200 holdat a pécsi és 600 hol­dat a siklósi járás termelőszö­vetkezeteinek kell szerződési­leg lekötni. A Baranyában termelendő 300 kát. holld szer­ződéses kései fejeskáposztából pedig 130 hold a mohácsi járás Celadata. Kései kelkáposztából 200 kát. hold a megye terve, ebből 80 holdat a mohácsi, 60 holdat pedig a pécsi járástól várnak. Mohács városnak 250 lóid karai kelkáposzta terme­lésére kell szerződést kötnie, pedig a megyei terv ebből a növényből 300 hold. Uborkát súllyal a pécsi járásban ter­melnek majd, a 200 holdas negyei tervből 70 holdat. Ugyancsak 200 kát. hold a me­gye terve zöldpaprikából is, itt i termeHés zömét a siklósi és a mohácsi járás végzi 70, ille­tőleg 50 holdas területen. Az újburgonya zömét a sellyai, a siklósi és a szigetvári járásra osztották ki. A magyei terv 500 kát. hold, ebből a séllyei járás 170, a siklósi és a sziget­vári járás egyenként 100—100 lóidat termel. A következő Amint a városi Vöröskereszt meg a Pécsi Véradó Állomás meghívójából értesültünk, hét­főn délután öt órakor véradó­kiállítás nyílt meg a Városi Művelődési Házban (Déryné és Zetkin Klára utca sarkán). Dr. Bajtai Gábor elvtárs, a véradó állomás vezetője tar­tott megnyitó beszédet. A ki­állítás szeptember 8-ig lesz nyitva délelőtt 10-től este 7 óráig. Kellő számú érdeklődő esetén kisfilmet vetítenek... Hát ennyit lehetett megtud­ni a szűkszavú meghívóból és tájékoztatóból. Most délelőtt fél tizenegy óra van, az ajtó hívogatóan tárva. A tablók ér­dekesek. Az elsők megismer­tetnek a vérátömlesztés törté­netével, s megtudjuk, hogy már Ovidius is foglalkozott a gondolatával. Egy villantást kapunk a középkorból, amikor — a titokzatos életélixír kere­sése közben — a vérátömlesz­tést is számbavették, abban a hitben, hogy fiatalít. Később Harwey és azok nevével talál­kozunk, akik a vérátömlesztést először alkalmazzák, majd Landsteiner és a többiek ne­ve következik, a vércsoportok, Rh-faktor felfedezése és így tovább. Tanulságos tablók, bár a vércsoportokkal kicsit bőveb­ben és érdekesebben is lehe­tett volna foglalkozni. A kiállítás másik része a tízéves véradó-mozgalomról ad számot. Megismertet ben­nünket a vér felhasználásával az orvostudomány különböző szakágaiban. Műtét, baleset, a vér alkotó részekre való bon­tása — minden helyet kapott, ami fontos. Csak egy a hiba. A magyarázó szövegeket „kli­nikai nyelven” írták, mi pedig a „köznyelvet” beszéljük, így nem értjük, mit jelent pél­dául a következő mondat: „Thrombocita-suspensio al­kalmazása elsődleges és tüneti thrombopeniáknál jön szóba.” Nem értjük, pedig ott van melle+te a fiola titokzatos sár­gás folyadékával — jó lenne tudni mire való. A városi vöröskereszt — észrevéve a hibákat — segí­teni próbált a maga szerény Ehetőségeivel. Elhelyezett *M- dául egy rdplapot, mely egy beteg, s annak a nyolc vér­adónak a képét ábrázolja, akik megmentették. Plakátokkal és több mással bővítette a vörös­kereszt országos központjának kiállítását. Igyekezett elérni, hogy a látogató azzal az érzés­sel távozzék, amit a vörös- kereszt egyik nagyszerű jel­szava kimond: Adj vért, hogy erkölcsi jogod legyen arra, hogy kaphass! A kiállítást minden hibája ellenére is hasznos megtekin­teni. Magyar 3 gazdasági évben 4000 kát. hold óburgonya szállítására is szer­ződést kell kötni a MÉK-kel. Ebből a mohácsi járásra 870 kát. hold, a pécsire 550 kát. hold, a pécsváradira 320 kát. hold, a sásdira 380 kát. hold, a sellyedre 820 kát. hold, a sik­lósira 380 kát. hold és a sziget várira 680 kát. hold jut. Má­kot összesen 300 holdon ter­melnek szerződéses kötelezett­séggel Baranyában. Gyógynö­vényt a sellyei 30 kát. hold, a siklósi 10 kát. hold, és a mo­hácsi járás 10 kát. holidon ter­mel. A felsoroltakon kívül még 150 kát. hold vöröshagyma, 50 kát. hold fokhagyma, 150 kát. hold paradicsom, 100 kát. hold zöldbab, 50 kát. hold főzőtök, 50 kát. hold korai fejeskáposz­ta, 20 kát. hold vöröskáposzta, 30 kát. hold korai karfiol, 50 kát. hold kései karfiol terme­lésére kell a MÉK-kel szerző­dést kötni. Sőt, ezen a módon kell biztosítani 70 kát. hóid sárgarépa, 100 kát. hold gyö­kér, 50 kát. hold zeller, 20 hold cékla, 100 hold paraj, 50 hold zöldhagyma, valamint 50 kát. hold saláta termelését is. Ka­ralábéból 50 kát. holdat köt le a MÉK. Számításokat végeztek arról is, hogy mennyire kifizetődő a termelőszövetkezetek számára a zöldségtermelés. Kiderült, hogy 1960. első félévében kö­zel 800 ezer, a második félév­ben pedig egymillió 800 ezer forintot fizetett ki a MÉK a tsz-eknek. 1961. első félévében egymilliő-!i étszáznvofcvanezer lórin ot kaptak, tehát több mint kétszer any- nyit, mint tavaly tavasszal. Ebben az összegben nincs benne a szabadon fölvásárolt áru értéke és a szerződött bur­gonya, a mák és a gyógynö­vény ára. A szederkényi Kara- sica Gyöngye Termelőszövet­kezet tavaly 45 holdról 605 ezer forint jövedelmet szer­zett (Földessy) A legnagyobb arányú szőlő- és gyiimölGSös- le építésre Hészü neh a baranyai mezőgazdasági nagyüzemek A baranyai termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok a legnagyobb arányú szőlő- és gyümölcstelepítésre készülnek, amire valaha is sor került ezen a tájon. A szőlőtelepítések so­rán kizárólag a hagyományos borvidékeket fejlesztik, míg a gyümölcstelepítéseket úgy irá­nyítják a szakemberek, hogy a legalkalmasabb területeken alakíthassanak ki új — nagy­üzemi — gyümölcsösöket. A nagy nyári munkák be­fejeztével megyeszerte r '- kezdték a talaj forgatását és biztosították a szükséges szőlő­oltványokat, illetve gyümölcs- facsemetéket. Szőlőt kereken 500 holdon telepítenek majd a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok, s ebből 350 holdat a Villány—siklósi tör­ténelmi borvidéken. Gyümölcs­fával mintegy 900 holdat ül­tetnek be, főleg a Mecsek déli lejtőin és a Siklós környéki lankákon. Ezenkívül jelentős mértékben gyarapítják a bo­gyósgyümölcsösök területét, mivel ebben nagy hiány van a megye területén. A szövetke­zeti gazdák több mint negyed- millió köszméte-, ribizke-, málna- és szamócatövet ültet­nek majd el. Az idei őszre és a jövő ta­vaszra tervezett telepítésekkel a megye nagyüzemi szőlőterü­lete 2500 holdra növekszik, míg a gyümölcsösök területe meghaladja majd az 5300 hol­dat. Kiadvány a belvárdgyulai „családi tervezésről“ A belvárdgyulai termelő- szövetkezetben a gazdaság terv készítését a családok tervké­szítése előzi meg, amikor is minden egyes családban meg­hányják-vetik. hogy az elkö­vetkező gazdasági évben a család hány tagja, mennyi munkát kíván végezni, hány munkaegységet akar szerez­ni a termelőszövetkezetben és ezekre a családi tervekre épül fel a falu közös gazdaságának a munkaterve. A tervkészítés­nek ez a módszere a belvárd­gyulai termelőszövetkezetben nagyon jól bevált, ami kézzel foghatóan tapasztalható az egész évi munka zökkenőmen­tes végzésében, a termelőszö­vetkezetnek várakozást felül­múló gazdaságában. A Bara­nya megyei tanács mellett működő termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság ezért a belvárdgyulai családi tervezésről több száz példány­ban füzetet jelentet meg 'és még az év kezdete előtt vala­mennyi faluba eljuttatja, hogy a jó tapasztalatokat minél több baranyai tsz hasznosít­hassa. Folyami Mos vasúti és tengelyszállításra mohácsi és dunaszekcsői te­lepünkön kapható. Nagyobb tételű megrendelés a Bara­nya megyei Építőanyagipari ES-nél, Pécs, Alkotmány u. 77. szám. Kisebb tételű befizetés a helyi TÜZÉP-nél. Ugyancsak megrendeléseket elfogadunk 80x75-ös kútgyürűre, vala­mint 60-as és 50-es talpas csövekre is. 3. A Zürich—Lausanne gyors szinte színültig megtelt indu­lás előtt. Nekem is csak álló­hely jutott. Nagy meglepeté­semre alig futottunk ki az ál­lomásról, jött a kalauz és ka­ron ragadott. Hívott, megmu­tat egy szabad ülőhelyet. Til­takozásom ellenére vitte a bő­röndömet a harmadik kocsiig, ahol volt még egy-két üres hely, s leültetett. Tavak, hegyek mellett, via­duktokon, alagutakon keresz­tül robogtunk. De úgy érez­tem, hogy Svájc összes termé­szeti szépsége mégsem tud úgy lekötni, lenyűgözni. Túl ko­mornak, túl barátságtalannak találtam a felhőbe burkolózott sötét hegyeket. Hasonlókat lát­tam én Tirolban is, de vala­hogyan — talán a sok barátsá­gos kis házikó, tanya miatt — kedvesebbnek hatottak. A Lausanne előtti utolsó alagútból kiérve pompás lát­vány tárult szemem elé: a vo­nattól balra, körülbelül két­száz méter mélységben, mint­egy hatalmas szakadékban megláttam Lausanne-t és a Genfi tó lausanne-i végét. Csodálatos látvány: lenn a mélyben látni a napsütötte zölden csillogó vizet, az apró­nak tűnő házak tetejét. A ta­von vitorlások, motorcsónakok siklottak. A tó mögött pedig — szinte őrként — hatalmas hegy meredezett. Lausanne állomásán annyi az aluljáró, hogy kijárat he­lyett valami postai raktárba tévedtem. S nagyon jól esett látnom, hogy ez a svájci pos­tásnak tetszett, s nevetve mu­tatta meg a kijáratot. Igen, rögtön láttam, hogy azért itt már mások az emberek. Ez más világ, mint Zürich, most már Francia-Svájcban vagyok. S a további impressziók is kel­lemesek voltak. Nem éreztem azt a kínos rendet, fegyelmet, mint Zürichben, nem tűnt „csendesének a város. Lausanne gyönyörű helyen fekszik. Nemcsak a Genfi tó melletti rész, hanem a belvá­ros is. Olyan meredekek a bel­városi utcák, mint a Mecsek lejtőjén, vagy Budán egy-egy legmeredekebb utca. És na­gyon érdekes ilyen alapon sok­sok emeletes ház. Míg a belvá­rost megnéztem, a sok mere­dek utcán fel, s le közleked­tem, bizony alaposan elfárad­tam. Felért egy kisebb fajta mecseki kirándulással. De tetszett a belváros nyüzs­gő forgalma, a szép kirakatok, s a sokféle ember. Per­sze itt is rengeteg külföldi, s mint mindenütt, úgy itt is az örökké fényképez», hangos­kodó amerikaiak. Miután egy eldugott pádon megebédeltem turista módra itthoni szalámimból, nagyon megszomjaztam. A sok előke­lő, fényes és méregdrága ven­déglő között nagyon nehezen, de találtam egy kis büfét. El­határoztam, iszom valamit. Be­mentem, s bort kértem. Meg is értették, mert tudtak néme­tül, de a kiszolgáló az iránt érdeklődött, hogy mit kérek enni. Mondtam, hogy semmit, csak inni szeretnék. Nagyon meglepődött, s hosszan ma­gyarázott. Ahogy kivettem, azt hajtogatta, hogy sört azt igen, azt isznak evés nélkül is. De bort!? Nagyon örültem, hogy a majdnem alvó Zürich után, az élő Lausanne-t ismertem meg, s igyekeztem le a tó partjára, remélve, az város-Lausanne után a nyaraló-Lausanne élete még érdekesebb, még pezs­gőbb, mozgalmasabb lesz. A tóhoz érve nagyot dob­bant a szívem: nem nézve a háttérül szolgáló hatalmas hegyóriásra, csak a tóra, ak­kor az öböl a vitorlásokkal olyan volt, mint a mi Balato­nunk Siófoknál vagy Földvár­nál. Hosszan játszottam ma­gamban a gondolattal, hogy én most nem is Lausanne- ban, hanem a Balaton-parton ülök. És mint egy varázslat, egyszerre csak cigányzene szó­lalt meg. És Kálmán Imre- muzsikát játszottak! Nem le­hetett magyar zenekar, mer* bizony rosszul játszották. De még így is — hiába, nem ra­jongok az operettért — élmény volt Lausanne-ban Marica grófnőt hallani. És következett a nagy csa­lódás. Végigsétáltam „Usi”-n, Lausanne nyaralójának főút- ján, legnagyobb villasorán, s ekkor újra az a fajta Svájc fo­gadott, amelyikkel Zürichben ismerkedtem meg. Kínos rend, s csend. De nem a bala­toni nyaralók kellemes, pihen­tető csendje, hanem valami arisztokratikus zárkózottság elszigetelt csendje. Mindegyik villa várkastélyként elzárva a külvilágtól, s jóformán sehol egy lélek. Ideális idő volt, s én mégsem láttam egyetlen nyaraló vendéget sem „Usi” villasorán. Egyszerűen fogal­mam sincs róla, hol és hogy töltik az idejüket, akik itt nya* rabiak. Estefelé értem vissza a bel­városba. Szokás szerint kivi­lágítva minden, töméntelen neon-hirdetés, néhány mozi, néhány mulató, s nagyon- nagyon kevés járókelő. Azok is nagyrészt a külföldiek. (Folytatjuk.) T

Next

/
Thumbnails
Contents