Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
IMI. SZEPTEMBER #. NAPLÓ 3 I Húszmillió forintos évi export \ pécsi Kossuth Cipész KTSZ negyvenezer párral kívánja növelni cipőexportját — 150 párral nőtt a napi termelés a szalag beindításával — Októbertől Pécsett i« kaphatók az export modellek Min t karmester a nagy zenekart, úgy vezényli Tiszai Istvánné műhelymester a Pécsi „Kossuth” Cipész KTSZ felsőrészkészítő műhelyében megindult új szalagon a 39 dolgoz» munkáját. A szalag körül elhelyezett 42 gépen harmonikusan illeszkednek egymáshoz a munkafolyamatok. Minél kevesebb felesleges mozdulatot, anyagmozgatást — ez a fő célkitűzésük. Büszkék a nemrégiben megindult új szalagra. Több üzemben szerzett tapasztalatok alapján szinte házilag készítették el. Szeifert Károlyt, a szövetkezet dolgozóját illeti a dicséret az ötletes megszerkesztéséért. Meglehetősen gazdaságos beruházással, mintegy 170 ezer forintos értékben szerelték fel a 27 méter hosz- szú szalagot. A munkadarabokat továbbszállító fémdoboz- kákát nem motorikusán mozgatják, hanem úgynevezett olasz mintára, a dolgozók maguk tolják tovább a körbe futó síneken. Minden dolgozó mellett egy számozott kis fehér üvegbúra van, amely hiba esetén kigyulladva jelzi, hogy hol van a baj. Ez megkönnyíti a szalag munkájának irányítását is. Minden számozott búra egy dolgozó munkahelye. Idősek, fiatalok dolgoznak az új szalag mellett. Ismerkednek, kezdik megszokni az új munkaszervezést. Még kell legalább két-háram hónap, míg teljesen átveszik egymás munkájának ritmusát, beilleszkednek a szalagszerű termelés ütemébe, megszokják a felesleges munkák elhagyását. Már itt dolgoznak saját nevelésű fiatal szakmunkásaik is, akik szinte a szalag megindulásával együtt lettek teljes értékű tagjai a szakmát szerető és azt kiválóan művelő műhelykol- lektívának. Az új szalag megindulása óta rövid idő telt él, de az eredmények már eddig is biztatóak. Korábban 350 pár felsőrészt készítettek el naponta. A szalagról már eddig is naponta mintegy 450—500 pár került le. Ezt még szeretnék növelni a későbbiek során. A termelés fokozása mellett a minőség biztosítására kell különösen nagy gondot fordí- laniok. Termékeik nagy része exportra kerül és itt különösen magasak a minőségi követelmények. Jelenleg lengyel és osztrák exportra készítenek női cipőket az új szalagon, de még ez évben szovjet és svájci megrendeléseknek is eleget kell tenniök. A „Kossuth” Cipész KTSZ híres arról, hogy bátran kezdeményez a műszaki fejlesztés terén. Ennek eredményei nem is maradhatnak el. Ebben az évben a fejlesztés következtében 13 forinttal tudták csökkenteni az export cipők önköltségét. Amikor az elért eredményekről beszélgettünk Rőder Lászlóval, a szövetkezet elnökével, ő inkább a további terveikről szólt szívesebben: — Az új szalag beindítása csak egy része a műszaki fejlesztési munkáinknak. Csak ezen az úton tudjuk szövetkezetünk gazdaságosságát fokozni, a termelés mennyiségét növelni. A jövőben tovább kívánjuk csökkenteni a gyártmányaink önköltségét. Körülbelül negyvenezer párral több exportcipőt akarunk elkészíteni és ez által elérjük, hogy évente mintegy tizennyolc- húszmdUiió forint értékű exportárut termeljünk. A választék növelése érdekében új őszi és téli modelleket tervezünk meg. Októbertől kezdve exportmodelljeinkből a helyi igényeket is ki fogjuk elégíteni a méretes megrendeléseken keresztül. Szeretnénk cipőinket nem túl drágán, kedvező áron adni a megrendelőknek. Nemrégiben választottuk újjá a szövetkezet vezetőségét Érmek fő feladatait a közgyűlés a további műszaki fejlesztésben és a gyártmányok önköltségének csökkentésében jelölte meg. Különösen a tervfegyelem fokozása igen fontos, mert ezért nemrégiben a népi ellenőrzés vizsgálata elmarasztalta szövetkezetünket. Minden bizonnyal az új vezetőség megfelel majd ezen követelmények megvalósításának és tovább növeli külföldön és belföldön is a Pécsi „Kossuth” KTSZ jó hírnevét. — m. — e. Űj gépeket kapnak a lsz-ek Ezekben a napokban 40 DT—54-es lánctalpas traktor érkezik a Szovjetunióból a megye termelőszövetkezeted részére. Ez a szállítmány már az 1962-es keretből történik és a nagyteljesítményű erőgépek jelentősen meggyor sítják már az őszi szántások elvégzését a tsz-ekben. Még ugyancsak ebben az évben megérkeznek a DT-traktorok munkagépei is. Az utolsó negyedévben még jelentősebb gépszállítmány várható. Az UTOS-traktorok egy része már a nyár folyamán megérkezett a tsz-ekbe, másik részük pedig a következő hetekben várható. Érkezik még RS—09-es traktor és 30 Orkán járvasilózó-gép. Bizottsági ala<u a vzellatási problémák mego dására A város lakossága előtt ismert, hogy beható vita folyik a város vízügyi szakembered között Pécs vízellátásának problémáiról. Vannak, akik a második mohácsi vízvezeték megépítése mellett törnek lándzsát, mások viszont azt állítják, hogy Pécs jvóvízszük- ségletét a város környékéről is fedezni lehet, hiszen vagy kétmilliárd köbméter, azaz 50—60 évre elegendő víz rejtőzik a várost környező kőzetekben. A városi tanács mielőbb szeretné eldönteni a vitát, ezért a napokban bizottság alakul a vízellátási problémák megoldására. A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat Bizományi Vállalaton keresztül vásárol 1 db szemes gomblyuk-kötögépet konfekció üzemébe. Érdeklődők: levélben vagy személyesen forduljanak Komló, Kossuth Lajos u. 21. sz. alatt a vállalat igazgatójához: 461 A Kamiéi Helyiipari Szolgáltató Vállalat felvesz lehetőleg közgazdasági technikumban érettségizett, ruhavarrásban jártas olyan MŰSZAKI GYAKORNOKOT, aki jövőre ruhaipari technikumba levelező hallgatóként beiratkozik. A felvétel a vállalat ruhakonfekcdó üzemébe történik. Érdeklődni lehet: Komlón, Kossuth Lajos utca 21. szám alatt, a vállalat igazgatójánál. 460 Még gyermekkoromban hallottam én is a jól ismert történetet, amelynek az a lényege, hogy a bölcs apa halála előtt a köréje gyűlt gyermekeinek egy szál vessző könnyed eltűrésével mutatta be a magányos ember gyöngeségét, az összefogás erejét viszont a vesszőnyaláb erejével bizonyította be előttük. Mégis ez a példa jutott eszembe, amikor a •napokban Bicsérden jártam és a termelőszövetkezet elnöke, Vér Zsigmond téglaégető társulásukkal büszkélkedett. — Talán nem is hinné, milyen aggályokkal láttunk mi hozzá a téglaégető helyének kiválasztásához. Olyan gondolatok motoszkáltak a fejünkben, hogy „no ha még nem volt bajunk most lesz“, meg „minek nekünk újabb gondot szerezni a nyakunkba, amikor úgyis van elég“ és ehhez hasonlók. Ez persze tavasszal volt... Ma már ... hej, de másképpen vélekedünk. Huncutkásan elmosolyodott és mintha titkot jelentett volna ki úgy mondta a szavakat: — Olyan acélos tégláink van vak, hogy nem cserélnénk el a gyárban készültekkel! De ha nem röstelli, jöjjön ki velem az égetőhöz, itt van nem mesz- sze a szabadszentkirályi út tnellett. Miközben egymás meltett baktattunk a tűző napon elgon dolkoztam. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt Móricz Zsigmond fájós lábával is fáradhatatlanul járta az országot és előadásókat tartott a parasztoknak a pécsi mérnök, Sándor Károly találmányáról, a szénporos égetéssel készült tégláról. Újságjában a Kelet Népében hasábokat írt erről az eljárásról, aprólékosan bemutatva azt, hogy milyen olcsón, szinte minden berendezkedés nélkül lehet így sok téglát előállítani. Álmodozásomból Zsiga bácsi hangja rezzentett fel: — No már ide is értünk! A környék olyan volt mint egy valódi téglagyárban, a zsuptetős fészerék alatt a vályogok tízezrei száradtak, néhány méterre ezektől barnára sült emberek vetették a vályogot, távolabb a vályognak való masszát készítettéik... — Csak valami mégis hiányzott. A téglaégető kemence jellegzetes hosszúkás építménye és a hatalmas kémény. — Nohát ebben van a munkánk olcsósága — magyarázta Vér Zsigmond. — Nem kellett ehhez a téglagyártáshoz nagy befektetés, mégis égetünk az idén egymilliót. Még tavaly ősszel kiválasztottuk, ezt a területet a „gyár“ létesítésére, szénport is hozattunk eleget. Az útmutatást a mestertől, Sándor Károlytól kapjuk, ő gyakran ellátogat hozzánk. Aztán megállapodtunk 12 téglaégető szakmunkással, nem idevalósiak, hanem alföldiek, ezek aztán a továbbiakat intézték. Aztán, ha homokra volt szükség, adtak a szentkirályiak, ha fuvarral álltunk gyengén, segítettek a ger delek. Mert 10 termelőszövetkezet tartozik a társuláshoz, a téglát az őszi építkezéseikhez már 3k is innen vásárolják. így aztán egyesített erővel könnyebb volt elő állítani ezt az egymillió téglát ... Közben llkity Lajos, a tég- laégetők brigádvezetője „kiszolgálja“ Nagy bácsit, aki sertésól javításhoz visz néhány székér téglát. Miközben rakodnak összeverődik a tégla, valóban a hangja olyan mint az üveg csengése. — Adunk mi el tagságnak is téglát — magyarázza az elnök » Í70 forintért nőét. Azért nem tudjuk az idén még olcsóbban adni, mert az első évben mégiscsak több a költség, mint amikor már folyamatosan megy a munka. Jövőre már reméljük, hogy 450 forint lesz ezre. De még így is érdemesebb itt vásárolni a falubelinek, mert megtakarítja a szállítási költségeket. A termelőszövetkezet saját céljaira önköltségi áron kapja természetesen a tégláit. Csinálunk belőle rövidesen egy 20 férőhelyes fiaztatát. járdákat vagy bármit, mert a minősége príma. — Tehát nem bánták meg a téglaégetést ezek szerint. — Nem, nem — mondja Zsiga bácsi, sőt azt tudjuk mondani, hogy más termelőszövetkezetek is fogjanak ösz- sze. Ha nem is éppen téglát égetni, hiszen annyi féle kellene az új közös gazdaságokban, az erejük meg kezdetben kevés. Együtt könnyebben megy. Éppen a napokban hallottam, hogy a sellyeiek baromfikombinátot szeretnének csinálni a szomszédos termelőszövetkezetekkel. Csak azt mondhatom, hogy ne féljenek tőle, ha elhatároznák, váltsák valóra, mi ezt már tapasztalatból tudjuk, sikerük lesz. (A b.) J Elsőosztályosok Az iskolákba ismét visszatért az élet, két és fél hónap után újra gyerekek zsibongásától hangos az iskolaudvar, a tanterem. Egy-egy új iskolaév mindig sok izgalmat tartogat az iskolásgyerekek számára, de a legtöbbet talán mégis az elsősök számára. Sok kicsi kobakban gyújtogatják meg az értelem gyertyáit ezekben a napokban, amelyek majd beragyogják egész életüket. Most ismerkednek a könyvekkel, a ceruzával, az irkával. Mennyi örömet, mennyi boldogságot jelentenek ezek a tárgyak! Ez a lépcső az osztályba vezet — Iván Erzsébet. Az első vonalak a táblán jól sikerűitek — Bakó Gábor. Igazán jólesik a tízórai a napközi otthonban — Valér Emmi és Dragszler Ottó. Ismerkedés 4 faUijuikkal.
