Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

N APtö 1961. SZEPTEMBER 30. FopÉ e M Képüíteá! nemzeti ünnepe alkalmából Csei Ce-min. « Kínai Nép­köztársaság budapesti nagy­követe a Kínai Népköztársa­ság kikiáltásának 12. évfor­dulója alkalmából pénteken este fogadást adott a kínai nagykövetségen. A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, Kernes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Czi- nege Lajos altábornagy, hon­védelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, vala­mint az MSZMP Központi Bi­zottságának, az Elnöki Tanács nak és a Minisztertanácsnak számos tagja. LEÁNYVASÁR Jacobi nagyoperettjének pécsi bemutatója Idén az operettkedvelő kö­zönség is megkapja a magáét a Pécsi Nemzeti Színházban. Jacobi látványos nagyoperett­jét láthatják — hozzátehetjük, hogy kitűnő előadásban. A dicséret az együttesnek szól, természetesen nem az operettnek, amelyről — mint műfajról — nem változott meg a kritikusi vélemény, hogy tudniillik mélyebb eszmei mondanivaló kifejezésére al­kalmatlan, hogy pusztán a szórakoztatás eszköze, s hogy hatása csupán felszínes, stb __ M indez azonban nem változ­tat azon a tényen, hogy a kö­zönség nagyjából úgy van ve­le, mint az alkoholista a szesz­szel, rászokott és kívánja. Konkrétan a tegnapi bemu­tatóról szólva azonban nem elégedhetünk meg az együt­Nagysikerű bélyegkiállítás Mohácson Sertésgondozók tapasztalatcseréje Szentlőrincen és Szabadszentkirályon Érdemes volt megrendezni a pécsi járásban lévő termelő- szövetkezetek sertésgondozói számára a tapasztalatcserét Szabadszentkirályon és Szent­lőrincen. Szabadszentkirályon a sertésgondozók megtekintet­ték a hízóállományt régi mód­szerrel épült sertésólakban. Vida Jánosné meg is jegyezte, hogy ezekben az ólakban a hízók nem kapnak megfelelő levegőt és napfényt. Különben a sertésállomány nagyon szép és a tsz eddig az államnak 297 hízót adott le. Tervüket kö­rülbelül 120 hízottsertéssel túl­teljesítik. A régi hizlalda után a termelőszövetkezet vezető­sége megmutatta a sertésgondo zóknak az újonnan épült hiz­laldát, amely 500 ezer forintba került és pár nap múlva oda viszik át a sertéseket. A ter­melőszövetkezet sertésgomdozó .' •ja elmondta, hogy 1959-ben -ihfeárom anyakoca volt a fez­ben és minden malac elhul­lott. Ma pedig 80 anyakocá­nak a malacozási átlaga 7,4. A 250 férőhelyes sertéshizlal­dában korszerű körülmények között 500—600 hízott sertést fognák a jövő évben leadni. Egyöntetű volt a tapasztalat- cserén résztvevők álláspontja, hogy a korszerű állattenyész­tésnek alapvető feltétele az állatok elhelyezése, de a tények Ha lehetne egy kicsit tisztábban Azt suttogják a városban, hogy a Kossuth Lajos utcában lévő Borostyán étterem nem egészen tiszta. Tegnap a kora esti órákban bementem az ét­terembe, gondoltam, végre „tiszta vizet öntök a pohárba”. Elindultam az áltálam kisze­melt asztál felé, de közben a negyedik-ötödik lépés után majdnem „felbuktam” egy ki­sebb szemétcsomóba. Amikor a székre akartam leülni, fur­csának tűntek a zsírfoltok, de még ez sem nagy baj, s az sem probléma, hogy a székek kárpitja szakadt, rongyos, leg­feljebb a ruhám nemcsak pisz­kos lesz, de el is szákad. Ezek után kezdtem hinni a már régebben hallott „plety­káknak”, lehet, hogy tényleg kicsit piszkos ez az üzlet? Későb már edzetten szemléltem a környezetet. Nem tulajdonítottam jelentőséget annak, ■ hogy a felszolgálók asztala alatt, a szemétkosár mellett hevernek a különböző hulladékok, annak sem, hogy a fröccsöket előre kikészítik és mire a „szegény” vendég rendel, már a szóda régen el­párolgott, ezek a kis esemé­nyek teljesen mellékesek, de az már „talán” mégis csak sok, hogy a felszolgáló amikor letörli az asztalt, az orrom miatt egy olyan piszkos rongy- gyal hadonászik, amelynek lá­tására az ember gyomra i* forogni kezd. f. A. azt is mutatják, hogy a régi majortelepeken is lehet elér­ni kiváló eredményeket. A két fez-ben, ahol voltunk ezt úgy tudták megvalósítani, hogy olyan takarmányozást vezettek be, amely megfelel a követel­ményeknek. Egyes és kettes takarmánytáppal etetik a ser­téseket. Szentkirályon, míg 50 kilogrammot nem érik él a sertések, egyes takarmánytápot kapnak. Ha 50 kilón felül el­érik a súlygyarapodást, akkor kettes táppal etetik a hízó­kat. Ugyanez a helyzet Szent­lőrincen is. Azzal a különb­séggel, hogy nagy gondot for­dítanak minden 10 napban az abrak összeállítására. Három­szor etetik a hízókat és a táp etetése nyomán 28—30 százalé­kos a takarmányértékesítés. Egy kiló disznóhús előállítása 1.1—12 forintba kerül a ter­melőszövetkezetnek. A sertés- gondozók számára szigorú munkarendet vezettek be. Reg­gel 5 órától este 8 óráig tar­tózkodnak a sertésgondozók az állatoknál. így figyelemmel tudják kísérni az állatok élet­körülményeit Hetenként nagy takarítás van és ha szükséges naponként vagy kétnaponként tiszta szalmát váltanak. Felsú­rolják a padlózatot, minden héten bemeszelik az ólakat A sertéstelepen mindenhol tisz­taság van, naponként takarí­tanak. Gungl Ferenc Szinte már hagyományossá válik Mohácson minden év­ben megrendezésre kerülő bé lyegkiállítás. Szeptember 24- én délelőtt 10 órakor nyílott meg a Bartók Béla Művelő­dési Házban a bélyegkiállí­tás, melyet a művelődési ház bélyegszakköre rendez. A ki­állítás október 1-ig lesz nyit­va. A kiállításon a szakkör 69 tagjából 15-en állítottak ki, valamint a 100 tagú ifjú­sági körből is többen állítot­tak ki bélyegeket. A kiállítá­son postahivatal is működik, emlékbélyeget árulnak, kü­lönösen nagy sikert arat a Budapest panoráma látkép­sorozat, melyet 1961-ben bo­csátottak ki. A kiállítás érdekességei kö­zé tartozik — mondja Éva Miklós elvtárs, a szakkör ve­zetője — Lenin elvtárs életé­vel kapcsolatban összegyűj­tött összes bélyegeknek a gyűjteménye, valamint a Ta­nácsköztársaság idején meg­jelent bélyegek gyűjteménye. Érdekessége még a kiállítás­nak a világ összes zenei nagy ságairól megjelent bélyegek gyűjteménye. Ezenkívül lát­hatjuk az országok, motívu­mok, virágok, állatok, sport, városokról készült gyűjtemé­nyeket és nagy sikert arat a külföldiek által kiadott ma­gyar vonatkozású bélyegek. Szakkörünk 1962-ben fogja 10 éves fennállásának jubi­leumát ünnepelni, melyet nagyszabású bélyegkiállítás­sal kívánunk összekötni. A kiállítást eddig már több szá­zan tekintették meg és nem­csak a bélyeggyűjtőknek, ha­nem a megjelent dolgozók­nak is nagy élményt jelent a gyűjtemények megtekintése. Dr. Vadon Antal A Szoib művészegyüttes Pécsett Tegnap este nagynámú kö­zönség előtt lépett fel Pécsett, a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Há­zában megrendezett német— magyar baráti esten a Német Demokratikus Köztársaság Szorb Művészeti Együttese. Dr. Borsos József, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott beveze­tő szavakat, majd Siegfried Hienzsch, az NDK magyaror­szági követségének első titká­ra tartott beszédet. Ezután az együttes bemutatta a pécsi kö­zönségnek is nagysikerű mű­sorát. A NAPOKBAN befejező­dik a meszesi B. lakótömb környékének a parkosítása. — 125 MAZSA juhsajtot exportál október 4-én Szírié ba a Baranya megyei Tejipa­ri Vállalat. — 5 EZER fiú és leány számára vásároltak az új tan év elején diákegyenruháit Pécsi Állami Áruházban. — MEGNYÍLT a Mecsek- vidéki Üzemi Vendéglátó Vál­lalat 13. önkiszolgáló étterme a kővágószőlősi Kinizsi ét­teremben. — 1000 FÉRŐHELYES ba­romfiéi építését kezdték meg Csúnyoszrón. — A BARANYA megyei Rend­őri «kapitányság felhívja a gép- járművezetők figyelmét, hogy október 8-án * órai kezdettel Pé­csett, a Doktor Sándor Művelő­dé»! Házban (Mi tud többet) kés­lekedést fejtörőt rendes. A senyén három kérdésre kell vá­laszt adni. KRESZ személy- «a motorkerékpár műszaki és köz­lekedéssel kapcsolatos általános műveltségre. A verseny keretén belül fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a Baranya megyei Rendörfökapitányság tánczenekara. A versenyre való belépés díjtalan, jelentkezés a helyszínen történik. A verseny győztesei értékes tárgyjutalom­ban részesülnek. 8*5 THIERV -AP- TEGNAPI AWAVJ lg? Minden szétolvad előtte, csak az öreg ravasz, szemre­hányó tekintetét látja, és ben­ne a kairikalábú szomszédot, — ahogy oldalra dől, homlo­kára csúszó rohamsisakkal, lapos, hunyt szemekkel, gu­bancos szemöldökkel. Később nagyon halkan, szo­morú alázattal megszólal. <— Teleki meghalt, * Hatan ülnek a földbeásott fedezékben. 1944. augusztus. Hadiemberek. Már vallamennyien öregek, mert megvénítették őket a nyugtalan, vörös éjszakák. Mindent tudnak egymásról, már az első nap után cinko­sok voltak. Együtt rángatiák az elsütőzsdnórt, együtt pdngálják az ágyúk csövére a halálkari­kákat, amit a németektől ta­nultak. Ismerik egymás felesé­gét ,a gyerekek bámész sze­mét, és tudják: hogyan ölelnek az asszonyok. Nincsen egymás előtt titkuk, mint a halálra­ítélteknek. Es hajnalban támadás lesz. Kimerült, halálelőtti csend. Szótlanul gubbasztanak a fede zékben. Mit mondjanak egy­másnak? Olvassák fel a leg­utolsó otthoni leveleket? Áll­janak ki a langyos augusztusi szélbe, és nézzék a felbukkanó lángokat? A Kárpátok felől elnyújtott, lapos relülőmorgások kígyóz­nak a csillagok között, és un­dorodva morog a föld. A kö­zelben valaki harmonikázák. Reménytelenül, fáradtan hul­lik a fedezékbe. «Csak egy nap a világ.: Szegedi, a szakállas őrvezető a fedezékajtónál támaszkodik. A tekintete üres és kihalt. Vö­rös szakálla gubancos, gondo­zatlanul lóg, a homlokán pisz­kosak a hosszú ráncok. Óráról órára átfolyik rajta az idő. Ostobán és szánakozva. Ha valaki az ismerősök közül meghal — az őrvezető aznap este órákig bámész szemmel ácsonog a fedezék előtt, és a csillagokba csodálkozik, — hogy még él. Ilyenkor azt is elfelejti, hogy a haláltól félni kell. Egykedvű unalommal né­zi, hogy lassan hintázik az idő. És mosolyog. Nyers, hétköznapi emlékei vannak, ezekből él. Nyúlánk iskolásfiából, a halfcsamok mö göttd bádogosműhélyből, a ko­fák vaskos tréfáiból, a vasár­nap délutáni Fradi-meccsek- bőL Álmodozik. Hajnalonként, amikor a há­ború is elfárad — nyugtalan álmaiban ő is ott futkározák a zöld gyepen, hosszú szöktetés- sél küldi az ellenfél kapuja felé Sárosi Gyurkát, vagy dél­előttönként ott áll a szűk, füs­tös műhelyben, forrasztópáká­val a kezében és a fogatlan Garas epés megjegyzéseit, a halaskofák harsány pletykáit hallgatja* ~ »olytatWö — SZAKTARSAK találkoz tak pénteken délután a pécsi vasutas kultúrotthonban. 30 tagú szovjet vasutas és köz­lekedési dolgozóból álló cso­portot láttak vendégül a pé­csi vasutasok. A találkozó hivatalos része után kölcsö­nös ajándékozás, vidám kul­túrműsor következett, majd közÖ6 szórakozással ért véget az összejövetel. — A BARANYA megyei Patyolat Vállalat értesíti megrendelőit, hogy a III. ne­gyedévi leltározások miatt a vállalat Szabadság úti tele­pén szeptember 30-án az Endresz György úti telepen, október 2-án a szennyesruha átvétel és a tisztaruha-kiadás szünetel. 55887 Haláto kimeneteli gépkocsi szerencsétieiség a pécs— budapesti mfiútM Pénteken délelőtt Budapestre in­dult a Pécsi íadmiozerkereskedel- ml Vállalat soemélygépkocsljával Bődő Sándor szállítási előadó, Gróf János gondnok, valamint fe­lesége és dr. Lendvay fogorvos. A gépkocsit Lauly Imre vezette. Sztá linváros után „hatalmi szóval” át­vette a gépkocsi vezetését Gróf János, aki gépkocsivezetői Igazol­vánnyal nem rendelkezett. Adony előtt a pécs—budapesti műút 43-as kilométerkövénél — előzés közben összeütköztek egy tehergépkocsi­val. Az összeütközés következté­ben az úttestre zuhant Bödő Sán­dor azonnal életét vesztette, míg Gróf Jánost eszméletlen állapot­ban koponyaalapi töréssel a sztá- linvárosi kórházba, Lendvay dr-t gerinctöréssel repülőgéppel a bu­dapesti I. számú baleseti kórházba szállították. A gépkocsi vezetéséért felelős La uly Imrét őrizetbe vette a rend­őrség, míg Gróf Jánosnét esőse- géy-nyújtás után — miután csak kisebb horzsolásokat szenvedett — hazabocsátották a sztálinvárosi közkórházitól. A lapzártakor érke­zett legújabb jelentés szerint dr. Lendvay és Gróf János állapota válságos. Közlemények A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és Orvos Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének pécs—bara­nyai területi bizottsága tudomá­nyos szakosztálya október 2-án, hétfőn délután 6 órakor az anató­miai intézet tantermében Itl. tu­dományos ülését tartja. 1. Várko- nyi Amália: A tartóslnfuslós ke­zelést komplikáló thrombophelebl- tis okairól. 2. June Hill (Élettani Intézet, London): Factors concer­ned in the development of ther­mal stability In the newly born. (Az előadás anyagát bevezetőleg röviden magyarul ismertetjük). * Pécsett a legközelebbi országos állat- és kirakodóvásárt október 1-én, vasárnap tartják. * A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy ok­tóber 2-töl a Jókai tér és utca javítása miatt — annak befejezé­séig — a 39-as jelzésű járatokat a Főpályaudvar — Vasút utca — Bajcsy-Zs. u. — Bem utca — Szé­chenyi tér útvonalon át közleked­teti. A Pedagógiai Főiskolától In­duló járat továbbra is eredeti út­vonalán közlekedik. Az útjavítás tartama alatt a terelő útirányon a 30-as jelzésű járat ideiglenesen megáll Zólyom utca. Rákóczi út, Városi Tanács. nyffúiAvnái, 4 tesnek címzett általános dicsé­rettel, amelyet a bemutató közönségének tapsa is kifeje­zett már. Akad néhány szóvá- tenni való is. Elsősorban az, hogy a Pécsi Nemzeti Színház együttese pillanatnyilag nincs eléggé felkészülve kifogástalan operettgárda kiállítására. Az ugyanis elképzelhetetlen jól játszó és egyúttal jól éneklő főszereplők nélkül. A Leány- : vásár szerelmespárja viszont sajátos kettősséget mutat: Medgyessi Mária kitűnően ját- , szik, de a hangját sokszor tel­jesen elnyeli a zenekar, Dora- j bos Ferenc pedig örvendete- j sen szép (bár szintén nem , elég telt) hangon énekéi, de játéka kifogásolható. (Különö- , sen az első felvonásban nem ■ igen hisszük el neki, hogy ő j az a „Vasöklű Tom”, akitől i rettegnek a környék vad ve­rekedői.) j Gyapay Yvettetöl és Szép- , laki Endrétől több jó szerepet \ láttunk már korábban is. Ez- , úttal sem csalódtunk bennük, j sőt, régebbi operettszerepeikre ] visszaemlékezve is határozót- , tan fejlődésről beszélhetünk. ] Szabó Samu nem váltódott, . „beköpései”, fintorai és gesztu- ] sai pontosain célba találnak és ^ kiváltják « nézőtér kacaját Méltó partnere volt Korándy Dénes. Ha a főszereplők tekinteté­ben kifogásokat emelhetünk is, az operett látványosságát si­került emelnie a színháznak, s ez annak köszönhető, hogy a régebben nagyon hiányolt jó tánckar most megvan, a revű- jelenetekben sikeresen tölti meg élettel a színpadot. Ez né­mileg ellensúlyozza a főszerep­lőknél említett mínuszt. A rendező (Radványi Zsuzsa) a mozgalmas jelenetekkel, a látványosság fokozásával ter­mészetes módon azt igyekezett hangsúlyozni, ami a nagyope­rettnek egyébként is lényege. Paulusz Elemér karnagy el­sősorban Jacobi zenéjének dal­lamosságát hangsúlyoztatta ze­nekarával, nem volt azonban eléggé tekintettel a szereplők korlátozott hangerejére. A díszletek, jelmezek, masz­kok a jól bevált hagyományos megoldásokat követték, s szin­tén hozzájárultak a látványos­ság hangsúlyozásához. Egészé­ben véve a Pécsi Nemzeti Szín ház együttese a Leányvásár előadásával kellemes szóra­kozást biztosít a közönségnek, s előreláthatóan jelentősen hozzájárul majd a színház be­vételi tervének teljesítéséhez. «— drmf — megnőtt volna — magas, erős és fölényes. — Igen... — bólogat. — Azt mondják, hogy ott most nagy harcok vannak. Megkerüli a ládát. Mögéje áll, az ásó hegyét maga elé támasztja, mintha könnyű tá­madást várna. — Te ugye együtt mentél el Telekivel? i Kis Péter megrezaen és el­sápad. Tágranyilt szemmel bá­mul a boltos apósára, a lábad pillanatok alatt a földbegyö­kereznek. Kinyitja a száját. Érzi, hogy valamit mond, de a saját hangját sem hallja, — Igen. Az öreg megpörgeti az ásót, elgondolkozva nézi a földet, — Azt mondják, hogy ti a fronton is együtt voltatok. Te­leki hónapok óta nem ír. Sze­gény felesége már a szemét is kisírta bánatában, , de talán te majd többet tudsz róla mondani, hogy mi van vele... Mi? Kis Péter csodálkozik, mert nem érti, hogy miként tud megállni az ember, ha a lábá­ban nincs erő. Azt sem tudja, i hogy meddig áll. Talán évek- : (12.) A katona megtorpan. A gya­nakvó, ellenséges csendben visszafordul, és gyűlölködve suhog a tekintete. — Nem szöktem — mondja i^kedtan. — A hadnagy elen­gedett egy kicsit... Az ezred után megyek... Papírt is adott Ha nem hiszi, megmu­tathatom ... De Kis Péter tudja, hogy a zubbony zsebében nincsen semmilyen papír, és az ujjal görcsösen megmarkolják a konzervdobozt. Az öreg fölényes nyugalom­mal nézi a katonát Nem fél tőle. Tudja, hogy a másik ha­zudik. — Merre megy az ezred? — kérdezi ravaszul, alattomosan. Kis Péter nem látja a fe­ketekabátos ember száján az elégedett mosolyt, és remény­kedve elkapja a kérdést. — Merre? ... Veszprémnek megyünk... Igen. Veszprém­nek. Kása Bálint kényelmesen megnyomkodja a derekát, az­után feláll. Az ásót kihúzza a földből, és a kerek, fehérarcú ember, mintha pillanatok alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents