Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-30 / 231. szám
Ml. SZEPTEMBER 3«. N A Ptö 8 Ankét az egyetemistákkal 1 Volt középiskolások — akik «na már a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói — és felsőbbéves egyetemisták jöttek össze csütörtökön ankétre. Az ankétot Pécsett, az egyetemen tartották, a Dunántúli Napló szerkesztőségének rendezésében. Az egyetem párt- és KISZ- szervezetének képviselői is jelen voltak a barátságos hangulatban lefolyt tanácskozáson, amelyen a nyári táborozás tapasztalatait és tanulságait beszélték meg. Megvitatták az új tanévben rájuk váró feladatokat is különösen a materialista szellemű nevelés és a politikai nevelőmunka vonatkozásában. A felszólalásokban az újság és az egyetemi hallgatók közötti kapcsolat elmélyítésének módjait is szóvá tették. Bírálták a Dunántúli Naplóban megjelent egyes cikkeket, vitatkoztak azokkal — és igen sok értékes javaslatot tettek új témákra. Az ankét hasznos volt. mind a szerkesztőség, mind pedig az egyetemi hallgatók számára s egyúttal két tudósítóval is gyarapodott a lap tudósítóinak tábora; Bővítik a csatahelyi baromfikeltetőt Az ötéves terv végére 3 millió étkezési tojás évente Már jövőre több, mint félmillió naposcsibe A napokban hat egyenként tízezres keltetőgép érkezett a GärösgaM Állami Gazdaság csatahelyi baromfitelepére. A telep bővítését több mint félmillió forintos beruházással megkezdték. A kiürített szarvasmarha-istállót, melyből az állatokat a központi üzemegységbe vitték át, átalakítják, s az új gépeket elhelyezik. A régi gépekkel’ együtt most már 14 keltető gépe van a telepnek, s jövőre 600 000 naposcsibét keltetnek ki, ebből 400 ezret a termelőszövetkezetek részére. Ezekkel az intézkedésekkel azonban a csatahelyi baromfi- telep fejlesztése még nem fejeződött be. Az ötéves terv során a bári mellett a Görösgali Állami Gazdaság baromfitenyésztése lesz a legjelentősebb a megyében. A fő termelési ág ebben a gazdaságban a baromfitenyésztés, illetve nemesítés, valamint a tojástermelés lesz. Csatahelyen évtizedes hagyománya van a baromfitenyésztésnek, s az itt nevelt sárga magyar fajta országos hírre tett szert. Első intézkedés ként a csatahelyi üzemegységÁz üzemek érettségije Az üzemek érettségije a III. I negyedév. Feltétlenül az, mert az év utolsó negyede már a bi zonyítványosztás szakasza, s ha előzőleg nem is zárták le a »jegyeket”, nagyon nehéz már a javítás, a korrigálás. Tapasztalatokból tudjuk, hogy az ilyen éwégs „ráhajtások, hajrák”, ha szépítenek is valamelyest a jegyeken, legtöbbnyire mégiscsak felszínes eredményt produkálnak. Éveikkel ezelőtt a Pécsi Bőrgyárban is előfordultak ilyen problémák, de tavaly és különösen ebben az esztendőben nyomát sem lehet találni az ilyen kapkodásnak, fejvesztett- ségnefc. Tavaly is, idén is megteremtették az alaipot, az előfeltételeiket, a szervezett, egyenletes termeléshez, noha tudjuk, hogy a tervszám náluk is évről évre komoly növekedést mutat. Például az idei tervszámúk (csupán marhafelsőrészben) 60 százalékos termelési növekedést tartalmaz a múlt évi tényszámhoz képest. Vagyis amíg a múlt évben 400 ezer négyzetméter marhafelső- rész-gyiártás volt beütemezve, az idén már 603 ezer négyzetméterre növekedett, nem is beszélve arról, hogy ezt a számot felajánlásokból, plusz 45 000 négyzetméterrel növelték, ami éves szinten már terven felüli termelést jelent. És hogy alakult a harmadik negyedév, a „döntő” időszak a Bőrgyárban? A harmadik negyedévben mintegy 5 százalékkal magasabb termelési értékű készárut kell a feldolgozó ipar részére termélnd, mint a megelőző negyedévben. Júliusban például 101.2 százalékra, augusztusban pedig 111.5 százalékra teljesítették a tervet és ezeket alapul véve minden valószínűség szerint a szép temberi megemelt tervet is legalább 100 százalékra teljesítik. így a III. negyedévben befejezett termelési tervüket előreláthatólag 104—105 százalékra, amíg a teljes termelési értéket 102—103 százalékra telA lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a 39. játékhétre 4 158 988 lottószelvény étkezett be, s egy-egy nyerőosztályra 1 559 620 forint nyeremény jut. A kisteleki művelődési otthonban megtartott sorsoláson á következő nyerőszámokat húzták ki: 18 42. 62, 69, 71 A szeptemberi játékhetek közül a 37. hét szelvényei vesznek részt a következő tárgy- nyereménysorsoláson. jesitik, ami részben a befejezetlen termelések állományváltozásának csökkenéséből származik. Ennek megfelelően a harmadik negyedévben a termelékenység alakulása sem fog olyan mértékű növekedést mutatni, mint az előző negyed évben, amikor a termelékenység az előírt 5 százalékkal szemben 11 százalékra emelkedett. Ennek viszont az a magyarázata, hogy a munkaigényesebb cikkeknél ebben a negyedévben nagymértékű mennyiségi emelkedés mutatkozott. Ez a körülmény sarkallta a vállalatot arra, hogy különböző belső átszervezésekkel, a gépek átcsoportosításával, a munkaidő jobb ki használásával bebiztosítsa a pluszként vállalt áruk legyártását és a negyedik negyedévi termelési tervek teljesítéséhez szükséges előfeltételeket bői kivonták a többi állatfajt itt már kizárólag baromfival foglalkoznak. Ezenkívül a gazdaságnak még öt üzemegységében létesítenék baromfitelepet, többék között a görösgali, so- mogyhásságyi és az Elek-ma- jori kerületben. Ezeken a helyeken használaton kívüli lóistállókat és egyéb, a szakosítás során feleslegessé vált épületet alakítanak át baromfi ólakká. Csatahely továbbra is a sárga magyar tyúk „hazája” marad. Csupán a somogyhás- ságyi kerületben foglalkoznak majd haimpshire és plymouth fajták tenyésztésével. A csatahelyi nemesítő telep törzsállományát a jelenlegi 13 500 darabról már 1962-ben 16 ezerre növelik, az ötéves terv végére pedig ez a szám közel 30 ezerre nő. Ugyancsak az ötéves terv során, előreláthatólag 1963-ban kerül sor két tízezres tojóház felépítésére Csatahelyen. Ezekben a tojóházak ban kizárólag étkezési tojást termelnek majd, a 20 000 tyúk évi hozama több, mint 3 millió tojás lesz. A hatalmas tojó üzemben tenyésztés nem lesz, hanem a tyúkokat a tojásrakás befejezése után vágóbaromfiként értékesítik. A lakosság ellátásán kívül a telep a tsz-eket is ellátja majd nemesített tenyésztojással, napos- és előnevelt csibével. Sőt tenyésztojást az ország távolabbi kel tető áldomásain a k is szállítanak, elsősorban a közkedvelt sárga magyar fajtából. Az ötéves terv célkitűzéseinek egy részét már 1962-ben megvalósítják. Míg ebben az évben csak 800 000 étkezési tojást értékesítettek, addig jövőre 1 millió árutojást termelnék a lakosság ellátására. Mivel a gazdaságnak 1300 hold legelője van, a másik legfontosabb üzemág a szarvas marha-tenyésztés lesz. A tehénállományt az ötéves terv végéig nem növelik jelentősen, Nagyméretű csillárt keres megvételre á BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ Pécs, Bem utca 2. szám. 55 916 inkább a tejtermelés emelésére törekednek. Jelenleg a tehénállomány 70 százaléka első borjas, az egy tehénre eső évi termelés 3000 liter. 1962-ben már 3200, 1963-ban pedig 3500 literre emelik a tehenészet termelését, s a következő években ugyanilyen ütemben nő a tejtermelés. Bár a gazdaság területe igen szétszórt, igyekeznek a szakosítást megoldani. Az üsző nevelést például a legelő közelében, a somogyhásságyi kör zetben összpontosítják, s itt 3—400 hold legelő öntözését tervezik. A legelők jobb kihasználásával jelentősen csökkentik majd az állati termékek önköltségét. A gazdaság jövő évi terve 3000 hízott marha értékesítése. A marhahús és a tej hozam növelése érdekében korszerűsítik az istállókat, megjavítják a tartási körülményeket. Még ebben az évben megkezdik 1,5 millió forintos beruházással 5 istálló korszerűsítését. Ma nyílik meg a nemzetközi műszaki könyvkiáhítás A magyar műszaki könyvkiadást viszonylag fiatalnak tekinthetjük, hiszen tulajdonképpen csak 1955-ben indult meg az a fellendülés, amelynek eredményeképpen a magyar műszaki könyvek mind tartalmilag, mind a kiv:te»e- zés igényességét tekintve megközelítették, majd elérték a külföldi műszaki tárgyú könyvek színvona.át. Ma már nemcsak a külföldi könyvekkel való ösz- szehasonlítás. hanem a kü.- földnek a magyar szakiroda- lom iránti érdeklődése is azt bizonyítja/ hogy a technikai kultúra tekintetében jelentősen előrehaladtunk és méig a fejlett ipari országok műszaki irodalmához hasonlítva sincs szégyelnivalónk. Részint a magyar műszaki könyvkiadásnak ezt a fejlődését. részint pedig a műszaki szakemberek és a műszaki ismeretek iránt érdeklődők tájékoztatását szolgálja a Műszaki Könyvkiadónak a Műszaki és Természettudományi Egyesültek Szövetsége pécsi intéző bizottságával a pécsi Megyei Könyvtárral és az Állami Könyvterjesztő Vállalattal együttműködve a Hazafias Népfront nagytermében rendezett műszaki köny vkiállí- tása. A ráállítás ma nyílik a Janus Pannonius u. 11 szám alatt és október 5-ig naponta 11 órától este 7 óráig lehet megtekinteni, A kiállításon a magyar műszaki könyvkiadásnak többek között olvan újdonságai láthatók, mint a Pattantyús gépészeti Kézikönyv- sorozatának kiegészítő kötete, a „Rádiótechnika” amelyet elsősorban híradástechnikai mer nökök és tervezők forgathatnak eredményesen. azután Csordás-—Janyoki—Orbán irányítástechnikái szakkö'V've, Chapó—Garadí—Lamm .Tem- peröntvények” című, Szentir- may „Bányavillamossá-áen” című — szakmunkások szamára készült — könyve De ezenkívül is ki-ki megtalálhatja az érdeklődésének megfeleiő köny veket, hiszen a kiállítás mintegy 1100 magyar műszaki köny vet. több száz tudománvo' folyóiratot, 11 szovjet, két német. két csehszlovák és egy román műszaki könyvkiadó termékeit mutatja be. Típusterveket késsít a Pécsi Terveső Vállalat Negyvenezer forinttal lesz olcsóbb egy lakás A típustervek alkalmazásá- n; : szinte már közismertek az előnyei. Ilyenek, hogy az ajtók, ablakok, berendezési tárgyak kis anyagveszteséggel előregyárthatók, hogy figyelembe vehető az építőipar mindenkori technikai felkészültsége, hogy az építkezések során kialakul egy bizonyos technológiai gyakorlat, mely végeredményben növeli a termelékenységet, hogy lerövidül az építkezések átfutási ideje. Végül pedig, de nem utolsó sorbán előnye a típustervek alkalmazásának, hogy biztosítani lehet az iparágpolitikai célkitűzések megvalósítását és az épülő lakások méretei a népgazdasági érdekeknek megfelelően alakíthatók.,.. Jelenleg 154 lakóépületre, azonkívül 141 kommunális, Drágító főbérlők Akinek még az 500 forint is kevés — Ötven forint „íejpénz4* a gyerekek után Húsz hónapja, 1960 januárjában jelent meg a 3/1960-as kormányrendelet, tmely — a többi között — az albérleti díjak ösz- szegét is meghatározta. Kikötötte: a főbérlő legfeljebb havi 150 forintot kérhet a szoba, s további legfeljebb 100- at a bútor, ágynemű stb. használatáért. Az egyéb szolgáltatásokért (fűtés stb.) az albérlő csak a tény leges költségeket tartozik megfizetni. A rendeletet a város sok ezer albérlője fogadta fellélegezve, hiszen különböző emberek a főbérlők. Vannak, akik azért adják ki a szobájukat. hogy némi mellékjövedelemre te gyenék szert, egyébként jóll megférnek az albérlővel, nem kívánnak tőle lehetetlent. Ez a többség. Akadnak aztán dívának is, akik fejőstehenet, kétlábon járó pénzforrást látnak az albérlőben mint őzv. Páhoki József - né is Gyárvárosan. összesen 14 négyzetméter alapterületű szoba-konyhát adott ki egy fiatal házaspárnak. Jónás Józsefnek és feleségé nek. Tizennégy négyzetmétert, — tehát rendkívül kicsiny helyiségeket — ötszáz forintért. Néhány hónap múl va az albérlő odahozta két gyermekét. Szülőik, örülték annak, hogy együtt lehetnék velük. özv. Páhokiné ezt az alkalmat azonnal kihasználta, s hatszáz forintot követelt a munkáscsaládtól. — ötven forint „fejpénzt” minden gyerek után. A szorult helyzetben lévő házaspár — mit tehetett mást — kifizette. Közben széniében hosszában elterjedt az új rendelet híre. Páhokinénak is a fülébe jutott, s megszeppent. hátha a „fe jére ütnek” a 600 forintért. Elengedte hát a „fejpénzt”, s „megelégedett” a havi 500- zal is. Azaz csak elégedett volna, mert az albérlő is hallott a rende5etről, s sokalltai kezdte az 500-at is. Okkal és joggal, hiszen a házaspár második személyénél csak 50 százalékot lehet számítani a szoba használatért Más sza vakkal: ha az egyik személy 150-et fizet a szoba használatáért — márpedig többet nem kérhetnek tőle — akkor a másik — a feleség — után csak 75 forintot lehet felszámolni. Ez összesen 225 forint, s ebből még akkor sem lehet 500, ha 100— 100 forintot számolunk a bútor, ágynemű stb. használatáért. Páhokiné tehát 425 forintot kérhetett volna, sőt. még any- nyiit sem, mert a házaspárnak Ss volt bútora. A főliérlő ennek ellenére sem engedett a negyvennyolcból, konokul megmaradt az 500-nál S mivel a házaspárt nem lehetett rávenni. felmondott neki. Arra hivatkozott, hogy férjhez akar menni.:. Az ügy az I; kerületi tanács elé került s Páhokinénak 400 forint büntetést kellett fizetnie. Reméljük, legközelebb nem feledkezik meg a jóízlés határáról. (A férjhezmenéeből persze nem lett semmi. Hiába kerestük az anyakönyvbe-n özv. Páhoki Józsefné. született Sülé Erzsébet nevét — nem találtuk sehol, noha albérlői már több mint fél éve elköltöztek a lakásból.) özv. Páhokiné esete nem egyedülálló. Az I. kerületi tanácsnak meg kellett véde nie egy másik házaspárt, Zsember Istvánt és feleségét is. mert házigazdájuk. Ban- dicz József eltiltotta őket a rádió használatától (A saját rádiójuktól.) Arra hivatkozott, hogy abból az 500 Ft. lakbérből, amit Zsember fizet, nem futja a „magas” villanyszámlára ;.: A II. kerületi tanács előtt is szerepelt egy hasonló természetű ügy. melynek hatszáz forint büntetés lett a vége. A hatszáz forint egyébként nem a felső határ. A rendelet szerint 3000 forintig terjedő pénzösszeggel lehet büntetni azokat a főbérlöket, akik megszegik az előírásokat. Jó lesz tehát vigyázni. Államunk, tanácsaink ezután sem engedik meg, hogy a lakásínséggel a dolgozó emberek szorult helyzetével visszaéljenek. M. L. szociális, egészségügyi és gazdasági épületre készült és jóváhagyott típusterv ismeretes. De készü ne!i ú;abb típusterveit. Az Építésügyi Minisztérium megbízásából a Pécsi Tervező Vállalatnál is néhány jó típusterv megoldásán dolgoznak. Az egyik a Köves Emil által készítendő 12 tantermes iskola terve, a másik pedig húsz, negyven és hatvan férőhelyes bölcsődék típusterve lesz. Köves Emil készíti a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő nagypaneles lakóépületek típusterveit is. Természetesen az a cél, hogy az építkezéseken minél többet alkalmazzanak a típustervekből. A Pécsi Tervező Vállalat tervezőit utasítások kötelezik a típustervek használatára. Erre sor is kerül, valahányszor mód adódik rá, ám a típustervek változtatás nélküli alkalmazása csak a legritkább esetekben lehetséges. A tervezők bármennyire tiltakoznak ellene, a beruházó vállalat rendszerint olyan programmal jelentkezik, mely a típustervtől való eltérést tesz szükségessé. Sokszor követel átdolgozást a már meglévő nyílászáró szerkezetek felhasználásának szükségessége, sőt az új téglatípusok bevezetése miatt, is át kell rajzolni terveket. Azt hihetnők, hogy ha ilyen gyakran és ennyit kell változtatni a típusterveken, talán nem is gyümölcsöző a rájukfordított munka, pedig a típustervek alapján történő építkezés, még módosítással is, lényegesen olcsóbb, mint az egyedi. Készen áll már a nyugati városrészben az e ső nagypanelesből épült lakóház. Ebben beépített konyhabútorral, előszobaszekrénnyel készültek a lakások, melyek egyenként 202 ezer forintba kerültek a népgazdaságnak. Épül már ennek a nagypaneles háznak a párja, s jövőre elkészül két újabb nagypaneles, többszintes épület a Pécsi Tervező Vállalat típustervei alapján. Ezeknek az építési költsége már közel huszonöt százalékkal lesz kevesebb az első házakénál, s egy-egy két és félszobás lakás átlagosan 162 ezer forintba kerül majd. Pécsett a nagypaneleket gyártó újhegyi házgyár termelése kiváló alkalmat biztosít típustervek használatára. Az újabb típustervek készítésénél már figyelembe veszik a nagypanelek adta lehetőségeket, s minden esetben meghallgatják a kivitelező vállalat főtechnológusának szakvéleményét, mert az az elv, hogy jó típusterv csakis a kivitelező szakemberek közvetlen részvételével készíthető. A nagypaneles lakások típusterveinél az a fő elv érvényesül a jövőben, hogy egy-egy épülettömbben csak egyféle, vagy egyszobás, vagy kétszobás, vagy két és félszobás lakásokat helyezzenek el, mert így kevesebb elemre van szükség és az építési költségek jelentősen csökkenthetők. A típustervek alkalmazása jó együttműködést feltételez nemcsak a tervezők és kivitelezők, hanem a tervezők és a lakásokba való berendezéseket gyártó cégek között is. Súlyos hiba, hogy bútorgyáraink 1954 óta még nem oldották meg 4 típuslakásokba való bútorok gyártását és a típuslakások méreteinek, valamint az emberek ízlésének sem megfelelő, hagyományos bútorokat készítenek. Ezért kénytelenek a tervezők a lakásokat tetemesen drágító beépített konyhabútorokat tervezni, noha ezekben az években arra kellene törekedniök, hogy az új lakások felszereltségét az építendő lakások számának növelése érdekében bizonyos mértékig csökkentsék. Ha a bútorüzletekben magánosok is hozzájuthatnának kislakásokba való, modem bútordarabokhoz, beépíthető konyhaberendezésekhez, nem lenne szükség arra, hogy ezeket a népgazdaság vásárolja meg az építő vállalaton keresztül azok számára, akik egy új lakással amúgyis szép ajándékot kapnak az államtól. A típuslakások új módon, korszerűen élő családokat kívánnak. A tervezők tudják, hogy kölcsönös egymásra hatás érvényesül a lakás és a lakók között, s feltételezik, hogy annak az életformának a kialakítására, amelyre a típuslakások használata „kényszerít” — segítséget nyújt a bútoripar, jól használható kisbútorokkal, a konzervipar kész és félkész ételekkel és így tovább. Pécsett a Vegyesipari Vállalat és a Faipari KTSZ vezetői eddig példamutatóan törekedtek arra, hogy az új típuslakások berendezésében a legmesszebbmenő segítséget nyújthassák a lakosságnak. Típustervek tehát vannak és szükségünk is van rájuk. Csak ki kell választani ezek közül a legmegfelelőbbet és a helyi viszonyoknak megfelelően elvégezni a szükséges változtatásokat. Ez a legközelebbi feladat H. M. t %
