Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-29 / 230. szám
r tm. SZEPTEMBER ». N APtö A porelhárítás eredményei a pécsi bányákban A fejtésekben 40 százalékkal, a feltáró munkahelyeken pedig 80 százalékkal csökkent a por mennyisége — Az 1985-ben nyugdíjba menő bányászok háromnegyed része mentes lesz a szilikózistól Országos közlekedési újítási kiállítás az SZMT szék házában A szilikózis nagyon ismert betegség a pécsi bányászok körében. A nyugdíjba menő bányászok szinte kivétel nélkül szilikózisos betegségben szenvednek, sőt a nyugdíjazásuk legtöbb esetben jóval az átlagos nyugdíj korhatár előtt történik. Az is közismert dolog, hogy a régi időkben a bánya tulajdonosai mdtsem törődtek a dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével, a legkisebb gondjuk is nagyobb volt ennél. A pécsi bányák pedig különösen veszélyeztették a dolgozók egészségét A napokban felkerestük Szirtes Lajos elvtársat a pécsi tröszt kutatási osztályának a vezetőjét és tájékoztatást kértünk a porelhárítás jelenlegi helyzetéről és a jövő kilátásairól. Szirtes Lajos igen jelen tős eredményekről számolhatott be, de talán még jelentősebb képet vázolt fel a jövőt illetően. Vegyük talán sorjába a kérdéseket és a válaszokat. — Mióta foglalkoznak a pécsi bányákban porelhárí fással? — Hazánkban áttörő jelleggel a pécsi szénbányászatban alkalmaztuk először kiterjedten a porelhárításrt. Az itteni rendkívüli kedvezőtlen viszonyok ezt parancsolóan írták elő. 1947, de legfőképpen 1957 óta mind nagyobb számban vezetünk be minden olyan porelhárítási eljárást, amely különösebb előkészületeket nem igényel, s amelyektől m porviszonyok gyors javulását remélhetjük. Ma már többé- kevésbé mindazon bányászati porelhárítási eljárást alkalmazzak, amelyek világszerte ismeretesek és viszonyaink között gazdaságosan alkalmazhatók. Természetesen ezzel korántsem állítjuk, hogy a pécsi bányászatban a porelhárítás szintje jelenleg már megfelelő, de igen messze vagyunk attól az áldatlan állapottól, amely a múlt káros hagyatékaként maradt ránk. — Milyen eredmények vannak jelenleg? — Miután a bányászati por- éthárítás alapjainak a lerakása megtörtént, azt mi alkalmazzuk is, tehát eredmények is vannak. Diagrammok mutatják, hogy a porkoncentráció mennyiben változott meg a legtöbb dolgozót foglalkoztató fejtésetekben. A porelhárítás megteremtésének első jelentős periódusában (1957— 1960) a fejtésekben mintegy 40 százalékos porcsökkenést sikerült elérnünk. A feltáró munkahelyek esetében még jobb az eredmény. Az 1956— 1960-as időszakban elért porcsökkenés megközelíti a 80 százalékot Az itt jelentkező eredmények azért is jelentősek, mert ezeken a munkahelyeken képződő poroknak igen magas a szabad kovasav- tartalmük, illetve a szilikózist okozó tulajdonságuk. — A porelhárítás eredménye milyen javulást eredményezett eddig a bányászok szüikotücus megbetegedéseiben? — Mint említettem igen jelentős porcsökkenést értünk el az utóbbi években, s annak a hatása már is meglátszik a dolgozók egészségi állapotán. A vizsgálatok kiterjedtek a 0—5, 5—10 és 10—15 szolgálati éwel rendelkező bányászokra, e három korcsoport képezi az összlétszám 89 százalékát. A szilikotikus dolgozók arányát a következő számok mutatják: a tüdőszűrések alapján 1957 és 1960 között a szilikopozitívek száma az 5—10 éves szolgálattal rendelkező korcsoportban 40 százalékkal, a 10—15 éves korcsoportban pedig 15 százalékkal csökkent. Ennél még jobb javulást mutat az az eredmény, amely a súlyosabb szili- kózisosok körében következett be, ugyanis itt 50 százalékos a javulás. — Várható-e további javulás a szilikotikus megbetegedések területén? — Igen, várható. Tudniillik az a helyzet, hogy ha a jelenlegi porelhárítási szintet tartjuk, már akkor is nagy eredményekről beszélhetünk, mert jelenleg a dolgozóinknak mindössze 20 százaléka távozik szilikózis nélkül nyugdíjba. Ugyanakkor az 1957-es állomány, ha nyugdíjba megy, ez gyakorlatilag 1985-re várható, nem 20 százalék, de legalább 56 százalékuk távozhat szilikózis nélküL De menjünk tovább és ne elégedjünk meg a jelenlegi porelhárítási szinttel, hanem vegyük tekintetbe a jövőben várható helyzetjavulást, md jelentené az egyik eredményességet A következő javítást pedig a szilikózis állományunk alakulásában az egyéni diszpozíció megállapításával és annak alapján a diszponáltak kiszűrésével érnénk el. Amennyiben e három tényező befolyását figyelembe vesszük, akkor 25 év múlva a dolgozók 74 százaléka mehet nyugdíjba szilikózis nélkül. Ilyen eredmények szociális következményeit talán nem is szükséges hangoztatni: sok-sok pécsi bányásznak és hozzátartozójának szebb, boldogabb életét jelenti. — A szociális és egészség- ügyi helyzet megjavítása mellett a porelhárítás a gazdasági életben milyen kihatással van? — Elegendő, ha abból indulunk ki, hogy a pécsi bányászatban kialakult szilikózis- helyzet a népgazdaságnak évente 50 millió forintjába kerül. A szilikotikusok számszerű csökkenése a legszerényebben is ugyanolyan százalékban csökkenti az ezirányú kiadásokat. De valószínűleg még többel, mivel a bányamiliő javulása miatt az egészséges állományunk munkakifejtőképessége is nő. Persze, ez kellő adatok hiányában egyelőre nem értékelhető. Azt azonban el lehet mondani, hogy a porelhárításra fordított kiadások kétszeresen megtérülnek a népgazdaságnak. Számszerűleg vizsgálva, körülbelül úgy néz ki a helyzet, hogy 25 év múlva a porelhárítás költségei, a fejlesztést figyelembe véve, évi 14 millió forintba kerülne, s ugyanakkor a megtakarítás 37 millió forintot jelentene — fejezte be nyilatkozatát Szirtes Lajos. Gazdagh István Az érdeklődők egy ötletes marógép és egy csapágyfúró újítást tanulmányoznak. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok (MÁV. posta, autóközlekedés) és szakszervezeteik rendezésében országos újítási kiállítás nyílt a Szak- szervezeti Megyei Tanács Pécs, Színház tér 1 szám alatti nagytermében. Már a megnyitó napján több mint száz érdeklődő írta be a nevét az újítási kiállítás emlékkönyvébe. Ez a kiállítás híven tükrözi a közlekedési tárcának az újításokban és a műszaki fejlesztésben eddig elért eredményeit s csak ezen a kiállításon mintegy 300 újítást láthatunk, köztük a pécsi vasút, a posta és az autókös- ekedés dolgozóinak 50 elfogadott és bevezetett újítását. Heyes kezdeményezés volt. hogy a vasút újításai mellett ugyanit tekinthetők meg a közlekedés valamennyi ágának újí- ásai, ami lehetővé teszi, hogy 'gvséges kép alakuljon ki a vPM-nél folyó újítási moz- alomról. Csak az elmúlt évben orszá- osan több mint 30 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, melynek csaknem a felét elfogadták. illetve bevezették s a belőlük származó népgazdasági haszon meghaladja a 14 millió forintot A helyi eredményekről szólva még annyit, hogy a pécsi vasút, a posta és az autóközlekedési igazgatóságokhoz benyújtott javaslatokból 580 újítást fogadtak el. ami 2 millió 176 ezer forintnyi haszonnal, illetve megtakarítással járt s az újítók részér re 216 ezer forintot fizettek jd. Csak ezen a kiállításon látott újítások, találmányok is híven kifejezik a dolgozók ügy szeretetét. amellyel állást foglalnak a párt és a kormány politikája mellett. Épül a távfűtési hálózat Tanulmány az ipari gőze látás megjavítására 877000 forintos beruh ásás a véméndi iss-ben 40 forint a munkaegység — 1650 000 ‘orin» előleg A pécsváradi járás termelőszövetkezBtemek harmadik negyedévi tapasztalatcseréjét Vé- ménden tartották meg. A járási pártbizottság és tanács igen helyesen a véméndi Uj Tavasz Tsz-t jelölte meg a megbeszélés színhelyéül Ugyanis sehol másutt a járásban nem érték el olyan ugrásszerű fejlődést, mint ott A véméndi tsz tavaly 35 forintot fizetett munkaegységenként, az idén 40 forintot ad, 1 650 000 forintot máris megkapott a tagság pénzben és terményben előlegként Arra, hogy a termelőszövetkezet — ilyen aszályos évben, mint az Ünnep Borbála-telepen Megható és felemelés n szép ünnepséget -endezett a Borbálatelepi MSZMP szervezet a Borbála-telepi művelődési otthonban szeptember 23-án, a munkás- mozgalom veteránjai és azok tiszteletére, akik az „Egy napot Pécsért“ mozgalom keretében részt vettek a mecseki állat- kert és vidámpark társadalmi munkálataiban. Már a kora délutáni órákban ünneplőbe öltözött Borbála- telep lakossága. Csinosan öltözött KISZ- fiatalok sürögték-fo- rogtak a virággal fel-, díszített helyiségben, ahol az ősz veteránok és vendégek gyülekeztek. Minden veteránnak jutott egy-egy kedves mosoly és egy szál szekfű a gomblyukába, mielőtt a fehérre terített ásztól meVlé ült; Ünnepély előtt a pécsbányatelepi bányászzenekar térzené vei kedveskedett a „Virágos telep“ lakóinak. Pontosan 6 órakor együtt volt a 45 Borbála-telepi veterán és a társadalmi munkát végzettek nagy csoportja. Ott ült a meghívott vendégek között Kovács István, Pécs I. kerület tanács elnöke, Simon Imre, az 1. kerületi pártbizottság titkárhelyet tese. Heller András üzemi párttitkár és a helyi pártvezetőség tagjai, élükön Ébert János párttitkárrál. Ébert János párt- titkár a kis óvodisták tói körülvéve üdvözölte Pécs I. kerületének vezetőit és a többi vendégeket. Ismertette a nap jelentőségét és mindazokat az alkotásokat, amelyek felszabadulásunk óta létesültek Borbála-telepen. Hangsúlyozta, hogy amire Borbálatelep lakossága a kapitalista rendszertől fél évszádon át csak Ígéreteket kapott, — azt népi demokzáci- ánk Borbála-telep ön tudatos lakosságával összefogva, néhány esztendő alatt megvalósította. — Közös erővel, és a párt segítségével kiépítették a vízvezetéket, a villanyvilágítást a telepen és a dülőutakon, bitumenes műutat, autóbuszjáratot, művelődési otthont teremtettek. A vizes, dohos, sötét és férges lakásokat felújították Ma szépen és ízlésesen virágosxtott utcákban gyönyörködhet a látogató. A veteránok harca nem volt hiábavaló. Köszönetét mondott a veteránoknak és mindazoknak, akik társadalma munkát vállalták. Közölte a jelenlévőkkel, hogy Pécs város tanácsa Borbála-telep lakosságát az „Égy napot Pécsért“ mozgalomban való részvételért ezüst fokozatú éremmel tüntette Sot. A jelenlévők hosszantartó tapssal vették tudomásul Ébert elvtárs bej entését. A beszámoló után Ébert elvtárs a párt vendégeiként meghív ta az ünnepélyen részt vett elvtársakat, akiket kedves versikőklkel köszöntöttek az óvodások, majd a KISZ-if jóság megbízottja és egy veterán köszönte meg Ébert elvtársnak a hozzájuk intézett meleghangú szavakat A vacsora alatt a zenekar szórakoztató zenét adott a vendégeknek s utána táncra perdültek fiatalok — öregek egyaránt. KŐSZEGI ISTVÁN idei — tisztes megélhetést tud nyújtaná tagságának, azért képes, mert gazdálkodása szilárdan megalapozott. Ha a véménddék tavaly minden rendelkezésükre álló összeget szétosztanak, ha nem fordítanak 10 forintot munkaegységenként a közös vagyon fejlesztésére, ha nem növelik a tsz tiszta vagyonát, több mint hárommillió forinttal, most nem adhatnának 40 Ft-t. Ez a legalapvetőbb tanulság, amit Véméndiről a 200 falusi vezető magával vihetett. A véméndi tsz tavaly 2 050 000 forintot fordított beruházásokra (saját erőből 750 ezret). Építették egy 108 férő- helyes növendékistállót, 250 férőhelyes süldőszálábst és három 24 férőhelyes sertésfiaz- ta/fcót. Vásároltak egy Szuper Zetart, három Utost, munkagépeket, ékeket, pótkocsikat. Sertésállományuk megháromszorozódott, szarvasmarha- állományuk 3.5-szereséne nőtt és megteremtették a megfelelő takarmánybázist. Az idén — csak a fontosabbakat említjük — egy 300 férő helyes süldőszállást, egy 60 férőhelyes lóistállót, egy ba- romfiólat és egy téglaégetőt építettek, vettek egy traktort, egy vetőgépet, aratógépet, és más munkaeszközök egész sorát. Idei beruházásaik értéke 877 000 forint 352 szarvasmarhájuk van (több mint a féle tehén és vemhes üsző), a lovakat nyolc helyről egy istállóba vonták össze, 1617 sertésük (116 koca), 457 juhuk és 3000 baromfijuk van már. Ezek a tényék s amire tanítanak: Véménden megfelelő alapot teremtették az egészséges fejlődésnek. De nemcsak jól megalapozott. hanem jól szervezett gazdaság is az Uj Tavasz. A tsz területe 3342 katasztrális hold. Ezen a területen három növénytermesztő brigád, egy fo- gatos és egy traktoros brigád dolgozik. Az állattenyésztők külön brigádot alkotnak, szaxvasmarhatenyésztő és sertéstenyésztő csapattal. A brigádvezetőket a főagronómus irányítja, feladataikat a napi munkaelosztáson ismerik meg. A műhelyek és építőmunkások külön részleget képeznek. A számvitelben az idén bevezették a kettős könyvelést, megszilárdították a bizonylati rendszert (anyagot csak írás ellenében adnak ki), felfektették az állóeszközök egyedi nyilvántartását és rendezték a normákat. Az előző években ugyanis egyes munkahelyeken Indokolatlanul magas jövedelemhez jutottak, másutt viszont nehéz munkával is keveset keresték. Ezt a lazaságot megszüntették és bevezették az eredményességi prémiumrendszert Nyilvánvaló, hogy a jól szervezett munkának, az ésszerű gazdálkodásnak a munka eredményében is tükröződnie kell. Búzából 11.7, árpából 14.1, napraforgóból 9.5 mázsát termelték holdanként. A fejé- sj átlagot 3—4 literről 10 literre emelték és elérték, hogy hízott bikáikat 13 hónapos korban 550 kilós súlyban leszállíthatták. A termelőszövetkezet 3000 mázsa helyett 3800 mázsa búzát adott el. 240 mázsa borsó helyett 500-at. 672 mázsa hízottmarhát kéül le- szállítaniok. eddig átadtak 480-at. Az 1060 mázsa hízottsertésből 996 mázsát vett át az állam, összegezve: áruértékesítési tervüket 92 százalékra teljesítették már (eddigi bevételük 2 és félmillió forint), de számításaik szerint 50 százalékkal túlteljesítik. A lanaszt'lalrern megjelent tsz-elnökök, brigádvezetők, tanácselnökök maguk is megtekintették a tsz majorját Dicsérték a rendet, a tisztaságot, a célszerű elrendezést és a szép állatállományt. Ha mindegyikük a Véménden látottakból csak egyet valósít meg otthon, a tapasztalatcserét feltétlenül hasznosnak kell tekintenünk. kilométer már elkészült és nyomáspróbára vár. A Megyeri úttól a Siklósi útig terjedő szakaszon most állítják fel az oszlopokat, a Vásártér és az új erőmű közötti szakaszon pedig már a csővezeték elhelyezése folyik. A beruházó vá. - lalat közlése szerint az oszlopokat még ebben az évben felállítják, s a csővezeték 80 százalékát is beépítik. A Tüzér utcai hőelosztó központ első ütemének munkálatai is befejeződnek ebben az évben. A tervek szerint a Pedagógiai Főiskolát is bekapcsolják majd a távfűtésbe. Kezdetben a Sörgyár szolgáltatná a forróvizet, később pedig az új egyetemi városrész közbeiktatásával kapna az erőmű hőenergiájából. A távfűtési hálózat építésének helyzetét, s a távfűtés perspektíváit a városi tanács végrehajtó bizottságának mai ülése megtárgyalja. A többi között szóba kerül az is. hogy a későbbiek folyamán felépülő diósi városrészt is célszerű lenne a távfűtési hálózatba bekapcsolni. Ez új berendezések beépítését tenné az erőműben szükségessé. Az építkezésekkel egyidő- ben új hóigények keletkeztek. A város több üzeme ipari górt kér, elsősorban a Pécsi Bőrgyár jelentkezik jelentős — 22 tanna/óra — igényekkel. A Budapesti Hőtechnikai Vállalat már foglalkozik a kérdéssel, s tavaszig tanulmányt készít az ipari gőzellátásról. Ha a tanulmány igennel válaszai a kérdésre, nemcsak a Bőrgyárat, hanem a Megyeri út környékén felépülő új üzemeket is elláthatnánk az erőmű gőzével. Megyénkben a axiiikó-busx A Pécsi Bányaegészségügyi Szolgálat és dr. Nagy Rezső kérésére a Nehézipari Minisztérium megyénkbe küldte az Országos Munkaegészségügyi Intézet röntgen-kocsiját. A mozgó röntgen-állomás — amely már három hete dolgozik megyénkben — eddig a pécsi széntröszt mind három kerületében és a szén- mosónál végzett szűrővizsgálatot. A szűrővizsgálat nemcsak a szilikózisra, hanem a tbc-fer tő zésekre is kiterjedt. Eddig 8000 dolgozót világítottak át. Még egy hétig tartózkodnak városunkban, mely idő alatt, a kok^zmű- veknél és a Zsolnav “várban készítenek 1200 dolgozóról röntgen-felvételt, i I Terv szerint folyik a nyugati városrész, a klinikai tömb és a többiek fűtésére hivatott távfűtési vezeték építése. A i hat kilométeres vezetékből 1
