Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
4 N A P L ő 1961. SZEPTEMBER VL 156 lakást építettek maguknak a bajai fiatalok Hogyan dolgozik a bajai ifi-lakásépítési társulás Eredményes volt a népművészeti hónap Egy héttel ezelőtt zárult a népművészeti hónap, amelynek legfőbb céHritű zése az volt, hogy az ízléses népművészeti termékekre irányítsa a vásárlók figyelmét. A Széchenyi téri 6. számú Népművészeti Boltban 50 százalékkal növekedett meg ebben a hónapban a népmű vészetd termékek iránti kereslet. A hónap alkalmával a bolt raktárát feltöltöttek szép szőttesárukkal, magyaros szoknya- lapokkal, s egyéb árukkal. Rengeteg faragott tárgy, hamutartó, doboz, igen sok népviseletbe öltöztetett baba fogyott el a népművészeti hónap idején. Igen sokat Pécsett járt külföldi turistacsoportok vásároltak n ig, s ugyancsak sokat vásároltak a Pécsről külföldre utazó helybeliek is. Ez nemcsak forgalomnövekedést jelent, hanem azt is. hogy tovább terjed külföldön a magyar népművészet termékeinek jóhíre. A népművészeti cikkek közül a legkeresettebbek a szegedi papucsok, a népviseletbe öltöztetett babák, díszes táskák és magyaros motívumokkal díszí tett szoknyalapok voltak. Ezek némelyik«» olyan gyorsan elfogyott, hogy a budapesti központ repülőgépen küldött újabb készleteket Általában a vállalat központja igen rugalmasan tett ele get a megnőtt forgalom követelményednek és mindif kellő időben gondoskodott megfelelő mennyiségű, jó minőségű áruról. A jelek szerint, ha véget ért is a népművészeti hónap, továbbra is hasonló nagy forgalom várható. Kétmillió tofást tárait télin a BaromMeido'gozó Vá la.at :t A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat pécsi kirendeltsége naponta 30 ezer friss tojást, hetenként pedig 90 mázsa vágott baromfit értékesít Pécsett. A vállalat dolgozói időben gondoskodtak arról, hogy elegendő tojás legyen a télen és még a szezonban megkezdték a tojások meszezését. A pécsi és pécs- váradi tárolóhelyeken- kétmillió tojást tárolnak meszes vizben. A meszezett tojásokat októberben hozzák'1 majd forgalomba, amikor a baromfi telepeken minimálisra csökken a tojáshozam. A meszes tojások mellett- a vállalat hat vagon vágott csirkét, pecsenye és hízott kacsát, hízott libát és tisztított pulykát hoz forgalomba városunkban. . Pető Józseffel a bajai városi KISZ-bizottság titkárával , beszélgetek. A fiatalember visszapergeti előttem az ifjú- . sági lakásépítkezés hosszú és - tanulságos törtéhetét. Előre bocsátja, hogy az akciót elődje, Borsos György kezdeményezte. A történet előzményei Baján is olyanok, mint bárhol másutt. Akármelyik gyárba, KISZ-szerVezetbe ment Borsos elvtárs, mindenütt lakást kértek tőle a fiatalok. Lakást? — Honnan? A KISZ-nek Baján sem volt lakása. Maguk égetik a téglát Borsos elvtársnak merész ötlete támadt. Bement az egyik gyárba, összehívta az ifiket, és így szólt hozzájuk: „Fiúk! Mi lenne, ha „sírás helyett cselekednénk? Fogjunk össze, és építsünk magunknak lakásokat!” ‘'"Döbbent csend, aztán olyan 'tiúrrá volt á Váltói, amit cSak a fiataloktól hallhat az émber Ettől kezdve gyors iramban követték egymást az események. Nyolcvanhat lakásra váró fiatal — és néhány idősebb — lakásépítési társulást alapított. A társulás háromtagú vezetőséget választott. Egy szervezőtitkárt, aki az építőanyagok beszerzésével, egy pénztárost, aki a pénzügyekkel foglalkozott, és egy munkavezetőt, aki az építkezést Irányította. A társulás minden tagja be fizetett a pénztárosnak 10 ezer forint készpénzt, és kötelezte magát, hogy 1200 órát dolgozik az építkezésen, vagy' pedig — ha elfoglaltsága megakadályozná ebben — napszámost fogad maga helyett. A társulás ugyanis csak kőműveseket fogadott — a segédmunkát a fiataloknak kellett biztosítaniok. Egy szakképzett építészmér nököt — kellő ellenszolgáltatás fejében — megbíztak a tervezéssel. Megfogadtak egy ,;bandagazdát”, aki vagy tíz emberével azonnal hozzáfogott a szénporos téglaégetéshez. A TÜZÉP 700' forintért adott el ezer'téglát; nekik pedig csak 400 forintba került Ugyanennyi. 1960 tavaszán kezdődött meg az építkezés, ugyanez év novemberében átadták a 43 ikerházat, ami 86 kétszoba összkomfortos lakással volt egyenlő. Kisorsolták a lakásokat Az építkezés persze nem ment olyan könnyen, mint ahogy az előbbiekből vélhetnénk. Mért nem elég a lelkesedés, telek, pénz és sok más kell még 86 lakáshoz. Telket — aránylag olcsót és jót — adott a tanács. A pénzszerzés már nehezebben ment Az OTP ugyanis nagyon sokat akadékoskodott. Két ház felépült már, s még mindig nem akartak kötélnek állni. Csak akkor engedtek, amikor feudapést is közbelépett. Hős? teúlejárátú kölcsönt adott a társulás tagjainak, ahhoz hasonlót, amit a szövetkezeti lakást építőknek szokás. 1200 óra segédmunka (körülbelül 6000 forinttal teszi olcsóbbá a lakást) kicsit sok. ötszáz-hatszáz óra után sokan elpilledtek, nem akartak elmenni a malterhordáshoz stb. Bizony, sok rábeszélés, mér- gelődés várt a háromtagú vezetőségre, de sikerült. Ekkorra ugyanis mindenkinek megtetszett a fiatalok buzgalma, a katonák is eljöttek segíteni. Ennek láttán a szal- maláng-ifik elszégyellték magukat és visszajöttek az építkezésre. Az építkezés alatt senki sem tudta, hogy melyik lakás lesz az övé. Mind a 86 lakás elkészült, az utolsó simítással is végeztek már, amikor a 86 lakást kisorsolták. Aligha kellene bizonygatni, hogy így a helyes — nem nehéz kitalálni, hogy miért. i Tanuljunk a bajaiaktól! Pető elvtárs nagyon szíves volt. Motorkerékpárjára ültünk és bejártuk a várost. Be széliem az új lakások tulajdonosaival, láttam a szénporos téglaégető telepet (körülbelül az ötmilliomodik téglánál tartanak!) megnéztem az új építkezést is. Mert a tavalyi 86 lakás csak az első fecske volt! Azóta csaknem teljesen felépítettek újabb 35 ikerháPécsi orvosok előadásai B.ícs'ssa Beszélgetés dr. Gáti István adjunktussal a lU- Nemzetközi Nőgyógyászati Kongresszusról zat, tehát 70 lakást, a már szervezik a harmadik társulást is. Eddig tizennyolc tagja van. Ez a társulás még az idén helyszínre szállítja a tég lát, s hozzáfog az alapozáshoz Van még más változás is. Ma nem 10, hanem 15 ezer forint készpénzt kell befizetni. Többet nem, de —, ahogy a példák mutatták — ennyire szükség van. Az ifi-lakásépítés révén híres város lett Baja. Most már nemcsak a Duna, meg a Su- govica partja vonzza az embereket — a kíváncsiság is. Várpalotaiak, budapestiek, salgótarjániak és ki tudná megmondani, hová valósiak adják egymásnak a kilincset a városi KISZ-bizottságon, ugyanazzal a kérdéssel: hogy is csináltátok fiúk? Ideje lenne nekünk, pécsieknek is sorompóba lépni. A bajai példa számunkra is ösztönző és tanulságos. Egy új erőforrást tárt fel a szemünk előtt, megmutatja, hogy a tervező irodák, téglagyárak, építőipari vállalatok bárminemű megterhelése nélkül is lehet még lakást teremteni és nyerni. Miért ne követnők hát a példájukat, hiszen nálunk is olyan nagy a lakáshiány, annyi ifjú házas vár otthonra! Magyar László Dr. Gáti István a Pécsi Szülészeti Klinika adjunktusa a napokban tért haza Bécsből, ahol a III. Nemzetközi Nő- gyógyászati Kongresszuson vett részt. Lapunk munkatársa felkereste és néhány kérdésre kért választ. — Hol rendezték a kongresszust és kik vettek részt I azon? Földgépek ássák ki a felépíUe ndö üj-meesekaljai négyemeletes panelház alapját. — Bécsben a Neue Hof- burgban rendezték meg a kongresszust szeptember 3- tól 9-ig. Magyarországról mintegy 10-en utaztunk ki, a pécsi szülészeti klinikáról dr. Lajos László, a klinika igazgató professzorán kívül még négyein vettünk részt. A kongresszuson a világ minden országából mintegy 800-an jöttek össze. — Milyen témakört ölelt fel a kongresszus? — A kongresszuson több té ma szerepelt, fő témaként a hypophysis, illetve gonadotrophin problémát, különböző betegségek műtéti megoldását és a császármetszés korszerű érzéstelenítését emelném ki. Természetesen- az ém- lített 'témakörökbe nem tartozó előadások is elhangzottak. Az előadások száma 500 volt. — Magyar orvosok felszólaltak-e a kongresszuson, illetve tartottak-e előadást1 — Magyar részről tizenkét előadást tartottak, köztük a pécsi klinika négy előadással képviseltette magát. A klinikáról Lajos professzoron kívül Kecskés Lajos, Mihály Sándor tanársegédek és én szerepeltem előadóként Ezek az előadások az endokrinológia (belső elválasztású mirigyek működésével foglalkozó tan) tárgykörébe tartoztak. — Milyen tapasztalatokat szereztek a kongresszuson? — A magyar részről elhangzott előadások a külföldi előadók, illetve hallgatók részéről elismerést váltottak ki. Hasznos volt a - kongresszus abból a szempontból is, mert az elhangzott előadások számos értékes részeredmérlyt szolgáltattak, amelyek a- további münkát eredményesebbé teszik. Világosan kitűnt az is, hogy hazánkban a kísérletes és klinikai munka helyes irányban halad. A rendezés kifogástalan volt talán mint egyetlen észrevételt, azt hozhatnunk. fel, hogy az előadások sók. .témát ölelték fel, s mivel ezek 5 helyéh párhuzamosan folytak; ezeknek legfeljebb’ tórédékét hallgathattuk meg. Á kongresszus hatalmas anyagából adódó nehézségeket a rendezőség úgy kívánta — és hozzátehe- tem, helyesen — kiküszöbölni hogy az előadásokat a kongresszus befejezése után mindenki megkapta. Egyik fontos feladata volt a nőgyógyász világkongresszusnak ' ä személyes kapcsolatok megteremtése és elmélyítése, amely nek társadalmi jelentőségén túlmenően tudományos szempontból is nagy haszna volt» JtLtdd& kíiéilet ^AAAAAÄAAAAAAAAAäääAAAAAAAAAAA> lyj ár több mint két hőnap■ ‘ ja akadt a kezembe az egyik pécsi gimnázium tanulójáról, N. J.-r5L készült jellemzés U. G.-né osztályfőnök aláírásával. E jellemzésitől is függött annak eldöntése, hogy N. J. hallgatója lesz-e a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek, vagy sem. N. J. azóta már az egyetem boldog hallgatója. De mi van a jellemzéssel, miért beszélünk mégis róla? Lássuk csak! A jellemzés a kialakult szokásnak megfelelően tartalmazza a tanuló származását, családi-szülői körülményeit, politikai és világnézeti állásfoglalását, tanulmányi munkáját, eredményeit, egyes főbb jellemvonásait, hajlamait és pályaválasztásának értékélését. Többék között szó- szerint a következőket tartalmazza a jellemzés: „Templombajáró, a vallásból az általános emberit — becsületesség, őszinteség, igazi emberbaráti szeretet értékeli, így a szocializmus tanításával nem kerül ellentétbe, sőt annak építésén odaadással dolgozik’’. Érdemes újra elolvasni. — Igen, igen. A szocializmus és a vallás kibékülésének eszméjéről, a kettő közö tti koegzisZ- tencia óhajtásáról van szó. Ez az egyik oka annak, hogy Vitába szálltunk. A másik, szintén nem mellékes eszmei tartalma az idézetnek, az, hogy feltételezi a vall áserkölcs tiszta, emberi, általános, örök és talán abszolút tartalmát. Ez utóbbi is vitára invitálja az olvasót Hiszünk az osztályfőnök jóindulatában; megértjük, hogy szeretné összebékíteni ezt a két ellenséget, amelyeknek harcai a történelemiben és a mai időkben különösen soksok energiát, állhatatosságot követéinek az egyes embertől és az összefogott társadalmi erőktől. Nem könnyű ezt a harcot vállalná, mert a múlt szövedékeitől, a régi eszméktől való megszabadulás nagyon nehéz feladat. Azt ifi hisszük, hogy nem tudatos kártevésről van szó, hogy az osztályfőnöknő nem a jezsuiták „tudományos szintű” taktikájából tanulta, amit leírt. Az a gyanúnk, hogy nem ismeri jól vallásának erkölcsi-eszmei tartalmát, és nem jó hívő — ami nem baj —, de nem ismeri a szocializmus eszmei és erkölcsi tartalmát sem, és nem példamutató harcosa a szocialista építésnek — ami hivatásához mérten már nagy hiba! Azt is tudjuk, hogy szélesebb körben elterjedt ez a felfogás, amit idéztünk — pedagógus körökben és a szülők körében egyaránt Lehet-e összebékíteni a valláserkölcsöt a szocialista erkölccsel? A történelem soksok példája bizonyítja, hogy ez — bár sokan megkísérelték — még senkinek sem sikerült Nem lehet kibékíteni a kapitalizmust (az osztálytársadalmat) a szocializmussal (az osztálynélküli társadalommal). Akkor milyen jogon kíséreljük meg az osztálytársadalom erkölcsének — mert a vallás- erkölcs az — az osztálynélküli társadalom erkölcsével való összeegyeztetését? Régi igazság az, hogy nem lehet valaki jó katolikus és igazi szocialista ugyanakkor. A valláserkölcs és a szocialista erkölcs között már első pillantásra ellentétek ütköznek ki. Íme egy-egy ilyen ellentét: A A valláserkölcs normáit, * • azoknak megalkotói és továbbfejlesztői nem a valóságos társadalmi viszonyokból, az emberi társadalmi élet- feltételekből származtatják, hanem evilágon túli, természeten túli, isteni eredetre vezetik vissza (lásd Mózes tíz- parancsolata). A marxizmus—leninizmus mindenfajta erkölcs, a szocialista erkölcs kialakulását és fejlődését is a reális gazdasági-társadalmi viszonyok alapjára helyezi. Az egyik erkölcs tehát idealista alapokon, a másik materialista alapokon áll. Ebből az alapvető ellentmondásból azután sok másfajta ellentmondás fakad. 2 A vall áserkölcs fcözép■ pontjában az Isten, vagy más természetenitúli erő áll, amelynek megismerésé, szeretette, a neki való szolgálat a vallásos hívő számára a legfőbb parancsok egyike; a valláserkölcs célja e túlvilági erőknek tetsző cselekedetek megvalósítása. A szocialista erkölcs középpontjában az ember áll; az egyes ember kötelezettsége az emberi közösség iránt, az emberi társadalom anyagi és szellemi gyarapodásának előmozdítása és támogatása. 3 A vaHáserkölcs normái- ■ nak elfogadása, betartása nemcsak a hitre, hanem az istenfélelemre alapozottak: a túlvilági erőktől való függésre és félelemre. A szocialista erkölcsi elvek elfogadása és megvalósítása a társadalom reális életfeltételeinek ismeretére, a fejlődéstörvények ismeretére, a tudatos, emberi cselekedetre épülnék; nem a hitre, hanem a tudásra, nem a félelemre, hanem a bizonyosságra. A Az egyes ember erkölcsi “*• magatartásának értékelését, ennek alapján a jutalmazást és a büntetést is, a vallás- erkölcs a túlvilágra helyezi és nagyon tág lehetőséget biztosít a megbocsájtásnak, a bűn- bocsánatnak. A szocialista erkölcsi szabályok betartásának értékelését az egyes ember magatartásának rosszal ását vagy elismerését az emberi közösség, a kisebb vagy nagyobb kollektíva teszi meg. Nem kétséges, hogy melyik erkölcsiség reálisabb, melyik áílft nehezebb és konkrétabb követelményeket az ember elé, melyik követel több felelősséget és fegyelmet az egyes embertől 5 A leUdismeret, amely az • emberi cselekedetek mérlegelője a valláserkölcsben, isteni adomány, különleges lelki sugallat, az isteni figyelmeztetés és parancsszó az emberben. Itt van az a misztikus lelki tevékenység, amely az ember megkettőzését jelenti-. A dialektikus történelmi materializmus — a szocialista etika — szerint a lelkiismeret a társadalom szava a2 emberben. A lelkiismeret a társáda- lombanélés reális viszonyai között kialakult egyéni, erkölcsi tudat egyik formája.- A valláserkölcsben a lelkiismeret isteni eredetű, misztikus lelki tevékenység. A szocialista erkölcsben a szülői ház, az iskola, a munkahely, a társadalmi helyzet stb. által kialakított összhatás, leszűrő- dőtt tapasztalat, amely megítéld a jót és a rosszat, az igazat és a hazugot stb., amely az emberi cselekedet előtt vágy után megszólal, ítélkezik az emberben. Ez a lelkiismeret nem absztrakt tudattartalom, nem mentes az egyén osztály- hovatartozásától. A jó és a rossz, az igazságos és az igazságtalan, a tisztesség és tiszteletlenség mást jelent a tőkés és mást a munkás számára, mert lelki ismerete másként ítéli meg ugyanazt a cselekedetet Lehet-e a fentiek figyelem- bevételével elméletilég vagy az egyes ember g-ikorlatábot^ A második ifi-társulás épülő házai
