Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
/ NAPLÓ s •at mmmB m. Mi less a bányametán sorsa ? Csővezeték György-aknától a Kokszművekig Két év alatt megtérülne a befektetés Egyesült a fényi és a ugybarsényi MneH Ai elmúlt sápokban korúit nr a két szomszédos tss, a villányi és nagy harsányt ter- mckfozövetkezet fúziójára. Az alakuló közgyűlést szeptember 13-án tartották meg, s esen a tagság úgy döntött, hegy az új tsz neve továbbra Is villányi TJj Alkotmány lesz. Az új termelőszövetkezet — melyhez korábban már Kisja- kabfatva is csatlakozott — 3716 hold földdel, ezen belül 2660 hold szántófölddel rendelkezik, a tsz-tagok száma pedig összesen 533 fő. A közös matricát 1962. janoár 1- ével kezdik meg, addig mindkét tsz igyekszik befejezni az őszi munkákat. A vidék közismert szőlőkul túrájának fejlesztése érdekében igen hasznos lehet ez az egyesülés. A kezdő nagyharsán yi tsz, egy a szőlőtermelésben jártas, tapasztalt szövetkezettel egyesült, s Így közösen valóban megoldhatják a villányi történelmi borvidék nagyüzemi szőlőtelepítését és rekonstrukcióját. Befejeződlek az országos molnárnapok A pénteken kezdődött negyedik országos trtcűmómapok tanácskozásainak második napján, szombaton, a malomipari szakemberek újabb előadásokat tartottak az iparag legfontosabb műszaki és technológiai kérdéseiről. Az előadások után megválasztották a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület malomipari szakosztályának új vezetőségét, s ezzel befejeződtek a negyedik országos motaáma- pok tanácskozásai. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság a fásítási miunkák megkönnyítésére „Fásítás a termelőszövetkezetekben" cím tnel tanácsadó füzetet jelentetett meg. A füzet összefoglalja a fásítások tervezésének legfontosabb tennivalóit, tanácsokat ad az erdősávok telepiImmár évek óta kérdezzük, hogy mi lesz a gázlecsapolás- nál nyert metánnal? Felhasználják-e városunk gázellátásának javítására, vagy hagyják hadd menjen a levegőbe továbbra is a milliós érték? A jelenlegi állapot, a tárgyalások nem nyújthatók a végtelenségig és éppen ideje volna, hogy elkészítsék a végleges tervet. Mielőtt a széntelepen bármilyen munkát végeznének a me tánt lecsapolják. Ezt akkor is elvégzik, ha egyetlen köbmétert sem hasznosítóinak belőle. A metán azonban értékes fűtőanyag s a népgazdaság szem pontjából nem közömbös, mi lesz a sorsa. A szénben lévő metán 60-70 százalékát fel lehet fogai. A lecsapó lás úgy történik, hogy a leszívandó széntelepbe hosszú lyukat fúrnak. A fúrólyukak első tíz méterét béléscsövezik, cementálják ugyanis a lyukak hossza a telepek távolságától függően 30 és 50 méter. Amikor a fúrással és a tíz méteres bélésezés- sel készen vannak, a lyukakat közös vezetékre kapcsolják, amelyet vákuxn alá helyeznek és a szivattyúk segítségével megindul a gáz áramlása. A széntelepben lévő metán a fúrólyukakba áramlik és a csővezetékekben könnyen szállítható a kívánt helyre. A metán kiáramlását azzal is elősegítik, hogy a szomszédos kis gáztartalmú telepeket a fúrásokkal egyidejűleg, vagy előze tesen lefejtik. A vákum alá helyezett csővezetéken kiérkező metánt aztán vagy felhasználják. vagy egyszerűen a levegőbe engedik. A gázlecsapolással a pécsi bányaüzemekben közel három esztendeje foglalkoznak. 1957. februárjában kezdték meg az üzemszerű gázlecsapolást. s ugyanakkor a metánt fel is használják szükségleteiknek megfelelően. Persze a metán téséhez, a legelőik fásításához, a termelőszövetkezeti majorok és lakótelepek környékén történő faültetésekhez, ismerteti az olasz módszerű nyánteleipí- tést és gyakorlati tanácsokat ad az ültetéshez, a fiatal csemeték ápoláséhoz. félhasználásához bizonyos berendezések és mérőműszerek szükségesek. Vasason már korábban építettek gázlecsapolóállomást, ugyanilyen van György-aknán is és meet kezdték meg az István-aknai állomás építését. Legfontosabb berendezés a szivattyú, amely automatikusan szabályozza a vákum mértékét és a nyomó- vezetékben a túlnyomás mértékét, így egyenletes szinten lehet tartani a nyomást. Fontosak a biztonsági berendezések, ugyanis ha a metán egy kritikus pontot elér a levegővel való keveredésben, akkor robbanóképes lesz. Nagyon kell ügyelni, hogy ez be ne következzék. A biztonsági berendezések jelzik a metán és az oxigén rhennyiségét és automatikusan leállítják a berendezést, ha a metángáz keveredésének a koncentrációja a veszélyes mértéket eléri, illetve megközelíti. A bányákból kikerülő metán kalóriaértéke igen magas, majdnem kétszer akkora, mint a városi gázé. Ebből a közel 8800 kalória értékű gázból a pécsi bányák tavaly 5,1 millió köbmétert adtak, az idén pedig meghalad ja a 6 millió köbmétert a lecsapolt metán mennyisége. S a kilátások? A jelenlegi mélyszinti művelés esetében kifejlett üzemszerű gázlecsapol ás mellett évente mintegy 15—20 millió köbméter meitánt lehetne nyerni, összehasonlításképpen csupán annyit, hogy a pécsi háztartások gázfogyasztása évente nincs ennyi. Tehát? Meg lehetne kétszerezni a gázfogyasztók számát Pécsett, vagy legalább is nyugodt körülmények között lehetne kielégíteni a jelenlegi és állandóan növekvő szükségletet A kérdés az, hogy használható-e a metán a városi gázfogyasztásban? Igen használható. Természetesen nem úgy, olyan tisztán, ahogyan a bánya átadná a Kokszműveknek, hiszen majd nyolcezres a fűtőértéke, hanem egyrészt javítani lehetne vele a rendes gázt és emellett generátorgázzal keverve lehetne a fogyasztók rendelkezésére bocsátani; Milyen leMOsfoe! yennel jelenleg ? A szénbányászati tröszt összegyűjti üzemeiben a lecsapolt metánt. A tervek szerint kiépítene egy csővezetéket az aknák gyűjtőállomásairól György-aknához, ahol kiképezné a központi állomást. Innen, a központi gyűjtőállomásról kellene egy csővezetéket építeni a Kokszművekhez és használni az ingyen kapott értéket. A Kokszművek akár holnap felhasználná a metánt, ha ott len ne. Készültek már többféle változatban programok. Most körülbelül az ötödik változatot vitatják. Remélhetőleg el is fogadják. E szerint a változat szerint a kokszmű évente hatmillió köbméter metánt, nagyobb beruházás nélkül fel tudna használni. Kétmilliót keverne a fogyasztói gázhoz, négymilliót pedig a kokszoló kamrák kemencéinek a fűtéséhez használna fel. A becslések szerint a tröszt és a Kokszművek összes beruházása nem lenne több 16 millió forintnál és ha azt vesszük alapul, hogy a metánt ingyen kapják, akkor két év sem kellene az egész beruházás teljes megtérüléséhez. De ha megfelelő összeget fizetnének köbméteréért, akkor is megtérülne a beruházás három éven belül. Egy távoüaMri terv természetesen még kecsegtetőbb képet adna. Ugyanis minden valószínűség szerint később nagyobb mennyiségű metánt csapolnak le, tegyük fel as évi 15*20 millió kelméiért. Akkor a Kokszműveknek már szüksége lenne egy metánbontó készülékre, amely nagyobb beruházást igényelne. De az is megérné. Azonban lenne még tágabb lehetőség is a felhasználást illetően a jelenlegi helyzetben. Mégpedig a következő: a metángáz íelhasz nálását a Pécsi Porcelángyár és az erőmű szorgalmazhatná, akkor pedig nem évi hatmillió köbmétert lehetne máris felhasználni. hanem jóval többet. Végezetül csupán annyit, hogy döntsenek az illetékesek minél előbb a metán felhasználásának kérdésében, hisz nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy nagymennyiségű értékes fűtőanyag szálljon a levegőbe; Gazdagb István Fásítási tanácsadás a tsz-eknek harmóniát teremteni a vallásos és a szocialista tanok között? Azt hisszük, hogy az osztályfőnöknő sem és tanítványa sem tudja ezt megtenni. Az idézett sorokból kibukkan az az elképzelés is, hogy van általános emberi erkölcs, vannak absztrakt erkölcsi normák és, hogy a valláserkölcs is ilyen. Az előbbi éppúgy téves, mint az utóbbi. Az erkölcs nem örök, nem változatlan és nem általános emberi magatartásokat foglal magába. A történelem során — az emberi társadalom kialakulásával született és a társadalom fejlődésével szüntelenül változik, fejlődik az erkölcs. Az erkölcs az azonos osztályviszonyok között élő embercsoportok életfeltételei, érdekei, céljai által is meghatározott, tehát történelmi jellegű és osztályjellegű tudatforma. Ezek alól a valláserkölcs sem kivétel. A vallás- erkölcs is a történelem során született és fejlődött. A társadalmi fejlődés meghatározott korszakában született meg a vallás, amely a már ezt megelőző időkben kialakult erkölcsi szabályokat átvette és fejlesztette tovább. A valláserkölcs is osztályerkölcs, mégpedig az ősközösség felbomlásától a szocialista forradalom győzelméig terjedő évezredek ósztálytársadalmában, az uralkodóosztályok erkölcse. Mivel bizonyítható a valláserkölcs Isztály tartalma? Sok mdn- Jennel. De mi most csak néhány valláserkölcsi parancs osztályérdeket kifejező tartalmát vizsgáljuk. _ A tízparancsolat egyike így szól: „Ne lopjr Általános, örök, emberi tartalma van ennek az erkölcsi parancsnak? Csak úgy látszik, mintha az lenne Először is, nem volt szükség a lopás tilalmának felállítására addig, amíg nem volt magántulajdon, mert hisz az ősközösség társadalma nem ismerte a magántulajdont. Másodszor a kereszténység kialakulása idején a szegénység vallása volt, és akkor erkölcsi tartalma a vagyon ellen irányult, de később' az eredetileg lázadó kereszténység vallása átalakult a rabszolgatartóknak, tehát a vagyonosoknak a vallásává, ami alapvető meghatározója az erkölcsi követelményeknek. Ez a változás akkor derül ki, ha Lukács és Máté evangélisták tanait ösz- szehasonlítjuk: Lukács evangéliumában ezt olvashatjuk: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek Isten országa”, „Boldogok vagytok ti, kik most éheztek, mert meg fogtok elégíttetni”, „De jaj nektek, gazdagok, mert megvagyon a ti vigasztalástok, jaj nektek, kik megteltek, mert éhezni fogtok." Lássuk, mit olvashatunk ugyanezekről a kérdésekről Máté evangéliumában: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”, „Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet", „Boldogok, akik éheznek és szomjúhoz- zák az igazságot, mert ők irgalmasságot nyernek”, „Hallottátok, hogy mondatott, szemet szemért, fogat fogért.” „Hallottátok, hogy mondatott, szeresd felebarátodat és gyűlöld. ellenségeidet. Én pedig mondom, szeressétek ellenségeiteket” Mint látható, ez utóbbi evangéliumban a szegényekből lelki szegények lettek, az éhezőkből az igazságot éhezők és szomjűhozók és „jaj, nektek gazdagok” helyett az ellenség szeretető kerül előtérbe. Mi más ez, ha nem az uralkodó vagyonos osztály előtti meghódolás? Harmadszor, a teljes anya$ bőség társadalmában — a kommunizmusban — szántén nem lehet lopni. Ha valaki mégis hozzányúl a másik személyi tulajdonához, annak nem erkölcsiségót, hanem elmebeid állapotát kell fogyatékosnak tekinteni. Teljesen világos tehát, hogy a „ne lopj” tilalma, a magán- tulajdon védelmét volt hivatva szolgálni, tehát nyílt osztályérdekeket kifejező erkölcsi követelmény. L A kevélység és irigység sem létezhet anyagi, vagyoni egyenlőtlenség nélkül. Ezek a bűnök is az osztálytársadalom alapjának, a magántulajdon védelmének szolgálata miatt kerültek a valláserkölcs körébe. _ A valláserkölcs úgy lép fel, mint az igazi és örök emberszeretet, az emberség és barátság erkölcse, mint a leghumánusabb erkölcs. A legtöbb etika célja egy harmonikus emberi közösség megteremtése. A valláserkölcs is ennek megteremtését tűzte célul. Az általános, össztársadalmi érdek kifejezője-e az az erkölcsi parancs, hogy „szeresd felebarátodat, szeresd még az ellenségedet” is? Ez a fajta emberszeretet a társadalom békéjét akarja megteremteni és elhomályosítaná az osztályeülentétekot és az osztályharcot A megtevő gazdasági -társadalmi egyenjótíensé- gek meghagyásával teremt egy valóságban nem létező, szubjektív társadalmi harmóniát Ez talán összemberi érdek? Egyformán érdeke-e a munkásnak és a tőkésnek a kapitalizmus gazdasági -társadalmi viszonyainak megtartása, és ezen az alapon a társadalmi béke biztosítása? A keresztény humanizmus az elnyomottak igazságos harca helyett a történelemben túlnyomó többségben az elnyomók ügyét támogatta, XI. Pius pápa a Quadrage- sdmo Anno c. enciklopédiájában a kommunizmust „dögvésznek" minősítette, amely az emberi társadalom velejét kendi Id, „azt teljesen felbomlasztja”. Ki mellé álljon most a Jellemzésben szereplő N. „az igazi, általános, tiszta, keresztényi szeretet” lobogója alá-e és harcoljon a szocializmus ellen, vagy a szocialista humanizmus céljai szerint cselefeed- jen-e és harcot folytasson minden abszolút, „általános“ és „tiszte” eszme ellen. A kérdés így vetődik fel, te- " hát és nem úgy, hogy a kettőt összebékítí önmagában, mert az csak katasztrófát hozhat tL Dr. Tóth József Hej halászok... Melegben szétszéled a hal... nyáron ritka a jó fogás. Kiss Gyula fonyódi halászmester vélekedett így, amikor a Balatoni Halászati Igazgatóság engedélyével jelentkeztem nála kevés hal maradt a hálóban. Pápai József, akit hivatalosan kacinátos rákötő halásznak kellene titulálnunk és gyakorlatban a halászmester he1-etteseként tevÄkr'r"-'red’k, és megkértem, hogy vezessen be a „nagyüzemi” halászás titkaiba. Tudni kell, hogy a fonyódi halászok a legjobbak közé számítanak, volt olyan délelőtt — igaz, hogy három évvel ezelőtt, — amikor több mint 300 mázsa halat fogtak egy húzásra, de a rekord nélküli átlagos teljesítményük is jó. — A halaknak épp úgy megnem is tudja szó nélkül megállni: „Kellett nekünk újságíró ...” Ezt persze hamiská* mosollyal mondja és sietve hozzáteszi, hogy nem kell mindent készpénznek venni. — Tudja kérem, a mi életünk igen nehéz, rideg éle^ sokszor igazán csak a tréfa* meg a viccelődés tartja bennünk a lelket — mondja Kise bácsi. — Mert, nekünk minvan a maguk természete — mint az embereknek, — ezt már később a Keszeg-motoros fedélzetén mondta az egyik halászlegény az első „rugatás” alatti tétlen félórában, amikor az ember helyett a gép dolgozik. Mert a modem technika a halászszakmába is betört. A hálókivetésen és a hálóhúzás utolsó fázisán kívül mindent a csörlők végeznek. A halászat dennap ki kell jönni. Viharban, esőben, hidegben is, amikor a kezünk szinte ráfagy a kötélre... Hát ez a halászat nem sikerült valami fényesen. Mindösz- sze 40 kiló halat fogtak, még annyi értéket sem, ami a napi fizetésüket fedezné... — Hiába nó — ma nem volt szerencsénk... — így summái* ta hazafelé menet Kiss bácsi a napot, — aztán némi hallgatás után még hozzátette: — Na. majd holnap... holnap talán szerencsénk lesz. Mert a halászathoz nemcsak szaktudás, rutin ét szorgos igyekezet szükséges, hanem szerencse is. KOVÁCS—VASVÁRI menete egyébként Igen egyszerű és talán ma is az ezeréves szisztémát követi. Az 1014 méter hosszú hálót két bárka között telepitik a vízbe. A motoros hajó ezután egy kilométerre előre húz, majd csőrlővel meghuzatja a hálót Kedvező esetben már ekkor, az első „rugatás” után kiemelik a hálót többnyire azonban még- egyszer megismétlik a műveletet A döntés mindenesetre a halászmesteré, akinek — saját szavaival — fejében van a térkép, szinte előre tudja hol milyen fogásra lehet számítani Amikor az egyszer, vagy többször meghuzatott hálóval ősz- szeterelik a halakat a háló két végét lezárják és megkezdődik a „markolás”. Ez már nehéz munka, kiváltképpen akkor, ha hinaras a terület Ki tudja hány fölösleges mázsát meg kell mozgatni, ki kell a vízből emelni, amire a halak a bárkába kerülnek. A hinár egyébként is nagy ellenfele a halászoknak, felemeli a hálót és így a halak el tudnak bújni alatta. Így jártak most is, és amint a képen látni lehet nagyon Rz ifcEBíforgaíffia tavai bi fejlesztésért! \mti eznak Maszktól» Napok óta Mce&viShan ülésezik • szocialista országok utazási irodainak: negyedik értekezlete, amelynek munkájában Tihanyi János, az IBUSZ veaérigazeactó-hdygtteeének ve sertésével magyar küldöttség if részt vesz. Az értekeztek jövő szerdái ér véget. Vele párhuzamosai tanácskozik az if júsági utazae irodák bizottsága is. Kétoldali tárgyalások is folynak: as IBUSZ képviselői itt kőül meg a jövő évi utazási sértődéseket több szocialista űnok utazási irodájával»
