Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

/ DUNÁNTÚLI .'ÍV NAPLÓ %ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EZER K Ö HMÉTERES TARTÁLYOK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Újabb szovjet csendes-óceáni rakétakisérletet Szeptember 21-én a Szovjet­unió a Csendes-óceán központi részének térségében sikeresen végrehajtotta soronlevó hordo­zórakéta felbocsátási kísérle­tét. A rakéta utolsó lépcsőjének makettje, amely alkalmas a légkör sűrű rétegeiben való áthatolásra, elérte az óceán felszínét és viszonylag igen nagy pontossággal célba ta­lált. XVIII ÉVFOLYAM, 226. SZÁM ÄRA: 10 FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 24. VASÄRNAP Határozott intézkedések és tárgyalások A nemzetközi helyzet égbolt­ját fürkészők aggódva figyelik a viharfelhők gomolygását. Mit hoz a jövő? Át tud-e tör­ni a nap a felhőkön, vagy ál­landósul a „borult” állapot? Nem kell-e félni magától a vi­har kitörésétől? A békét szol­gálják-e a szocialista országok legutóbbi határozott intézke­dései, vagy talán ellentétesen hatnak? A nemzetközi helyzet látszó­lag napról napra változik. Az események gyors egymásután­ban követik egymást. A hig­gadt elemzés azonban lehetővé teszi, hogy a még oly nehéz helyzetben is kiismerjük ma­gunkat, kiválasszuk a döntő fontosságú tényezőket a jelen­ségek csoportjából, megfele­lően értékeljük azokat és így erőnk és igazunk tudatában lényegesen nyugodtabban néz­zünk a jövő elé. A helyzetet jelenleg a szocia­lista országok részéről a béke érdekében végrehajtott hatá­rozott intézkedések és ugyan­akkor a fennálló problémák megoldására vonatkozó tényle­ges tárgyalási készség jellem­zi. A tárgyalások egyik fontos színhelye az ENSZ-közgyűlés XVI. ülésszaka, ahol a két év­vel ezelőtt előterjesztett szov­jet javaslatok alapján ismét napirendre kerül az általános és teljes leszerelés megvalósí­tásáról szóló vita. Az Egyesült Államok hosz- szú ideig felkészületlenségére való hivatkozással kitért az ér­demleges vita elől. A XVI. ülésszakon azonban már színt kell vallania. Hajlandó-e tár­gyalni a tényleges leszerelés­ről és ezen belül a hatékony ellenőrzés megvalósításáról, valamint az atombomba-kísér­letek megszüntetéséről, vagy pedig tovább viszi a világot az atom- és rakétafelfegyverzés veszélyes útján. Kennedy el­nök hétfői beszéde bizonyos mértékben már választ adhat erre a kérdésre. A közgyűlés napirendjén szerepel a gyarmati rendszer teljes megszüntetésének prob­lémája is. Az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán elfogadott gyarmatosítás-ellenes nyilat­kozat szellemétől messzeme­nően eltérnek azok a lépések, melyeknek tanúi lehettünk Kongóban, Tuniszban, Angolá­ban, Algériában és másutt. Nem kell jósoknak lennünk annak a megállapításához, hogy az imperialista hatalmak­ra meleg percek, sőt órák vár­nak, amikor számon kérik tő­lük a XV. ülésszak nyilatko­zatában foglaltak végrehajtá­sát. Hammarskjöld tragikus kö­rülmények közötti halála —, melynek oka minden valószí­nűség szerint az imperialisták egymás közötti ellentéte és a Katanga fölötti befolyás biz­tosításáért való küzdelem — fontos és közeli kérdéssé tette a szovjet, úgynevezett trojka- javaslatának a megvitatását, amely szerint az ENSZ-ben az egyszemélyi főtitkárság helyett háromtagú testület jöjjön lét­re és amelynek egy-egy tagja a meglévő három államcso­portot képviselné. Megvitatásra kerül a Kínai Népköztársaság felvételének kérdése és más felvételek is. Az imperialisták ugyanakkor hidegháborús problémák fel­vetésével — mint például az úgynevezett magyar kérdés — próbálják saját serpenyőjüket kiegyensúlyozni, a másik olda­lon bedobott tényleges súlyt jelentő problémákkal szemben. A közgyűlés időszakára, sőt iHpirendjére sem maradhat hatás nélkül az 1961-es év legdöntőbb megoldandó prob­lémája, a német kérdés és Nyugat-Berlin státusának ügye. A német kérdés tekinteté­ben különösen két szempont­ból kell nagy jelentőségűnek tekinteni a szeptember 17-én lezajlott szövetségi köztársa­sági választásokat Az egyik szempont az, hogy a nyugati — és így a nyugat­német — politikusok most már nyíltabban élőhozakodhatnak terveikkel a német probléma megoldására vonatkozóan. E pillanatban már nem kell kü­lönösebb tekintettél lenmiök a választópolgárokra, ami vi­szont a választásokat megelő­zően igen lényeges kérdés volt. A másik szempont: maguk a választások is tanulságot je­lentettek abban a vonatkozás­ban, hogy miképpen véleked­nek a nyugatnémet szavazók bizonyos kérdésekben. A választások nyomán — amelyen a kereszténydemok­raták szavazataránya 50,2 szá­zalékról 45,3-ra esett vissza és így elvesztették abszolút több­ségüket — teljes a belpoliti­kai zűrzavar a Szövetségi Köz­társaságban. A nyugati kommentátorok szinte egybehangzóan úgy ír­nak, hogy a választás ilyetén kimenetelő Adenauer szemé­lyéhez fűződik és az abszolút többség elvesztése Adenauer személyének és politikájának elutasítását jelenti. A francia polgári Le Monde például igy ír: „A kancellár minden vá­lasztási beszédében megismé­telte: semmit sem ér a CDU- nak, ha első helyen fut be a parlamentbe és ugyanakkor nem szerzi meg az abszolút többséget. Ragaszkodása az osztatlan hatalomhoz végze­tessé vált. Szinte ultimátum- szérűén vetette fel a válasz­tóknak a bizalmi kérdést, s a válasz negatív volt”. Persze, az elutasítás konk­rét ténye mellett nem ilyen egyértelmű, hogy a választók pontosan mit vetettek ©1 Ade­nauer személyében és politiká­jában és mi vonzotta a szava­zókat a szabad demokratákhoz és a szociáldemokratákhoz. Az azonban bizonyos, hogy a szin­te csökönyösségig merev és pusztán erőre támaszkodni kí­vánó politika veresége tükrö­ződik a kepíszténydemokraták szavazatveszteségében. Még akkor is így áll a helyzet, ha egyes nyug£ tnémet szavazók az erőpolitikát szavaló, de azt lényegében végrehajtani nem tudó Adena jentől pártoltak el a választás során. A belpoli ákai zűrzavar — ki alakítson kormányt, kivel — valószínűleg hosszabb ideig fog tartani és mindegyik párt több vasat is tart a tűzben, hogy eredményesebben foly­tathassa ha:-cát a hatalomért, vagy annak legalább egy ré­széért. A kerszténydemokraták nem akarják vállalni a ki­sebbségi kormányalakítással járó felelősséget, nehézségeket, így azt, hogy a leszavazta tás lehetősége megköti a kezüket a parlamentben. Koalícióra törekszenek, elsősorban a sza­bad demoki atákkal, akik haj­landók is -volnának erre, de nem vállaljak Adenauert, mint tehertételt. Adenauer viszont ragaszkodik sajátmagához és hajlandó tárgyalni koalíciós kormány ala ki tásról bárkivel, aki elfogadja őt, így még a szociáldemokratákkal is, akik viszont szín én szövetkeznének CFolytatás a 6. oldalon.J fi tárgyalások a nemzetközi helyzet megjavítását eredményezhetik Hruscsovnak a belgrádi értekezlet résztvevőibe« írt levelének vissshangja DELHI Indiában rendkívül nagy ér­deklődéssel fogadták Hrus­csovnak a belgrádi értekezlet résztvevőihez írt válaszlevelét. A legnagyobb indiai lapok a Times of India, a Hindustan Times és az Indian Express feltűnő helyen ismertetik Hruscsov levelét. A lapok kü­lönösen azt emelik ki, hogv a Szovjetunió bármikor, bárhol és bármilyen szinten hajlandó tárgyalásokat folytatni. Szinte valamennyi lap idézi Hruscsov kijelentését arról, bogy a szovjet—amerikai tárgyalá­sok nagy szerepet játszhat­nak, s nagy szerepet is kell, hogy játsszanak a nemzet­közi helyzet egészségesebbé tételében. Ugyancsak kiemelik a lapok azt a szovjet felhívást amely a két állam létezésének de jure elismerésére szólít fel; KAIRÓ A kairói reggeli lapok szom­bati számukban bő kivonatban közlik Hruscsov Nehruhoz in­tézett levelét. Az Al-Gumhurija elsősor­ban azt emeli ki, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalá­sok a nemzetközi helyzet megjavítását eredményez­hetik. A lap részletesen foglalko­zik a Szovjetunió és a belg­rádi értekezleten résztvevő ál­lamok több kérdésében, mutat­kozó vélemény közösségével. LONDON Az angol lapok részleteket idézve Hruscsov válaszlevelé­ben, hangsúlyozzák a Szovjet- uníónák a béke megőrzése je­gyében felajánlott tárgyalási készségét. A Daily Telegraph „Orosz­ország bármilyen szinten haj­landó résztvenni a tárgyaláso­kon” címmel foglalkozik Hrus­csov levelével. A lapok kiemelik Hruscsov levelének azt a megállapítását, amely szerint a szovjet kormány elsősor­ban azokon a tárgyalásokon kíván résztvenni, amelyek valóban az égető nemzetközi kérdések mielőbbi megoldá­sára, elsősorban a német bé­keszerződés megkötésére és Nyugat-Berlin helyzetének ilyen alapon történő rende­zésére irányulnak. Hí Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfogad­ta a tanácsok községfejleszté- si munkájára vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletét Az Elnöki Tanács módosí­totta a büntető eljárás, vala­mint a polgári perrendtartás egyes hatásköri szabályait; Mindkét jogszabály módosítá­sának az a célja, hogy a pol­gári és büntető igazságszolgál­tatás területén a járásbírósá­gok hatásköre tovább bővül­jön, s az ügyet a lakosság­hoz közelebb intézzék. Az új hatásköri szabályozás október 1-én lép hatályba. Október 31-ig elvetjük a kenyérgabonát A szigetvári járás csatlakozott a gyomai és a szarvasi járás versenyíeihivásához A szigetvári járási pártbi­zottság szeptember 23-án kibő­vített pártbizottsági ülést tar­tott. Ezen résztvettek a pártbi­zottság tagjain kívül a terme­lőszövetkezeti vezetők, párttit­károk, mezőgazdasági szakem- I berek. Nyolcvanhét új orvos Ünnepélyes doktorrá avatás a Pécn ()' rastudományi Egyetemen Tegnap délelőtt 10 és 12 óra­kor a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában került sor a most végzett orvostanhall­gatók ünnepélyes orvos-dok­torokká való avatására. A tudo­mányegyetem aulája zsúfolá­sig megtelt. Dr. Cholnoky László egyetemi tanár, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem rektora az Egyetemi Tanács elé terjesztette 87 hallgató or­vosdoktorrá való avatása ké­relmét. Felolvasta a végzett hallgatók nevét és tanulmányi eredményét s orvosdoktorrá fo gadta őket. Dr. Donhoffer Szi­lárd egyetemi tanár vezetésé­vel letették a hivatali esküt, ezután az egyik újonnan ava­tott orvosdoktor végzett tár­sai nevében megköszönte az egyetemi tanácsnak az ünne­pélyes doktorrá avatásukat. Ez után került sor dr. Cholnoky László ünnepi beszédére. — Ünnepe van ma nemcsak Önöknek, hanem egyetemünk­nek is. Uj orvos-doktorok hagy ják el egyetemünket, hogy megkezdjék hivatásuk gyakor­lását. Ezt ünnepeljük közösen. Egyetemünk jól képzett orvo­sokkal nyújt segítséget egész­ségügyi apparátusunknak, önök pedig felhatalmazást kap nak arra, hogy megszerzett tu­dásuk alapján egész életüket orvosi hivatásuknak szentel­jék. A régmúltban az orvos feladata majdnem kizárólag a betegségek gyógyítása volt. Ma amikor a mindinkább fejlődő kutatómunka eredményekép­pen egyes betegségek gyógyí­tása megoldódott, ezzel párhu­zamosan jelentkezett egy má­sik feladat; ezen betegségek megelőzésének kidolgozása. A szocialista rendszer minden támogatást megad a kutató­munkához és így a fejlődés üteme meggyorsul,, aminek kö­vetkeztében újabb betegségei tűnnek el, ezért megszűnik ezek gyógyításának szükséges­sége is. Tehát a tudomány és a társadalom fejlődésével fo­kozódó ütemben megváltoz­nak az orvosi feladatok. Szak­tudásuk továbbfejlesztése út­ján szellemi tőkéjüket igye­kezzenek gyarapítani, amely képessé teszi Önöket jövőbeni feladataik tökéletes ellátására. Ez a tőke elpusztíthatatlan és ennek a közösség érdekében való kamatoztatása hozza meg a társadalmi megbecsülést. Szellemi alkotásaikkal állít­hatnak maguknak emléket az utókor számára. Úgy a magam, mint egyete­münk tanácsa nevében szívből kívánom, hogy jó orvosok le­gyenek. építsék a szocializ­must és munkájukkal vívják ki népünk megbecsüléséti Megtárgyalták az őszi mező- gazdasági munkákból adódó feladatokat. A pártbizottság a termelőszövetkezetek jelentős részének, valamint a gépállo­más dolgozóinak kezdeménye­zésére úgy határozott, hogy a szigetvári járás is csatlakozik a gyomai és szarvasi járás ver­senyfelhívásához az alábbiak szerint: Minden betakarításra váró termést idejében és jó minő­ségben fogunk betakarítani. Különös gondot fordítunk ar­ra, hogy a napraforgót szep­tember 30-ig, a kukoricát októ­ber 31-ig, a cukorrépát novem­ber 5-ig takarítsuk be. A kukoricaszár, a cukorrépa­fej, a napraforgófej felhaszná­lásával, nagyobb részének le- silózásával növeljük az állat- állományunk takarmánybázi­sát. Az aprómagvakat október 10-ig betakarítjuk és elcsépel­jük. Az őszi kalászosok vetését — főleg a kenyérgabonának az irányzat szerinti vetését — tel­jes egészében biztosítjuk. Az őszi árpa vetését szeptember 30-ra, a kenyérgabona vetését október 31-ig is teljesítjük. Kü­lön figyelmet fordítunk a kül­földi búzafajták talajmunkái­ra és elvetésére. A tavaszi vetésű növényele terméseredményeinek növelése érdekében is az őszi mélyszán­tást december 12-ig elvégez­zük. Vállaljuk, hogy a hizottsertés felvásárlási tervét 2 százalék­kal túlteljesítjük. Ügy értékeljük, hogy ter­vünk és vállalásaink teljesíté­sének feltételei megvannak, vagy meg tudjuk teremteni és ezért ezek teljesítésével elő­segítjük az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését, a népgazdasági tervek teljesítés sót. KOVÁCS JÁNOS VB-elnök SZABÓ JÓZSEF FB-tiíkás Két ezer köbméteres tartály szerelésén dolgoznak a Tartály es Tárolóberendezések Gyá­rának dolgozói a Patacsnál épülő új ÁFOR-telepen. A hatalmas, hét és fél méter magas tartályok november elsejére készülnek el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents