Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

2 NAPLÓ 1861. SZEPTEMBER ti. 1 Film Film Film Film ROCCO ÉS FIVÉREI KÖZTUDOTT és elfogadott tény az olasz neorealizmus szinte menthetetlen hanyatlása és a Rocco és fivérei című olasz filmet ért vádak és he­ves viták, a hamis tanúzások és a burzsoá ellenszenv — egy­értelműen szólt a merész és kendőzetlen társadalmi tartalomnak, de annak is, hogy a sokszor edsiratott neorealista olasz film tu­lajdonképpen „belülről“, Vis- contitól kapott egy jelentős és alighanem kivédhetetlen csa­pást. Nem a nyugati filmművészet különböző mérsékletű hullá­mai, nem a régi. hagyományos filmiskolák feltámasztása, ha­nem egy harcos, baloldali mű­vész bizonyította be őszintén és megrázó erővel, hogy neo­realista dokumentáció nélkül tulajdonképpen mit is lehet művelni a filmkamerával. A heves, ádáz támadásokat ismerjük, a sajtóvisszhang után íme itt a film is, amely nemcsak terjedelmében monu­mentális, de mély. pszicholó­giailag mindenképpen megala­pozott vizsgálatával, megrendí­tő erejével, kíméletlen és szen­vedélyes objektivitással is. A neves filmrendezők leg­többje a kamarajátékban, vagy az érzékletesen ábrázolt társa­dalmi tablókon, esetleg egy- egy klasszikus regény meg­filmesítésében keresték és vél­ték megtalálni a társadalmi és morális bizonyításhoz szük­séges művészi kifejezőerőt. — Visconti látszólag a régi. ki­csit kopottas kellékhez nyúlt — egy a félfeudális calabriai faluból a nagyvárosba, a kapi­talizmusba érkező család öt esztendejét fogja össze — de ez a kopottas miliő abban a pil­lanatban elveszti a korábbi, megszokott Ballangjait. mihelyt Rosaria asszony a helyzettel megalkudva a milánói szükség lakásba telepedik a családjá­val. Meglehetősen sok olasz csa­ládot, sok olasz kisembert ele­venített meg már eddig is az olasz filmművészet — jól vagy kevésbé jól — de ezek a kis­emberek rendszerint, egy szin­te népi jellegzetességnek felfo­gott és nem mindenben ere­deti romantikával, továbbá hangos veszekedésekkel, vörös­borral és makarónival eleve­nedtek meg. Mindebből szinte semmi sincs Visconti filmjé­ben. A kivételes tehetségű ren dező a klasszikus írók család- regényeire jellemző epikai készséggel, merészen, a kérdési­re feleletet mondva ábrázolja a Pandolfi család tragikus öt esztendejét. AMI UJ és roppant jó ebben a filmben — többek között — hogy Visconti nem „a család“ jellemét keresi, hanem a csa­lád hat tagjának, külön-külön a jellemét. így lehetséges, hogy a Rocco és fivérei című film tulajdonképpeni megrendítő, őszinte és igazságos ereje az egyéni emberi magatartás és a társadalmi tartalom egységé­ben van, Rosaria asszony lényegében kis tehetetlenke, aki özvegy­anya módjára fiaiban látja öreg jövőjét, de Rocco mellett az érzelmi szenvedésekből ne­ki jut a legtöbb. Vincenzo, a legöregebb fiú már a család milánói települése előtt más utakon járt, és őt tulajdonkép­pen az anyja és négy öccse tette tönkre, hiszen ha nem jön a család, Vincenzo boldog házasságban élhet Ginettával. Ö a megtestesült közöny, aki Matróz a rakétában Angol film Ha egy pillantást vetünk az »' elmúlt esztendők filmtermései­re — azonnal feltűnik, hogy a legtöbb vígjátékot az angol fil­mek szolgáltatták. A vígjáték műfaját leginkább az angolok művelik, s nem kevés sikerrel, elég csupán a Pécsett is be­mutatásra került Betörő az al- hérlőm. Nevetés a paradicsom­ban, Meztelen igazság, Ellop­ták a hangomat, az Ordító egér című filmekre utalni. A Matróz a rakétában című új angol film ugyancsak az angol vígjáték hagyományai alapján készült. A film csupa ötletesség, csupa nevetés. A főszerepben Norman Wis- domot láthatjuk, akit a ma­gyar közönség már „A pilla­nat embere”-ben, s legutóbb az „Ellopták a hangomat” című filmben látott és megkedvelt Norman a Matróz a rakétá­ban című filmben egy kétbal­kezes. semmire sem használ­ható embert alakít. Halálosan szerelmes, de mivel a szerel­mét nem viszonozza a hőn óhaj tott ideál — öngyilkos akar lenni, de neki még ez sem si­kerül. A kötél, amivel fel akar­ja magát akasztani — leszakad a mennyezettel együtt; Majd pedig a szikláról akarja levet­ni magát, de éppen akkor jár arra egy tengerész, aki .meg­menti”. s azt ajánlja néki, hogy inkább menjen el mat­róznak Kicsit furcsálja ugyan itt az életet, s igyekszik bele­szokni a matróz életbe —• s közben a leglehetetlenebb hely zetekbe kerül. Amit rábíznak — minden a visszájára sül el. öt tennék meg az angol raké­ta első űrutasának, de az elő­készületi időszakban sem tud­ja beváltani a hozzáfűzött re­ményeket. A tengernagynak azonban presztízskérdést je­lent, hogy matróz, vagy az an­gol hadsereg más katonája re­pül-e fel elsőnek az űrbe. A matrózra azonban már nem bízhatnak mást, csak a kutya őrizést, de az is „cser­be* hagyja” az utolsó pillanat­ban, elnyargal egy nyúl után. Beszalad a rakétakilövő állo­másra, ahova a matróz követi, s közben becsapódik az ajtó és kilövik a rakétát. Sikerül föl­det érnie is, s a tengernagy örül, hogy az első űrutas mé­gis csak matróz lett. A film végig megőrzi izgal- masságát. a a néző egy pilla­natra sem tud elszakadni a filmtől. Norman kiváló film­színész — kitűnően oldja meg a helyzetkomikumokat. A Mat róz a rakétában szórakoztató, nevettető vígjáték — fűszerez­ve igazi angol ötletességgel, humorral, k —» k alaphelyzeténél fogva csendes gyűlölettel figyeli a családját. Simone az embertelenség min­taképe, akinek csupán egy ke­vés iniciálás kell ahhoz, hogy elvetemült gazember, gyilkos legyen. Ciro és Luca, a két leg fiatalabb fivér lényegében a Lehetőség illusztrátorai, vagyte: abban a rendben, olyan kö­rülmények között eddig juthat el és ilyen lehet egy olasz munkás. Rocco maga a meg­testesült jóság. A kelleténél jobban eszményesített jellem, aki az őszinte, igaz szerelmé­ben is azt keresi meg. amivel Simonét megbántotta, ő az önfeláldozás szinte irreális pél­daképe. Gonosz, börtönre mél­tó fivéréért vállalja a profi ökölvívást, vállalja azon a szörnyű éjszakán Simone igaz­ságtalan ütéseit, amikor egy meleg és tiszta szerelemre az embertelenség akar gyalázatos pontot tenni, és Rocco az, aki mindvégig alázatos jótevője és kiszolgálója a családnak. Eszményi ember, de eszmé- nyiségének éppen az ad szük­ségszerű objektív alapot, hogy környezete, az egész világ amelyben él, dolgozik és sze­ret, az a világ kegyetlen és nyers. A film néhány helyen szük­ségképpen nyers és már-már megközelíti a naturalizmus ha­tárát. Simone garázdálkodása, amikor mint szerelmében csa­lódott és féltékeny szerető az öccse szemeláttára gyalázza meg mindkettőjük szerelmét, Nadia tóparti meggyilkolása, és még néhány jelenet jelzi a naturalizmust, de Visconti min den ellenérzést el tud oltani egy-egy remek képi kifejezés­sel és természetesen a mű egé­szével; A kis olasz család lényegé­ben — ha hatalmas áldozatok árán Is —- de megkapaszko­dik a nagyvárosban. Simoné gyilkossá válik, Ciroból szak­munkás lesz, Rocco megmarad becsületesnek, Vincenzo pedig a maga kispolgári filozófiájá­val különválik a családtól és megnősül. De a család nagy­városi megkapaszkodása csak időleges, hiszen az özvegy mel­lett megmaradó három fivér vissza-vi6szavágyódik délre, a mostoha faluba, amelyhez mély, eltéphetetlen szálak fű­zik őket. EGY-EGY részletkérdésben lehet vitatkozni Viscontival, mégis, ilyen nagyerejű, őszinte filmet ritkán alkot rendező. Szoros, zárt egysége ez az iro­dalomnak és a filmművészet­nek, zárt egysége, ars poeticája 1 egy Ő6ainte művész hitvallásá­nak. TMery Árpád Magyar vegyészmémffkiik f , utazta* Kubába A múlt hét végén megkö- \ tött magyar—kubai műszaki- I tudományos kölcsönös segély- nyújtási egyezmény értelmé­ben Magyarország támogat­ja Kubát egyebeken kívül gyógyszeriparának megalapo­zásában és kifejlesztésében is. A tavasszal Kubában járt magyar gyógyszeripari kül­döttség tisztázta, milyen se­gítségre van szüksége az ame­rikai tőke elnyomása alól fel­szabadult országnak. Ilyen előzmények után csü­törtökön a NIK-iroda megbí­zásából három magyar gyógy­szeripari szakember utazott repülőgépen Kubába, hogy részt vegyen a kubai gyógy­szeripar megszervezésében. AZ ÖTVENEZREDIK Kifizették a milliós 'ottc- nyereményí a feét csongrádi fiatanak Szerdán este a csongrádi művelődési házban ünnepé­lyesen kifizették a milliós nyereményt a 36. lottó játék- héten öt találatot elért két fiatalnak, a 17 éves Fodor Erzsébetnek és a 18 éves Túrj Józsefnek. Az esemény iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg Csongrádon, a művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt. Az 1 178 695 forintos nyereményből a fiatalok egye­lőre csak a 695 forintot ver­ték fel, a többit egyenlő arányban elosztva takarékba helyezték. Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás péntek estig: kevés íelhö, cső nélkül. Néhány helyen reggeli köd. Mérsékelt ke­leti szél. Erős éjszakai lehűlés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet pétiteken 22—25 fok között. Távolabbi kilátások: a hőt vé­gén is száraz Idő. Boldogan lobogtatja a vidámparkba szóló állandó belépő­jét a kis Fülöp Ferike. Érthető az öröme, ugyanis papájával együtt ők az ötvenezredik látogatók a pécsi vidámparkban és ez alkalommal kedves ajándékokat, valamint állandó be­lépőt kaptak és egy hétig ingyen játszhatnak a vidám­park valamennyi játékán. — A LOTTÓ 38. játékheti sorsolását szeptember 22-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Szigetváron tartja a Sportfogadási és Lottóiguz- gatóság. — A HAGYOMÁNYOS „Tündérváaárt” ez év végért is megrendezi a Pécsi Állami Áruház. Huszonnyolcmillió facsemetét ültetnek el ez év őszén Ez év őszén folytatódik a fásítási program végrehajtása. Mivel tavasszal túlteljesítet­ték a terveket, most valami­vel kisebb a feladat. Az erdő- gazdaságok által végrehajtott erdősítéseken kívül mintegy 28 millió facsemetét ültetnek el. Nagyobb arányú fásítást vállaltak az állami gazdasá­gok, vízügyi igazgatóságok mellett a termelőszövetkezetek is, amelyek a földrendezés so­rán ligetek és erdősávok szá­mára kijelölt területeken csak­nem 600 hektáron ültetnek fa­csemetéket A KlSZ-fiatalok, akik a második ötéves terv idősza­kában százmillió facsemete el­ültetését vállalták, ez év őszén is nagy segítséget nyújtanak mind a lakóterületi fásítások­nál, mind a termelőszövetke­zetek programjának végrehaj­tásánál, ezenkívül részt vesz­nek az erdőgazdaságok faülte­tésében is. liSNaü .••V.V.VJ (5) A cimborák, kispéterek még lőnek. Húzzák, rángatják az elsütőzsinórt és ájult közöny­nyel várják, hogy a tüzelő­állásba szédüljön egy ellensé­ges lövedék. Akkor majd min­den sárga és füstös lesz. A füst a felhőkbe száll és min­den megszűnik. De addig lőni kell Meghu­nyászkodva, holtrafázott remé­nyekkel. A hadapródőrmester már je­lentette, hogy Kis Péter el­tűnt. Az este megszökött. A korán kopasz ütegparancsnok csak a fejét csóválta, aztán le­gyintett. ő is menne, de hová? Kis Péter háta mögött teher­autó zúg. Előtte, ötven méternyire a télen kupacba állították a ná­dat. Oda kell érni, mielőtt az autó orra kibújik a kanyarból. Mert az autó a halál. Ugrik. Hosszú, száraz szökellések­kel fut a kévék felié, Ha idejében eléri — meg­menekül. Ostobaság itt a tó és az or­szágút között menekülni. Fenn, a szőlők között bizton­ságosabb, de neki olyan ez a tó, mint a cimbora. Amíg itt­hon volt, esténként átgyalogolt a faluból a vízpartra. Leült és hallgatta, bámulta a partra csapódó vizet, a csendes szu- szogásokat, nagy viharok után a haragos vízióitokat De most rohanni kell. Egyet­len rossz, elkésett mozdulat halált jelenthet Verejtékezik. Huszonöt méter. Csontos, tetűmarta melle hullámzik. Az árnyék nyomon követi. Tizenöt méter. Megbotlik egy kőben. Ala­csony ág után nyúl, levegőért kapkod, aztán tovább ereszti a lábait Dübörög az autó, de mintha a mellében dübörögne. Már a kanyarban van. Öt méter. Njpcs tovább. A német katonai teherautó orra kicsúszik a kanyarból. Még egy utolsó, lólekszakadt ugrás. A nádkévék közé zuhan. Lecsukja a szemét. Mintha mindent megölt volna az autó zúgása. A kerekek vállára ka­paszkodnak, átgördülnek a bor­dák boltozatán. A kipufogó­cső a fogai közé szorul, és mintha valaki az arcába rö­högne. Vége? Ebben a pillanatban min­denki itt van körülötte. Rette­netes, lázas pillanat. A sebesült cimbora, akit a kéttornyú templom alatt, a kötözőhely előtt száz méterrel kiejtett a karjaiból. A szakállas őrvezető, akinek pattanásos mostohafia volt. Korcsog, Szalai, az örökalvó Kántor és a műfogú hadosz­tályparancsnok. A felesége, a hatvan kiló rózsaszínhús, akit egy eszten­dő óta a karjaiban melenget Vár. Félelmet esen zúg az autó, a hangja szinte beissza az egész világot. Így csak a halált lehet vár­ni. Csukott szemmel, elterülve a nádkévék között szédelgő lidércekkel, öt kilométerre Ve­ronikától. Keserves szégyen­kezéssel, ökölbeszorított zoko­gással. Az autó elment. Maga után húzza a rettene­tes zúgást, és a halált. Kis Péter felnyitja a szemét, és az orra mellett csodálkozva ácso- rognak a könnyek; Feltápászkodik. Kacsázva elindul — mintha ünneplőben könnyű nyári tó­csákat kerülgetve. Ismét a hó­na alá veszi a hosszú, szürke vizet és a karcsú országutat Később óvatosan körülnéz. Az országutat erre friss, puha göröngyök borítják, fél órája német harckocsioszlop ment a vörhenyes kövek között Egy ideig az árokban lapul, majd átugrik az úton. Innen már látszik a srepezdi vasúti őrház. Kis Péter előre­néz Mindig csak előre. Sze­meibe húzza az őrházat, rozs­dás szepezdi sziklákat a tó­ból kihajló nádat — kapzsin, konokul, mintha magával akarná vinni. Egy esztendeje így nézte Ve­ronikát is, akihez most megy. így nézte a hajnali szoba- ajtó mögüH amikor a szek­rénybe nyúlt a legénykori kabátért. Kis Péter felkapaszkodik a keskeny dombhát alá, a sző­lőtáblák közé eresztett dűlő- útem ballag. Néha a vízre néz, de kapkodó tekintete mindig a ködbe csúszik. A tóról még mindig nem szállt fel a pára, innen lentről min den vastag és szürke. Az or­szágút kdha'l. Kopott köve­ken néha át-átnyargal egy menekülő nyúl, vagy kósza, zsákmányra éhes macska. Minden ájult és nyirkos, a lomha ágyúmorgások szét­zúzzák a tavaszi csendet. (Folytatjuk} — A B. M. BAKANYA me gyei Rendőrfőkapitányság osztálya értesíti a megye gépjármű vezetőit, hogy a szeptember 21-re hirdetett „KI TUD TÖBBET” oímű közlekedési fejtörőjáték el­marad, helyette október 8-án délelőtt 8 órai kezdettel tart­ják meg a Doktor Sándor Művelődési Házban. — A MEGYEI Nőtanács, a megyei népi ellenőrzés ée a megyei szakszervezet szep­tember 22-én, péntek délután fél 3 órakor anJeétot tart a városi művelődési házban (Déryné tt. 18. szám) a dol­gozó nők otthoni munkájá­nak megkönnyítésére tett in­tézkedésekkel kapcsolatosam Az ankétem, bemutatják a dolgozó nők otthoni munká­ját megkönnyítő eszközöket, háztartási cikkeket, majd divat bemutatóval zárul az össze­jövetel. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Budapest látképe négy bélyegen Az idei bélyegnap egybe­esik a budapesti bélyegkiál­lítással. A kiállítás ezüst és arany alapú bélyegei után, a kettős esemény alkalmából a posta szeptember 24-én, va­sárnap, négy, egyenként 2 plusz 1 forint névértékű bé­lyegből álló sorozatot ad ki. A négy bélyeg Budapest lát­képét ábrázolja. A teljes sorozat, vagy an­nak egyes címleted 2 forint értékből, 1962. január 31-ig használhatók fel postai kül­demények bérmentesítésére. — 200 MÁZSA juhsajtot exportál szeptember 25-én Libanonba a Baranya me­gyei Tejipari Vállalat. —• BEFEJEZTE árpaveté­sét a szentlőrinci termelőszö­vetkezet szeptember 20-án. — BEFEJEZTÉK a Komló dávidföídi főútvonalak kor­szerűsítését. — 3000 FÉRŐHELYES bá­nyászfürdő épül Zobál-on. A fürdőt magábafoglaló öteme­letes épületbe helyezik el az ebédlőt, kultúrtermet és a szakorvosi rendelőt. — 60 EZER FORINTOS beruházás felhasználásával új, korszerű biztonsági víz­vezeték építését, kezdik el a Pécsi Sütőipari Vállalat 2» számú üzemében. THIERV-ARPAD s

Next

/
Thumbnails
Contents