Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-22 / 224. szám
SZEPTEMBER ZS. NAPLÓ 3 Csökkenteni kell az érdek- képviseleti műszakok számát Több ezer munkaóra vész el a termelésből — Sok az értekezni —-Közelebb kell vinni az ügyintézést az üzemekhez! Az érdekképviseleti műszak fogalima egyidős népi rendszerünkkel. Alanyai azok a dolgozók, akik rátermettségük folytán a párt, az álami és a társadalmi szervek tevékenységéhez segítséget nyújtanak munkájukkal. Részt kémek olyan országos érdekű mozgalmakból, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ott találni őket a közönséget érdeklő minden probléma megoldásában. Népi ellenőrként fegyveres szolgálatot teljesítenek vívmányaink védelmében. Népi ülnökként részt- vesznek a szocialista igazságszolgáltatásiban és a nép választottjaiként tanácstagi teendőket végeznek. Az érdekképviseleti műszakokhoz hozzátartozik még a dolgozók odyannemű kiesése is a termelésből, amikor részben közérdekből, részben személyi érdekből kikérik, vagy beidézik őket, (katonai nyilvántartás, rendőrségi, bírósági tanú- idézés, véradás, kötelező orvosi vizsgálat, stb.) s ez a Kikérés, beidézés munkaidő alatt történik. E példákból is kitűnik, hagy igen sokszor elkerülhetetlen az érdekképviseleti műszakok igénybevétele, Mégis azt kell mondanunk, hogy állaim és társadalmi szerveink a szükségesnél jobban kihasználják az érdekképviselet adta lehetőségeket, ami miatt nem egyszer aggasztó képet mutat az üzemek, vállalatok munkakiesést jelző grafikonja. Megyénkben is több ezer órát jelentenek, amelyekre bért fizetnek ki, bár nincs mögöttük termelés. Csak néhány példát a sok kö■WUvt k - í EjdekképvísefleitS műszák címén., a Péjsn Bőrgyárban 4104 órát, a Sopáama Gépgyárban 3Ö98 órát, a Pécsi Porcelángyárban 2557 órát, a Kokszműveknél 1949-eit, a dohánygyárban 1945-öt, a kesztyűgyárban 1099 órát fizettek ki 5.78—7.80 forintos átlagórabérben. Tehát a fentebb felsorolt üzemekben a 14 752 improduktív óra értéke 106 614 forint. Bizonyára hasonló képet kapnánk, ha egyenként és összesítve értékelnénk a város és a megye többi üzemét. Érdemes megemlíteni a Komlói Szénbányászati Tröszt Kossuth-üzemónek kimutatását Tavaly januártól november végéig 2331 óra volt az érdekképviseleti műszakok szá ma. Ez év januárjától június 30-ig 1185 óra mutatható ki, ami a tavalyihoz képest valamelyes csökkenést jelent. Ez a csökkenés tudomásunk szerint nem véltetlen jelenség, hanem a komlói pártbizottság és a széntröszt közös vizsgálatainak, illetve intézkedésednek eredménye. Biztató jel ahhoz, hogy lehet és kell is intézkedéseket találni az érdekképviselet fogalmát már erősen túllépő improduktív műszakok csökkentése érdekében. Hol és hogyan lehelne csökkenteni a termelésből kieső műszakok számát? Konkrét példának megfelel a komlói Kossuth- bánya vezetőségének egyik olyan határozata, hogy csak igazgatói engedéllyel kérhető ki a dolgozó valamilyen társadalmi megbízatás elvégzésére. További lépést jelenthet megfelelő kapcsolatok felvétele azokkal a szervekkel (kato- noság, rendőrség, MHS, bíróság, stb), amelyek leginkább igénybe veszik a dolgozók idejét Tudvalevő, hogy különösen a katonai kiegészítő pa- rancsnoikságok, de a rendőrség és a bíróságok is gyakran beidézik a dolgozókat (katona- könyv-igazoiás, tanúkénti idézés, személyi igazolvány érvényesítés, stb.). Ez tetemes időt vesz él a termelésből. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kikérő szervek egyike-mási- ka gépiesen végzi ügyintézését, nem fontolja meg eléggé, hogy az általa berendelt dolgozók hány órát veszítenek el műszakjukból. S kevésbé gondolnak arra, hogy egyes ügyek intézésének lebonyolítását közelebb vigyék az üzemhez, vagy akár az üzemiben, ahol minimális munkaidő megszakítással intézhetnék a dolgozók hivatalos ügyeit. A termelésből kieső műszakok számát nagyban növeli még egyes vállalatainknál ural kodé szemhúnyás a sportolók indokolatlan kikérése, munkaidő alatti edzése, foglalkoztatottsága felett. Ha véleménykutatást tartanának olyan üzemekben, ahol sportélet folyik, lesújtó véleményt kapnának sok olyan „sportolóról”, akiknek a sportkor csak ürügy arra, hogy meg nem dolgozott fizetésihez jusson. Indokolt-e például a Kókszművek 478, a kesztyűgyár 304 órája, amit a munkaidő rovására fordítottak sportra ez év első felében. Meg kellene vizsgálni az üzemi értekezletekből eredő műszakkieséseket is, amelyek indokolatlanul megnövekedtek és szinte minden üzemünk re jellemzőek. Például a komlói széntrösztnél ez év májusáig az összes érdekképviseleti műszakok 10.6 százalékát képezik csupán az értekezletekből adódó műszakikiesések. Ta- gadhatalan, hogy szükség van a termelést szolgáló értekezletek megtartására, de előnete- kintőbb tervezéssel lényegesen redukálhatnák a munkaidő alatt; tartott értekezletek számát. Ragyon so!: módja vo!na annak, hogy az elhatalmasodó érdekképviseleti műszakokat a maguk jól megfontolt helyére szorítsuk. Ehhez azonban az kell, hogy üzemeink, vállalataink az eddigieknél szigorúbban ellenőrizzék és értékeljék az érdekképviseleti mű szakok indokoltságát és az üze mi pártszervezet, az ÜB segítségévéi dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek az érdekképviseleti műszakokat összhangba hozzák az egyéni és az egész üzem érdekével. Pálinkás György Űxemhexdés előtt a szederkényi takarmánykeverőben Néhány hete gyors ütemben folyik az öreg szederkényi malom átalakítása. Uj gépeket. berendezéseket hoztak, a régi használatból már régen kivont hengerszékeket felújították. átfestették. Az emeleteket felvonók és leeresztő csatornák szövik át meg át. A szuteréntól a padlásig mindent rendbehoznak, a malom külső falához rakodót és lépcsőket ragasztanak. Még néhány nap és az őrlést már régen nem végző malom helyén korszerű üzem nyílik. A környező termelőszövetkezetek kívánságára a Terményforgalmi Vállalat ebben az évben immár negyedik takarmánykeverő üzemét nyitja meg ezúttal Szederkényben. Az üzemet a Malomipari Vál lalat dolgozói szerelik s mivel az érdeklődés igen nagy s a munka sürgős, igen gyors ütem ben. Ók szerelték fel méghozzá alig pár hónap leforgása alatt a vajszlói. mohácsi, szigetvári és dombóvári keverő üzemet is s mivel ez az üzem befejezés előtt áll, a szerelők egy része már Villányban dolgozik. A gyors és meglehetősen újszerű munka ellenére az eddig átadott üzemek tökéletesen működnek. Fehér Károly főszerelőtől, a technológiai terv készítőjétől kérdeztük meg. mikor nyílik és milyen kapacitású lesz az új keverő üzem? —< A próbaüzemelést október elsején végezzük el s még aznap megindul a keverék gyártás. A szederkényi üzem kapacitása hasonló az eddig át adott üzemekéhez. A beállított gyorskeverőgép percenként 80 mázsa félkész terményt — azaz már előzőleg megőrölt term két — kever össze a kívánt arányban kész áruvá. Óránként 16 mázsa takarmány keveréket állítanak így elő. A termelés teljesen gépesített, a négy emeletszinten összesen A belterjesség útján Kilencszdz holdon külföldi búzát vet, száz holdon gyümölcsöst telepít, 200 holdon öntözéses kertészetet létesít a kémesi tsz Vetik az őszi árpát a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezetében, a kémes! Közös Üt Tsz-ben. Kohár Jenő, a tsz főagronómusa naponta végigjárja mind az öt üzemegységet, hogy utasítást adjon a gépállomás kihelyezett brigádjának a táblák szakszerű előkészítésére, ami a nagy szárazságban bizony nem könnyű feladat. A jó szervezést és a traktorosok jó munkáját dicséri, hogy eddig már 800 hold vetőszántást elvégeztek, elmunkáltak, a száraz talajból jó magágyat készítettek. Ez az ősz sok tekintetben újat jelent a termelőszövetkezet gazdálkodásában. Most térnek át nagy mértékben az intenzív külföldi búzák ter,Különleges világnap" az új-messesi színjátszók előadásában A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat eddig a kis- piacon hozta forgalomba az eladásra szánt csirkéket és friss tojásokat. A vállalat a ta- . nács javaslatára most a nagypiacon állított fel egy elárusító pavilont, amelyben harminc forintos kilónkénti áron árusítják az élő baromfit és % mindenkori napi áron a friss tojást. A vállalat vezetői a pavilon forgalmától teszik függővé a jövőbeni nyitvatartási időt. Jelenleg minden nap délután három-négy óráig árusítanak, de azt tervezik, hogy a jövőben félórás ebédszünettel egész napon át nyitva tartják Bagyj$acl dátusítóheiyüket. mesztésére. Az idei kísérleteik azt igazolták, hogy a szovjet és olasz búzák a kémesi tsz földjeiben soha nem remélt nagy termést adtak. Ezen az őszön az 1060 hold kenyérgabonából 900 holdon már bőtermő külföldi búzát vetnek, s jövőre — szemben az ez éti 10 mázsás termásátlaggal — már 14—15 mázsás átlagtermést várnak holdanként. Az intenzív búzák hozamtöbbletével jövőre 50 vagonra nő a tsz kenyérgabona-értékesítése, s a termésnövekedésből kb. 1,5 millió jövedelme származik a tsz-nek, ami a tagok munkaegység-értékét átlag 10 forinttal emeli. Hogy ezt valóban el is érjék a kémesdek, igyekeznek a talajmunkákkal és a vetéssel időben végezni. A kenyér- gabonát a legjobb elővete- mények után vetik el, leeké- sőbb október 31-ig. A későn, lekerülő kukorica után lényegében alig vetnek búzát. Nagy- mennyiségű, holdanként 4—5 mázsás műtrágya-felhasználással növelik a talaj táperejét. Az őszi árpa-vetés egy részét — kb. 100—120 hold vetését — e hét végéig be is fejezik. Egy 50 holdas táblán kísérletképpen San Pastore búzával Keverte™ — ÍO kiló búza, 40 kiló árpa arányban — vetik az őszi árpát. A két kalászos egyszerre érik. A kevert vetésből holdanként 2—3 mázsával nagyobb termést várnak, ami 200 mázsa plusz takarmánygabonát jelent majd a szövetkezetnek. A cuni üzemegységben ugyanakkor hatalmas 200 holdas öntözéses kertészetet létesítenek. Ebben az évben csak 85 hold száraz kertészetük volt, mégsem fizettek rá, sőt különösen a paprika igen jól jövedelmezett.jA Dráva holtág és a Fekete víz közelsége lehetővé teszi az öntözést, sőt cső- kutak fúrásával is kísérletezőnek. A permetező tatözkstől 40—50 százalékos termésnövekedést és ugyanilyen arányú többlet-jövedelmet várnak. A szakosítást helyesen alkalmazva a következő évben a kémesiek már négy-öt növénnyel kevesebbet termelnek, amit viszont termelnek, azt nagyon szakszerűen, a legújabb módszerek alkalmazásával teszik. Jelentős lépést tettek a belterjesebb gazdálkodás felé. Üzembe helyezik a rég nem hasz nált hengerszéket. Kusztor muam és Molnár Zsigmond szerelők az utolsó simításokat végzik a feláií- tott gépen. négy dolgozó szolgálja ki a gépeket. Ezután elmondta, hogy a villányi keverőüzem, melynek szerelését megkezdték, még ennél is korszerűbb lesz s egyben ez lesz a megye legnagyobb kapacitású takarmánykeverője. A technológiai terv már ennél is elkészült. A villányi üzemben két dupla 800- as hengerszék lesz, ezek őrlik a tengerit és árpát. S míg itt Szederkényben csak 11 tartály van, addig a következő üzemben már 23 tartályt szerelnek Hem’fit'üzi írjjsz k> tfönvvkhl itat Pécsett A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége pécsi intézőbizottsága a Műszaki Könyvkiadó (Budapesti á Megyei Könyvtár és az Állami Könyvterjesztő Vállalat szeptember 30-tól október 5-ig nemzetközi műszaki könyvkiállítást rendez a Hazafias Népfront nagytermében (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). Megnyitó beszédet mond Lévárdi Ferenc, a nehézipari miniszter első helyettese. A kiállításon bemutatják a magyar műszaki könyvek és folyóiratok mellett a baráti államok szakkiadóinak legújabb termését, valamint a pécsi műszaki szakemberek eddig közreadott tanulmányait. A könyvkiállítással egyidejűleg az Állami Könyv- terjesztő Vállalat magyar és külföldi könyveket árusít. i fel, a tartályok alatt pedig futószalag gyűjti és egv aknába továbbítja az anyagot. A több tartálynak az az előnye hogy egyféle terményből többet is megőrölhetnek nem kell folyton átállítani a hengereket. A villányi üzemben már nem a szemes terményt, hanem a megőrölt anyagot mérik automata mérlegen. így a keverékarány pontosabb, a munka pedig ' lényegesen egyszerűbb, gyorsabb. Ilyen módon 16 mázsáról 24 mázsára nő az üzem óránkénti teljesítménye. A korszerű keverőüzemekben csaknem valamennyi mun kafolyamatot gépesítenek s ígv kikapcsolják a nehéz fizikai munkát a zsákolást, feltöltö- getést. A gépek fél óra alatt átállíthatok egyik tápféleség gyártásáról a másikra. Kétféle sertés- és kétféle baromfi táp, valamint marhatáp készítésére rendezkednek be. A szemestermények becserélése. illetve betárolása már aratáskor megindult A tsz-ek már eddig 22 vagon árpát és több mint öt vagon kukoricát szállítottak a keverő üzemnek, nyersanyaghiánv tehát az induláskor sem lesz. A villányi üzem után ebben az évben még a sásdi üzemet is szeretnék átadni rendeltetésének. — Rné — JtUftdig- a<z újai, a iotbal — Édes fiam. ha ember akarsz lenni, törd a fejed hasznos dolgdkon! — mondta Jeckl Jóskának az édesapja, amikor azt kérdezte tőle, miért szeretik őt annyira a pécsi Sopiana Gépgyárban. — Az rendben van apám, hogy törnöm kell a fejem. de én nem ezt kérdeztem — szólott Jeckl Jóska, — én azt kérdettem, miért szeretik magát a gyárban. Az idősebb Jeckl végignézett a fián, mintha azt fürkészné, hogy tényleg nem érti a ,gyerek“ a választ, vagy csak bővebbet alkar tudni? — Ebben, amit mondtam fiam, benne van a válasz arra is, amit kérdeztél. Sőt csakis arra válaszoltam — mondta az idő sebb Jeckl mosolyogva és felemelte a simító reszelőt. A vaslemez élét reszelte ott, ahol elvágták, hogy ne legyen olyan éles. Ha simább és tisztább, könnyebb hegeszteni. — Ez megint valami újításhoz lesz? — kérdezte Jeckl Jóska az apját és figyelmesen szemlélte, hogyan finomítja a reszelő a kékes-fekete vaslemez élét. Jeckl József vasesz tergályos, huszonegy éves fiatalember. A Pécsi Autóközlekedési Vállalat 2. számú szervizének eszterga műhelyében dolgozik. Négy éve elmúlt már, hogy oda került, tizenhét éves korában. A fenti beszélgetés akkoriban zajlott le az édesapjával, a tapasztalt le- mezlaíkatossal, aki a Sopiana Gépgyárban a sztahanovista címet elsők között nyerte el Sokszoros újító, megbecsült mun1 is. Édesapja példáját követve, amikor a va sas szakmában tanult — s az AKÖV-höz való belépése pillanatában már 6 is újításokon törte a fejét. Megfogadta a jó atyai tanácsot s annak csak hasznát látta eddig. Biztos benne, hogy ezután is hasznát látja. Eddig húsz újítást adott be, megvalósítható, hasznos újításokat. — Szaktársa, Braxatorisz Béla is csatlakozott hozzá, amikor egy szerelőcélszerszámon kezdték törni a fejüket. Meg is csinálták a sokfajta munkafogásra alkalmas szerszámot és kedves újításuknak tartják azt. Legkedvesebb újításuk azonban egy esztergapad átalakítása volt. A vállalatnál használatos gépkocsik fékdobjait ugyanis nem tudták szabályozni. Ezért szükségessé vált, hogy az esztergapadon olyan változtatásokat végezzenek, amelyek le hetővé teszik a fékdobok szabályozását. Mióta ez az újítás erkölcsi és anyagi megbecsülést is hozott a fiatal Jeckl Józsefnek és társának, még lelkesebben, sokoldalúbb, jobb újítási ötle téliekéi jelentkezik, — Na, fiam, úgy hallom, hogy jól haladsz előre, szeretnek a vállalatnál, jó fejed van — szólt az apja egyik este, amikor munka után találkoztak. — Igen. Szeretnek. Szaporodik az újító gárda, mindig többen és többen leszünk. — Követik a jó példát — mondta Jóska de hozzátette, hogy nem fél attól, hogy ezzel számára kevesebb lehetőség lesz az újításra. A lehetőségek nagyok. csak élni kell tudni velük. Aki a saját munkáját állandóan ellenőrzi, vizsgálja, töpreng azon, hogy mikor, hol, mit lehetne még jobban, könnyebben elvégezni, valóban emberebb ember, jobb szakmunkás lesz. Olyan, mint Jeckl József az Autóközlekedési Vállalat fiatal vasesztergályosa^ _j< i kai halmozták el a szerzőt, valamint egy kis bányászlámpát, amit az öntevékeny színjátszók maguk készítettek — és egy albumot ajándékoztak Tabi Lászlónak, amelyben Pécs legszebb részei vannak megörökítve és a színjátszó csoport Különleges világnap I előadásának néhány jelenete. Tegnap este az újmeszesi Ságvári Endre Művelődési Házban az öntevékeny színjátszók huszadszor adták elő Tabi László: Különleges világnap című háromfelvonásos vígjátékát. A nagysikerű bemutató után a színjátszó csoport és az új-mecsekaljai KISZ-szervezet virágcsokrokÁllandóan kapható a Mezőgazdasági V. naaypiaci eárusí'ó pavilonjában élő baromfi és Iriss tojás
