Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

r f SZEPTEMBER 2T. NAPIG 3 Ojabb fellendülés a szocialista munkaversenyben Értekezlet a pécsi üzemek vezetői részére Szerdán délután a városa tanács nagytermében pécsi üzemeik párttitkárai, igazgatói és szb-titkárai előtt Kárpáti Ferenc eivtárs, a városi párt- bizottság titkára tartott be­számolót a. szocialista munka- verseny helyzetéről és fel­adatairól. A megbeszélésen elemezték az elmúlt éveik ered­ményeit, s megállapította a be­számoló, hogy az elmúlt két év alatt nőtt a munka verseny hatékonysága s ezzel párhuza­mosan a dolgozók politikai és termelési aktivitása. Az ered­ményektől függetlenül az adott lehetőségek még nincsenek minden területen kihasználva. Meg kell gyorsítani az előrehaladást Kárpáti elvtárs beszámoló­jában megemlítette, hogy a második ötéves terv végére iparunk termelését 83—87 szá­zalékkal kell emelni, s ebben az emelkedésben a termelé­kenységnek 70 százalékos sze­repet kell betölteni. Éppen ezért igen alapos félkészülés szükséges, jól kell dolgozni minden területen, sőt már ez évben meg kell gyorsítani az előrehaladást, hogy a követ­kező évek munkáját megala­pozzuk. A beszámoló három fontos területeit jelölt meg, mint a műszaki, szervezési és a munkaverseny színvonalá­nak emelését. E feladatok megvalósítása érdekében a párt- és szakszervezeteknek elsőrendű kötelességük, hogy magasabb színvonalra emel­jék a szocialista munkaver­senyt, s természetesen a gaz­dasági vezetőknek is meg kell teremteni a legjobb feltétele­ket Hangsúlyozta a beszámo­ló, hogy a gazdasági vezetők­nek reális feladatokat és cél­kitűzéseket kell a dolgozók elé tűzni, hogy azokat meg is tudják valósítani. Megemlí­tette a beszámoló, hogy ez év­ben jól alakult a termelékeny­ség a széntrösztnél, a Sopiana Gépgyárban, a Hirdi Kender­gyárban, a Bőrgyárban és még több helyütt, de a város üzemelnék többségében a ter­melés emelkedésénél nem a termelékenység növekedése jelentette a kétharmadrészt. A munkaverseny szervezésé­nél, irányításánál éppen erre kell figyelemmel lenni. A műszakiak aktívabban segítsék a munkaversenyt A munkaverseny helyzeté­ről szólva megemlítette a be­számoló, hogy sok vállalatnál a műszakiak részvétele igen elenyésző a brigádok segítésé­ben. Pedig ha valaha szükség volt és lehetőség volt a mű­szakiak segítségére, akkor most ez megvan. Több helyen a szocialista brigádok tagjai elmondják, hogy ők teljesíte­nék vállalásaikat, de nélia hiányzik a műszaki feltétel. Részletesen foglalkozott a beszámoló a munkaverseny hagyományos formáival. Az egyéni versennyel, csoportos versennyel, páros versennyel, üzemek közötti versennyel. Felhívta a figyelmet a beszá­moló, hogy ne csak a szocia­lista brigádok versenyével, an­nak feltételeivel és _ irányítá­sával törődjenek elsődlegesen, hanem a hagyományos ver­sennyel is, amely valójába!' jóval nagyobb tömegeket moz­gat. Sok helyen nincs meg a szo­cialista brigádverseny felté­tele, mégis csinálják — emlí­tette meg a beszámoló. — Pe­dig ez lejáratása a szocialista brigádversenynek. A szocia­lista brigád címért folyó ver­senyt ott kell megszervezni, ahol annak minden feltétele megvan. I Minőségileg kell javítani a szocialista brigádversenyt! A szocialista brigádverseny szervezését és támogatását il­letően. nincs különösebb prob­léma, inkább a versenyt tartal­milag, minőségileg kell emelni. Nem kielégítő például a szóda lista brigádmozgalomban a brigádtagok önállósága. Több helyen előfordult, hogy a vál­lalatvezetőség tett a brigád he­lyett felajánlást s ez nyilván nem más. mint a lebecsülés és a látszatra való törekvés. A pécsi üzemek többségében a szocialista brigádmozgalom he­lyes irányban halad, a szén- bányászati trösztnél például hatvan brigád harcol a szocia­lista brigáid címért 920 fővel és közülük már 12 brigád 188 fővel el is nyerte a címet, sőt egy brigád már másodízben nyerte el. Az erőműnél 24 bri­gád 233 fővel küzd a szocialis­ta brigád címért, közülük 7 brigád nyerte el a címet a Bőrgyárban 25 brigád, a Hirdi Kenderfonóban 17 brigád, a Porcelángyárban 7 brigád és a Sopianában 4 brigád harcol a szocialista brigád cím elnyeré­séért. Felhívta a beszámoló a fi­gyelmet arra. hogy alaposab­ban kell értékelni a szocialis­ta brigádversenyt és meg kell javítani az eredmények népsze rűségét is. Beszámoló azt is el­mondta, hogy a munkaverseny nek igen helyes formája az üzemek közötti verseny. Per­sze olyan vállalatoknál, ahol az üzemek munkája összeha­sonlítható és könnyen értékel­hető. Többek között helyesen folyik az üzemek közötti ver­seny a széntrösztnél, a sör­gyárban. bőrgyárban, dohány­gyárban, porcelángyárban. Az üzemek közötti verseny gaz­daságilag is jó eredményeket hozott, hiszen az elmúlt évben a bőrgyári üzemek egymás kö­zötti versenye több mint négy­millió forintot, a sörgyárban pedig közel másfélmillió fo­rint megtakarítást eredménye­zett. Termelési ianácskozások A szocialista munkaverseny különböző formáinak alapos elemzése után a beszámoló rá­mutatott arra, hogy nagyon fontos a műszaki fejlesztés, a takarékossági mozgalom és az újítási mozgalom fellendítése, hogy a gazdasági eredmények még jobbak legyenek. Igen ala posan és részletesen szólt Kár­páti elvtárs a termelési tanács­kozások fontosságáról. El­mondta a beszámoló, hogy a termelési tanácskozások a leg­alkalmasabbak arra. hogy a dolgozók bekapcsolódjanak az üzem életének irányításába és a problémák megbeszélésébe. Éppen ezért jobb szervezést és mozgósítást kell a termelési tanácskozások érdekében vé­gezni. A termelési tanácsko­zásoknak mint az üzem legje­lentősebb fórumának el kell foglalni a neki megfelelő he­lyet. A tanácskozás második napi­rendi pontjaként dr. Haszon János, a városi ügyészség ve­zetője a társadalmi tulajdon védelméről tartott tájékoztatót a párt. a szakszervezet és a gazdasági vezetőknek; Kilencven új lakás emeletráépítésből Az elmúlt két év alatt mintegy 70 új lakást építettek Pé esett; emeletráépí­téssel. Többen meg csodálták bizonyá­ra már eddig is a Perezel utcában a Kossuth filmszín­ház melletti lakó­házat, amelyet két új emelet ráépíté­sével valósággal új­jávarázsoltak. A nemrégiben megje­lent új kormány­rendelet alapján az emeletráépítéseket a PIK bonyolítja le. Az építkezések költségeit 60 száza­lékban állami Derű házásból fedezik. 40 százalékát pedig a kijelölt lakástu­lajdonosok részoen OTP-tkölcsön segít­ségével, részben pe­dig 10 éves lakbér­kedvezménnyel hiz tosítják. A PIK az emeletráépítéseket együtt végzi el az épületek soron lé­vő tatarozásaival. Az emeűetráépité sek további tervei­ről Márki László, a Pécs városi Ta­nács építési osztá­lyának vezetője az alábbi tájékoztatást adta: — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a közeljö­vőben újabb épüle­teknél kivitelezünk a városban emelet- ráépítéseket. Az új lakások építésének ez egy viszonylag olcsó lehetősége. Egyben elősegíti a városrendezési ter­veink megvalósítá­sát, valamint a „fé foghíjas” épületei kiküszöbölését am; tyek a város képé' csúfí’ják. Az elő zetes adatok szeri n jelenleg mintegy i)> lakás építésénél előkészültein dol­gozunk. Többek kö zött az Alkotmány utca 34. számú, a Szabadság út 1., a Kossuth Laios u. 60. számú és a Kos suth tér—Bem utca sarkán lévő házra egy emeletet, a Fel sőmalom u. 20. szá­mú és a Kossuth Lajos utca 63. szá­mú házakra pedig 2 emeletet fogunk ráépíteni. A lógói vöröskere-zt ioiitkára Pec-rtt Tegnap este neves afrikai vendég érkezett városunkba. Kárpáti József elvtárs, rend­kívüli követ, meghatalmazott miniszter, a Magyar Vörös- kereszt országos főtitkára kí­séretében Pécsre látogatott a *ogoi állam vöröskeresztjé­nek országos főtitkára. Vendégünket a megyei és városi vöröskereszt képviselői fogad.ák. A togoi közéleti személyiség ma délelőtt meg­látogatja a Pécsi Kesztyűgyá rat, és tanulmányozza az üze­mi vöröskeresztes munkát. Mecseki, illetve városnéző séta szerepel még a nsp orog ramjában. Az Olimpia Étte­remben ebédet adnak vendé­günk tiszteletére. A togoi vöröskereszt főtit­kára a koraesti órákban Tolna megyébe távozik. Jobb ellátást, lelkiismeretesebb munkát várnak a komlói kereskedelmi és vendéglátóipart dolgozóktól a vásárlók — Kár — vontuk le a tanul­ságot hétfőn este Komlón, a helyi nőtanács és a Dunántúli Napló Szerkesztőségének kö­zös ankétja után —, hogy a kereskedelmi vállalatok veze­tői legtöbbnyire a panasz­könyvek tartalmára támasz­kodva igyekeznek rátalálni a közvéleményre, noha a panasz­könyvi bejegyzések korántsem adják vissza egy-egy vásárló­körzet igazi véleményét. Nem e!ég korszerű a komlói bolthálózat Komlót sem kerülte el az utóbbi hetek vásárlási hullá­ma, amit a zöldségboltok for­Nyolcszáz bold őszi árpát vetettek már a szigetvári gépállomás körzetében 6500 holdon végezték el a vető- és mélyszántást A lánctalpasok állnak alkatrészhiány miatt Ha ae elmúlt őszön a sok eső hátráltatta a talajmunkát, most a hónapok óta tartó szá­razság lassítja a szántást. A száraz, kemény talajban törik a gép, kopik az ekevas, na­ponta többször is kell cserélni. Ilyen körülmények között ki­sebb a teljesítmény, csak ne­hezen tudnak elárebaÍEudmi a gépek, ezzel szemben a jó ve­tőágy elkészítése több kiegé­szítő talajmunkát kíván, mint rendesen. Ezért van szükség a kettős műszak bevezetésére, hogy a nappali kiesést éjszaka pótolják s így a szántási, ve­tési munkákat idejében befe­jezzék a tsz-ek. A szigetvári gépállomáson szeptember 18-án megtartott brigádvezetői értekezletnek, is legfőbb napirendi pontja a kétmúsizakra való áttérés volt. A gépállomás 105 széntó­Kiváló újítók Nemrégiben rendezték meg a szövetkezeti újítók és felta­lálók második országos konfe­renciáját. Ez alkalomból ki­tüntették a szövetkezeti ipar legkiválóbb újítóit. A pécsi kisipari szövetkezetek dolgozói közül Szeifert Károly, a „Kos­suth“ Cipész KTSZ és Fischer Dezső, a Kesztyű és Bőrkon­fekció KTSZ dolgozója meg­kapta a „Kiváló újító“ kitün­tetés bronz fokozatát. Szeifert Károly nevéhez több (lelentős újítás fűződik. Leg- ■ Intőbb az ő tervei alapján ké- ikzült el a Kossuth Cipész KTSZ felsőrészkészitő műhe­lyében az új szalag, melynek segítségével komoly termelés- növekedést sikerült már eddig is elérni. Fischer Dezső a Kesztyűs KTSZ műszaki vezetője. Eddig mintegy 10 újítását fogadták el. A legutóbb javaslatot tett a sertésbőröknél kiszabott kész tyűknél megmaradt hulladékok felhasználására, a munkavédel mi kesztyűk bélésének elké­szítésénél. A jó és tartós bélés­anyag készítésével jelentős gazdasági megtakarítást lehet elánt» -í 1 ■ traktorából jelenleg 45 gép üzemet két műszakban. Elha­tározták, hogy ezt a számot a hét végéig 60-ra emelik. En­nek érdekében a brigádveze­tők felkeresik a termelőszö­vetkezeteket, hogy a képzett, de géppel pillanatnyilag nem dolgozó traktorvezetőket be­vonják a munkába. Csak ak­kor lehet a kétműszakos üze­meltetést minden gépnél ali- kaümazni, ha ehhez a tsz-ek adnak embert Tulajdonkép­pen mind a 105 gépről nincs is szó, hisz a körzet helyen­ként igen dam/bcs, s ezeken a dombosabb részieken az éjsza­kai szántás veszélyes lebet. A szigetváriak elhatározták, hogy fokozatosan legalább 75 •—80 gépet üzemeltetnek két műszakban, s így biztosítani tudják az őszi talajmunikék maradéktalan elvégzését A gépállomás kovácsműhe­lye ezekben a napokban csak nehezen tudja kiszolgálni a traktorokat. A kovácsok már jó ideje három műszakiban dolgoznak, még vasárnap is, mégsem győzik a sok kopott eke vasait rendbe termi, kiéűesí- teni. Ezért a gépállomás segít­ségért fordult a termelőszövet­kezetekhez, hogy esetenként a tsz-kovácsok is élesítsék meg az elkopott ekevasat, termé­szetesen megfelelő térítés elle­nében. A három-négyszeri vas csere most már mindennapos, s ez különösen éjszaka nehéz, amikor a látási viszonyok is rosszak. így az éjszakai mű­szakban 1,5—2 holdnál többet nem tudnak a traktorosok megszántani. Mindezek ellenére a gépél- i tamás eddig 66 százalékra tel­jesítette őszi taüajmunka-ter- vét. A vető- és mélyszántást 6500 holdon végezték el, s az őszi gabonák alá még 10 000 hold szántani való hátra van. Az utóbbi 10 napban a vetés is meggyorsult. Szeptember 19-iig 800 holdon végezték el az ősziárpa-vetést, 360 holdon elvetették a bíbort és 130 hol­don az őszi takarmánykeveré­ket. A szeptember 14-én Botyka- peterden bemutatott kétfázisú gépi aprómag-betakarítás új módszerével jelentősen meg­gyorsult a lucerna-, vörö&here- magfogás és csépiés a körzet­ben. S míg az elmúlt évben még decemberben is csépelitek az aprómagot, addig most ez a munka befejezés előtt áll, il- letbe a jövő héten minden tsz-ben befejezik. Súlyos problémát jelent azonban az egyes gépalkatré­szek hiánya. Éppen a legerő­sebb erőgépek, a lánctalpasok állnak alkatrészhiány miatt, amelyéket az őszi mélyszántá­soknál, a mélyforgaitáscknál tudnának jól kihasználni. Az illetékesek segítségét kéri a gépállomás, hogy ezeket a fan tos és nélkülözhetetlen gépe­ket újra munkába állíthassák. A gépállomás vezetőd és dol­gozói megbeszélést folytattak, megvitatták a gyomai és szarvasi járás versenyfelhívá­sát az őszí mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. Úgy döntöttek, hogy csatlako­zás esetén a gépállomásra szá­míthat a járás, számíthatnak a termelőszövetkezetek az őszi szántási és vetési munkák mi­előbbi elvégzésében. galma is bizonyít. 1960 III. negyedében 242 vagon zöld­árut hoztak forgalomba Kom­lón, idén július 1-től szeptem­ber 10-ig ennek a mennyiség­nek több mint kétszerese, 487 vagon áru kelt el a komlói zöldségboltokban. Kevés üz­let van Komlón — mint az an­két résztvevői elmondták — pedig a tízéves város lakos­sága szakboltokra is igényt tartana. A 25 ezer lakosú hely­ségnek nincs cipőboltja, opti­kai szaküzlete, s egyetlen komlói üzlet sem foglalkozik például úttörőfelszerelések árusításával. A meglévő üzle­tek a jelenleginél jobb ellátást biztosíthatnának, ha megfele­lőbb lenne az árubeszerzés. Általános panaszt tolmácsolt Deák Ferencné, a szén tröszt nőfelelőse, amikor megemlí­tette, hogy egyenruhaként hat­nak a Komlón vásárolt női ru­hák, mert egyfajtából rendsze­rint sokat rendelnek a boltok. Jogos tehát az a kérés, hogy a boltvezetők kisebb mennyisé­get rendeljenek egy-egy fazon­ból, s — egy másik javaslat — oldják már meg a női ka­lapárusítást is, hogy ne kell­jen egy 71 forintos női kala­pot huszonkét forintos pécs— komlói útiköltséggel drágíta­ni. Még egy indokolt kérés: a dolgozó nők munkaidejéhez alkalmazkodva tartsanak nyit­va a komlói boltok! SnlycsonHlás, udvariatlanság Mint- az ankéton kiderült, a MÉK ellenőreitől sokkal lelki­ismeretesebb munkát várnak a vásárlók. A zöldségboltok­ban mindennapos a súlycson­kítás. A Vorosüov úti zöldség­boltban szemtanúk állítása szerint néha 6—7 papírzacskó, sőt fémből készült ártábla is van a mérőfazék alatt. Hiba, hogy ezekben a boltokban nem áll rendelkezésre ellenőrző mérleg, és rosszul értelmezett kollegialitásra vall, hogy a zöldségboltokban vásárolt áru­kat a fűszerboltok dolgozói nem engedik utána mérni. Az ankét résztvevői jónéhány boltot soroltak fél, köztük a 17-es fűszert, az Imre-telepí ruházatit, az újtelepi fűszert és a Palatinusz-féle zöldségest — amelyekben szívesen vásá­rolnak, mert udvariasan szol­gálják ki őket. Kifogásolták a somágtetői fűszerbolt, a Petőfi téri fűszerbolt, az Arany Já­nos utcai füszerbolt, .a Zrínyi téri fűszerbolt és a Vorosilov utcai zöldségbolt egyes dolgo­zóinak magatartását, mert fi­gyelmetlenek, udvariatlanok. Miért hm a lei? — Miért csak reggel 9-ig lehet szabad tejet kapni a komlói boltokban? — Miért nem gondozzák a lakóházak­ban lévő bolti raktárakat? — Miért nem lehet autoszifont és tornacipőt kapni? — Miért nem árusítanak Komlón ház­tartási kisgépekhez való alkat­részeket? — Mihez jár és mi­hez nem jár zacskó a boltban? — Miért adják a gesztenyési önkiszolgálóban zacskó nélkül a darabárut? — Miért adnak kevés papírt a vásárolt áru­hoz a kenderföldi hentesnél? — Szükség van-e a gebines rendszerre Komlón? — ilyen kérdések hangzottak el az an­kéton. Ha az illetékesek nem is hallgatják meg a kérdése­ket felvető komlói asszonyo­kat, arra mindenesetre követ­keztethetnek a kérdésekből, hogy sok a tennivaló a komlói boltokban. A vendéglátód egy­ségek jelenlegi állapota is sür­getően követeli, hogy az ille­tékesek mielőbb teremtsenek rendet és a lehetőségek szerint kulturáltabb körülményeket biztosítsanak az éttermekben, cukrászdákban, szórakozó­helyeken. A vendéglátóioarról szólva, központi téma volt a kökönyösi „Kék egér” ven­déglő, és a komlói asszonyok annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy ezt a rossz­értelmű, kocsmaszámba menő boltot, ahol még hitéit és köl­csönt is adnak a részegeske- dőknek, mielőbb szüntessek meg és létesítsenek a helyén egy olyan cukrászdát, amelyet fiatalok és gyerekek is láto­gathatnak. Általában elhanya­goltak a komlói vendéglátó- helyek. Használják többször a panaszkönyvet és jelentkezzenek minél töb­ben társadalmi ellenőrnek — javasolta az ankét résztvevői­nek Füredi Miklósné, a keres­kedelmi állandó bizottság el­nöke és Szita elvtárs, a városi tanács kereskedelmi felügye­lője — és segítsenek a komlói nőtanács tagjai abban, hogy a meglévő hibákat mielőbb kija- , víthassák. Abból, hogy az ön- kiszolgáló boltok tevékenysé­géről szinte szó sem esett, ar­ra lehetett következtetni, hogy ezeket megszerették az asszo­nyok, s nem is tiltakoznak, ha ennek elismeréséről van szó. A legfontosabb tanulság azon­ban az, amit bevezetőnkben is említettünk, hogy a kereske­delmi vállalatok vezetői (az ankéton részt vett Huber Hen­rik MÉK osztályvezető ennek érdekében megtette az első lé­pést, amikor a legközelebbi boltvezető-értekezletre meg­hívta a komlói nőtanács-tago- kat) — keressék meg gyakrab­ban a vásárlókat és próbálja­nak meg az ő szemükkel tájé­kozódni a helyi kereskedelem­ben. További ténykedésükre bizonyosan jó hatással lenne. H. ÍJL

Next

/
Thumbnails
Contents